Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-08 / 106. szám

2001. Május 8„ kedd HAZAI 3. OLDAL TŰKOR Kizárták Torgyán Józsefet Patthelyzet alakult ki a kisgazdapártban Budapest A kisgazdapárt teg­napi frakcióülésén 22 képviselő jelent meg. Közülük 19-en meg­szavazták Torgyán kizárását a képviselő- csoportból. Szentgyörgyvölgyi Péter frakció- vezető nem nyilatkozott az ügy­ben. Torgyán és hívei vitatják a kizárást. Jelenleg azon vitatkozik a két szárny, hogy a jelenlévő, vagy az összes képviselő kéthar­madának az igen szavazatára van-e szükség egy ilyen döntés­hez. Áder János még nem jelen­tette be, hogy a frakció kizárta Torgyánt. Az ülésen elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, amelyben elítélték a ceglédi nagygyűlésen történteket. Gyimóthy Géza, az FKGP hét­végén, Cegléden megválasztott főtitkára természetesen vitatta az ülésen hozott döntéseket. Tor­gyán Józsefet nem zárhatta ki a frakció, mivel ahhoz kétharma­dos többség kellett volna, ami biztosan nem volt meg, és nem frakcióközgyűlést hívtak össze, csak munkaértekezletet, ame­lyen nem lehet dönteni személyi kérdésekben - hangsúlyozta Gyi­móthy. Torgyán József maga is válto­zatlanul a kisgazda­frakció tagjának tartja magát, szerinte a ki­zárásáról hozott hétfői döntés érvénytelen. „Érvényes határozat nem született a kizárá­sommal kapcsolatban, továbbra is a képviselő- csoport tagja vagyok” - közölte Torgyán. Arra a kérdésre vála­szolva, hogy mit tesz akkor, ha a képviselőcsoport vezetője a kizá­rásáról hozott döntést bejelenti Áder Jánosnak, Torgyán József azt mondta: bármit be lehet je­lenteni a házelnöknek, aki azon­ban képzett jogász, így különbsé­get tud tenni jogos és jogtalan be­jelentés között. Az FKGP reform polgári plat­formjának budapesti nagygyűlé­sén és nagyválasztmányán meg­választott új elnök, Lányi Zsolt személyének bejegyzését kezde­ményezték hétfő reggel a Fővá­rosi Bíróságon - jelentette be Bánk Attila, akit a párt reform polgári tagozatának szombati budapesti nagygyűlésén és nagy­választmányán országos elnök­ségi tagnak választottak. El­mondta: az elnök személyéről szóló átvezetés a Fővárosi Bíró­ságon megkezdődött, véleménye szerint ez néhány napot vehet igénybe. Ombudsman az iskolákban Budapest Az iskolákban ritkán, de még mindig előfordul a testi fenyítés, egyes tanárok pedig lelki terrort alkal­maznak a nem kellően fel­készült diákokkal szemben. Az oktatási jogok biztosá­nak hivatala 2000-ben 38 ajánlást fogalmazott meg, amelyekből mindössze kettőt nem fogadtak el az érintettek. KI NYÚJTOTTA BE A PANASZT? 2% fenntartók pedagógusok. ik. hallgatók 'szülői szervezel, diákönkormányzat, tanári kar. iskolaszék stb. **a fenti kategóriákba nem sorolható panaszos, például ügyvéd, nagyszülő Az oktatási jogok biztosa a sze­mélyes egyeztetés, a higgadt pár­beszéd híve. A konfliktusok kö­zös - az érintettek bevonásával történő - megoldása tartósabb eredményre vezethet, mint egy hatósági határozat, amelynek jogi kényszerrel szereznek ér­vényt - fogalmazott a 2000. év ta­pasztalatairól számot adva Aáry- Tamás Lajos. Az oktatási jogok miniszteri biztosa örömmel mondta, hogy egyetlenegyszer sem utasították el egyeztetésre irányuló szándékát az egymással szemben álló felek. Az oktatási ombudsmanhoz érkező panaszok döntő többsége az emberi méltóságot érintik. A hivatalnál panaszkodtak diákok, vagy egész osztályok tanárukra, oktatók egymásra, az iskolave­zetésre és iskolai, vagy szülői munkaközösség az intézmény- fenntartóra. Pedagógus azon­ban egyetlen esetben sem pa­naszkodott diákjára az oktatási biztosnál. Aáry-Tamás Lajos fontosnak tartja, hogy a felek­ben legyen együttműködési készség, hiszen a probléma ren­dezése után is még hosszú éve­kig együtt kell dolgozniuk. Ritkán, de még manapság is előfordul az iskolákban a testi fenyítés. Ezeket az eseteket a hi­vatal szigorúan kivizsgáltatta, fegyelmi elrendelését kérték az igazgatótól, amelynek vége akár az elbocsátás is lehet. Ettől az év­től az ombudsman minden ilyen esetben köteles lesz büntető-fel­jelentést is tenni a tanár ellen. _____ HORVÁTH MAGDOLNA F ehéren-feketén a Fehér füzetben Furmann Imre: rosszul működik az igazságszolgáltatás A rablásban nyomozó rendőrök egy magas, szőke nőt kerestek, ehelyett őrizetbe vették H. Aladárt, aki ala­csony, bajuszos cigány férfi. Hat hó­napig volt előzetes letartóztatásban, majd megszüntették vele szemben az eljárást és szabadlábra helyezték. A fél év alatt alig szóltak hozzá. A rendőrség, majd az ügyészség előter­jesztésére a bíróság automatikusan hosszabbította meg előzetes letartóztatását. Gyomaendrőd FI. Aladár esete nem példa nélküli. Tavaly száz- hatvankilenc panasz, illetve kérelem érkezett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodá­hoz. A részletes tényfeltárás után harminckilenc­ről állapították meg a diszkriminációt, túlnyomó- részt annak közvetett formáját. Az elmúlt eszten­dő legjelentősebb ügyeit az iroda a Fehér füzet 2000 című kötetben adta közre. A kiadvány több figyelemre méltó adattal is szolgál. Egyebek mellett azzal, hogy a hátrányos megkülönböztetést mutató ügyek legtöbbje, szám szerint tizenhárom az igazságszolgáltatás­sal kapcsolatos. Kíváncsiak voltunk, milyen kö­vetkeztetésre jut ebből dr. Farmann Imre, a jog­védő iroda vezetője. A diszkriminációs ügyek­ben közismerten nagy tapasztalatot szerzett ügy­véd a közelmúltban Gyomaendrődön nyilatko­zott lapunknak.- Én le tudom ebből vonni a következtetést, bár ebben az esetben sem az én feladatom lenne ez, hanem az igazságszolgáltatás működtetésé­ért felelős döntéshozóké. Hasonlóképpen a vál­toztatás is az ő dolguk lenne. Abban az ország­ban, ahol el lehet vinni embereket és hónapokig Névjegy: ' Született 1951-ben a Borsod megyei Nyékládházán Foglalkozása: ügyvéd. 1994 óta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igaz­gatója Több könyve jelent meg, legutóbb tavaly, a Köznapi gyilkosságok című publi­cisztikai kötete. Nős. Felesége Pankucsi Márta szociológus. Fiuk politológus-jogász egyetemi hallgató előzetes letartóztatásban tartani úgy, hogy semmi köze a cselekményhez, ott az igazságszolgáltatási rendszer rosz- szul működik. Hála istennek egyre töb­ben tudják, hogy nem kell megijedni. Ha az emberrel szemben megszüntetik az eljárást, vagy felmentik, utána kárta­lanításért be kell perelni a magyar álla­mot. A bíróságok nagyon sok esetben meg is ítélik, ha nem is azt az összeget, amennyit kérünk, de hasonlót.- Kétségtelen, a Fehér füzetben jegyzett esetek­nek üzenetértéke van. Előadásában hangsúlyoz­ta, hogy a cigányság problémája társadalmi szin­tű, így a megoldás sem nehezedhet egy szűk cso­port vállára. A megoldásnak is társadalminak kell lenni. Lát-e készséget erre?- A mindenkori politikának óriási a felelőssé­ge abban, miként cselekszik: világosan beszél-e ezekről a dolgokról, netalán az ellenkezőjét teszi és igyekszik elodázni a problémákat. Nagy gond, hogy a magyarországi politikusok legalább öt- ven-hatvan éve komolyan nem néztek szembe ezekkel a problémákkal. Látszatintézkedések, óriási pénzkidobások mindig történtek. Ezek so­se a valóságból indultak ki, csupán felületi keze­lést jelentettek.- Ahhoz, hogy mélyebbre ássanak megvan-e a tehetség, az akarat?- A tehetsége mindenkinek megvan hozzá. A többi csak elhatározás kérdése, de óriási gondol­kozásbeli változás is kell hozzá. Úgy látom, vala­mennyi kormányzó párt négy évben és nem táv­latosan gondolkodik. Ezt harminc éve még meg lehetett csinálni, bár a szociológusok már a het­venes években is figyelmeztették a várható kö­vetkezményekre. A politika és a társadalom azonban a szőnyeg alá söpörte ezt a dolgot, s azt mondta, majd, majd. Kérem szépen, ez a majd most van. A világos beszédet az emberek megér­tik. Ha összevissza beszélnek, ráadásul gyűlöle­tet is keltenek, különösen a romák ellen, akkor nem fogják megérteni, s abba a látszólag kényel­mes pozícióba helyezkednek, hogy majd meg­oldódik. Nem fog megoldódni, ezt közösen kell megoldani. Gazdasági nyelvre lefordítva: ha most okosan ráfordítunk százmilliárdot, az olyan befektetés, amellyel normálisan működő társa­dalmat nyerünk, olyat, amelyben mindenki jól érzi magát. csath róza KÖZGYŰLÉS. Az Akadémia köztestületének igen fontos szerep jut abban, hogy a tudásalapú társada­lom kiegyenlítő szerepet töltsön be az ország elszegényedő és gazdagodó rétegei között - hangsúlyozta elnöki megnyitójában Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA 168. köz­gyűlésén hétfőn Budapesten. Glátz Ferenc - az MTA elnökségének döntése alapján - az Akadémiai díja­kat is átnyújtott a közgyűlésen a kitüntetetteknek._____________________________fotó: europress/kallus györgy NAPIRENDI KÉSÉS. Az Or szággyűlés hétfői plenáris ülé­sén csak két; határozatképte­lenség miatt sikertelen szavazás és mintegy félórás szünet után sikerült elfogadni a parlament e heti napirendjét délután négy óra után néhány perccel. Mi­után a képviselők többsége nem fogadta el több vizsgáló- bizottság felállításával kapcso­latban a napirend kiegészítésé­re irányuló kezdeményezése­ket, a napirend megszavazása­kor a szocialista és a szabadde­mokrata frakció tagjai nem vet­tek részt a szavazásban és így az Országgyűlés kétszer is ha­tározatképtelennek bizonyult. JOGANYAG. Számottevő hala­dás tapasztalható Magyarorszá­gon az uniós környezetvédelmi joganyag átvételében, alkalma­zásában - állapította meg Michael Lake, az Európai Unió budapesti nagykövete hétfőn. A nagykövet és a Környezetvédel-’ mi Minisztérium szakemberei­nek találkozóját megelőzően Túri-Kovács Béla miniszter el­mondta: Magyarország a koráb­bi tíz helyett már csak három átmeneti mentességi igényt tart fenn a környezetvédelem terén. EGYEZTETÉS. A szocialisták szerint veszélyezteti a június végén lejáró mandátumú or­szággyűlési biztosok utódai jú­nius 19-re tervezett megválasz-_ tásának eredményességét, hogy eddig nem volt egyeztetés a parlamenti pártok között a je­löltekről. Erről Vastagh Pál szo­cialista képviselő beszélt hét­főn. Közölte: követelik a ház­elnöktől, hogy kezdeményez­zen konzultációkat ez ügyben a pártok között. NYUGDÍJREFORM. A kor mány meg kívánja őrizni a magánnyugdíjpénztárak stabili­tását, ezzel együtt az állami fel- osztó-kirovó rendszer reformra szorul - jelentette ki Varga Mi­hály pénzügyminiszter, a Nyug­díjasok Országos Képviseleté­nek (NYOK) hétfői budapesti fórumán. Kifejtette: a reform célja egyebek között az, hogy a rendszer kiszámíthatóvá váljon, követhetők legyenek a befizeté­sek, ezzel arányos ellátást kap­janak a nyugdíjasok, és min­denki maga dönthesse el, mi­kor akar nyugdíjba menni. FÓRUM. Szakképzés és tudás­alapú gazdaság címmel meg­kezdődött a szakképző iskolák igazgatóinak VI. országos fóru­ma hétfőn Budapesten. Gál András Levente, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitó előadásában elmondta: a magyar gazdaság egyre inkább igényt tart a szak­képzett munkaerőre, s ezt az elvárást a szakképzési és a fel­sőoktatási területnek együtte- sen kell kielégítenie. __________■ A pártok megítélése a keleti országrészben E havi népszerűségi listánk , nem tartalmaz meglepetéseket, sőt úgy a két nagy, mint a négy ki­sebb parlamenti párt helyzetét il­letően szinte megmerevedett vi­szonyokkal találkozhatunk. Az országos listán továbbra is fej-fej mellett halad a Fidesz és a Szocia­lista Párt. Az összes megkérdezett körében a legnagyobb kormány­párt 24 százalékos, a legnagyobb ellenzéki párt pedig 25 százalékos népszerűséget ért el, míg a Kis­gazdapárt, az SZDSZ, az MDF és a MIÉP 2 és 4 százalék közötti ered­ménnyel szerepel. A Szonda Ipsos közvélemény­kutatása szerint Kelet-Magyaror- szágon hónapok óta ugyancsak kiegyenlített küzdelem folyik, s bár a pontszámok tekintetében e hónapban éppen a Fidesz áll az élen, a helyzet alapvetően most sem változott. Az összes meg­kérdezett körében a legnagyobb kormánypárt ezúttal 26 százalé­kos, a legnagyobb ellenzéki párt pedig 24 százalékos támogatott­körbe tartozók 42 százaléka je­lezte, hogy a szocialistákra sza­vazna, s 37 százalék adná voksát a Fideszre, ami - a statisztikai hibahatárt figyelembe véve - ugyancsak eldöntetlen helyzetet jelent.) A négy kisebb parlamenti párt a keleti megyékben együttvéve is csak a felnőtt lakosság 11 száza­lékának szimpátiáját élvezi (ér­demes megemlíteni, hogy ez az érték a ’98-as választást követő hónapokban nem egyszer a 16 százalékot is elérte), egyenként pedig az összes megkérdezett 2-3 százaléka találja rokonszen­vesnek őket. A nagy vesztes hosszú távon ebben az ország­részben is az FKGP, hiszen míg a választást követő időszakban többnyire 5-9 százalék körüli eredményt produkált, az elmúlt egy év során csupán két alkalom­mal ért el 4 százaléknál jobb in­dexet. Továbbra is szokatlanul magas az irántuk megnyilvánuló ellenszenv: országos szinten minden harmadik megkérdezett, keleten a felnőtt lakosság 37 szá­zaléka utasítja el egyértelműen a Független Kisgazdapártot. A ki­sebb pártoktól való elfordulás a biztos szavazók körében is érzé­kelhető. Ha most vasárnap kerül­ne sor a parlamenti választásra, a Kelet-Magyarországon leadott szavazatok közül az MDF 3, a Kisgazdapárt 4 százalékot sze­rezne meg, a parlamentbe való bejutásra pedig az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek volna legnagyobb esélye, hiszen e két párt keleten is és országosan is 5 százalék kö­rüli eredményt érne el. sági arányt ért el, s ez a csekély különbség - a statisztikai hiba­határt figyelembe véve - gyakor­latilag holtversenyt jelent. A biz­tos szavazók körében még ennyi eltérés sem mutatkozik: ha most vasárnap kerülne sor a parla­menti választásra, mindkét párt 39 százalék körüli eredményt érne el. (Országos szinten az e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom