Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Június 13., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 12. Borsodchem 5 040F1 b Fotex 226 Ft b Matáv 833 Ft b Mól 4125 Ft b OTP 15260 Ft Rába 1540 Ft b Richter 16 305 Ft ff Zalakerámia 2 090 Ft ff BUX: 6771,75-1,39 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX 72Q0 INDEX VI. 6-12-IG , 1 > J Î 7100 6993,43 6937.55 j { 7000 6921.52 6866.91 6900 *6771.75* 6800 Ï i i 5 5 * * I pont 1 Szerda 1 Csütörtök J Péntek 1 Hétfő ! Kedd 1 4 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 405,22 Cseh korona 7,34 Euró 249,11 Német márka 127,37 Osztrák schilling 18,10 Lengyel zloty 74,14 Svájci frank 163,63 Szlovák korona 5,79 USA-dollár 293,87 FELMENTÉS. A teljes igazgató­ságot visszahívta a Concordia Rt. éléről az FVM vezetése. A tárca az aratási felkészülés miatt határozott így. Kisgazdavélemé­nyek szerint viszont a döntést rosszul időzítették. INTÉZKEDÉSEK. A földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter a közelmúltban áttekin­tette a SAPARD Hivatal működé­sét, eddigi tevékenységét. Indít­ványozta, hogy az Európai Unió javaslatának megfelelően, a töb­bi társországhoz hasonlóan há­romra szűkítsék az intézkedé­sek számát. Az FVM közlemé­nye szerint a hivatal feladata a mezőgazdasági vállalkozások beruházási támogatásával, a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának és értékesítésének fejlesztésével, illetve a vidéki infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos ügyek intézése. ÚJ BÚZAFAJTÁK. Extra korai búzákkal gyarapította a fajtavá­lasztékot az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete; az újdonságokkal fajtabemuta­tón ismerkedhettek meg a kuta­tóintézet kísérleti parcelláin a Fejér megyei agrárszakemberek kedden. A három új búza - az Emese, a Dalma és a Mariska - nemcsak korai érése, hanem kiváló sütőipari értéke, bő hoza­ma, valamint kiváló betegség­ellenállása, télállósága és aszály­tűrése miatt is megnyerte a gazdák tetszését. MUNKAVÁLLALÓK. A Gazda sági Minisztérium számításai szerint a státustörvény kereté­ben évi 3040 ezer munkavállaló érkezhet Magyarországra, már talán a következő évtől kezdve, és a három hónapig itt tartózko­dó munkaerő jelentősen enyhít­heti a magyar gazdaság ma már néhány területen fellépő munkaerőgondját - mondta Matolcsy György gazdasági mi­niszter a Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetsége keddi gazdasági fórumán a hatá­ron túli munkaerőre vonatkozó kérdésre válaszolva. KÖTVÉNYJEGYZÉS. Külföldi befektetők teljes egészében le­jegyezték a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 450 millió euró értékű kötvényét - közölte a pénzinté­zet. A kötvény kamata 5,25 szá­zalék, megközelíti az állami kibocsátásét. Futamideje öt év, kamatozása fix. ■ Koncentráltan jön a külföldi tőke Csökkent a nemzetközi érdeklődés a magyar gazdaság iránt A külföldi érdekeltségű cégek megjelenése a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken jellemző koncentráltan a magyar gazdaság­ban. A tapasztalatok szerint a befektetők vonzzák egymást, így előnyt élveznek a már több nemzetközi érdekeltséggel rendelkező térségek. Összefoglaló A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 1999 végén 26433 külföldi érdekeltségű vállalat működött Magyarországon. Ezek több mint fele a fővároshoz kötődik, és ugyancsak koncentrált je­lenlét figyelhető meg a megyeszékhelyek vonzás- körzetében. A tapasztalatok szerint az utóbbi években kis mértékben csökkent a külföldi érdeklődés a ma­gyar gazdaság iránt. A jelenség oka egyértelmű­en az, hogy az elmúlt évtized végére már szinte teljesen befejeződött a privatizáció és lelassult a zöldmezős beruházások ideáramlása is. Az eddigi gyakorlat szerint a külföldi befekte­tők túlnyomórészt három szempont alapján döntenek letelepedésük helyéről. Fontos kérdés a piaci, gazdasági környezet, a megközelíthető­ség és infrastrukturális ellátottság, illetve a sza­bad, potenciális munkaerő megléte. Érdekes je­lenség, hogy a kisebb külföldi érdekeltségű cé­gek létrejöttében gyakran érvényesülnek rokoni, nyelvterületi, határ menti kapcsolatok is. Vonzó a főváros A szempontok érvényesülését jól mutatják a magyarországi területi különbségek a külföldi ér­dekeltségű vállalkozások jelenlétében. A főváros mellett a nyugat- és közép-dunántúli térség, illet­ve az észak-magyarországi régió nevezhető erős­nek, ezeket jelentős lemaradással követi az észak- és dél-alföldi, illetve a dél-dunántúli régió. Ágazati szempontból a nemzetközi érdekelt­ségű vállalkozások zöme az iparban, azon belül a feldolgozóiparban jelenik meg. Ezt követi a ke­reskedelem és a különböző szolgáltatások, majd A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK KÜLFÖLDI TŐKÉJÉNEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKBAN) 1997 1998 1999 Közép-Magyarország 64,4 64,6 66,5 Közép-Dunántúl 7,4 6,8 6,8 Nyugat-Durtántúl 9,0 9,4 9,0 Dél-Dunántúl 3,0 3,2 2,0 Észak-Magyarország 7,2 7,1 6,7 Észak-Alföld 4,4 4,3 4,4 Dél-Alföld 4,6 ___ 4 ,6 a pénzügyi tevékenység. Érdekes módon egyelő­re nem számottevő a külföldi részvétel a hazai idegenforgalmi, vendéglátó-ipari vállalkozások­ban, ennél is kisebb az érdeklődés a mezőgazda­ságban. Nemzetközi tapasztalatok szerint a külföldi tőke koncentrálódásához vezet az a jelenség, hogy a már letelepült vállalkozások vonzzák a további érdeklő­dőket. A nagy élőmunka­igényű ágazatokban ennek a munkaerő hiánya szabhat gá­tat, ezért a ma még ilyen te­kintetben elmaradott térségek reménykedhetnek az érdeklő­dés területi kiteljedésében. Továbbra is domináns döntési szempont marad viszont a megközelíthetőség és az inf­rastrukturális ellátottság. A nagyobb külföldi érdeklődők esetében ugyanis ma már el­sődleges kérdés az autópálya, közeli repülőtér megléte, vala­mint a versenyképesség felté­teleinek biztosítása. KASZÁS ENDRE Az utóbbi két esztendőben érdekes folyamat játszódott le a külföl­di érdekeltségű gazdasági szervezetek megoszlásában. Az új tár­saságok létrehozása mellett a meglévő szervezetek működésé­ben is fokozott szerepet kapott a főváros. Ez abban mutatkozott meg, hogy több nagy cég a vagyonkezelést összpontosító intéz­kedést hajtott végre, és a holdingszerűen működő érdekeltségek központját Budapestre helyezte. Ez nem csak az azonos profilú vállalkozások esetében volt megfigyelhető, hanem azokon a terü­leteken is, ahol az adott cégek merőben más tevékenységi kör­ben működnek. Az országban 1999 végén külföldi részvétellel működő vállalkozásoknak már mintegy 53 százaléka volt buda­pesti székhelyű, amelyek összességében 3155,5 milliárd forint jegyzett, ezen belül 2624,5 milliárd forint külföldi tőkeösszeggel rendelkeztek. Összehasonlításképpen ugyanebben az időszak­ban a sor végén található Dél-Dunántúl 1762 külföldi érdekeltsé­gű vállalkozást jegyzett, és az összességében 51,5 milliárdos kül­földi tőkeösszeg az országosnak mindössze 2 százalékát tette ki. Szerencse bruttó Havi 15 perc ingyen beszélgetés? Ez csak a minimum a Minimum tarifacsomagban! Mert ráadásul itt a csúcsidő már délután 4-kor véget ér, és a vezetékes vonalakat Ön ugyanannyiért hívhatja, mint a Pannon GSM telefonszámokat. A Pannon GSM Minimum tarifacsomagja már azért is megéri, mert vele együtt mindössze bruttó 6900 forintért egy Nokia 3210-es lehet az Öné. A rés/,letekről ás számos további kászülékajánlatunkról érdeklődjön területi képvise­leteinken (Baja. Vörösmarty u. 1-3.: Kecskemét. Petőfi S. u. 8.) vagy hivatalos viszont­eladóinknál országszerte! Ajánlatunk az akciós készlet erejéig tart. és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. A készülék csak Pannon GSM SÍM-kártyával használ­ható. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu PANNON Ivóvíznek sok a Balaton Húsz centi hiányzik a készletből A nádasok mellől már lábon kell ki-bp. vinni a csónakokat a tóba, mert elfogyott a víz a sekély kikötőkből fotó, eszes andrea A Balatonban kétmilliárd köbméter víz van átlagosan. Most sok hiányzik a tóból; egyesek szerint azért is, mert sokat kivesznek belőle ivóvízfogyasztásra, öntözés­re. Kiderült: évi három cen­timéter vizet iszunk meg és locsolunk ki a Balatonból. Siófok Folyamatosan gyűjtjük az adato­kat a Balaton vízmérlegéhez - mondta lapunknak Sohá Szil­veszter, a Balatoni Vízügyi Kiren­deltség helyettes vezetője. A csa­padék és a hozzáfolyás növeli, a párolgás, a Sió-csatornán történő leeresztés és a vízelhasználás csökkenti a készletet. Az adatok szerint tavaly ivóvíz céljára 13,7 millió köbméter vizet vett ki a Balatonból a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Más ipari és mezőgazdasági cégek pedig összesen 6,6 millió köbméter vi­zet vételeztek a tóból. Ez a szak­ember szerint nem jelentős mennyiség, a kétmilliárd köbmé­ternyi víztömegnek csupán az egy százaléka. Egyébként mivel egy centiméter magasságú víz a Balatonban hatmillió köbmétert jelent, három centi víz hiányzik összesen a vízkivételek miatt. A legtöbb vizet értelemszerű­en a három legmelegebb nyári hónapban veszik ki a Balatonból. Akkor, amikor amúgy is a legna­gyobb a párolgási veszteség, így fordulhat elő a jelenlegi helyzet, miszerint több mint 20 centimé­terrel alacsonyabb a vízszint az átlagosnál. Sokéves átlagban öt­ven centiméternyi többletvizet engednek le évente a Sió-csator­nán, a zsilipet azonban tavaly áp­rilisban nyitották ki utoljára. CZENE ATTILA 2006: jöhet az euró Budapest------------------------------------*--­A jegybanktanács tegnapi ülésén a monetáris rend­szer működtetésének meg­változtatásáról döntött: az eddigi árfolyamkövető rendszert felváltja az inflá­ciós célkövető rendszer. Kéthetente vagy havonta a jegy­banktanács felülvizsgálja az inf­lációs folyamatokat és célkitűzé­seket fogalmaz meg hat negyed­évre. Ez azt jelenti, hogy másfél éves inflációs előrejelzést ad a nagy nyilvánosság számára is. Két értéket már most meghatá­rozott, a decemberi inflációt 7 százalékra becsülte, 2002. év vé­gére pedig 4,5 százalékos pénz­romlást tűzött ki célként. Ezek a számok teljesen összhangban vannak a kormány elképzelései­vel és a kétéves költségvetéssel is. A célkövetéses rendszer meg­engedi azonban a plusz és mí­nusz egyszázalékos eltérést is az infláció meghatározásában. Az új rendszer életbeléptetésé­re elsősorban uniós csatlakozá­sunk, illetve az eurózónába való belépésünk miatt volt szükség. A mostani elképzelések szerint 2006. január elsejétől optimális lenne az ország számára, ha a fo­rintot az euró váltaná fel. A jegy­bank ezen elképzelését a gazda­sági kabinet is támogatja, ehhez szabja inflációs prognózisát és több minisztériummal együtt ki­dolgozza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek e célhoz. Ezek alapján a jegybank tart­hatónak véli az idei évre terve­zett 8-9 százalékos pénzromlást és 2002-ben 5,5-6 százalékos inf­lációval számol. A most publikált május havi 10,8 százalékos inflá­cióhoz képest sem tűnik irreális­nak az év végére tervezett 7 szá­zalék. Ehhez az olajáraknak 22-28 dollár között kell marad­nia, illetve feltételezi az euró erő­södését is. Ha a bank által meg­határozott sávból kicsúszik a tényleges infláció, akkor a jegy­bank a maga eszközeivel beavat­kozik annak megfékezésébe, de ez nem jelenti a drasztikus vagy mesterséges árvisszaszorítást - hangoztatta Jávái Zsigmondi MNB-elnök a jegybanktanács Ülése Után. CSERNYÁNSZKY JUDIT Drága lesz a gyümölcs A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a korai gyümölcsfajtáknál. A szak­emberek 3-3,5 milliárd forintra becsülik a termés- kiesést. Jelentős mértékben visszaeshet az Európai Unióba irányuló export is. Budapest A Zöldség és Gyümölcs Termék- tanács adatai szerint az ország egyes térségeiben a tavaszi fagy megsemmisítette a korai alma, cseresznye, meggy és kajszifajták 95 százalékát. Károkat okozott Heves, Zala, Nógrád, Borsod-Aba- új-Zemplén, Vas, Csongrád me­gyében. Emiatt a kínálat csökke­nésére és az árak drágulására lehet számítani. Ágazati szakértők szerint az ár­bevétel a termelők egy részénél várhatóan nem fedezi majd a költ­ségeket, és a biztosítók által ki­fizetett kártérítés sem kompenzál­ja teljes egészében a vesztesége­ket. Az is gondot okoz a termelők­nek, hogy az idei és a jövő évi rá­fordításaik csak a jövő évi termés értékesítése után térülnek majd meg. Ezért a terméktanács, a fi­nanszírozási problémák csökken­tése érdekében, új kamatmentes hitelek kialakítását szorgalmazza. Az exportot illetően gondot okoz, hogy - bár tavaly Magyaror­szág is új liberalizációs agrárke­reskedelmi megállapodást kötött az Unióval - a zöldségekre és gyü­mölcsökre 8-11 százalékos vám van érvényben. Ezzel szemben Lengyelország és a balkáni ál­lamok vámmentes beviteli lehető­séget kaptak az EU-tól. A kiviteli esélyek romlása meghiúsíthatja a kiszállításokat, ezért a helyzet rendezésére a terméktanács az államtól vár segítséget, _______ug

Next

/
Oldalképek
Tartalom