Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á Gl TÜKÖR 2001. Július 31., kedd ||| RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 30.) Borsodchem 5010R V Egis 10 440 Ft ff Matáv 781 Ft Tt Mól 4 275 Ft ff OTP 14 840 Ft Ű Richter 16195 Ft ű TVK 3 300 Ft ű Zalakerámia 1920 Ft BUX: 6613,97 +0,64% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 24-30-IG 68ŰCL­67Qfl >556,671 6520, Oí! 6613,97; 6600 6491.08 6572,21 6500 6400 pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,30 Cseh korona 7,29 Euró 246,88 Német márka 126,23 Osztrák schilling 17,94 Lengyel zloty 66,85 Svájci frank Szlovák korona 163,42 5,72 USA-dollár 282,21 Hírek HAJÓZÁS. A Magyar Hajózási (Mahart) Rt. 1998 óta először nyereségesen zárta első félévi tevékenységét, 448,5 millió fo­rint adózási eredményt ért el, szemben a 2000. első hat havi 450 millió forint vesztességgel- mondta Somióvári László, a társaság vezérigazgatója. A többletnyereség elsősorban a Balatoni Hajózási Rt. értékesí­téséből származik, amelyért a tulajdonos ÁPV Rt.-től 2,5 milli­árd forintot kaptak. ÁRFOLYAM. A forint árfolya­ma a nyár végéig akár a sáv erős szélét is megközelítheti, ősztől azonban határozott, 7 százalékpontot is elérő gyengü­lés várható - állítja a GKI Rt. és a K § H Bank közös előrejelzé­se. A prognózis szerint idén a gazdasági növekedés a tavalyi 5,2 százaléknál lassúbb lesz, de 5 százalékos várható mértéke nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. ADÓ. Átlagosan 242 ezer forint adót fizettek tavaly összes jöve­delmük után azok, akik önálló­an nyújtották be személyi jöve­delemadó-bevallásukat (szja)- áll az Adó- és Pénzügyi Ellen- I őrzési Hivatal (APEH) jelenté­sében. Az egy év alatt átlagosan kifizetett 242 ezer forint szja 16,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 207 ezer forintnál. BÁNYAVAGYON. Egy izraeli és egy japán befektető jelentkezett eddig a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (Szészek) által felajánlott, egy­kor a bányatársaságok tulajdo­nában lévő ingatlanokra - kö­zölte Erdélyi Imre, a Szészek ta­nácsadója. Elmondta: az izraeli befektető egyértelműen jelezte, hogy vásárolni kíván, de a pon­tos helyszínről, illetve a kérdé­ses ingatlanok áráról még foly­nak a tárgyalások. BERUHÁZÁS. Teljes berende­zésével meghaladja az 5 milli­árd forintos beruházási értéket az a gyártócsarnok, amelyet a Flextronics International Kft. augusztus végéig megépíttet a Nyíregyházi Ipari Parkban- tájékoztatott hétfőn Mészáros Gyula, a cég kelet-magyarorszá­gi területi igazgatója. Megszűnik a kéz kezet mos elve Az atomerőmű a Dél-Dunántúl gazdasági központja akar lenni A Paksi Atomerőmű Rt. már ma is a dél­dunántúli régió gazdaságának meghatározó tényezője, a jövőben pedig annak központjá­vá kíván válni. Ennek alapja a blokkok élet­tartam-hosszabbításának programja. Az atomerőmű lehetőségeihez mérten élénkíte­ni akarja a térségben az ipar telepítését és a tőkebefektetés növekedését. Paks Dél-Dunántúl iparának fejlettsége még belföldi mércével mérve is alacsony - állapította meg dr. Mészáros György, a PA Rt. igazgatóságának elnöke a tegnap délelőtt tartott sajtóbeszélgetésen, amelynek témája az a stratégia volt, amely új ala­pokra kívánja helyezni az atomerőmű szerepét a térség gazdasági életében. Az elképzelés szerint a blokkok élettartam-hosszabbításával nem csupán megőrizheti vezető helyét a térség gazdaságában az erőmű, de újabb lehetőségei is adódnak. A PA Rt. elfogadott jövőképe szerint az egyes blokk az eredetileg tervezett 2012-es működését - és ezzel összhangban a három másik blokkét is - húsz év­vel, 2032-ig hosszabbítják meg, ehhez bírják a kormány politikai támogatását is. A térség egyik legnagyobb hátránya a közleke­dés helyzete, az autópályák, Duna-hidak hiánya. Ez elriasztja a befektetőket. A PA Rt. a jövőben is lobbizni kíván az infrastruktúra fejlesztéséért. A 6-os főközlekedési út korszerűsítéséért tettek már lépéseket, és ha szükséges, pénzt is áldoznak erre - hangsúlyozta Mészáros. A foglalkoztatásban is jelentős szerepet tölt be az erőmű, közvetlenül 3000 embernek, a beszállí­tói körön keresztül mintegy tíz­ezer főnek ad munkát. A koráb­bi vezetés létszámcsökkenté­si elképzeléseivel szemben a munkahelyek megtartását tűz­ték ki célul. Száz paksi és Tolna megyei vállalkozással van szer­ződéses kapcsolatuk, évente 4,5 milliárd forint értékű mun­kára. Szakítani kívánnak az eddigi gyakorlattal, amely szerint a majdani szállítót kiválasztották: meghívták és megnyerették vele a pályázatot. Át­látható pályáztatási rendszert dolgoznak ki a kö­vetkező egy évben, amely nyitott pályát biztosít majd az eddiginél több cégnek, elsősorban a kis­vállalkozásoknak. Ugyancsak új alapokra helye­zik a támogatási rendszert is, hiszen ez is milliár­dos nagyságrendű. Megszüntetik a „kéz kezet mos” elvét, a magánismeretségeken alapuló tá­mogatásokat. A kulturális és más szervezetek szá­mára is tiszta, nyilvános pályázatokat írnak ki, amelyek elbírálására egy minden szempontból feddhetetien grémiumot kívánnak létrehozni. ________________________________________________RÁKOSI GUSZTÁV Háttér; A régió helyzete Dél-Dunántúíon az egy főre jutó GDP 1999-ben az országos át­lag 77,6 százaléka, a 15 EU-tagország 1995-97 közötti átla­gos szintjének pedig mindössze 38 százaléka volt. A foglalkoz­tatottak száma az 1992-98 közötti időszakban közel 30 szá­zalékkal csökkent. A munkanélküliségi ráta 1992-ben 8,2% volt, az országos 7 százalékkal szemben. Míg a régió nagyobb városaiban a munkanélküliség az országos szint alatt van, egyes térségekben meghaladja az országos átlag kétszeresét. Szövetkeztek az emutenyésztők Országos Emuszövetséget alakítanak az újdonsült somogyi kis­város tenyésztői. A mintegy 30 magyar emutartó azt tervezi, hogy egy több százmillió forintos feldolgozóüzemet is építenek. Nagybajom Magyarországon mintegy 400 ki­sebb telep létezik, ahol strucc- és emutenyésztéssel foglalkoznak. Utóbbi futómadárfajtát azonban még a veszélyes állatok közé so­rolják hazánkban, ezért is szük­séges a strucctenyésztők szövet­sége után az emutartók szövetke­Krokodil helyett emubőr Egy emu napi 30-40 deka tápot fo­gyaszt és 12-14 hónap alatt eléri a 40- 50 kilogrammos súlyt. Felnőttkorában, 2-3 évesen 70-80 kilogrammos és 50-70 évig él. Lucernát, füvet, cukorré­pát, takarmányrépát, sárgarépát, almát is eszik. A kikelt kismadár ára 20 ezer forintnál kezdődik. A felnőtt emu 150-200 ezer forint. Minden porcikája jól hasznosítható. A bőre a krokodiléval vetekszik, körme potenciajavító, külön­leges vékony tollazata pedig az elektro­nikai iparban hasznosul, a mikrochipek gyártásánál alkalmazzák kiváló szige­telő tulajdonsága miatt. Az emuknak különleges zsírmirigyük van, amit gyógyszergyártás alapanyagaként hasznosítanak, vérzékenység ellen és reuma gyógyítására alkalmas. zetének megalakítása - tudtuk meg Kujáni Györgyné nagybajomi emutenyésztő­és Ausztriában is foglalkoznak a tenyésztésével. A hazai 30 tenyésztő most an­nak reményében fogott össze, hogy az uniós csatlakozásig akár nagyobb emutelepek is létre­tői. Hozzátette: igazán jelentős emutelep még nincs az ország­ban, pedig ez a futómadár szelí- debb a strucc- nál. A szakem­berek szerint haszonállattá nyilvánításuk és tartásuk mellett szól még az is, hogy nagyon el- lenállóak, neve­lésükhöz nincs szükség gyógy­szerekre. Húsuk a szarvasborjú­hoz hasonló, koleszterinmen­tes és zsírtalan. Félkilós tojásuk négy személy számára elég, és finomabb, mint a tyúktojás. Kujáni Györgyné elmondta: a hetvenkilós futómadárnak Nyu- gat-Európában komoly piaca van. Hollandiában sok emutelepet rendeztek be, Németországban jöhessenek. Ehhez állami támo­gatásra is szükségük lesz, hiszen a szövetkezet őszi megalakítása után egy félmilliárdos feldolgozó- üzemet szeretnének felépíteni a Nagybajom környéki falvak egyi­kében. TAKÁCS Legalizálják a közbenjárást Hamarosan legálisan lobbizhatnak a politikusoknál a magán- személyek és társadalmi szervezetek, ugyanis elkészült és rövidesen a kormány elé kerül az erről szóló törvénytervezet. A készülő lobbitörvény a jogal­kotás területén való „közbenjá­rást” hivatott szabályozni. Le­hetővé teszi, hogy a gazdasági szervezetek, a kamarák, a vál­lalkozók, a magánszemélyek, a társadalmi szervezetek és a szakszervezetek véleményüket eljuttathassák a jogalkotókhoz - tájékoztatta lapunkat dr. Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára. A jogszabálytervezet­ben nincs szektorra bontva a szabályozás. A mezőgazdaságban dolgo­zók érdekében - válaszolta ér­deklődésünkre a helyettes ál­lamtitkár - társadalmi, érdek- képviseleti szervezetek, köztes­tületek, gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók lobbiz­hatnak, amennyiben a lob­bitörvény szerint nyilvántartás­ba vették őket. A lobbilistára csak hivatalosan bejegyzett vál­lalkozó, szervezet kerülhet fel. Azt is fel kell tüntetni, hogy ki a képviseletre jogosult személy, kik a lobbisták, akik a szervezet nevében fejtik ki tevékenysé­güket. Jakab István, a Magyar Gaz­dakörök és Gazdaszövetkeze­tek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke szerint már régóta szükség van erre a tör­vényre, hogy az agrárium sze­replőinek érdekeit szabályozott körülmények között képvisel­hessék, s legálisan megnyerjék a megfelelő kormányzati szer­vezetek, politikusok támogatá­sát. Az ágazat érdekeiért több agrár-érdekképviselet is lobbiz­hat, „előnemesi” joga senkinek sincs. A szervezet mögött lévő tagság a mérvadó. Jakab szerint a készülő lobbitörvénynek tar­talmaznia kellene azt is, hogy az érdekképviseletek milyen módon járhatnak el egy-egy ügyben. Bereczky András, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Szö­vetségének elnöke is időszerű­nek tartja a lobbitörvény meg­alkotását. De jó lenne - mondta lapunknak -, ha a lobbitevé­kenység a teljes közvélemény, a teljes nyilvánosság előtt tör­ténne. ____________________________________(ÚJVÁRI) Van hitele a vállalkozónak Egyre több pénzintézet nyit a kis- és középvállalkozások felé. Minden bank lépten- nyomon kínálja speciális ter­mékeit a gazdasági élet leg­kisebb szereplőinek is. A leg­többen - a vállalkozói szám­lán kívül - a hitellehetősége­ket keresik. Minden banknál más és más a kis- és középvállalkozói (kkv) ka­tegória. Az általános feltételek között az éves forgalom nagysá­ga, illetve a foglalkoztatottak szá­ma szerepel. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapít­vány például annak a vállalko­zásnak ad hitelt, amely legfeljebb kilenc fővel működik, és éves forgalma nem haladja meg a 100 millió forintot. A központ speciá­lis mikrohiteléhez természetesen csak az jut hozzá, aki egyéb kri­tériumoknak is megfelel.- Hárommillió forint erejéig biztosítunk kölcsönt - mondta Pintér György, a vállalkozói köz­pont gazdasági vezetője. - Ezt a jegybanki alapkamat terheli, ami pillanatnyilag 11,3 százalék. A hi­telfelvétel célja beruházás, leg­gyakrabban eszközbeszerzés, hi­szen a kölcsön felét forgóeszköz­re lehet fordítani. Saját erőként a beruházás húsz százaléka kell rendelkezésre álljon. Biztosítékként általában ingat­lant fogadunk el. A Budapest Bank több fajta hi­telt is ajánl a vállalkozásoknak. Az éven belüli lejáratúak között folyószámlahiteit és eseti köl­csönt is biztosítanak. Ezek általá­ban a társaság működéséhez szükségesek. Az éven túli lejára­túak közül, amelyek célja több­nyire beruházás finanszírozása, több fajtát is választhatnak a vállalkozók. - Bankunk komplex minősítő rendszerrel világítja át a hitelkérelmezőket - tudtuk meg Kertészné Vajay Klárától, a Buda­pest Bank területi vezetőjétől. - Ennek eredményétől függ a hitel összege és összetétele, valamint annak feltételei.- Kifejezetten kis- és középvál­lalkozások részére kidolgozott szolgáltatásainkat elsősorban az 50-60 millió forintot meghaladó éves árbevételű rendelkező vállal­kozások részére ajánljuk - mond­ta Fdbri Béláné, a CIB Bank fiók­igazgatója. - Nem húzunk éles határvonalakat, hiszen az ügyfe­leink igényeinek leginkább meg­felelő szolgáltatások kiválasztása nemcsak a vállalkozás méretétől függ, ügyfeleinknek az adott vál­lalkozás tevékenységhez és igé­nyeihez leginkább illeszkedő ter­mékeinket ajánljuk. Van azonban olyan hitelkonstrukciónk is, ame­lyet akár újonnan alakult vállal­kozások is igényelhetnek. A mini­mális hitelösszeg 1 millió forint, az adott időpontban vállalható kötelezettség felső értékhatárát pedig ügyfeleink hitelképesség­ének függvényében, egyedileg ál­lapítjuk meg. Ügyfeleink leggyak­rabban forgóeszköz finanszíro­zásra és fejlesztések megvalósítá­sához igényelnek hitelt. A Kereskedelmi és Hitelbank is többféle hitelt kínál a kis- és középvállalkozók részére. Ezek közül a legnépszerűbb a legfel­jebb egyéves futamidőre igényel­hető működési hitel, ezt a vállal­kozók forgóeszközpótlásra ve­szik igénybe. A hitel alsó határa 100 ezer forint, a maximális ösz- szeget pedig a cég árbevételétől függően állapítják meg. Beruhá­zási célra kamattámogatással is lehet felvenni legkevesebb egy­millió forintos összeget. S. V. Csökkenő takarmányárak Budapest A bőséges idei gabonatermés­nek, valamint a forint erősödé­sének köszönhetően az év má­sodik felében várhatóan csök­kenek a takarmányárak - nyi­latkozta Makay György, a Ma­gyar Gabonafeldolgozók, Ta­karmánygyártók és Kereske­dők Szövetségének főtitkára. A szakember kifejtette: az idei év­re várható 5 millió tonna búza fe­lének minősége az esőzések mi­att romlott, ezért csak takar­mánybúzaként értékesíthető, ami a becslések szerint 7 millió ton­nát meghaladó kukoricatermés­sel párosulva bőséges takarmány­gabona-kínálatot és alacsony alapanyagárakat eredményezhet. A forint májusi árfolyamsáv­szélesítése ezen kívül az import­ból származó fehérjék és egyéb kiegészítők olcsóbbá válásához vezet, így az év hátralevő felében összesen 5-15 százalékkal csök­kenhetnek a takarmányárak - hangsúlyozta Makay. Hozzátette: a keveréktakarmányok ára fele­fele arányban gabonafélékből, valamint fehérjéből és egyéb ki­egészítőkből áll. A magyar gyá­rak fehérjéből 80 százalékban, a vitaminokból és ásványianya­gokból 100 százalékban, a nyom­elemekből 70 százalékban be­hozatalra szorulnak. A keveréktakarmány-árak ta­valy óta hosszú évek stagnálását követően a magas alapanyagárak miatt jelentősen megnőttek. A termelés felét adó sertéstápok ára 29-32 százalékkal, a több mint harmadát adó baromfitakarmá­nyok ára pedig 28-35 százalékkal volt magasabb a legutóbbi áprili­si adatok szerint az egy évvel ko- rábbihoz képest. __________■ Elmaradt az egyeztetés A Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) letette a pénz­ügyminiszter asztalára azt a kompenzációs javaslatot, amely a forint sávszélesítése miatt az exportőröknél hal­mozódó veszteségek csök­kentésére vonatkozik. Csömör Gábor, a VOSZ ügyveze­tő igazgatója lapunknak elmond­ta, javaslatuk különbözik a ka­maráétól, elsősorban abban, hogy az exportőröket érintő veszteségeknek nem részben tör­ténő, hanem teljes kompenzálá­sát tartják szükségesnek. A cé­gek nem tudják szerződéseiket teljesíteni a bevételek kiesése mi­att, illetve a forgótőkealapból kénytelenek finanszírozni az ügyleteket. A napokban kézhez kaphatja a minisztériumi választ a VOSZ, azt azonban tudni kell, hogy a Gazdasági Minisztérium már megkezdte az exportőrök kom­penzálását hivatott intézkedési terv szövegezését. A sajtón ke­resztül kisebb vita kerekedett a napokban arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, va­lamint a VOSZ és a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége kü- lön-külön készítette el az erre vo­natkozó javaslatát. Csömör Gá­bor elmondta, a mostani egyezte­tés, szemben a korábbi együtt­működéssel - elmaradt, ami azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben folytatódna ez a gyakor­lat. A félreértések után a három fél megállapodott abban, hogy ezentúl együtt terjesztik fel javas­lataikat a minisztériumokhoz. Parragh László, a kamara el­nöke értetlenül áll szemben a két társ felvetésével, mivel a két szervezettel napi kapcsolatban állnak. <cs.j.) Jelentős emutelep még nincs az országban fotó: kovács tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom