Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

2001. Május 3., csütörtök IPAR PÉNZ I NFRASTRUKTÚRA Petőfi Népe - 9. oldal ________•_____________ N épszerűek a betéti társaságok A vállalkozások számának, formáinak alakulása a megyében Közel 103 ezerrel gyarapodott a vállalkozá­sok száma 2000-ben az országban. A gyara­podás 54 százaléka az egyéniek számának növekedéséből adódott. Bács-Kiskunban a vállalkozások számának változása követte az országos tendenciát, bár mértékében kis­sé eltért attól. _________Bács-Kiskun__________________ Év v égére az egyéniek száma 2424-gyel, a társas vállalkozásoké 1753-mal lett több a megyében, mint az év elején volt. Azaz a bővülés 58 száza­léka az előbbiekből tevődött össze. 2000. december 31-én a megyében 52,6 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, amelyeknek ténylegesen 82 százaléka tevékenykedett. Ez az arány az év folyamán fokozatosan javult. Az év eleji 76 százalékhoz képest hat százalékpontos volt a pozitív irányú elmozdulás. A 2000. év vé­gén Bács-Kiskun megyében a gazdasági szerve­zetek száma 11,4 százalékkal haladta meg az év elejit. Ezen belül legjobban a betéti társaságok száma emelkedett. Az eltérő növekedési ütem következtében a szervezetek gazdálkodási forma szerinti összeté­tele némileg módosult. A társas vállalkozások aránya 0,5 százalékponttal magasabb, az egyé­nieké 0,2-del lett alacsonyabb. A változás ellené­re az előbbiek hányada kisebb, az utóbbiaké pe­dig nagyobb volt év végén a megyében, mint or­szágosan. Bács-Kiskun megyében az elmúlt év utolsó nap­ján a 25.526 egyéni vállalkozó 62 százaléka a munkavégzés jellegét tekintve főfoglalkozású­ként, 27 százaléka mellékfoglalkozásúként vé­gezte munkáját, míg közel 12 százaléka nyugdí­jasként tevékenykedett. AIV. negyedév végén mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozások döntő része továbbra is igen alacsony létszámot foglalkoztatott, illetve nem volt alkalmazottja. Az előbbieknél a 10 fő­nél kevesebb, valamint a nulla és ismeretlen lét­számmal működők hányada 89, az utóbbiaknál pedig 99 százalékot képviselt. Ezer főt meghala­dó megyei munkáltató mindössze három volt a vizsgált időszakban. Egy feldolgozóipari, egy ke­reskedelmi tevékenységet végző és egy ingatlan­ügylelek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágba tartozó. Bács-Kiskun megyében az év végén a működő vállalkozások többsége, 28 százaléka, közel 11 ezer a kereskedelem, javítás gazdasági ágban te­vékenykedett. Ezt követte az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásba soroltak egyötödös, majd az ipariak egytizedet meghaladó hányada, míg a mezőgazdaságba tartozók 8,6, az építő­ipariak pádig 8,2 százalékot képviseltek. FARKAS VERONIKA KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁG A MŰKÖDŐ GAZDASÁGI SZERVEZETEK ÖSSZETÉTELE GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT 2000. DECEMBER 31. rsv-K^ÂrÉïKWftnr» 17-/. ,Ti/!\íí£mi$f7ínmra/i\m , 1% társas vállalkozás £ egyéni vállalkozás j| nonprofit szervezet egyéb Forrás: KSH megyei igazgatóság JAPÁN ÚJDONSÁG. Az audiokazetta formájú új japán MP3 lejátszó képes zenét letölteni az inter­netről. Van benne multimédia-kártya is, ami megnöveli a tároló kapacitását. Az új zeneszerszám 250 dollárba kerül. fotó: era Öt esztendő múlva 4-5 erős bank uralja a piacot Budapest Az OTP Bank hitelintézeti csoportja Magyarország ve­zető, független lakossági banki jellegű univerzális pénzügyi szolgáltatója kíván lenni az elkövetkezendő öt év végére. Ez derül ki abból az összefoglaló­ból, amelyet a hitelintézet vezeté­se a következő ötéves stratégiai elképzelésekről állított össze, és a múlt heti közgyűlésen ismertetett a részvényesekkel. Az OTP Bank elemzői azzal számolnak, hogy 2005-re az inflá­ció 3,5 százalékra csökken, a bruttó hazai termék a következő években mintegy 4-5 százalékkal nő évente. A lakosság reáljövedel­me, fogyasztása folyamatosan bő­vül, a bruttó hazai pénzmegtaka­rítások reálértékben jelentősen emelkednek, de a banki megtaka­rítások reálértéke nem változik lé­nyegesen. A magyar bankrendszer közve­títő szerepe a következő öt évben nem változik. Ez azt jelenti, hogy a mérlegfőösszeg a GDP-vel azo­nos ütemben bővül, és öt év múl­va is csupán a bruttó hazai termék 64-65 százalékát teszi ki majd a bankok egyesített mérlegfőössze­ge. Az összefoglaló szerint az át­alakuló versenykörnyezetet a koncentráció növekedése, az erő­södő verseny, a szolgáltatások színvonalának, az ügyfélkapcso­latok és az elektronikus szolgálta­tások domináns versenytényező­vé válása, valamint a nem hagyo­mányos piaci szereplők megjele­nése jellemzi majd. A közgyűlésen Csányi Sándor vezérigazgató elmondta: 2005- ben várhatóan 4-5 erős bank tevé­kenysége uralja majd a piacot. A verseny éleződése pedig azt hoz­za, hogy a következő években a kamatrés, vagyis a betéti és a hi­telkamatok különbözete folyama­tosan szűkül, a nem kamatjellegű jövedelmek aránya pedig nagy­mértékben emelkedik. ■ A NAGY ÁR-MÁNY! (teljes felszereltség automata klímával, ajándék metálfényezéssel): 2.805.000 Ft-tól Egyes Bravo-Brava típusok: 2.550.000 Ft-tól FIAT AUTOTEAM Bács-Kiskun megye egész területén! ^|í\^Bács Autoteam Kecskemét: Szent László krt. 29. Tel.: 76/503-900 KB Autoteam Kiskunhalas: Keceli út 19-23. Tel.: 77/422-596, 77/422-796 Baja Autoteam Baja: Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6. Tel.: 79/425-131 anno FINANSZÍROZÁS Magyarok külföldi munkavállalása Nincsenek hivatalos becslések arról, hogy hány magyar ál­lampolgár dolgozik külföldön. Az egyénileg intézett mun­kavállalásokat ugyanis nem kell bejelenteni - tudtuk meg a munkaügyi nyilvántartással foglalkozó szervezettől. A kor­mányközi szerződések vagy kétoldalú megállapodások alapján körülbelül 14 ezer magyar jut munkához a külföl­di országokban. Budapest A munkaügyi kutatók nem hiva­talos kalkulációi szerint a Né­metországban dolgozó magya­rok száma elérheti a 20-25 ezret. Ausztriában 9-10 ezren is doh goznak. Sokan vállalnak gyermekfel­ügyelői munkát nyelvtanulás ér­dekében, de több országban eh­hez munkavállalási engedélyt sem kell kérni. Még kevésbé le­het megbecsülni, hogy az ezzel járó szankciók ellenére hány ma­gyar vállal munkát illegálisan a külföldi országokban. Pontos adatok állnak rendel­kezésre viszont a kormányközi egyezmények keretében külföld­ön dolgozó magyar állampolgár­ok számáról. Kovács Géza, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ illetékes szakmai vezetője elmondta: egy­re több ország fogadja a magyar munkavállalókat gyakornoki egyezmény keretében szakmai gyakorlatra és a nyelvtudás gya­rapítását szolgálva. Vendéglátós munka A legrégebben - már a rendszer- váltás óta - Németországban vál­lalhatnak munkát a vendégmun­ka-egyezmény keretében a ma­gyarok. Jelenleg az éves kvóta kétezer munkavállalóra szól. Az enge­délyt egy évre adják ki, amely in­dokolt esetben fél évvel meg­hosszabbítható. Ezt az engedélyt később már nem lehet újból el­nyerni, s az sem kaphat lehető­séget erre a munkára, aki koráb­ban - akár részletekben is - 11 hónapot már dolgozott Németor­szágban. A kvótát általában egyik év­ben sem sikerült kihasználni az életkori, a szakmai, a nyelvtu­dásra, az újbóli igénybevételre vonatkozó megkötések miatt. Tavalyelőtt 951-en, 2000-ben 1.200-an vehették igénybe ezt a munkalehetőséget. Idén április közepéig az 556 jelentkező kö­zül 269 pályázatot fogadtak el Németországban. A kiutazók fe­le-kétharmada a vendéglátóipar­ban jut munkához. Maximálisan 3 hónap Sokkal többen kapnak munkale­hetőséget Németországban a sze­zonmunka-program keretében. Ez maximálisan három hónapra szóló lehetőség. Erre a munkára a mező- és erdőgazdaságban, a vendéglátóiparban, a zöldség-, gyümölcs-, fafeldolgozás terüle­tén keresnek dolgozókat. Előre kikötött éves kvóta nincs, a német igényeknek meg­felelő számú magyar munkavál­lalót fogadnak. Ennél a munkale­hetőségnél nincs az életkorra, a szaktudásra vonatkozó megkö­tés, s bár bizonyos szintű nyelv­tudást megkövetelnek, ezt nem veszik szigorúan. A program ke­retében 1999 során 3.697-en, 2000-ben 4.130-an jutottak mun­kához, idén április közepéig 2.956-an kaptak engedélyt a sze­zonális munkára. Németországban hagyomá­nyosan sok magyar dolgozik a német és magyar vál­lalatok kö­zötti szerző­dések alap­ján, a ma­gyar cégek alkalma­zottjaként. A kvóta év­ről évre vál­tozik, múlt év októberétől 6.789- ben maximálták a havonként ilyen formában Németországban dolgozó magyar munkavállalók számát. Külön kategória az informati­kusok munkalehetősége Német­országban. A legutóbbi februári információk szerint 500 magyar szakember jelentkezett, s közü­lük körülbelül 80-an kaptak munkavállalási engedélyt. Ausztriában 1999. óta fogad­nak magyar munkavállalókat a gyakornoki program keretében. Ebben az évben még csak 300 munkavállalóra szólt a kvóta, de ezt sikerült a múlt évben 400-ra, az idén pedig 600-ra emelni. A program népszerű Magyarorszá­gon, a keretszámot gyorsan ki­használják a sok jelentkező miatt. Ingázó egyezmény A határ menti megyékből az in­gázó egyezmény alapján is so­kan járnak dolgozni Ausztriába. A munkavállalási engedélyt fél évre adják ki, de lehetőség van a meghosszabbításra. Az ingázók 50-60 százaléka a mezőgazda­ságban, illetve a vendéglátás te­rületén talál elhelyezkedési lehe­tőséget. A program 1999-ben in­dult, kezdetben 500 munkaválla­ló ingázására adott lehetőséget. Ezt a keretszámot sikerült 900- ra, majd az idén 1.200-ra emelni. Ezeket a munkalehetőségeket minden évben kihasználják a magyar munkavállalók. _______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom