Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-03 / 153. szám
fil 2001. JOuus 3., KEDD PETŐFI INTERJÚ Petőfi Népe - 7. oldal N E P E Milliókat kapnak a paraszti kisgazdaságok Időben adják és nem kell visszatéríteni - mondta a Petőfi Népének Orbán Viktor miniszterelnök Orbán Viktor adta át szombaton Tiszakécske millenniumi zászlóját a városnak. Lapunk az ünnepen exkluzív interjút kapott a miniszterelnöktől, aki elsősorban a mezőgazdasági kisvállalkozások tervezett támogatásáról beszélt. Kérdéseinkre válaszolva a zsebszerződésekre, a volt téeszek külsőüzletrész-tulajdonosainak kifizetésére is kitért. Az ősszel a parlament számos, a mezőgazdaságból élők sorsát érintő törvényt készül megvitatni. Több, mint háromszázmilliárdot szán a költségvetés a fejlesztésre. Mint mondta, harminc éve nem volt ilyen változás a magyar mezőgazdaságban. A beszélgetésben szóba került a kecskeméti repülőtér sorsa - kiemelt légi bázisa marad Magyarországnak -, és a státustörvény is. Tiszakécske- Hozott-e jó hírt Bács-Kiskun megyébe? Mert a vidékfejlesztési minisztériumban enyhén szólva is bizonyos feszültségek tapasztalhatók az elmúlt időben. Mennyire hathat ez vissza a vidékfejlesztésre?- A mezőgazdasággal foglalkozó minisztérium ügyei rendben vannak. Vonza miniszter úr jól végzi a munkáját, eddig jó döntéseket hozott, és ésszerű átszervezéseket hajtott végré. Minden esély megvan tehát arra, hogy a minisztérium jobb legyen, mint amilyen korábban volt. Ráadásul most készül a tárca a pályázati rendszer átalakítására is. A kétéves költségvetés jóvoltából már most meg tudjuk mondani, hogy milyen támogatások lesznek 2002-ben. Eddig csak a költségvetés elfogadása után lehetett a pályázatokat megfogalmazni és meghirdetni, így a gazdák a támogatáshoz csak későn, májusban juthattak hozzá. Most ezen a hátrányos helyzeten szeretnénk változtatni. Arra kértem a miniszter urat, hogy a pályázatokat a jövő évre szeptember-október hónapokban hirdessék meg, januárban pedig bírálják el őket. így mire véget ér a tél, minden gazda kellő időben tudja majd, hogy mekkora támogatásra számíthat, s azt mire költheti. Hadd izzadjon a pénzügy- miniszter homloka!- Bács-Kiskunban sok családi gazdaság van, kis földön gazdálkodnak, szerényen élnek, de ha megkapják a kifejezetten nekik járó támogatást, akkor az komoly segítség lenne nekik.- És ha időben kapják meg. A másik jó hír, hogy ősszel a parlament elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. Az előterjesztésre váró törvényeket a kormány javarészt már előkészítette. Ezek részben földvédelmi szabályok lesznek. Ha a parlament elfogadja, a helyben lakó gazdák és a földalap elővásárlási jogot kapnak, s ez garancia lesz arra, hogy a magyar gazdák termőföldje magyar kézben maradjon. De olyan szabályokat is megalkotunk majd, amelyek kifejezetten a családi gazdaságok támogatásáról szólnak. Az átalakított agrártámogatási rendszer gerince a kis és közepes gazdaságok lesznek. Ha a pénzügyminiszter úr elő tudja teremteni a szükséges forrásokat, meghirdetünk egy feltőkésítési programot is. Ez azt jelenti, hogy gépvásárlásra és mezőgazdasági épületek építésére vissza nem térítendő állami támogatást adunk a gazdáknak.- Mennyi pénzt jelent ez a vissza nem térítendő támogatás?- Nagy összegről, több millió forint vissza nem térítendő támogatásról van szó. További jó hír, hogy a kormányzat mintegy nyolcvanmilliárd forintot különít el arra, hogy a külső üzletrészeket és a nyugdíjasok téesz-üzletrészét megvásárolhassuk és kifizethessük. Ha figyelembe vesszük, hogy a 2002-es mezőgazdasági költségvetésben szereplő 190 és a már említett nyolcvanmilliárd forint mellett még ötven- százmilliárd forintos feltőkésítésre is számítani lehet, elmondható, hogy olyan nagyságrendű változásról van szó, amire szerintem harminc esztendeje nem volt példa a magyar mezőgazdaságban. Javaslatokat vár a kormány a zsebszerződések ügyében- Ez valóban jó hír, de mi a véleménye önnek arról, hogy a volt téeszek, az újjászerveződött szövetkezetek a mai formájukban elfogadhatók-e az unió számára? Magyarul, bevihetők-e az unióba?- Igen. Be lehet őket vinni, talán még a mostani formájukban is. Az Európai Unió támogatási rendszere azonban nem kedvez az ilyen szövetkezeteknek. Inkább az értékesítési, gépbeszerzési, géphasználói szövetkezeteket támogatják. A régi téeszekből átalakult szövetkezeteknek mégsem szabad föladni a küzdelmet, lehetőségük van ugyanis arra, hogy öt éven belül gazdasági társasággá alakuljanak át. Kft.-ként vagy részvénytársaságként minden bizonnyal sokkal jobb helyzetbe kerülnek. Ehhez persze el kell végezni a vagyonértékelést, s el kell ismerni az adott társaságban a tagok tulajdonát is. Dedikálásra is jutott idő a tiszakécskei ünnepség után a főtéren.- Ön egy héttel ezelőtt azt ígérte, hogy felülvizsgálják az úgynevezett zsebszerződéseket. A magyar föld magyar tulajdonáról van itt szó. Hogy tudják megállapítani, hogy egy külföldi valóban csak bérlője a földnek, vagy már kötött egy illegális szerződést a tulajdonról és az árnyékban ki is fizette a föld árát?- Ez egy nagyon nehéz kérdés, amit csak közösen tudunk megoldani. Minden jó érzésű magyar ember segítségére, tanácsára és támogatására szükségünk van. A mezőgazdasági minisztériumban felállítottunk egy külön részleget, amely minden gyanús szerződést felkutat, megvizsgál és nyilvántartásba vesz. Keressük a jogi megoldást az ilyen szerződések megszüntetésére. Nem az a célunk, hogy megbüntessük a magyar földtulajdonosokat, hanem az, hogy Magyarországon helyreálljon a törvényesség. A magyarok végül is nem maguk akarták kikerülni törvényeket, hanem külföldről kaptak erre biztatást. Aki tehát maga föltárja, hogy élve a jogi kiskapu adta lehetőséggel ezt a megoldást választotta, hogy pénzhez jusson, akkor semmiféle büntetéstől nem kell tartania. Kecskemét a legfontosabb légibázis marad- Eddig a mezőgazdaságról volt elsősorban szó. Van azonban egy nagyon fontos kérdés, mely egy másik minisztériumra tartozik. A haderőreform. Ami bennünket, Bács-Kiskun megyeieket különösen érdekel, a laktanyabezárásokon túli feszültségek mellett, az az, hogy mi lesz a kecskeméti repülőtérrel? Az ott lévő infrastruktúrával, a magasan képzett pilótákkal, és a repülőgépekkel?- Ebben az ügyben valóban voltak a nyilvánosság előtt is zajló viták. Szomorúan hallom, hogy ezt sokan úgy értették, mintha ez érintette volna Kecskemétet is. A vita ugyanis csak arról szólt, hogy a kecskeméti katonai repülőtér mellett a második katonai reptér Taszár vagy Pápa legyen-e. Kecskemét jövője tehát mindig is biztos volt és soha senki sem vitatta, hogy a városnak azt a sajátos minőségét, melyet az ott dolgozók szaktudása, és magának a repülőtérnek az értéke jelent, mindenképpen meg kell őrizni, sőt fejleszteni szükséges.- Félreérthetően fogalmaztak akkor a minisztériumi tájékoztatókon?- Sajnálom, hogy ez a vita még mindig a levegőben van. Nyugodtan ígérhetem a kecskemétieknek, hogy városuk mindig is kiemelt repülőbázis marad. Sőt komoly fejlesztéseket fogunk végrehajtani. Tervezzük egy fedett hangár építését, valamint a kifutópálya hosszabbítását is, amit részben a magyar költségvetésből, részben pedig a NATO-tól érkező fejlesztési forrásokból fedezünk majd. Néhány kedves szó. Ez mindenkinek jólesik. A miniszterelnök sem fukarkodott vele a hétvégén. fotós banczik Róbert DR. ORBÁN VIKTOR 1963. május 31-én született Székesfehérváron. 1987-ben az ELTE jogi karán szerez diplomát. 1988. március 30-án alapító tagja a Fidesznek. 1990-től parlamenti képviselő. 1993-2000-ig a Fidesz elnöke. 1998-tól miniszterelnök. Nős, felesége ügyvéd, 4 gyermekük van. FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS- S ezzel együtt vajon mi lesz a MiG-29-esekkel?- A MiG-29-eseket most felújítják, hogy addig használhatók legyenek, amíg megérkeznek a bérelt - tehát nem vásárolt - nyugati harci gépek. Ezek vagy Gripenek lesznek, vagy F-16-osok... A státnstörvény a magyarokra tartozik- Számítottak-e arra, hogy a státustörvény ilyen méretű felháborodást és ellenállást vált ki a szomszédos országok kormányzataiban? Van-e esély arra, hogy a feszültségeket tárgyalásos úton levezessék és megvalósítsák a törvényben foglaltakat?- A státustörvény ügyében nagyjából az történt, amire számítani lehetett. Mert mi is történt voltaképpen? Először is az Európai Unió világossá tette, hogy a státustörvény nem ellentétes az unió jogrendjével és Magyarország, illetve az Európai Unió között kötött európai megállapodással. Az érintett országok egy része pedig, elsősorban Románia, részben Szlovákia, és kicsit felemás módon Jugoszlávia - ott ugyanis a legmagasabb körök is egymástól eltérő véleményt hangoztatnak -, erőteljes nemtetszését fejezte ki. Tudtuk, hogy így lesz, de azt is tudtuk, hogy nem nagyon tudunk mit tenni ellene. Magyarország a kezdetektől fogva egyeztetett a szomszédos országokkal. A státustörvény tartalmi elemeivel a Magyar Állandó Értekezlet - talán több mint egy évvel ezelőtt vagy még korábban - egyetértett, abban megállapodott. Ezt követően pedig összehívtuk az összes érintett ország nagykövetét, akiknek elmondtuk, hogy miben egyeztünk meg, s hogy megkezdtük a jogi előkészületeket. Ha valaki konzultálni akart, megtehette. Sőt, elárulom, volt olyan román észrevétel, amit figyelembe vettünk és beépítettünk a státustörvénybe. Mi a magunk részéről tehát mindent megtettünk, ugyanakkor tisztában voltunk vele, hogy a bukaresti és a pozsonyi reagálásokat nem a mi magatartásunk, hanem az ottani belpolitikai helyzet határozza meg. Arra is számítottunk, hogy a törvény elfogadását követően majd lesz néhány nap, amikor forró lesz a levegő. Ennek politikai jelentőséget akkor sem és most sem tulajdonítottunk, az élet szép lassacskán visszatér majd a normális kerékvágásba. Továbbra is lesznek kétoldalú megbeszélések. Mi pedig végrehajtjuk a státustörvényt, hiszen az semmi olyat nem tartalmaz, amit kifogásolni lehetne. A státustörvény ugyanis nem a külföldi államok területén, hanem Magyarországon valósul meg. Úgy gondolom tehát, hogy ezzel a közjátékkal együtt is, ami egyébként nehezen lett volna elkerülhető, az ügyek jó irányba haladnak. HÁMORI ZOLTÁN - SZÁSZ ANDRÁS
