Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

AZ UI EVEZRED ........S OBEN 2001 .július 23. Petőfi Népe C SA IV Ou Y fCSÄWLf Friss baromfi- és nyúlhús Kacsát, pulykát, kakast, tyúkot, csibét és nyulat lehet megrendelésre venni. fotó. k. l. VÁLLALKOZÁS A Koch és Társa Bt. 1993 óta vá­sárol fel nyulat és étkezési csigát, valamint szállít be a vágóhidakra élő baromfit. Szerződtek a bajai nyúlvágóval és a vaskúti baromfi- feldolgozóval. Az élőállat-felvá­sárlást 54 településen végzik megbízottjaik útján. Járműveik kéthetente a megszokott helyen állnak meg, hogy felvegyék az élőállat-kínálatot. Az állatorvosi vizsgálat után helyben fizetnek. Csávolyon saját baromfiboltjuk van. Kacsát, pulykát, kakast, tyú­kot, rántanivaló csibét és nyulat lehet megrendelésre vásárolni. Címük: Koch és Társa Bt. Csávoly, Petőfi u. 81. Érdeklőd­ni a 79/352-339 vagy a 30/369- 58-12-es telefonszámon. ■ Nagy- és apróvad van bőven Vadászat Ma 22 tagot számlál a Csávolyi Vadásztársaság. Dr. Galambvári Jakab elnök és Morell-Marosi István tit­kár elmondása szerint mind a tagok, mind pedig a vendégvadászok számára kellemes meglepetést nyújt egy-egy látogatás a csávolyi vadászterületeken. Az 1996-ban meg­alakult (a bajaiból kivált) társaság 6.810 hektár ve­gyes vadasterület­tel rendelkezik. Javarészt csávolyi, bácsbokodi és ré­mi tulajdonosok földjén. Zömmel szántóföldön, néhány száz hek­tár, a Gemenccel határos erdőn, jelentős területű nádasban és le­gelőn egyaránt megleshető és puskavégre kapható a vad. Nagy számú szarvas (bika, tehén és borjú), őz (bak, suta és gida), to­vábbá vaddisznó (kan, koca, sül­dő és malac), valamint az apróva- dak közül fácán, vadréce és me­zei nyúl található itt. Évente kb. 20 szarvas, 60 őz, 38 vaddisznó, 500 fácán és 150 nyúl lőhető ki. A trófeás vad jelentős részét a ven­dégvadászoknak adják el, míg az apróvadra bérkilövőket is fogad­nak. Tavaly a társaság kiadásai­nak és bevételeinek mérlege 5 millió forint volt. Tizenöt szépen kialakított, zárt magasles­sel rendelkez­nek. Télen a va- dásztársaság tagjai 20 fácán, őz- és egy tucat­nyi szarvasete­tőbe hordják ki rendszeresen a takarmányt. Sajnos sok gondot okoz a vador- zás, melyet nagy odafigyeléssel igyekeznek visszaszorítani. A vendég- és bérvadászat iránt a 79/352-252-es, illetve a 20/97-58-206-os telefonszámon lehet érdeklődni. ■ ÉVENTE KILŐHETŐ ÁLLOMÁNY DARAB szarvas 20 űz 60 vaddisznó 38 fácán 500 nyúl 150 FöfiflÁS; CSÁVOLYI vaoasztArsasAg A vállalkozásbarát település Csávoly Nem eldugott, de csendes községnek számít Csávoly. Az 55-ös főút átszeli a falut, mely 4743 hektár jó minőségű külterületi földdel rendelkezik; Fekvése irigylésreméltó. A Kí­gyós-patak és az abból felduzzasztott Bara- horgásztó meghatározza az itt lakók életét. A jelenleg 2140 lakosú településen az embe­rek zömmel búza- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Sajnos 1941 óta (ekkor 3253 lakos volt) csökken a népesség. Most 1,5 százalékos iparűzési adó­val igyekeznek ide csalogatni a vállalkozókat. Jelenleg a vállalkozók adójából 20 millió forint a bevétel. Ebből 15 milliót négy nagyobb vállalko­zás - 270 főt foglalkoztatnak - fizet be. Két éve nem emeltek helyi adót, s a jövőben sem szeret­nék növelni a vállalkozók terheit. Az sem mellé­kes, hogy a vállalkozó kedvű nagyvárosi fiatalok itt a fővárosi árakhoz viszonyítva tizedannyiért juthatnak lakóingatlanhoz. A szép és korszerű­en felszerelt általános iskolába (ahol német nemzetiségi nyelvoktatás folyik) idén 202, az óvodába 105 gyermek járt. Dr. Kancsár István polgármester az idei költség- vetés adataival ecsetelte a vállalkozásbarát falu lehetőségeit. 2001-ben 182 millió forintból kell gazdálkodniuk. A félévi felhasználás 45 százalé­ka valósult meg. Még nem futott be minden pénz a kerékpárút befejezésére, mely egy 18 Tudta-e hogy...? • Csávoly a Baja-Szeged országút, a Bara-tóvá terebélyesedő Kígyós-patak mentén elterülő, többnemzetiségű község. Magyarok, bunyevácok és né­metek élnek együtt itt már több száz éve. Lakosainak száma 2120 fő. • A falu feltételezett elődjéről Chayol- Thayal néven már 1198-ból, majd 1374- ből is léteznek adatok. A török adó­lajstromok szerint 1580-ban 22 ház volt a településen. A legkorábbi egyér­telmű dokumentum, az első pecsét 1734-ből származik. A pecséten két bú­zakalász között kocsikerék, felette szántóvas látható. Ezen elemeket tar­talmazza a mai címer is. • A falu első temploma 1740-ben, a Mi Urunk színeváltozása titulussal 1783- ban épült. • A török hódoltságban teljesen el­pusztult faluba az 1720-as években Ba­járól és Pandúr-faluból katolikus bu- nyevácokat (illíreket, dalmátokat, szlá- vokat) telepítettek be. • Az első német telepesek, 424 fő (száz család) 1782-84 között a kalocsai érsek buzdítására érkeztek Csávolyra. • 1941-ben 680 magyar, 2023 német és 560 bunyevác lakott a településen. • 1949-ben az erőszakos ki- és betele­pülések révén 1684 magyar, 851 német és 833 bunyevác lakost számláltak meg. 1947-ben ugyanis a sváb lakosság zömét Németországban telepítették ki, helyükre pedig a felvidéki Csallóköz 19 településéről, a szomszédos Borotáról és a Dél-Bácskából telepítettek be ma­gyar ajkúakat. • 1800-ban épült fel az első temetői ká­polna, 1874-ben pedig a csávolyi Vodi- ca néven ismert búcsújáróhelyen épí- tettek kápolnát. _______________■ DR. KANCSÁR ISTVÁN 1948-ban született Rémen. 1972-ben diplomázott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1972-től a csávolyi téesz ösztön­díjasaként dolgozott Csávolyon. 1980-ban mezőgazdasági szerve­zésből doktorált, 1993-ig a Bajai Kukoricater­melési Rendszer alközpontjának vezetője, 1994-től 1998-ig Csávoly, Rém és Borota falu­gazdásza, 1998-tól Csávoly polgármestere. Nős, 2 gyermek édesapja. milliós beruházás. Az 55-ös főút mentén haladó kerékpárúiból eddig 500 méter épült meg. Még 1100 méter van hátra, november végén átadhat­ják a teljes szakaszt. A község rendezési tervére 1,6 millió forintot szánnak. A bel- és külterület viszonyát szeretnék újrafogalmazni a hosszú tá­vú tervrajzzal. Feltett szándékuk ugyanis legali­zálni a meglévő, mintegy 100 vállalkozást. Bőví­teni szeretnék az ipari övezetet, ugyanakkor pe­dig új építési telkeket is kialakítanának. Enélkül nincs jövő és fejlődés. Sajnos egyre kevesebb, mindössze 40 család él a mezőgazdaságból. A 3200 hektár külterületi szántó birtokkoncentrá­ciója zajlik az utóbbi években. Szőlőtermesztés mintegy 60 hektáron folyik. Ám a munkanélkü­liségi ráta alacsony, csak 9,5 százalékos. KIRÁLY LÁSZLÓ Minőségi borok értékesítése Szőlészet-borászat 1996-ban alakult meg a Csávoly-Rém Hegyközség. A kiváló dél-alföldi borokat a térségben 237 gazda állítja elő. A hegyközség területén 87 hektár szőlőültetvény van. Ebből 60 hektár talál­ható a jó minőségű fekete földön és 27 hektárra tehető a 70-100 évvel ezelőtt főként ho­mokra telepített fej­művelésű szőlő. Jellegzetes homoki bor­nak számít a ma már kevésbé keresett Kövi­dinka és a Kadarka. Újabb telepítésűnek számít az utóbbi 20-22 évben meghonoso­dott, stabilabb minőséget adó Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, és a királyok bora, a Chardonnay. Ezek képezik a gerincét a minő­ségi bor készítésére alkalmas sző­lőfajtáknak a hegyközség terüle­tén. Dr. Burkus Barna, Csávoly­Rém Hegyközség választmányá­nak elnöke elmondta: a legneve­sebb borászoknak széles értéke­sítési bázisuk van. Ez azt jelenti, hogy több évtizedes kapcsolatok révén értékesítik boraikat az or­szágban. Kiemelkedik köztük Mirk István (alsónyéki, de Csá­volyon is van szőlőültetvénye és pincészete, itt palackoz például a Kunvin Borászatnak). Aztán Rémről a Babicz fivérek - dr. Babicz Fe­renc és János - is a na­gyobb szőlőtermelők és ismert borászok közé sorolhatók. A fel nem dolgozott szőlőt a hegyközségi ta­gok 100 kilométeres kö­rön belül értékesítik. Csávoly- Rém Hegyközség területén éven­te 10-18 tonna szőlőt szüretelnek le. Ennek a borszőlőnek egy ré­szét helyben dolgozzák fel. Jelen­tős mennyiség kerül Szekszárdra és a kiskőrösi Csengődi Borház­ba. Pezsgő élet jellemzi a hegy­község életét. Gyakran összejön­nek a gazdák, megvitatják közös dolgaikat, előadásokat hallgatnak meg a szolgáltatási kör bővítésé­ről, elsajátítják a legújabb szőlő­művelési technikákat, részletes tájékoztatást kapnak a legújabb permetszerekről. Gondolnak a jö­vőre, csak az igazán jó minőségű terméket lehet eladni. Számíta­nak arra is, hogy leendő EU-tagál- lamként hazánk borvidékeiről csak a különleges minőségű bo­rok iránt lesz kereslet. Ezért meg­kísérlik a bio minőségű szőlő, ké­sőbb a biobor előállítását. Ebben a Kecskeméti Kertészeti Főiskola segít. A hagyományteremtés szándékával idén április 12-én Csávolyon megtartották a hegy­község első nagyszabású borkós­tolóját. Több tucat palackozott mintával neveztek a gazdák. A Csávoly-Rém Hegyközség hegybírója Petres Jánosné (tel.: 79/352-452). Dr. Burkus Barna, a hegyközség választmányának elnöke a 30/85-38-251 számon érhető el. Képviselő-testület; Polgármester: dr. Kancsár Ist­ván. Alpolgármester: Petres Já­nosné. Képviselők: Bíró József, dr. Mándics Mihály, Pálfia Mi­hály, Keszi András, Dékán Lász­ló, Füle Pétemé, Germánná Ka­tona Irén, Fischer József. Jegy­ző: Drávái László. ■ POLGÁRMESTERI HIVATAL: Arany J. utca 25., 79/352-122, Arany J. utca 5., 352-429. HÁZIORVOSI RENDELŐ: Petőfi S. utca 12 352-183 KÖNYVTÁR: Arany J. utca 41., 352-203 ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: iskola I.: Arany J. utca 30., tel.: 352-061, iskola II.: Petőfi S. utca 27. 352-136 óvoda: Arany J. u. 23., 352-217 napköziotthonos konyha: Eötvös utca 1., 352-269 EGÉSZSÉGHÁZ: Petőfi S. utca 45., 352-214. FALUMÚZEUM: Petőfi S. u. 27., tel.: 352-176. HONISMERETI BARÁTI KÖR: Petőfi S.u. 27, tel.: 352-176. HORGÁSZTÓ. Büszkék a Kígyós patakból felduzzasztott 4,2 hek­táros Bara-tó halállományára. Tíz éve kikotorták a medert, bőven van harcsa, busa, amur, ponty, kárász, compó és törpeharcsa, fotó, k. l. CSÁVOLY SZÁMOKBAN Lakások szánna 780 darab Vezetékes Ivóvíz 95% Földgázbekötés 75% Telefonbekötés 78% Burkolt utak 100% forrás. CSÁVOLYI önkormányzat Megújul a Tóparti vendéglő Étterem Nádas, árnyas fák, szép kilátás a tóra. Nagyjából így jellemezhető a csávolyi Tóparti vendéglő kívül­ről. A Bara-tó partján, nem mesz- sze onnan, ahol Felsőszentiván felől éles kanyarban fordul Csá­voly felé a Baja-Szeged főút, a ná­das mellett található ez a kelle­mes hely. Krascsenics Attila vál­lalkozó elmondása szerint a négy éve működő büfé és étterem még csak ezentúl lesz igazán vonzó. Azt tervezi ugyanis, hogy a 200 személy befogadására alkalmas idegenforgalmi létesítményt fel­újítja. Jelenleg egy nagy terem ta­lálható a téglaépületben és egy büfé a faházban, melynek szépen kialakított terasza van. Állandó vendégei a sporthorgászok, akik betérnek egy-egy italra, kávéra, szót váltani a sporttársakkal. Az átutazó vendégek rendelésre me­legszendvicset, pizzát fogyaszt­hatnak. A nagy teremben rend­szerint bográcsos ételeket szol­gálnak fel különböző rendezvé­nyeken. Rendszeresek itt a lako­dalmak, de a Csávolyról kitelepí­tett és az ide visszatérő svábok összejövetelei is. Ugyanitt tartja a hegyközség a színvonalas bor­kóstolókat, a sporthorgászok pe­dig az évi közgyűlést. 2002-től már a felújított Tóparti vendéglő­ben rendszeresítik a melegkony­hás ételek elkészítését és felszol­gálását. Az ínyencek számára itt készül majd számos helyi ételkü­lönlegesség, de rendszeresítik a halételeket is. Nemrég a vendéglő mögötti gyepes, bekerített focipá­lya épült, ahol kispályás tornákat, játékos vetélkedőket lehet szer­vezni. Hitelek kedvező kamattal Takarékszövetkezet A község középpontjában, az Eötvös u. 1. szám alatt ta­lálható az a pénzintézet, mely a csávolyi lakosság megtakarításait kezeli, hi­teligényeit kielégíti. A Borotai Takarékszövetkezet csávolyi kirendeltségében két dolgozó várja az ügyfeleket. A la­kossági megtakarítások összege 2001. június 30-án 184 millió 468 ezer forint volt. Sajnos a látraszó­ló és számlabetét-állomány csak 12 százalékát teszi ki az összes betétállománynak. Mégpedig an­nak ellenére, hogy 250 lakossági átutalási számlát és 54 vállalko­zói számlát vezet a kirendeltség. A takarékszövetkezet fő célja, hogy a számlavezetés mint üzlet­ág mind jobban felfusson. Ennek BOROTAI TAKARÉKSZÖVETKEZET CSÁVOLYI KIRENDELTSÉGE* lakossági megtakarítás 184 millió 468 ezer forint hitelállomány 43 millió 172 ezer forint * - 2001, JÚNIUS 30. FORRÁS: CSÁVOLYI KIRENDELTSÉG a számla- vezetési díjtételek jóval ked­vezőbbek a nagyobb pénzintéze­tek által felszámított költségek­nél. A megtakarítások területén a legkedveltebbek a rövid lejáratú - három, illetve hat hónapra lekö­tött - betétfajták. Ezeknél a szö­vetkezet évi 10,5 %-os kamatot fi­zet. Elmondható, hogy a környé­ken (ide értve a Baján található bankokat is) talán ez a legjobb betétikamat-konstrukció, szem­ben a 9,75%-os általánosan alkal­mazottal. A hitelezés területén szinte minden kölcsönfajta folyósítását elvégzik. Lakásvásárlásra 17,5%- os kamattal és 30% saját erő meg­léte esetén tudnak kölcsönt folyó­sítani. Igény szerint a fiatalok rendelkezésére áll a pénzintézet a 8 %-os, kedvezményes kamatozá­sú lakásépítési hitelekkel, vala­mint az agrárágazat meghitelezé­sében. A csávolyi kirendeltség hitelál­lománya 2001. június 30-án 43 millió 172 ezer forint volt. A taka­rékszövetkezet célkitűzése to­vábbra is az, hogy mind a betétel­helyező, mind pedig a hitelfelve­vő ügyfeleink helyben, kulturált körülmények között tudják igénybe venni pénzügyi szolgál­tatásainkat. Borotai Takarékszövetkezet (központ) 77/400-486. Csávolyi kirendeltség: 79/352-074. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom