Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-24 / 95. szám
4. oldal - Petőfi Népe VILÁG TÜKÖR 2001. Április 24., kedd A szlovák kormányfő aggódik Először tett hazánkban hivatalos látogatást Mikulás Dzurinda Egynapos hivatalos látogatást tett hazánkban a szlovák miniszterelnök. Mikulás Dzurinda látogatását a pozsonyi sajtó fanyalogva fogadta a többi között a bősi erőművel kapcsolatos vita, valamint a tervezett magyar státustörvény miatt. _________ Budapest _____ A ggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök hétfőn, amikor magyar partnerével, Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket. Erről a szlovák kormányfő a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón beszélt. Mikulás Dzurinda felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény- javaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia Mikulás Dzurinda Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor két megállapodást írt alá nagy jelentőséget tulajdonít a békés egymás mellett élésnek nemcsak a térségben, hanem országhatárain belül is. A szlovák fél ezért nagy érzékenységgel fogja tanulmányozni a státustörvényt. 1955-ben született a szepességi Csütörtökhelyen (Spissky Stvrtok). Nős, két gyermeke van. Elvégezte a zsolnai közlekedési főiskolát, legmagasabb tudományos fokozata: kandidátus. Dolgozott vasútmémökként, volt közlekedési államtitkár, majd miniszter, 1998 óta miniszterelnök. A Szlovák Demokratikus Koalíció elnöke. Hobbija a kerékpározás és a maratoni futás. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal a törvény gyakorlati megvalósítása során felvetődő szakmai, közgazda- sági és kulturális kérdésekben. Mikulás Dzurinda közölte, hogy a Magyar Koalíció Pártjával sikerült megállapodnia a szlovák kormánynak a közigazgatási reformról. Egyúttal szorosabb együttműködést és tapasztalat- cserét szorgalmazott Magyar- országgal a romakérdés kezelését illetően. A HORVÁTORSZÁGI magyar kisebbség parlamenti képviselője, Szántó Tibor szerint szinte semmit sem valósítottak meg Horvátországban az 1995. évi horvát-magyar kisebbségvédelmi megállapodás konkrét ajánlásai közül, s bár nem állítja, hogy szándékosságról van szó, szerinte a magyarokat mégis egyfajta másodrendű helyzetben tartják. AZ OSZTRÁK OMV olajtársaság hétfőn megerősítette, hogy részesedést szeretne szerezni a lengyel PKN Orlen olajipari vállalatban. Richard Schenz, az OMV feje elmondta: számos kelet-európai céggel állnak kapcsolatban. A Rzeczpospolita című lengyel lap szerint hamarosan létrejöhet a legnagyobb lengyel kőolajipari vállalat, a PKN Orlen és az osztrák OMV fúziója, amelyhez később csatlakozhat a magyar Mól Rt is. UKRAJNÁBAN választani kell a társadalom latin-amerikai típusú fejlődése, illetve a Leonyid Kucsma elnök által meghatározott és a kormány programjával megerősített irányvonal között - jelentette ki hétfőn Kijevben Viktor Juscsenko kormányfő. A kialakult helyzet oka a kormányfő szerint az egyes csoportok és tekintélyes politikusok gazdasági alapú érdekellentéteiben keresendő, amelyek kiélesedtek a választások előtt. Bevándorlási számháború Svédország ellenzi a megszorításokat Nyugat-Európában felerősödni látszik a bővítésellenes hangulatkeltés. Ehhez kapóra jöttek a hét végi EU-pénz- ügyminiszteri értekezlet megállapításai éppúgy, mint a várható munkaerő-vándorlással kapcsolatos felmérések. Brüsszel A kelet- és közép-európai országok számára az EU-tagság egyik nagy előnye éppen az utazás, a letelepedés szabadságában rejlik, ami érthető a kommunista uralom korlátozásai után - mondta a Profil című osztrák hírmagazinnak adott interjújában Gören Persson.. A svéd kormányfő, akinek hazája az EU soros elnöki tisztét tölti be, ellenzi a frissen csatlakozók számára kilátásba helyezett megszorításokat, s reméli: sikerül kompromisszumot találni. A német lapok viszont szinte naponta riogatják a polgárokat a várható invázióval. Az Unió bővítése okán hatmillió bevándorlóval kell számolni Kelet-Európából - írja a Welt am Sonntag. Bonni és müncheni kutatók Németország vonzerejével magyarázzák a becsült számokat. Gerhard Schröder mindenesetre óvatosabban fogalmazott. Egyelőre nem tudni - hangsúlyozta tévényilatkozatában a német kancellár -, hányán kerekednek majd fel ténylegesen a nyugat-európai munkahelyet kereső keletiek közül. A bevándorlási számháború még Helmut Kohl idején elkezdődött. Az exkancellár munkaügyi minisztere évi 340-680 ezer bevándorlóval számolt a bővítés után. Az Unió kormányának számító Európai Bizottság legfrissebb felmérése viszont egészen más eredményre jutott. Eszerint évente legfeljebb hetvenezren kérik majd alkalmazásukat az új tagországokból, s így - beleértve a családtagokat is - alig 200 ezres „rohamra” lehet számítani. Ha Romániát és Bulgáriát is felvennék, még akkor sem jönnének többen 335 ezernél. Tíz év alatt - jósolják a brüsz- szeli szakértők - az emberáradat a felére csökkenhet. A bővítés után harminc évvel pedig a jelenlegi Tizenötök országában összesen 3,9 millióan élnek majd a mostani tagjelölt államokból. A Die Welt című napilap úgy látja: veszélybe kerülhet a 2004- re kitűzött bővítés, ha nem gyorsul föl az érintettek gazdasági előrehaladása. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ellenben nem látja ilyen sötétnek a helyzetet. Nyugat-Európá- nak sokkal több vesztenivalója van az amerikai szabadkereskedelmi övezet tervezett létrehozása és az USA mostani gazdasági bajai miatt; Kelet-Közép- Európában nem csökkennek a beruházások, nő a termelékenység, és vonzó a még mindig mérsékelt bérszínvonal - írja a német újság. ________________________________(TORONYI) Furcsa csecsen terrorakció A magyarok a tévéből tudták meg, hogy túszok lehetnek Hétfő délben megadta magát a török hatóságoknak a Swissotel szállodát megszálló csecsenbarát csoport. A terroristák sértetlenül engedték szabadon túszaikat és átadták fegyvereiket. A magyarokat nem vették észre. Isztambul AZ ENDEAVOUR űrrepülőgép személyzete hétfőn személyesen isjrdvözölhette a Nemzetközi Űrállomás lakóit. A két szerkezetet még szombaton összekapcsolták, de - az „előbb a munka, aztán a szórakozás” elv jegyében - az űrrepülőgép utasai a hét végén a magukkal vitt robotkar felszerelésével foglalatoskodtak. 11 ÉVES PALESZTIN gyér mek vesztette életét hétfőn az izraeli-palesztin összecsapásokban. A Hán Junisz menekülttábor közelében a palesztinok annak a fiatal rendőrnek a temetésén vettek részt, aki az elmúlt héten szenvedett halálos sebesülést egy izraeli támadásban. A jelentések szerint mintegy 25-30, símaszkot és fekete ruhát viselő fegyveres hétfő hajnalban szállta meg az isztambuli Swissotel szállodát, és foglyul ejtett mintegy száz, többségében külföldi állampolgárt. A megriadt emberek menekülni próbáltak, mire a terroristák többször a levegőbe lőttek. A túszokat az ötödik emeleti konferenciaterembe terelték, és ott tartották fogva őket. Hatvan vendégnek és a személyzet 40 tagjának a vészkijáratokon sikerült megszökni. A 12 órás akció hétfő délelőtt ért véget, amikor a csoport szabadon engedte foglyait, és fegyvereit átadva megadta magát a török rendőrségnek. A terroristák korábban kiadott közleménye szerint akciójukkal a cse- csenföldi véres orosz hadműveletek ellen tiltakoztak. Nyilatkozatukban egyben bocsánatot kértek Törökországtól és a török idegenforgalmi cégektől azokért a veszteségekért, amelyeket az akció okozott. A fegyvereseket az a csecsen származású, török állampolgárságú Mohamed Tokcan vezetette, aki társaival 1996-ban négy napon át túszként tartotta fogva egy komp 200 utasát a Fekete-tengeren. Tettéért nyolc évi börtönre ítélték, de megszökött. A hatóságok akkor vették őrizetbe, amikor külföldre próbált szökni. A török kormány amnesztiájával szabadult nemrégiben. Egy törökországi vasérc konferencián résztvevő öt magyar szakember hérfőn reggel a CNN adását nézve értesült arról, hogy terroristák támadták meg az épületet, amelyben ők is tartózkodnak. Eördögh Bertalan, a Dunaferr sajtószóvivője nem sokkal dél előtt telefonon beszélt az egyik cégvezetővel, aki elmondta: a magyarok nem találkoztak a túszszedőkkel, feltehetően azért, mert a szálloda másik szárnyában volt a szobájuk. ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Volt egyszer egy ország Fénykorában Európa tizedik országának számított - legalábbis területe alapján - Jugoszlávia, kiterjedése még Angliát és az egykori Nyugat-Németországot is meghaladta. Az első világháború után létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság azonban, amely 1929-ben vette föl a Jugoszláv Királyság nevet, mesterséges képződmény volt. A második világégésben meg is mutatkozott: miközben a szerbek partizánakciókat vezettek a megszállók ellen, a horvátok készségesen együttműködtek. A széthúzás nem szűnt ugyan meg a második Jugoszlávia, Tito hosszas uralkodása idején sem, de az ellentétek a felszín alá kerültek. Egészen addig, míg Kelet- és Közép-Euró- pa népei ismét magukra nem találtak, s a demokrácia forgószele szét nem darabolta a hajdan „kommunista is, meg nem is” államképződményt. Véres polgárháború végén kivívta függetlenségét a legmagasabb életszínvonalat magáénak mondható Szlovénia, a leghosszabb tengerpartot öröklő Horvátország, idő után beilleszkedett Európa elismert országainak sorába Macedónia, kijutása van az Adriára Bosznia-Hercegovinának. S megmaradt töredékeiben a harmadik Jugoszlávia: Szerbia (Koszovóval és a Vajdasággal), valamint Montenegró föderációja. Amiről hovatovább szintén múlt időben beszélhetünk. A szavazatok nem egészen teljes feldolgozása után ha csak néhány százalékkal is, de a vasárnapi választások után a függetlenségpárti Milo Djukanovicsék vezetnek, s az államfő megígérte: sikerük esetén - a Nyugat intése ellenére- a nyáron népszavazás dönthet a kis hegyi állam (hajdan amolyan „operettkirályság”) elszakadásáról. S akkor Szerbia magára marad, megfosztva a gazdaságilag oly fontos tengeri kijárattól is: Vojiszlav Kostunica elnök mandátuma okafogyottá válik. Hacsak... Ez lesz ugyanis a demokrácia igazi próbaköve: vajon az új belgrádi vezetés le tudja-e nyelni a békát, vagy belefut ugyanabba a milosevicsi zsákutcába, amely Zágráb, Ljubljana, Szarajevó lerohanásához, a Balkán lángba borulásához vezetett? Ott, ahol ma is dörögnek a fegyverek, Koszovóban és a macedón határ mentén, minden kísérlet veszélyes lehet. NÉMETH ZSUZSA Új szemlélet puszta kézzel Ebben a kis országban mindenki tüdőt akar átültetni...- méltatlankodik az egészségügyi miniszter. Pedig a transzplantációk sorában világszerte ez a legbonyolultabb, a legdrágább és egyben a legkisebb sikerrel kecsegtető beavatkozás. Mikola István, a tárca vezetője azért háborog, mert lelkes orvosaival nehéz megértetnie, hogy Magyarországon nem lehet négy-öt helyen tüdőátültetésre berendezkedni. Sem a betegek, sem a donorok száma, sem anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé. így hát egyetlen orvoscsoport kapott az Egészségügyi Tudományos Tanácstól engedélyt arra, hogy kísérleti jelleggel megkezdjék a próbálkozást - egyelőre halottakon. Élő emberbe várhatóan két-három év múlva ültethetnek majd másik tüdőt. Kevés pénzből a lehető legnagyobb „egészségnyereséget” kell kihozni. Szerencsére a legújabb prioritások egyike nagyon is kézzel fogható. Megszületett ugyanis az anti-Bokros csomag. A legfrissebb hírek szerint már idén július 1-jétől újra térítésmentessé teszik a 18 és 65 év közöttiek számára, hogy nemcsak a húzásért, hanem a tömésért és a gyökérkezelésért sem kell majd fizetniük. Mert bizony paradigmaváltás nélkül nem léphetünk előre! Csak végre magyarázná el valaki az embereknek, hogy mit értsenek paradigmaváltáson! A miniszter szívesen megteszi. Legutóbb például egy orvoskonferencia büféjében amikor végre egy főtt virslitől duzzadó tálhoz jutott, tanácstalan doktorok állták körül az edényt. A forró vízbe ugyanis becsúszott a kolbászkák kihalászására rendszeresített készség. Ekkor a miniszter paradigmaváltáshoz folyamodott. Puszta kézzel szedte tányérjába az életmentő párost. A rendőrök elvezetik Mohamed Tokcant FOTÓ: EUROPRESS/EPA Hozzátette: bízik abban, hogy lesz mód a véleménycserére a magyar féllel. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzetközi tapasztalatokat is felhasznált a törvényjavaslat előkészítésekor. Kijelentette: nem tart attól, hogy a státustörvény megzavarná Magyarország kétoldalú kapcsolatait a szomszédos államokkal. Véleménye szerint éppen ellenkezőleg: a jogszabály hozzá fog járulni a térség stabilitásához. Kijelentette, hogy a