Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

Megindult a forgalom az új tiszaugi közúti hídon Tegnap Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter ün­nepélyesen forgalomba helyezte a tiszaugi új közúti hidat. A tárca vezetője ünnepi beszédében kiemelte: a tiszaugi híd átadása nagy lépés az összeurópai úthálózat fejlesztésében is, hiszen itt, a Kárpát-medence közepén olyan átkelési lehe­tőséget teremt, amely nem csupán szimbolikusan, hanem valójában is felgyorsítja a Kelet és Nyugat közötti átkelést. Az első, szegecselt, rácsos szerke­zetű hidat 1929. október 17-én avatták fel Tiszaugon. Ezt 1944 októberében felrobbantották. A hidat 1947-ben állították helyre, és 1952-ben indult meg rajta a vasúti forgalom. Azóta többször hajtottak végre rajta kisebb-na- gyobb felújítást, rekonstrukciót. Az útpálya szélesítésére azonban a híd szerkezetéből adódóan nem nyílt lehetőség. Ráadásul a közös vasúti, közúti üzem végig akadá­lyozta a forgalom gördülékeny haladását. Ilyen előzmények után kezdődött el a tulajdonképpeni beruházás, a kapacitásbővítés ta­nulmányterveinek elkészítése. Az új híd alapkövét 1999. december 8-án rakták le és két év sem kellett ahhoz, hogy a 4,3 milliárd forint értékű beruházás elkészüljön. Békés megye számára a beru­házás sok szempontból is fontos - hangsúlyozta beszédében Domo­kos László, a Békés Megyei Köz­gyűlés elnöke. Elsősorban azért, mert a fejlődés lehetőségét nyitja meg a megye előtt. A híd révén Békés megye is bekapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésé­be. Nem véletlen, hogy a híd Bé­kés megye gazdaságának szimbo­likus helye. (Eddig a tiszaugi híd évtizedekig Békés megye gazda­sági stagnálásának szimbóluma volt.) Annál is inkább, mivel Ma­gyarországnak ebben a szegleté­ben van megfelelő életerő ahhoz, hogy kiverekedje magát abból a nehéz örökségből, amit átvett. Az, hogy a tiszaugi híd elké­szült, a régió szempontjából na­gyon nagy dolog - emelte ki be­szédében Endre Sándor, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés és a Dél-alföldi Fejlesztési Tanács el­nöke. - Egy híd avatása mindig számos gyönyörű szimbólumot kínál. A híd összeköt régiókat, te­lepüléseket, múltat, jelent és jö­vőt, generációkat. Boldogok lehe­tünk - mondta Endre Sándor -, hogy ezt a hidat átadhatjuk az utánunk következő generációk­nak. Azoknak, akik Magyarország sorsát a XXI. században reménye­ink, elképzeléseink szerint for­málni fogják.- A hídátadás örömteli, de nem rendkívüli az esemény - jelentette ki Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. - Örömteli, mi­vel sok évtizedes problémája ol­dódott meg annak a több száz ré­gióbeli embernek, akiknek a min­dennapjait könnyíti meg a híd. Az 1999 végén megindult munkála­tokkal olyan beruházás vette kez­detét, melynek során a tervezők, kivitelezők, munkások, de még az itt élők is jelentős áldozatokat hoztak, hisz úgy kellett megolda­ni ezt a több évtizede húzódó problémát, hogy a lehető legki­sebb kellemetlenséggel járjon, ugyanakkor a forgalom egyidejű fenntartását lehetővé tegye. A közlekedési tárca vezetője le­szögezte: a híd építéséhez a kor­mány minden lehetséges támoga­tást megadott. A kabinet kiemelt fontossággal kezelte kezdettől a közlekedési hálózat fejlesztését, s kezeli most is, és a jövőben is.- Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a Tisza és fejleszté­se, így a folyóhoz kapcsolódó inf­rastruktúrák fejlesztése is. Gördü­lékenyebbé válik a kereskedelmi forgalom, a turisták számára könnyebbé az ország keleti felé­nek megközelítése. A tiszaugi híd forgalomba helyezésével, avatásá­val sikerül megoldani egy olyan régen húzódó problémát, amely az egész térségben pozitív, dina­mikus változásokat indít meg - mondta végezetül Fónagy János. Abban valamennyi szónok egyetértett, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országoknál kiemelt fejlesztési feladat az összeurópai hálózathoz kapcso­lódó, megfelelő színvonalú úthá­lózat kialakítása. A tiszaugi olyan beruházás, amely amellett, hogy társadalmi igényeket elégít ki, gerjesztő eleme lehet a térség fej­lődésének. SZ.A. Híd épül az unió és a Dél-Alföld között is Megyéket, régiókat, országrészeket, Keletet és Nyugatot köti össze a tiszaugi híd. A metaforával élve: hi­dat épít a dél-alföldi megyék és az Európai Unió között a Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot magába fogla­ló régió és annak fejlesztési tanácsa is. Ezt Endre Sándor, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) soros elnöke, a Bács-Kis­kun Megyei Közgyűlés elnöke mon­dotta lapunk munkatársának abban az interjúban, amelyet az évezred első magyar hídja avatásának apro­póján kértünk tőle. Aktuális régiós ügyekről beszélgettünk. Kecskemét - Dél-Alföld- Ön azt mondja: a DARFT hidat épít a dél-alföldi megyék és az unió között. Szép gondolat, de mit értsünk ezen pon­tosan? '- Beszéljünk konkrétumokról! A régió az idei Phare-programban például hidat épít a hátrányos helyzetűeknek ahhoz, hogy beléphessenek a munka világába. Programunk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósá­gának és tartós foglalkoztatásának elő­segítését tűzte ki célul. A DARFT ugyan­ezt szeremé elérni azzal a pályázatával, amelyet a Szociális és Családügyi Mi­nisztériumhoz nyújtott be közhasznú foglalkoztatás támogatására. Aztán kommunikációs hidakat építünk a régió önkormányzati, gazdasági és civil sze­replői között, összesen kilenc fejlesztési területen, a programcentrumok révén. Programcentnimok- A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nács tavaly év végén szervezeti struktú­rája átalakításáról döntött. Majd január végén határozott ezeknek az úgynevezett programcentrumoknak a létrehozásáról. Miről is van tulajdonképpen szó?- A regionális fejlesztési tanács új szer­vezeti modelljében a tavaly kidolgozott programok megvalósításán és az erőfor­rások mozgósításán van a hangsúly. A programcentrumokat abból a megfontolás­ból hoztuk létre, hogy az elkészült stratégiai és operatív programok megvalósítására kon­centráljuk erőforrása­inkat. Azaz: a tervezés időszaka után most el­jött a cselekvésé. Az egyes szakterületek feladatait tehát ki­lenc programcentrum koordinálja. A programcentrumok a régió fejlődését elősegítő önkéntes szerveződések, ame­lyek regionális hatású projektek felkuta­tásával, kidolgozásával, az anyagiak elő­teremtésével és a tervek megvalósításá­val támogatják a DARFT céljainak eléré­sét. Feladatuk tehát regionális projektek megvalósítása, a regionális együttgon­dolkodás a versenyszféra bevonásával. A programcentrumok keretén belül va­lósul meg például a Dél-alföldi Tudás- háló-projekt is, amely egy regionális internetes portál kialakítását célozza meg (a régió honlapja: www.del- alfold.hu ). Az elmondottakból talán ér­zékelhető a programközpontúság, amely azért is fontos, mert a régió egyre több megjelenési lehetőséget kap a nemzetközi porondon, ahol a koncepci­ók nem piacképesek, csakis a műszaki­pénzügyi mutatókkal megalapozott fej­lesztési elképzelések. És még egy fontos dolog: a DARFT munkájának folyamato­san illeszkednie kell a soros EU-elnök Svédország által meghatározott prioritá­sokhoz. Ezek: a foglalkoztatás, a kör­nyezetvédelem és az uniós bővítés. Ivóvíz, szennyvíz- A foglalkoztatásról már esett szó. És a környezetvédelem?- A DARFT februárban 10 millió forin­tos keretet különített el a dél-alföldi ré­gió ivóvízminőség-javító operatív prog­ramjának elkészítéséhez, amely a Köz­lekedési és Vízügyi Minisztériummal közösen történik. A program a tervek szerint október végére áll össze. Szak­mai bizottság közreműködik a közbe­szerzési eljárásban benyújtott ajánla­tok értékelésében, a végső döntést pe­dig a fejlesztési tanács hozza meg. Az­tán legutóbbi, június eleji ülésünkön döntöttünk arról, hogy a dél-alföldi ré­gióban lévő önkormányzatok szenny­vízelvezetésre és -tisztításra benyújtott céltámogatási pályázatai közül melyek támogatását javasoljuk a parlament­nek. A DARFT határozata szerint az öt, támogatásra érdemes pályázat közül kettő is Bács-Kiskun megyei: Kiskőrös és Baja projektje. Kiskőrös így mintegy 9.5 milliós, Baja pedig megközelítőleg 41.5 milliós támogatást remélhet.- Az új tiszaugi híd átadásával végre normális közlekedési kapocs köti össze régiónk két megyéjét, Békést és Bács-Kis­kunt, aztán a dél-alföldi régiót és az észak-alföldit, sőt, Kelet- és Nyugat-Ma- gyarországot. A régió közúthálózatának fejlesztésében azonban ez szinte csak az első lépés... Utak, hidak, M5-ös- A Dél-Alföldnek ötmillió eurós támo­gatást ítélt meg az Európai Unió kiegé­szítő beruházási keretprogramja. Pályá­zatunk a „Vidéki feltáró úthálózat fej­lesztése” címet viselte. Az uniós hozzá­járulás a tervezett beruházások össz­költségének 73,5 százalékát fedezi, ezt kiegészíti még 12,5 százalékos nemzeti támogatás. A projektben négy út meg­építése szerepel, amelyből kettő ugyan­csak Bács-Kiskun megyét érinti, fgy jó­részt Phare-pénzből épülhet meg a Kiskunmajsát Csengéiével összekötő út, valamint a Kalocsa-Foktő ipari parki be­kötőút. És ha már új Tisza-hidat vehet­tek birtokba az autósok Ugnál, beszél­nünk kell a többi, nagy fejlesztésről is, különösen nem feledve a Duna-hidakat. Reményeim szerint még az idén átadják a forgalomnak a felújított dunaföldvári átkelőt, amely az ugi Tisza-hídhoz ha­sonlóan rendkívül fontos az ország köz­lekedésében. Budapesttől délre jelenleg ez az első híd a Dunán, amely összeköti a keleti és a nyugati országrészt. Azt hi­szem, cseppet sem lényegtelen, hogy a földvári híd kerékpársávval is bővül. Aztán minden jel arra mutat, hogy 2003-ban új Duna-hidat avathatunk a meglévő földvári és bajai „között”, Szekszárdnál, pontosabban Dusnok és Bogyiszló magasságában. Ez a híd a le­endő M9-es gyorsforgalmi út részeként készül el. És itt van az M5-ös, amelynek továbbépítése ügyében országgyűlési képviselőként, megyei elnökként és a régiós tanács soros elnökeként is köte­lességem lobbizni. A sztráda továbbépí­tése Szegedig, az országhatárig a Dél- Alföld, de hazánk és az unió számára is különösen nagy jelentőséggel bír, hi­szen végre megteremtődne az összeköt­tetés a Balkán, s ezen belül is az EU-tag Görögország felé. Magam nem osztom azt a nézetet, hogy ha Szegedig elkészül az autópálya, akkor Kecskemét helyzeti előnye megszűnik a Dél-Alföldön a Ti- sza-parti várossal szemben. Hiszen azon például nem változtat semmi, hogy a főváros, Ferihegy egy óra alatt elérhető autópályán a hírős városból.- Az, persze, nagyon jó dolog, ha van sztráda, csak éppen ez önmagában édeskevés, ha anyagi okok­ból sokan nem tudják hasz­nálni.- Az M5-ösre vonatkozó koncessziós szerződés 2003-ig érvé­nyes. A prob­léma megoldá­sa természete­sen a matricás rendszer beve­zetése lenne. De emellett jó esély van arra, hogy a teher­forgalmat ettől függetlenül is feltereljük a sztrádára. A jogszabályi módosítás, amely lehetővé teszi majd a települések számára, hogy környezetvédelmi szem­pontokra hivatkozva kitiltsák a nehéz­gép jármű-forgalmat a területükről, elő­készület alatt áll.- Milyen útberuházások valósulhatnak még meg a közeli jövőben a Duna-Tisza közén?- Elkezdődtek a versenyeztetés előké­születei a 451-es út Félegyházát elkerülő szakaszát illetően. Itt a kisajátítások már megtörténtek. Idén megindulhat a bajai elkerülő megépítése, ami a hídon átmenő teherforgalmat vezetné a váro­son kívül. Jövőre tervezik az átadást. A közeljövőben megvalósuló beruházások között szerepel még a Solt és a Duna- híd közötti út, a Ballószög és Ágasegy­háza közti út, valamint a keceli körfor­galmi csomópont. Emellett szükség len­ne, hogy mihamarabb megépüljön a kecskeméti körgyűrű északi szakasza (a 44-es, a 441-es és az 5-ös összekötése), és megtörténjen az 52-es Kecskemétre bevezető szakaszának négysávosítása az M5-östől. MUNKATÁRSUNKTÓL A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS PROGRAMCENTRUMAI Programcentrum Operatív program Gesztorszervezet székhelye Agrár- és vidékfejlesztés A dél-alföldi régió agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja (DABIC) Csongrád megye Foglalkoztatáspolitika Munkaerőpiaccal adekvát szakképzés Békés megye Felsőoktatási és K+F Csongrád megye Gazdaságfejlesztés KKV operatív program Bács-Kiskun megye Határmenti kapcsolatok és logisztika DAR összehangolt közlekedésfejlesztési operatív program Csongrád megye Idegenforgalom Regionális idegen- forgalmi koncepció és program (DARIB) Békés megye Informatika Intelligens régió Bács-Kiskun megye Közlekedésfejlesztés DAR összehangolt közlekedésfejlesztési operatív program Békés megye Környezetvédelem Szilárdhulladék­gazdálkodás Bács-Kiskun megye Forrás: PN-információ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom