Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Június 16., szombat Az agrárium drágul a legjobban Egyelőre nem érvényesül a forint erősödésének pozitív hatása A fogyasztói árak 10,3 százalékkal emelked­tek Magyarországon az esztendő első három hónapjában. Érdekesen alakult a drágulás a különböző produktív gazdasági ágazatok­ban: míg az iparban csak csekély mértékű volt, a mezőgazdaságban az átlag több­szörösére rúgott. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása sze­rint az első negyedévi infláció valamivel megha­ladta az egy évvel korábbi, azonos időszaki drágu­lás (9,8 százalék) mértékét. Az árnövekedés az élelmiszerek körében volt a legélénkebb (15 szá­zalék) a vizsgált időszakban, de átlagon felüli volt a drágulás a háztartási energia, a szeszes italok és dohányáruk, valamint a szolgáltatások árában is. A növekedés ütemét tekintve, az a háztartási ener­giák körében volt lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban. Sajnálatos módon a drágulási fo­lyamat a második negyedévben is folytatódott, a lakosság'számára különösen az élelmiszerárak­ban következett be érzékeny változás. Az egyes produktív ágakat külön vizsgálva könnyen megállapítható, hogy nem az ipari tevé­kenység volt az, ami gerjesztette a hazai drágulást. Ebben a szektorban az első negyedévben 9,6 szá­zalékos, tehát a fogyasztói átlag alatti volt a terme- lőiár-emelkedés. Ebben a gazdasági ágban a vil­lamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban volt a leg­magasabb (13,3 százalék), a műszergyártásban pedig a legalacsonyabb (2,4 százalék) a növeke­dés. Érdekes kettősség figyelhető meg az értékesí­tési árak körében: a belföldi emelkedés (12,6 szá­zalék) majdnem a duplája volt az exportárak (6,9 százalék) emelkedésének. Az építőiparban 13,6 százalék volt a termelői árak átlagos növekedése az év első három hónap­jában. Ez 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi mutatót. Az ágazaton belüli tevékenysé­gek között nem volt túlságosan nagy különbség, a két szélső értéket az épületgépészet (11,7 szá­zalék), illetve a szerkezetkész épületek építése (14 százalék) produkálta. Az elmúlt évi folyamatokhoz képest nem ho­zott jelentős változást az első negyedév a mező- gazdasági termékek termelőiár-színvonalában, ám e ténynek most nincs pozitív tartalma. Az év első ORSZÁGOS IPARI, ÉPÍTŐIPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI ÁRINDEX Előző év azonos időszaka = 100,0 1999 2000 2001. i. negyedév Ipar 105,1 111,7 109,6 Építőipar 110,3 111,2 113,6 Mezőgazdaság 102,6 122,5 121,8 három hónapjában 21,8 százalékos drágulás kö­vetkezett be ebben az ágazatban. A növény- termesztés 21,3, az állattenyésztéshez kötődő ter­melés pedig 22,5 százalékkal vette ki a részét az árnövekedésből. A KSH legfrissebb adatai szerint májusban az előzetes várakozásokat meghaladóan 10,8 száza­lékvolt a drágulás mértéke. A főszerepet az elmúlt hetekben az élelmiszerek drágulása játszotta, más termékcsoportokban átlagos volt az áremelkedés, ugyanakkor májusban még nem érvényesült a fo­rint erősödésének inflációcsökkentő hatása. A fo­lyamatok egyelőre nem járulnak hozzá a kor­mányzati prognózisok megvalósulásához, a kabi­net idén 8-9 százalékra szeretné mérsékelni a fogyasztói árakat. ______________kaszás endre T őkeemelés után stabilizáció A Délhús Rt. stratégiai váltásra készül termelésben, értékesítésben Jelentős mértékben stabilizálhatja működését a Délhús Rt., miután a cég tulajdonosai 1,8 milliárd forintot meghaladó tőkeemelésről döntöttek. A pénzből, amely már a társaság rendelkezésére áll, a vállalat versenyképességét növelő termelési és értékesítési stratégiai váltást készítenek elő. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 15. Borsodcfiem 5 OSOFt O Egis 9865 Ft Matáv 807 Ft 0 Mól 4 025 Ft OTP 14 700 Ft Û Richter 16 500 Ft TVK 4 000 Ft Zalakerámia 2125 Ft BUX: 6666,28 +0,78 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 11-15-IG I 700Q. j «771,75; : û 690Q [5866.9! 6755,78 6800 ! { 6614,52 6666,2Í | 6700 ! * 6600 |T ] ; T jt ■:ÍW:, ...xi:;:?:-, í! pont o -a "2 t: , 1 1 1 <% 1 i 1 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona 401,18 7,26 Euró 246,70 Német márka 126,14 Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona 17,93 72,48 161,76 5,75 USA-dollár 285,80 BÉREK. A bruttó nominális átlagkereset 2001. január­áprilisban 17,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,7 szá­zalékkal, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közöl­te a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. A nemzet- gazdaságban az év első négy hónapjában a teljes munka­időben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 95 000 forint volt. A verseny- szférában dolgozók átlagosan 95 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 94100 forintot kerestek. VÁLASZ. Megérkezett a szlo­vák privatizációs miniszter válasza az OTP Bank ajánlatá­ra, amelyet az Investicná a Rozvojová Banka többségi részesedésének megvásárlásá­ra nyújtott be a magyar hitel- intézet. A válasz kiértékelése azonnal megkezdődött az OTP Banknál, azonban a részletekről nem kívántak nyilatkozni. A válasz alapján hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az adásvétel részleteiről. SZÖVETSÉG. A délkelet- és kelet-európai fuvarpiacok megszerzése, továbbá a kör­nyezetbarát kombinált fuvaro­zás részarányának növelése érdekében stratégiai szövetsé­get kötött az Osztrák Szövet­ségi Vasúttársaság (ÖBB) és a két magyar vasúttársaság: a MÁV Rt. és a GySEV Rt. Az érdekelt vasutak az össze­hangolt piaci fellépéstől bevé­teleik növekedését várják. GÁZÜZLETÁG. A kormány nyilatkozatára vár a Mól Rt. a gázüzletág értékesítésével kapcsolatban - mondta Her­nádi Zsolt, a Mól Rt. elnök­vezérigazgatója pénteken Bu­dapesten. Hernádi Zsolt kö­zölte, hogy a gázüzletág gya­korlatilag kész az eladásra, mivel azonban a többségi tu­lajdon értékesítéséhez szük­ség van az állam egyetértő szavazatára, nem akarnak úgy dönteni az eladásról, hogy nem ismerik a kormány állás- foglalását. A potenciális be­fektetők már sürgetik a Molt, és a társaság készen áll az ér­demi tárgyalásokra. __________Pécs__________ Miután a tőkebevonást célzó vállalateladás nem járt ered­ménnyel, az osztrák többségi tulajdonosok - köztük magán-, illetve intézményi befektetők - a tőkeemelés mellett döntöttek a cég stabilizációja érdekében. A néhány hete szentesített tőke- injekcióval a Délhús Rt. alap­tőkéje 4,2 milliárd forintra emelkedett. Mint arról Varjaskéri Beatrix, a vállalat pr-igazgatója tájékoz­tatott, a tulajdonosok gyors in­tézkedésének köszönhetően már rendelkezésre is áll a rész­vényesek által elfogadott plusz­forrás. Első lépésként a tulajdo­nosok és a vállalat vezetői meg­kezdték a tárgyalásokat a part­ner pénzintézetekkel, aminek eredményeként kedvezőbb konstrukciókra cserélhetik a korábbi hitelszerződéseket. Ezt követi majd a beszállítói kap­csolatok rendezése, illetőleg az új termelési és értékesítési Brüsszel azt ajánlotta a felvételre váró országoknak - köztük Ma­gyarországnak -, hogy dolgozza­nak ki átfogó beruházási straté­giát. A környezetvédelmi beruhá­zási programok finanszírozásá­hoz különféle uniós pénzek áll­nak rendélkezésre, amelyeket el­sősorban olyan területeken - mint például a hulladékgazdálko­dás, levegőszennyezettség - lehet felhasználni, ahol eddig lemara­dások voltak. A támogatást a Kör­nyezetvédelmi Csatlakozási Prog­ram keretében lehet igényelni. stratégia kidolgozása és meg­valósítása. Az ország egyik legnagyobb húsipari cégének gazdálkodási nehézségeit az immár több mint egy éve tartó alapanyag- hiány idézte elő. A kedvezőtlen folyamatot tovább rontották a kedvezőtlen hitelállomány ter­hei. A cég ennek elle­nére megőrizte stabili­tását, amit jól mutat­nak a termelési adatok. A Délhús 1999-ben 19,5 milliárd forintos árbevételt realizált, ez­zel szemben tavaly már 22 milliárdos for­galmat produkált. Az idei tervekben további fejlődés, 25 milliárd forintos árbevétel szerepel. Ezzel a vállalat meg­erősítheti piaci pozícióit: az el­adott árumennyiség, illetve a termelési érték tekintetében a Délhús a Pick Rt.-vei osztozik az első két helyen. A banki és a beszállítói kap­csolatok rendezésével hosszú Uniós szakértők becslése sze­rint a tíz közép- és kelet-európai ország jogharmonizációs költsé­ge a várt 120 milliárd eurónál ke­vesebb, 79-110 milliárd euró kö­rül lesz. A múlt évben elfogadott és a 2001-re várható szabályozás további költségekkel jár, mivel olyan nagy ráfordítást igénylő törvénymódosításokat érint, mint amilyen például az erő­művekre vonatkozó új irányelv megvalósítása. Az Európai Unió új támogatá­si programjai azt a célt szolgál­távon eredményes termelésre rendezkedhet be a pécsi szék­helyű húsipari cég. A vállalat a három termelőegysége - Pé­csett zajlik a vágás, Baján a vö­rös áru, Alsómocsoládon pedig a füstölt szárazáru készül - mellett Budapesten működteti értékesítési irodáját. A pr-menedzser elmondása szerint az új termelési stratégiá­ban jelentős változások várha­tók a Délhús termékszerkezeté­ben. A cég vezetése a jövőben a korábbinál is nagyobb hang­súlyt helyez a marke­ting- és értékesíté­si munkára, aminek eredményeként a ha­zai és a nemzetközi piacon is javuló ér­vényesülést várnak. A vállalat helyzetét könnyíti, hogy a tulaj­donosok korábbi elvá­rása szerint a Délhús már több éve az EU-normáknak megfele­lően alakította át feldolgozói technológiáját, az egyes terme­lési folyamatokat. Éppen ezért a cég számára nem okozott ne­hézséget a június 1-jétől szigo­rodó állat-egészségügyi előírá­sok betartása sem. ják, hogy a tagjelölt országoknak ne egyedül kelljen a meg­növekedett beruházási költsége­ket viselni. Az ISPA-program ke­retében 2000 és 2006 között évente 500 millió euró áll erre a célra rendelkezésre. Brüsszelben nagyon fontosnak tartják, hogy az érintettek ered­ményesen használják fel a ren­delkezésre álló alapokat, és bizto­sítva legyen, hogy az uniós támo­gatást magán-, állami és kereske­delmi forrásokból is kiegészítik. A lehetséges pénzügyi források között lehetnek nemzetközi pénzügyi intézetek, az Európai Beruházási Bank, kétoldalú visz- sza nem térítendő támogatások, és különféle hitelprogramok, ke­reskedelmi banki hitelek, külföldi működőtőke. U. G. Zöld pénzek az EU-ból Évi 500 millió euró környezetvédelemi beruházásokra Az Európai Unió 2000 és 2006 között évente 500 millió euró támogatást nyújt a tagjelölt országoknak az egészséges környezet megteremtéséhez szükséges beruházásokhoz. A közelmúltban elkészült az a dokumentum, amely egye­bek mellett azt vizsgálta, hogy milyen pénzügyi terhet ró a tagjelöltekre a csatlakozással járó környezetvédelmi jogharmonizáció. Népszerű a baromfihús Budapest A húsételek körében évek óta töretlenül őrzi - sőt fo­lyamatosan növeli - népsze- - rűségét a baromfi. Valami­kor a marhahús is kedvelt volt, de a kergemarhakór körüli hisztéria miatt ala­posan megcsappant iránta az érdeklődés. Ennek kö­szönhetően viszont megállt a disznóhús fogyasztásának évek óta tartó csökkenése. kosság 95 százalékának kedvenc étele a baromfi, a megkérdezet­tek átlagosan háromnaponként esznek szárnyast, míg disznó­húst átlagosan kéthetenként há­romszor. A piackutatók arra is fényt derítettek, hogy az úgyne­vezett nyüzsgő típusú emberek körében meglepően alacsony a csirkét, pulykát kedvelők aránya, amit arra vezettek vissza, hogy sem idejük, sem kedvük főzni vagy az étkezéssel bajlódni. Nem úgy a - lakosság egyharmadát A KÜLÖNBÖZŐ HÚSOK KEDVELTSÉGE A FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN A válaszadók százalékában 1997 Ä __ .._ .. .. _ 95 2991 89 82 sí 1 1 44 32 27 » |8 27 f-1 I 1“ 1 1 1 ­Marha Borjú Bárány Vad Sertés Szárnyas Forrás: GfK Piackutató Intézet A Gfk Piackutató Intézet „Étkezé­si szokások 2001” címmel most közzétett tanulmánya a lakosság táplálkozási szokásait veszi gór­cső alá. Kiderült, hogy sokkal ke­vesebben, és átlagosan fele olyan gyakran esznek az emberek mar­hahúst, mint két évvel korábban. Ez idő alatt viszont a korábbinál kedveltebbé vált a sertéshús, de különösen a szárnyas. A Gfk felmérése szerint a la­képviselő - „haspókok”, akik a leggyakoribb fogyasztói a szárnyasoknak. Természetesen - vélték a szak­emberek - a fogyasztási szoká­sok változásában nem csak a kergemarhakór a ludas, befolyá­solja azt az életmód, az egészsé­ges táplálkozásra való törekvés, nem utolsósorban pedig az élel­miszerek elérhetősége is. Azaz az ára. iujvárii Határtalan lehetőségek Életbe lépett a devizaliberalizáció A forint konvertibilitásának teljes szabadságával új lehetőségek nyílnak a magyar befektetők előtt a külföldi pénzpiacokon. Melyek ezek, és mire számíthatunk? Bárhol a világon vehetünk ingat­lant, tulajdont is szerezhetünk külföldi vállalkozásokban anél­kül, hogy erről bejelentést ten­nénk a Magyar Nemzeti Banknál, hiszen az eddigi kötelezettségek megszűnnek - tájékoztatta lapun­kat Lengyel László, a Pénzügy­minisztérium osztályvezetője. Vásárolhatunk külföldi érték­papírokat és államkötvényeket, befektetési alapokat, és nem kizá­rólag magyar pénzintézeten, bró­kercégen keresztül. Hiszen kinü számláról is indíthatunk pénzpia­ci műveleteket. így megbízásain­kat faxon, telefonon vagy inter­neten is továbbíthatjuk. Más a helyzet a külföldi székhelyű pénzintézeteknél, amelyeknek ti­los nálunk ügyfelet toborozni, il­letve ügynökökön keresztül be­szervezni befektetőt. Ha bejegy­zett cégként működik nálunk, ak­kor viszont vonatkoznak rá a ma­gyar pénzfelügyeleti, adóhatósági előírások és kötelezettségek. Nem kizárt, hogy a veszteséges magyar részvényektől megszaba­dulnak a honi befektetők, s meg­nő az igény a külföldi papírok iránt - latolgatta a várható változá­sokat Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. szakértője. Akár a duplájára is nőhet a külföldi rész­vények iránti kereslet. Most a né­met és az amerikai technológiai papírok népszerűek, ám az 1 szá­zalékos, illetve minimum 15-20 ezer forintos tranzakciós költsé­gek jóval magasabbak a hazaiak­nál, ezért 1 millió forint alatt alig­ha éri meg külföldi börzén forgat­ni a pénzt. (CSERNYÁNSZKY) Az élelmiszer-biztonságért Legyen jó hírük a magyar termékeknek A Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet (KÉKI) a ku­tatómunka hatékonyságá­nak növelése érdekében külföldi és hazai szak­emberekből álló Nemzet­közi Tudományos Tanács­adó Testületet hozott létre, amely tegnap tartotta első alakuló ülését. Somogyi Árpád, az Európai Unió Bizottságának -kockázat- elemzési főosztályvezetője a konferenciát követően lapunk­nak elmondta: az emberek vi­lágszerte nemcsak jó, hanem biztonságos élelmiszert szeret­nének fogyasztani. A tudomá­nyos kutatókat, kutatóintézete­ket azért kell támogatni, hogy az élelmiszeripar megbízható élel­miszerekkel láthassa el a lakos­ságot. A testület mostantól kezd­ve abban segíti a KÉKI munkáját, hogy növekedjék a magyar élel­miszerek hírneve, és a gazdasági szempontból fontos export. Magyarországon az élelmi­szer-biztonság területén hasonló problémák vannak, mint az uniós tagállamokban, Francia- országban, Németországban vagy Ausztriában. Ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar verseny- képes legyen, az üzemek egy ré­szét modernizálni kell, vagy be kell zárni. A többség viszont már ma is versenyképes, megfelel az uniós követelményeknek, megfe­lelő színvonalon exportál élelmi­szereket az Európai Unióba. A 2002-től kötelezővé váló HACCP- rendszer segítheti ezt a folyama­tot. Az ehhez szükséges elő­készületek jól haladnak Magyar- országon.-UG-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom