Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-11 / 134. szám

8. OLDAL G A 2 D A S Á G I TÜKÖR 2001. Június 11., hétfő BÁT "ÖSSZEFOGLALÓ Zuhanó kukoricaárak A Budapesti Árutőzsdén az elmúlt héten összesen közel 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénzpiacon 20,4 milliárd forint értékű külföldi fize­tőeszköz került új tulajdo­noshoz - derül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglalójából. Medárd nem hozta meg a negy­vennapos esőt, így minden ter­mény jelentős áreséssel zárta a hetet. Az ótermésú kukorica le­járatának jegyzése a múlt héten folyamatosan morzsolódott le­felé, 27 000 forinton fejezte be a kereskedést. Tavaly ősszel, több mint tízezer forinttal drágábban lehetett erre a terminre értékesí­teni a kukoricát, de a betakarí­táskor, novemberben regisztrált ár is ötezer forinttal haladta meg a mostani szintet. Az új termésű lejáratok árfolyamai vegyesen mozogtak A takarmánykukori­ca jegyzései is alacsonyabban zártak, júliusi elszámolóértéke 27 000 forintig esett vissza. A búzaszekcióban a múlt hét elején érezhető volt a piaci sze­replők bizonytalansága. A nega­tív ártrend következtében az augusztusi szállítású búza értéke csütörtökön 25000 forint fölé emelkedett, péntekre pedig 24 860 forintra süllyedt. Az extra búza ára is csökkent, az augusz­tusi jegyzések 27 500, a szeptem­beriek 29400 forinton fejezték be a kereskedést. Takarmány- búzából hét végére megélénkült a kereskedés, az augusztusi ter- min 22 090 forinton zárt. ' A határidős devizapiacon négy-öt forinttal zuhant a hét elején a dollár árfolyama. Ezt később kisebb korrekciók kö­vették, de a hét végére így is 1,5- 5,40 forinttal alacsonyabban zártak a jegyzések. A euró közel két éve volt 250 forint alatt.’Az angol font árfolyamát jelentősen „megmozgatták” a választások, a keddi szinthez képes 13 forint­tal lett olcsóbb. - UG ­KERGEMARHA-KÓR. A cseh országi BSE-fertőzés bizonyos­sá válásáról Magyarország még nem kapott hivatalos értesítést- tájékoztatott Németh Antal, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium illeté­kese. Az országos főállatorvos elmondta: a magyar állat-egész­ségügyi hatóságok felkészültek arra, hogy megtegyék a szüksé­ges óvintézkedéseket, ameny- nyiben a csehországi állat­egészségügyi szervezet munka­társai megerősítik a pozitív BSE-teszt tényét. Ha ez bekö­vetkezik, hazánk várhatóan mától korlátozásokat vezet be. EURÓ. Az eurózónához tarto­zó 12 ország nemzeti valutáját jövőre a magyar állampolgárok már csak költségesen és nehéz­kesen tudják átváltani euróra - figyelmeztet a Magyar Bank- szövetség. A szövetség azt java­solja az állampolgároknak, hogy aki a 2002. január elsejé­től megszűnő nemzeti valuták- például a német márka, az olasz líra, a francia frank - valamelyikéből tart otthon bankjegyeket, a pénzt még az idén helyezze el devizaszámlá­ra. A devizaszámlákat ugyanis a hitelintézetek automatikusan és ingyenesen eurószámlákká alakítják 2002. január elsejétől. TÁMOGATÁSOK. Boros Imre PHARE-miniszter kijelentette: az ország tavaly rekordösszegű uniós támogatást használt fel, a különböző fejlesztési és felzár­kóztatási programokból mint­egy 140 mülió euró értékben részesült. Ugyancsak tavaly 350 millió euró 2001-től felhasznál­ható támogatást kötött le a magyar kormány. __■ N incs betelepítési szándék Munkaerőpótlás külföldi magyarokkal A gazdaság növekedése nyomán egyre több képzett munkaerőre lesz szüksége hazánk­nak, ezért nem kizárt, hogy munkaerő- importra szorulunk. A szomszédos orszá­gok négymilliós magyarsága képezhet ehhez elsősorban tartalékot - nyilatkozta lapunknak Borókai Gábor kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara üzleti ebéd­jén a minap ismét felvetette azt a mun­kaerőimportra vonatkozó gondolatot, amelyet egy héttel korábban a Budapest Business Club rendezvényén hallhat­tunk. Ennek hátteréről érdeklődtünk Borókai Gábor kormányszóvivőnél.- Hazánkban ugyan még mindig hat- százalékos a munkanélküliség, ám a gazdaság gyors növekedése következtében szá­molnunk kell a munkaerőhiánnyal is, azaz ha­zánk munkaerőimportra szorulhat. Ehhez a szomszédos országok négymilliós magyarsága háttértartalékot képezhet.- Milyen munkaerőhiánnyal számol a kor­mányzat?- Azt már ma is pontosan tudjuk, hogy most körülbelül 90 ezer betöltetlen munkahely van Magyarországon. Elsősorban szakképzett mun­kaerőből van hiány. Nyugat-Magyarországon - ahol egyébként túlkínálat mutatkozik - éppúgy, mint Kelet-Magyarországon, ahol helyenként 20 százalékos a munkanélküliség.- A migrációs adatokból az derül ki, hogy a leg­több bevándorló vagy huzamos tartózkodási en­gedéllyel rendelkező Romániából és Kínából érke­zik. Ok jobban állnak szakképzett munkaerő tekintetében?- Megkérdőjelezem, hogy itt valójában romá­nokról van-e szó. Feltehetően erdélyi magyarok­ra vonatkozik ez az adat. A státustörvény fő célja az, hogy a határon túl élő magyarok helyben ma­radjanak, ott tudják a saját kultúrájukat ápolni, ott tudjanak szakképzett mun­kaerővé válni. Nem véletlen, hogy egye­temet is létesítenek a magyar kormány támogatásával. Az európai munkaerő- piacon, így a szomszédos országokban is a szakképzés hiánya nem merül fel.- Milyen státusban lehet majd mun­kát vállalni, illetve változnak-e a mun­kavállalás lehetőségei?- A státustörvény gondoskodik erről. Három hónapos munkavállaláshoz nem kell en­gedély, ha valaki rendelkezik igazolvánnyal. Há­rom hónap elteltével kellene a hatóságokhoz for­dulniuk a munkavállalás időtartamának meg­hosszabbításáért.- Változnak a bevándorlási szabályok is?- A szabályok nem, csak a bevándorlási politi­ka változhat, pontosabban finomítani lehet rajta. Azoknak kívánnánk gyorsabban bevándorlási le­hetőséget nyújtani, akik különösen fontosak len­nének az ország szempontjából, hogy áttelepülje­nek. Ám ők kis számban vannak, mert magasan képzettek, vagy elismert művészek, különleges státusúak. Nem tömeges bevándorlásra kell itt gondolni, ez nem keverendő össze a munkaerő- hiányra vonatkozó elképzelésekkel, icsernyánszkyi A búzát nem lábon kell eladni Mi legyen a gabonával? Mikor járnak jól a gazdák? Ezekre a kérdésekre igyekeznek megfelelő választ találni Bácskában a termelők. Atyánszky György országgyűlési képviselő óva inti a gazdákat at­tól, hogy lábon adják el a gabo- > nát. Szerinte több pénzt kapnak a ‘búzáért, ha elraktározzák. A hon­atyák most azon dolgoznak, hogy a közraktárakba kerülő gabona több mint 40 százalékos kamat- támogatást kapjon. Már most biztos, hogy az idei búzatermés meghaladja az 5 mil­lió tonnát. Az ország kenyérgabo­na-igénye éves átlagban 2,7-3 millió tonna, így várható, hogy a betakarítás után 1,5-2 millió ton­na felesleg keletkezik. Ide kíván­kozik még az az adat is - hangsú­lyozza Atyánszky -, hogy közvet­lenül az idei betakarítás előtt még mintegy 700 ezer tonna búza­tartalékkal rendelkezik az ország. A felesleg jórészt Kelet-Közép- Európába kerül, ezen felül a Tá­vol-Keletre és az EU-tagállamok- ba is exportálunk. Jelenleg a ma­gyar búzát 2300-2500 forintért adjuk mázsánként. Raktározási kapacitásaink a 14 millió tonnát is meghaladják, a három közrak­tárban azonban 2,5 millió tonná gabona számára van hely. Magya­rán nem kell attól tartani, hogy az állam nem veszi át a gabonát. A közraktározási jeggyel ren­delkező gazdáknak az állam elő­leget fizet. A raktározási költsége­ket ugyan fizetni kell, ám a jelen­legi 40 százalékos támogatás ösz- szegét a bácskai honatyák szeret­nék megnövelni, erről már foly­nak az egyeztetések a szaktárcá­val. így nem érdemes bizonytalan áron, lábon eladni a búzát, ősszel a hazai közraktárakban tárolt ga­bonáért a gazdák jobb árat kap- hatnak majd. _______király László O lcsóbb jelzáloghitelek Júniustól csökkentek a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatai, eközben látványosan növekszik a Földhitel- és Jel­zálogbank (FHB) hitelállománya. Hattized százalékkal, 14,9 száza­lékra csökkentette a szabad fel­használású jelzáloghitelek kama­tát a Földhitel- és Jelzálogbank - tudtuk meg Zádori János marke­tingigazgatótól. A többnyire egyéni vállalkozók által kedvelt, ötéves futamidejű hitel átlagos összege 10 millió forint. Tavaly­hoz képest 30 százalékos a hitel- állomány bővülése, ami látvá­nyos növekedés a korábbi évek­hez képest. Zádori elmondta, hogy felmérésük alapján kiderült, a hiteligénylők nagyon érzéke­nyek a kamatokra. Míg náluk épí­tési kölcsönre 6 milliót vesznek fel az ügyfelek, addig a kereske­delmi bankoknál csak 3 millió fo­rintra vállalkoznak. A bank tulajdonosváltása napi­renden van, noha a határidők csúsznak. A Pénzügyminiszté­riumban megtudtuk, legkoráb­ban június végén dől el, hogy a Posta, illetve a Postabank valóban szerez-e tulajdonrészt a bankban. Elképzelések szerint a vevő a ma­gyar Fejlesztési Bank hányadát kapná meg azzal a céllal, hogy az állami tulajdonú intézetek maxi­málisan ki tudják használni az összes előnyt.- A bank jelenlegi semleges ál­lami pozícióját veszítené el a tu­lajdonosváltással, ami azért nem lenne előnyös, mert a kereskedel­mi bankok vetélytársat látnának az FHB-ban - véli azonban a marketingigazgató. ________(csj> Á llampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 06.11. DISZKONTKINCSTÁR JEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam D010711 11,00% 99,10% 10,00% 99,18% D010815 11,00% 98,08% 10,00% 98,25% D010905 10,90% 97,50% 9,90% 97,72% D011031 10,80% 95,97% 9,80% 96,33% D020123 10,70% 93,79% 9,70% 94,33% D020515 10,60% 91,06% 9,60% 91,84% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam 2002/K 10,60% 103,94% 9,60% 104,83% 2003/J 10,30% 101,54% 9,30% 103,12% 2003/L 10,20% 102,42% 9,20% .104,14% 2004/I 9,80% 102,05% 8,80% 104,40% 2005/E 9,40% 100,92% 8,40% 104,08% 2006/E 8,90% 102,09% 7,90% 105,95% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. ___________________m I ngatlanpiaci várakozások Egyelőre többletterhet jelent a befektetés A forint árfolyamsávjának szélesítése, az év hátralé­vő részében is fennmaradó felértékelődése az ingat­lanpiacon már korábban beruházó külföldi befekte­tők számára extraprofitot eredményez. Ezzel szem­ben a most befektetni szándékozóknak plusz­terhet jelent, de jövőbeni nyereséggel is kecsegtet - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt. országos ingatlanpiaci fel­méréséből. A kutatók előrejelzése szerint a forint felértékelődése a bé­relt ingatlanok piacán az euróbán megállapított, de fo­rintban kifizetésre kerülő bér­leti díjak csökkenését is elő­idézheti. Az intézkedés ered­ményeként a kamatok kis mértékben csökkentek, és az év végére várhatóan tovább mérséklődnek. így az ingat­lanbefektetésekre való erős ösztönzés feltehetően fenn­marad. Az ingatlanpiac szem­pontjából igen lényeges - éven túli lejáratú - építési hitel­kamatok szintje a szakembe­rek becslése szerint az év vé­gére 11-11,5 százalékra eshet vissza. Ez a beruházók építési költségeinek mérséklődését hozza magával. Ezt a hatást azonban várhatóan ellen­súlyozni fogja az építőanya­gok drágulása. Az ingatlanforgalmazók fel­mérése szerint az év első ne­gyedében az ilyenkor szokásos­hoz képest jóval élénkebb volt a forgalom a lakóingatlanok és az irodák értékesítésébén. Az ország központi régióján kívül eső vállalkozások várako­zásai nagy szóródást mutatnak. Az irodabérlet piacán jelentő­sen megélénkülő vásárlások, el­adások nem várhatók. Az üzemcsarnok-bérlemények te­rületének várható élénkülésére utal, hogy a cégek által terve­zett vásárlások jelentősen felül­múlják az eladásokat. Az ingat­lanpiacnak ezen a területén mind az árak, mind a bérlemé­nyek esetében tízszázalékos drágulást prognosztizálnak a gazdaságkutatók. A felmérés szerint építési te­lekkel a megkérdezett vállala­tok közül minden negyedik ren­delkezik, hét százalékuk bérle­ménnyel is. Ezek a cégek továb­bi jelentős vásárlásokat fontol­gatnak, amely meghaladja az egyébként sem számottevő el­adási szándékot. Tekintettel a telkek óriási kiterjedésére, és az ekkora értékeket meg sem közelítő építési szándékokra, a szakemberek azt feltételezik, hogy a tulajdonosok egy része spekulációs céllal vásárol területet. uo Remekül indult az idei esztendő a hazai idegen- forgalom számára. A fejlő­dés nemcsak a devizabevé­telek alakulásában, hanem a vendégek és a vendég- éjszakák számában is meg­mutatkozott. A szakma kép­viselői örömmel tapasztal­ják a magyar vendégforga­lom erősödését is. Budai Zoltánnak, a_ Gazdasági Minisztérium helyettes államtit­kárának tájékoztatója szerint az ország turisztikai bevételei az el­ső negyedévben elérték a 767 mil­lió eurót, ami jelentős, 21 százalé­kos többletet jelent-az előző év hasonló időszakához képest. Az aktívum több mint háromnegyed részben fedezte a külkereskedel­mi mérleg hiányát, és 25,3 száza­lékkal haladta meg a folyó fizeté­si mérlegét. A bevételek kedvező alakulása mögött a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák számának pozi­Erősödik a hazai idegenforgalom Többért jönnek, tovább maradnák, többet költenek VENDÉGÉJSZAKÁK ALAKULÁSA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN külföldi belföldi összesen tív változása húzódik - tudtuk meg. Az előző te­kintetében a regisztrált 816 ezer fő 3,6, a 2,2 mil­lió Vendégéjszaka pedig 4,2 százalékos növeke­dést mutat. A' bevétel szempontjából nem mel­lékes, hogy különösen a 3 és a 4 csillagos szállo­dákban növekedett a for­galom - hangsúlyozta a szakember. A tendenciát jól mutatja, hogy a ma­gasabb kategóriájú szál­lásadó egységek kihasz­náltsága megközelítette az 50 százalékot, szemben az át­lagot jelentő 34,4 százalékkal. Az év első hónapjaiban a ven­dégforgalom jelentős része a fővá­rosba, a kedvelt vidéki városokba (Pécsre, Egerbe, Sopronba), illet­ve a termál- és gyógyfürdőhelyek­re (Hévíz, Gyula, Hajdúszobosz­ló) irányult. A külföldi vendégek között meghatározó a német tu­risták jelenléte, a nyu­gat-európai országból több mint 300 ezer ven­dég érkezett március vé­géig. Jelentősen meg­nőtt (+7,3 százalék) az osztrák érdeklődés is. Ezt is lényegesen meg­haladó - 30-40 százalék közötti - a növekedés az orosz, a spanyol, a fran­cia és a holland vendé­gek körében. Igaz, ezek­ből az országokból szám szerint lényegesen keve­sebben érkeznek Ma­gyarországra. Minden várakozást felülmúlt az izraeli vendégforgalom alakulása, a kö­zel-keleti országból a turisták szá­ma két és félszerese az egy évvel korábbinak. Szakmai körökben nagy öröm­mel fogadták, hogy az idén szo­katlanul korán, már márciusban megindult a belföldi vendégforga­lom élénkülése, méghozzá az ifjúsági szállótól az 5 csillagos szállodáig minden kategóriában. A kedvező folyamatot jól mutatja, hogy a hazai vendégek 105 száza­lékkal, mintegy 3,2 milliárd fo­rinttal több pénzt költöttek el a magyar kereskedelmi szállás­helyeken. Áz ágazat képviselőinek remé­nyei szerint a jó évkezdet kiemel­ten jó eredményeket hozhat idén a magyar idegenforgalomban. A nemzetközi és a hazai érdeklődés fokozására élénkül a turizmus vállalkozóinak népszerűsítő in­formációs és marketingmunkája. _______ KASZÁS ENDRE I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom