Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

ÚJ ÉVEZRED m 2001. június 25. Petőfi Népe FALURÓL VÁROSRÓL REHABILITÁCIÓ. Garán a megváltozott munkaképességű emberek nagy része számára munkát és kereseti lehetőséget biztosítanak. Pro rehabilitáció a neve annak a szervezetnek, mely az 50-60 százalékos rokkantak számára napi 7 órai munkát biztosít. Többnyire a felvéte­lünkön is látható lábtörlőket, valamint csomagolóanyagokat gyárta­nak az idősek klubjának e célra külön kialakított részlegében. Az ügyes kezek naponta tucatnyi különféle mintázatú, rongyból készült lábtörlőt készítenek. fotó. k. l. Mozgó szerviz mezőgazdászoknak Aranyos Tibor mezőgazdasági­gép-szerelő Garán, immár 11 éve. Műhelye nincs. Mozgó szerviz- kocsival járja a vidéket. Telefon- hívásra a helyszínen, a mezőn vagy a gazdasági udvarban javít­ja meg a meghibásodott traktort, kombájnt és más csatlakoztatha­tó gépeket. Főként MTZ, Rába, Zetor, T-25 és 150-es gépekre szakosodott, de bármilyen más gyártmányú gép javítását is elvál­lalja. Nagy- és kisjavítás, műsza­ki yizsga, alkatrészbeszerzés is szóba jöhet. \ ÉrdéklŐflni a 7Ű/4S6-i3Í87 vagy a 70/21-22-917 telefonszá­mokon lehet. ■ Határátkelő és termál van, de... Két jövőbe mutató megoldás van kibontako­zóban Garán. Az elmúlt évtizedek elmara­dottsága az állami beruházások nélkülözé­séből fakadt. A határközeliség miatti vissza­fogottság megszűnőben van. Tényi Antal polgármester vázolta lapunknak a jövőt. Garai tervek- Az egyik megoldás a már meglévő határátkelő állandó nyitva tartása, a másik pedig a két lezárt termálkút kihasználása. A Gara-Regőce ideigle­nes és csak különleges alkalmakkor nyitva tartó határátkelő így, ahogy van, nem jó senkinek. Ha egész nap rendelkezésre állna a személyforga­lom számára, jelentősen fellendülne a Ids- és közepes vállalkozások fejlődése a községben. Mivel 2005-ig vállalkozói övezetbe tartozik Gara, ez több kedvezményt jelent akár a közös vállalkozások számára is. A községben 112 vál­lalkozást jegyeznek. Az 1957-ben felszámolt Baja-Zombor vasutat újra meg kellene építeni. Ehhez csatlakozna a közúti és folyami teherfor­galom, ami a térség településeinek elszigeteltsé­gét csökkenthetné. Ebben a szép és egykor na­gyon gazdag községben van értelme és jövője a falusi turizmusnak - hangsúlyozta a pol­gármester. - Bázisként ott az egykori olajfúrá­sokból visszamaradt két termálkút. Mindkettő­nek 60-70 fokos a hőmérséklete. Egyrészt fürdő- medencéket kellene építeni, másrészt a felesle­ges hőt fóliasátrak és üvegházak fűtésére kellene befogni. A primőr áru a mezőgazdaságból élő családok százainak biztosítana jó megélhetést. Garán ezekre a kitörési pontokra összpontosíta­nak, amikor a hosszú távú programokat vitatja meg a vezetés. Papíron, tervrajzok és pályázati vázlatok formájában mindez már megfogalma­zódott. Persze ahhoz, hogy a leendő EU-csatla­kozás során az akkori elvárások szerint valóra is váljanak, más is kell. Például a PHARE- és a SAPARD-pénzeket csak úgy lehetne lehívni és többek között Garára irányítani, ha előzőleg ki­épül a szennyvízcsatorna-hálózat, ami egyéb­ként folyamatban van. Tisztítóberendezés már működik a faluban, melyre az intézményeket rá is kötötték. Bővítés nélkül jelenleg még a szom­szédos Bácsszentgyörgy szükségleteit is kielé­TÉNYI ANTAL 1945-ben született Veterniken (ma Jugoszlávia). 1968-ban Pécsett, a gépészeti technikumban végzett. 1974-ben szakmájában felsőfokú végzettséget szerzett. 1980-tól tanácselnök Garán. 1990 óta, immár a harmadik ciklusban Gara polgármestere. Nős, két felnőtt leánygyermeke van. gítjük. Amennyiben a két település minden la­kóházát rákötnék, akkor bővíteni kellene. Ennek nincs műszaki akadálya. Épül a vaskúti közpon­ti hulladéklerakó is. Mindehhez azonban nagyon sok pénzre van szükség. Az előző évtizedekben a régió a kor­mányzati politika látókörének perifériájára ke­rült. Tudatos térségpolitikára és támogatásra van szükség, melyre fogékonyak a polgárok, akik saját jövőjük érdekében mindig is helytáll­tak. Gara költségvetése az idén 200 millió forin­tot tesz ki. A félévi mérleg most készül. Úgy tű­nik, a visszafogott gazdálkodás meghozza gyü­mölcsét. Nem lesz szükség hitelekre. A rendel­kezésre álló pénz elegendő az oktatási és egész­ségügyi feladatok ellátására. A fejlesztések során 197 iskolás és 87 óvodás érdekében pályázunk folyamatosan. A 2800 lélekszámú faluban nem csökken a gyermeklétszám. Örvendetes, hogy egyre több az óvodás, és kismértékben nő az is­kolások száma is. Éppen ez tette szükségessé, hogy az iskolában közel kétmillió forint ráfordí­tással felújítsák és bővítsék a vizesblokkot. Az ötéves iskolarenoválási program szerint a meglé­vő, már szűkös és elavult tornaterem helyett egy többfunkciós szolgáltatóházat szeretnénk felépí­teni. Benne sportcsarnok, számos bolt és kisipa­ri szolgáltató kapna helyet. Sáros utcát és járdát a községben nem lehet találni, viszont sok he­lyen az aszfalt- és betonburkolat már felújításra szorul Erre is gondolunk ugyanúgy, mint a ká­beltévé-hálózat kiépítésére, melyre nagy az igény. KIRÁLY LÁSZLÓ ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatalban hétfőn reggel 8-tól déli 12 óráig, kedden 8-tól délután 4 óráig, • szerdán 8-tól déli 12 óráig, csütörtökön délután 1-től 4 óráig fogadják az ügyfeleket. Pénteken az ügyfélfogadás szünetel. KÉPVISELŐ-TESTÜLET Tényi Antal polgármester, dr. Tálas László alpolgármester, dr. Faller Krisztián Tamás, Krics- kovics József, Kubatovics Má­tyás, Pekanov Mátyás, Putterer Antal, Szabó Tibor, Szűcs Béla, Dr. Takács Imre, Wolfárd Ist­vánná, Keresztes Gyöngyi kör­jegyző, Gara községben német és horvát kisebbségi önkor­mányzat is működik öt-öt fővel. GARA SZÁMOKBAN Össznépesség: 2800 Iskoláskorúak: 197 Óvodások: 87 Vállalkozások: 112 Adóbevétel 2000-ben: 16,3 millió Ft EMLÉKTÁBLA. Tavaly június 10-én avatták fel a falu központ­jában a millenniumi emlékpar­kot a felvételen látható műem­lékkel, mely a többnemzetisé­gű közösség együvé tartozását jelképezi. _______’_________■ M indig van friss kenyér! Sütőipar Ma már minden valamirevaló pék jó kenyeret süt. Amivel versenyezni lehet, az a válto­zatlan jó minőség és a gazda­gabb választék. Ezt a nézetet vallja Fridrih György ügyveze­tő, a Garai Pékség társtulajdo­nosa. Sajátosan garai sütőipari termék pél­dául a sodrott 750 grammos fehér kenyér, mely bár a francia bagettre hasonlít, úgy van felsodorva, mint a kifli. Egyébként a pékségben ötven­féle terméket állítanak elő a leveles (hajtogatott) tésztától, a kelt, dúsí­tott tésztákig. Csak kenyérből 11 fé­lét készítenek. A már említett sodrott kenyéren kívül sok megrendelő kéri a sima házi- vagy búzakenyeret fél­kilós és 750 grammos kiszerelésben. Azonkívül előszeletelt, csomagolt változatban is kapható egyre több fé­le kenyér. Egyre több előszeletek és ízlésesen csomagolt kenyeret igé­nyelnek a vásárlók. A választék azonban ezzel nem merül ki. Sütnek Garán rozspehelytöretes kenyeret, burgonyás kenyeret, rozscipót és az úgynevezett „sünit”, melyet ízesí- tett-aromásított magvakban hemper- getnek meg. A „süni” félkilós cso­magolásban és kifli formájában is vásárolható. Újdonságnak számít az egy hónapja kapható, hatféle gabo­naőrleményből készülő kenyérkü­lönlegesség, melyhez nagy remé­nyeket fűznek a Garai Pékség tulaj­donosai. Péksüteményeik közül kü­lön kiemelkedik a sajtos, a szezám- magos, a pizzakrémes kifli, a búrkif­li, a különféle croissant-ok (hajtoga­tott tésztából készülő finomságok), a diós, a mákos, a túrós, a lenmagos griszini és a csokis csiga, valamint a sajtos és tepertős pogácsa. A péksü­temények közül új terméknek szá­mít az almás pite. A Garai Pékséget 1993-ban a Bácska Sütőipari Kft.-től vásárolta meg Báló József és társa, Fridrih György. Kezdetben naponta 300 darab kenyeret sütöttek öt alkal­mazottal. Jelenleg 26 alkalmazottal két váltásban, folyamatosan üzemel a pékség. Gyakorlatilag húsz garai család biztos megélhetését biztosítja ez a vállalkozás. Itt mindig van friss kenyér! Magyarán: a kemencék fo­lyamatosan ontják a rendkívül mu­tatós, jó illatú sütőipari termékeket. Nem titok, hogy a hagyományos ko­vászos technológiát alkalmazzák. Négy saját tulajdonú szállító jármű­vük naponta három alkalommal jár­ja meg Baja tizenhat üzletét, kétszer szállítanak Bácsborsódra, Bácsbo- kodra, Csátaljára, Nagybaracskára, Katymárra, Dávodra, Hercegszántó­ra, Bátmonostorra, Vaskútra és Bács- szentgyörgyre. Bár Baja a legna­gyobb felvevőpiac, mégis inkább a környező falvak felé bővítik vásárló­ik körét. Nagybaracskán másfél éve vásárolták meg a pékséget, melynek a különlegessége a kövön sült há­zikenyér és az olajban sült fánk lesz. Ugyanitt készítik a 2 kilogrammos házikenyeret is. A baracskai részleg­ben 9 alkalmazott dolgozik. Garán a pékségnek saját mini ABC-je is van. Mi a titka az ütemesen fejlődő vállalkozásnak? - A kitartás és a fo­lyamatos fejlesztés, korszerűsítés - állítja Fridrih György. Ma már gomb­nyomásra működik minden. Embe­ri kéz nem érinti a kenyéralapanya­gokat a malomtól a dagasztóig. Cím: Garai Sütő Kft. 6522 Gara, Bunyevác u. 104, telefon: 456-382 Tudta-e? •Már az Árpád-korban, III. Endre idején kelt okle­vél említi Gorát. A falunak az idők során több bir­tokosa is volt, köztük a Garai és a Becsei család. A török hódoltság alatt lakói görögkeleti vallású szer- bek voltak. A hódoltság után a bajaiak bérlik, 1726- ban Czobor Márk kapja meg az uradalmat, majd 1750-ben a Grassalkovich család kezébe kerül a fa­lu. 1890-ben a lakosság 66,3 százaléka német, 31,6 százaléka magyar, 2,1 százaléka pedig bunyevác. A bukovinai székelyeket és a felvidéki magyarokat a II. világháború után telepítették ide. A soknemzeti­ségű közösség békés együttélése példamutató. • Két búcsút tartanak Garán. Az egyiket Szent Lász­ló napján (június 27.), illetve idén a rákövetkező va­sárnap, vagyis július 1-jén. A másik búcsú a Szent Lukács evangélista napjához legközelebb álló vasár­nap (idén október 21-én) van. • Garán 1990 óta horvát és német kisebbségi önkor­mányzat működik. Az itteni svábság az anyaor­szág segítségével önálló irodát tart fenn. A garai horvát-bunyevácok a községházától minden segítsé­get megkapnak ügyeik intézéséhez. Immár 11 éve egyhetes nyári nemzetiségi táborokat szervez a he­lyi művelődési ház, melyeken 100-120 gyermek vesz részt. A saját hagyományaik ápolásán túl a résztve­vők mind a három itt élő nemzetiség kultúráját a magukénak tudják. Mire költik az adományokat? A garai óvodásoknak lesznek új játékaik. Osztrogonácz Antalné óvodavezető elmondta, hogy a pünkösdi jótékonysági bál bevé­teleiből (összesen 111.048 forint gyűlt össze) új fajátékokat vásá­rolnak az udvari játszótérre és át­rendezik az óvoda árnyas udva­rát. Új tévével és videokészülék- kel is bővül az intézmény kellék­tára. Az öt csoportot alkotó nyolc­vanhét gyermek közül sokan ké­szülnek a nyári bácsszentgyör- gyi millenniumi rendezvényen való fellépésre, mely augusztus 5-én, vasárnap délután kerül sor­ra. A műsorban szerepel majd a horvát és a német nemzetiségi, valamint a magyar népi táncokat bemutató csoport, a nemrég vá­sárolt népviseletekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom