Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-28 / 123. szám
8. oldal - Petőfi Népe P E T O F N E P E 2001. Május 28., hétfő 40 éves társulat a vízgazdálkodás szolgálatában A vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat egykoron szinte csak a társulatok látták el. A mozgalom létrejöttét 1810-től jegyzik, amikor megalakult a Sárvíz-Malom-csatornatársulat. Hosszú évtizedekig működött is ez a gazdálkodási forma. Az 1885-ös vízügyi törvény nyolcvan százaléka például csak a társulatokról szól. A folyamatos tevékenykedést az államosítás szakította meg, majd 1957-től újraalakultak a társulatok. Számuk jelenleg 72, s érdekeltségükkel hazánk területének 90 százalékát lefedik. KISS ISTVÁN 1949-ben Tiszaföldváron született. 1976-ban a budapesti műszaki egyetemen szerzett diplomát. 1976—1985-ig a Kartográfiai Vállalatnál geodéta. 1985-1989-ig a vízgazdálkodási társulat főmérnöke. 1989-től ügyvezető igazgatója.- Igaz, a rendszerváltás utáni földtulajdon-rendezések és a hibás gazdasági döntések eredményeként több társulat megszűnt, majd helyükbe újak alakultak. De a dunavecseit nem érintette ilyen változás. Sőt, az idén születésnaposak. Ez az évforduló alkalom a visszatekintésre.- A dunavecsei Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulatot 40 évvel ezelőtt 29 mezőgazdasági üzem 59.848 hektár érdekeltségi területtel alakította meg. Feladatukként vízrendezést, -hasznosítást, a nyárigáton való árvízvédekezést és kisebb jellegű szolgáltatást határoztak meg. Ekkor a kezelt csatornahossz 86 kilométer, a nyárigáté 33 volt, s a munkaszervezet létszáma 92 fő - sorolja immár történeti visszatekintésként Kiss István, a társulat ügyvezető igazgatója.- A megalakulástól 12 év telt el, amikor 1973 decemberében egyesültek a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási- Társulattal. Ezt a „házasságot” jelzi az akkor felvett, illetve a mai nevük is: Duna menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat.- Ugyanis 1961-70 között az érdekeltségi terület éppúgy, mint a tagok száma folyamatosan nőtt. Természetesen időközben a fejlődés sem maradhatott el, hiszen megépült 328 km új csatorna, és felújították a már említett nyárigát teljes hosszát. Az egyesüléssel a működési terület 225 ezer hektár lett. A létszám 118 főre gyarapodott, tagként pedig ötven gazdálkodó szervezetet jegyeztek. Másfél évtizeden át - változatlan területen - 648 km csatorna és 40 km nyárigát kezelése jelentette a feladatot. Ezen időszak- 1974-1989 - alatt legnagyobb változás az érdekeltségi hozzájárulásban és a létszámban történt. Amíg ez utóbbi 67 főre csökkent, addig a hek- táronkénü fizetendő hozzájárulás 60 forintra emelkedett.- A visszatekintésben elérkeztünk a rendszerváltáshoz. Az új tulajdonviszonyok milyen hatással voltak a gazdálkodásukra?- Hiába emelkedett az érdekeltségi hozzájárulás, a befizetett pénz csak csökkent. A mélypont a 1994-es esztendő. Amíg négy évvel előtte a 65 forint/hektáronkénti hozzájárulásból több mint 12 millió forintot szedtünk be, addig a kritikus esztendőben - ekkor már 75 forint volt a hozzájárulás - mindössze 8 millió 186 ezer forintot. Ez az összeg alig több mint a fele volt a vártnak. Vagyis a beszedhető és a beszedett pénz aránya esztendőkön át csak romlott. Ez abból is adódott, hogy a földhasználókat nem tudtuk nyomon követni. Időközben pedig az érdekeltségi hozzájárulás mértéke folyamatosan emelkedett. Pozitív változásról csak akkortól beszélhetünk, amikor a minisztériumok közötti feladatmegosztással 1998-ban az FVM-hez kerültünk. Attól kezdve már elérjük a 70-80 százalékos befizetési arányt. Ám ha figyelembe vesszük a 648 km csatorna üzemeltetését és a nyárigát szükséges karbantartási munkáit, a teljes finanszírozáshoz az érdekeltségi hozzájárulásnak 8-900 forintnak kellene lenni. Vagyis a jelenlegi 300 forintos hektáronkénti díjból mintegy 35 százalékos fenntartottság érhető el. Hogy ez nem így van, abban jelentős szerepe van az FVM-nek, amely komoly összeggel járult hozzá a működésünkhöz, vagyis fenntartásra, beruházásra és védekezésre adta a pénzt. AZ FVM-TÖL KAPOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK év millió Ft 1998 5,4 1999 54,0 2000 179,0 Forrás: dunavecsei társulat A mi tevékenységünk gyakorlatilag olyan szolgáltatás, amit előre kell kifizetni. A hozzájárulásból a belvízvédekezést, a vízvisszatartást és az árvízvédekezést kell finanszírozni. Sokan vélik, hogy feladatunk közé tartozik az öntözővíz biztosítása. Az külön megállapodás kérdése.- Vélhetően sokak tájékozatlanságából adódhat az is, hogy a befizetési kötelezettséget nem veszik komolyan, mondván, ők nem akartak társulati tagok lenni, ezért semmilyen érdekeltségi hozzájárulást sem fizetnek.- Törvényi előíráson alapuló kényszertagságról van szó. Ugyanis mindenki, aki az érdekeltségi területen belül földtulajdonnal, illetve -használattal rendelkezik, akarva- akaratlanul tag. Ezért köteles az érdekeltség arányában hozzájárulni a közfeladatok költségéhez. Sajnos ezt a kötelezettséget az új földhasználók nem ismerik, és valóban innen adódik az értetlenségük, amikor meglátják a kivetési értesítést. Vannak olyanok is, akik úgy vélik, nem laknak csatorna és gát közelében, tehát nem érintettek a befizetésben. Ez is tévhit. Ugyanis nemcsak a parti birtokosoknak kell fizetni, hanem mindenkinek. Ezért az összegért egyébként csak a csatrornát tudjuk úgy-ahogy olyan állapotban tartani, hogy képes legyen elvezetni a belvizet. S ha már a vízelvezetésnél tartunk, a földekről a csatornába már a földhasználónak kell bevezetnie a vizet.- Társulatuk illetékességi területéről elmondható, hogy a csatornák fenntartása elfogadhatóan megoldott. Ehhez az FVM jelentős támogatást adott.- Tavaly majd háromszázezer köbméter kotrási és 312 hektár kaszálási munkát hajtottunk végre. Emellett jelentős depóniarendezést és járóútépítést végeztünk. A mintegy 1300 műtárgyból 485 karbantartása is befejezett. Kalocsán és térségében - Hajós, Szakmár, Öregcsertő, Miske, Dusnok, Géderlak -, illletve Dunavecsén, Solton, Dunaegyházán, Fülöpházán, Szabadszálláson, Szalk- szentmártonban, Kunpeszéren, Kunszentmiklóson, Újsolton, Tasson, Kunadacson, Lajosmizsén, Tételalján, Hartán, Kerekegyházán végeztünk jelentősebb gépi munkát. Sok energiát, pénzt emésztett fel tavaly a jelentős mennyiségű csapadék, ami előtt - mint az köztudott - belvízgondok voltak. Vállalkozásban is dolgoztunk, például öntözőtelepen Sükösdön és Apostagon, az ADUVIZIG-nek csatornakotrást végeztünk.- Holnap a társulat zárszámadó és tervtárgyaló küldöttgyűlést tart. Miért fontos az érintettek részvétele?- Akik száz hektár fölötti területtel rendelkeznek, azok személyesen, szavazati joggal ott lehetnek e gyűlésen. Akiknek kisebb a birtokuk, képviselőik útján, tárgyalási joggal részt vehetnek ezen az évente egyszer sorra kerülő összejövetelen. A jelenlét fontos, hiszen - egyebek mellett - itt dől el a társulat következő évi munkája, sőt, a jövő évtől esedékes érdekeltségi hozzájárulás mértéke is. Egyébként 5400 magángazdálkodót, háromszáznyi jogi személyt tartunk nyilván, plusz az önkormányzatok. Ez utóbbiakkal kapcsolatban fontos lenne, hogy minden település vezetése érezze: a társulatban a belterülettel tagnak kell lenni. Ugyanis Vízgazdálkodási társulat működési területe onnan valamilyen csatornába bejut a vizük. Idevonatkozóan meg kell említenem egy tavaly életbe lépett földnyilvántartási törvényt. Ez a megszűnt földtulajdonosok helyett a csatornákat az önkormányzatokra bízza. Nekik ezekre vonatkozóan is felajánljuk segítségünket. Csak megállapodás kérdése.- Úgy tűnik, a társulat feladata csak szaporodik. És a támogatottság?- Sajnos több probléma megoldásában nemigen kapunk megfelelő képviselői, politikai és ezen keresztül anyagi támogatást. (Csak zárójelben: a választások közeledtén nem így van.) Hogy csak néhányat említsek, jó lenne, ha az öt hektár alatti érdekeltségi terület hozzájárulását az állam átvállalná. Ez sok gondot venne le a vállunkról. Ezeknek a pénzeknek a behajtása már többe kerül, mint ami a végén beérkezik. A földhasználók nyilvántartási adatainak hozzáférése sem zökkenő- mentes. Jó volna, ha a fenntartási támogatás nemcsak az állami tulajdonú csatornákra vonatkozna, hanem a társulat által kezeitekre is. A hátsá- gi vízpótlás kérdése sem megoldott, pedig a Közép-Homokhátságra vonatkozóan egy nagyon jó megvalósíthatósági tanulmány készen van már. A csatornák újrakategorizálása is időszerű. Ugyanis a volt üzemek ma már közcélúak, nem megoldott az üzemeltetésük, tehát e feladat ellátatlan. Végezetül meg kell említenem, hogy a csatornák földnyilvántartási tulajdonviszonyainak rendezése sem megnyugtató - mondta Kiss István, aki végezetül hozzátette: - A holnapi küldöttgyűlésre szeretettel várom az érintetteket. ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE 1961 1990 1994 2001 Ft/ha 13 65 75 300 Fonás: dunavecsei társulat Ke réssé a hírlapárusoknál! exkluzív interjú ZÁMBÓ EDITTEL ein Akciós termék koríáti Heti ajánlat CENTRUM KECSKEMÉT Zelmer porszívó 8999 Ft 1 400 W teljesítmény porzsák telítettség kijelző 2 év garancia Takarítsunk könnyedén! 9 SKÁLA SKALA CENTRUM CENTRUM KECSKEMÉT Kecskemét, Nagykőrösi út 2.
