Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-21 / 93. szám

Petőfi Népe 2001. Április 21., szombat Hétvégi magazin Szerkeszti: Miklós Magda adatát. Bevallom, valahogy úgy néztem a Sacra Coronát, mint Pelikán József gátőr ama nevezetes citromot. Narancsnak kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk. A történetről néhány szóban: Szent István halála után négy király gyilkolta, üldözte egymást negyedszázadon át, majd további huszonöt évig két királya volt az ország­nak. A végzetes belháborúnak Mór püspök szeretne véget vetni. Tanácsára az ifjú A napokban mutatták be a hazai mozik Koltay Gábor új történelmi játékfilmjét, a Sacra Coronát. A Szent László kirá­lyunk korában játszódó produkció meg­tekintésére az alkotó^ jóval több, mint ’ félmillió nézővel számolnak. A nézőtér azonban kong. Amikor a film előtti reklám elindul, mindössze négyen meredünk a vászonra, a film kezdetére ez a szám nyolcra emelkedik. Ez elkeserítő, bár az előzmények ismere- j tében talán nem tekinthető ' csodának. Koltay Gábor legutóbbi mozija, a Honfoglalás ugyanis - véleményem sze­rint - az egyik legrosszabb magyar film volt, amit valaha gyár­tottak. Mi tagadás, a Sacra Coronára magam is komoly fenntartásokkal ültem be. Ehhez képest kellemesen csalódtam. A film számomra nemcsak hogy nézhető volt, de - eltekintve néhány részlettől - 'kimondottan élvezhető is. Igaz, amennyire mostohán bánik a hazai film­gyártás a látványos, történelmi mozikkal (különösképp a középkori témákkal), már önmagában az a tény is elfogulttá tesz, hogy akad ma rendező, aki felvállalja a régi korok megidézésének nem éppen hálás fel­László és Géza herceg hűséget esküszik unokafivérüknek, Salamonnak. A szövetségre szükség is van, mert besenyő támadás fenyegeti az országot. Véres csaták, trónvi- szály, ármánykodás... A Sacra yj}* Corona László király megkoro­názásáig követi nyomon a törté­nelem fordulatos eseményeit. Nemeskürty István forgatóköny­ve elsősorban az üzenetre össz­pontosít, s kevesebb figyelmet szán a klasszikus (hollywoodi) dramatur giának. A szereplők egy sok- szereplős királydráma hőseiként próbál nak emberien viselked­pátosz határán egyensúlyozva. Ennél fogva sokan látványos, de mai lélekkel nehezen átérezhető történelmi tablónak értékelik a filmet. A magam részéről úgy érzem, Nemeskürty tanár úr a legendák László ki­rálya és a Szent Korona iránti alázattól ve­zérelve nem engedett a könnyebbnek tűnő, és bizonnyal több sikerrel kecsegtető meg­oldásoknak. Remek ötlet volt a főbb szere­peket többnyire ismeretlen színészekre bíz­ni. Szarvas Attila mint László király, Horkay Péter mint Salamon király és Oberfrank Pál mint Géza király - kellemes meglepetést okoztak. Hogy Franco Nero le- szerződtetését Gellért szerepére mi indo­kolta, arról fogalmam sincs, az égvilágon semmi szükség nem volt rá, és sajnos a né­zőszámot sem igen növeli. A fényképezés­ről - Novák Emil munkájáról - csak felső fokon lehet beszélni. Kemenes Fanni jel­mezeit és az eredeti díszleteket, a hazai tá­jakat lenyűgöző szépséggel rögzítették filmre. A filmet erősíti Koltay Gergely mu­zsikája. Az egyházi énekek, modem dalok és instrumentális filmzenebetétek önálló al­bumon is meghallgathatók. Érdemes elidézni néhány mondat erejéig a film speciális látványvilágánál. A hasonló történelmi produkciók halála lehet egy-egy nagy csatajelenet, midőn öt-hat satnya sta­tiszta felbukkan és eszetlenkedésével ellehetetleníti az egész filmet (lásd Honfoglalás). A Sacra Corona alkotói igyekeztek kitenni magukért. Ezért fel­tétlen dicséret illeti őket. Igaz, mulatságosan hat, amikor az egyik snittben húsz-harminc lovas áll egy sorban, a következőben meg több ezres sereget lá­tunk, köszönhe- r tőén a digitális . sok­szorozásnak. A film hanganyaga is klasszi­sokkal jobb az eddigi hazai produkcióké­nál, még ha a fent említett kisebb lovascsa­pat elhaladta alatt fülsiketítő patadübörgés remegteti is meg a mozitermet. Ettől füg­getlenül olyan történelmi filmet láthatunk, amilyen a jó emlékű Várkonyi Zoltán óta fehér hollónak számít a hazai mozivászna­kon. Olyan filmet, amit nemzeti ünnepek alkalmával még évtizedek múlva is évente leadnak majd a tévében. Az pedig különö­sen örvendetes, hogy végre van egy olyan filmünk, ami az Árpád-korban játszódik. Hiányosságai, hibái ellenére a Sacra Coronát bizony látni kell! BÁN JÁNOS Mentsük meg a Földet! Harminckét évvel ezelőtt, 1970. április 22-én huszon­ötmillió amerikai ünnepel­te először a Föld Napját fel­ismerve,‘hogy politikai, fa­ji, vallási ellentéteket félre téve, közösen kell csele­kedni az emberiség élette­rének, a Föld megóvásá­nak érdekében. Mára a Föld Napja már világmére­tű megmozdulássá széle­sedett, s közel 150 országban több mint 200 millió ember emeli fel szavát a környezet, az élővilág védelméért. Magyarországon idén, április 22-én tizenegyedik alkalommal hangzik el az isme­rős felhívás: Mentsük meg a Földet! Kiskunfélegyházán április 23-án, hétfőn délelőtt 10 órakor kez­dődik a Föld-napi rendezvény a városháza dísztermében. Rosta Ferenc, a Móra gimnázium igazgatója tart előadást Emlékezés a Föld napjára címmel. Ezt követően Kelemen József, a Hunga- rosprint Kht. ügyvezetője a világ helyzetéről beszél Globalizáció vagy lokalizáció című előadásában. Szól még a gépjármű-közle­kedés okozta környezeti hatásokról, illetve a környezetbarát köz­lekedésről. Dr. Tóth Albert, a mezőtúri Tessedik Sámuel Főiskola tanszékvezetője A Kárpát-medence és az Alföld helyzetéről, vala­mint a megbomlott vízrajzi-ökológiai rendszert egységének hely­reállításáról beszél. Dr. Garai István pedig Kiskunfélegyháza kör­nyezet-egészségügyi helyzetéről és a lakosság egészségi állapotá­ról tart előadást. Népi tánc show-elemekkel A népi tánc hagyo­mányos elemeit ke­verve a mai kor divat­jával különleges táncprodukció szüle­tett Magyarországon. Eddig sohasem hasz­nált hang-, fény, és színpadtechnikai, va­lamint látványeleme­ket is felvonultat az előadás, mely nyá­ron országjáró bemutató körútra indul. Ez a Naplegenda. A Nap­legendát számos külföldi vendégprodukció mellett április 26-án este 19 órakor a budapesti Erkel Színházban láthatja a közönség először. A világhírű alkotók, szerzők a mai nemzedék hallásmódjához próbálták csiszolni a keleti régió ősi zenei gesztusait. Nikola Parov muzsikus-zeneszerző és a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusainak, táncosainak együttműködéséből hihetetlenül látványos táncszínházi vízió született. A sikerhez elengedhetet­len volt Sebő Ferenc művészeti irányítása és Mihályi Gábor veze­tő koreográfus rendező munkája. Mihályi Gábor ezért a munká­jáért tavaly az év legjobb alkotója díjat kapta a Magyar Táncmű­vészek Szövetségétől. A Naplegenda április 26-án 19 órakor a bu­dapesti Erkel Színházban mutatkozik be, nyáron pedig országos bemutatóturnéra indul. ANTONIO MARQUEZ hozzászokott a „minden jegy elkelt” táblák­hoz. A világhírű spanyol flamencotáncos és együttese az I. világ- táncfesztivál alkalmából lépett fel az Operaházban, tegnap pedig Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Természete­sen telt ház előtt, hiszen az említett felirat a kecskeméti plakáton is ott díszelgett.__________________________________________fotó= epa Halnapok Tiszaalpáron Újra nyit az Alpári Halászcsárda f Ha kikapcsoló­dásra vágyik, ha kellemesen sze­retné eltölteni szabadidejét és még egy jóízűt ebédelne is, akkor nem kell mást tennie, csak ellá­togatni a hamarosan megnyíló Alpári Halászcsárdába. A vendégeket romantikus környezet várja a Holt-Tisza partján. A régi, hatvan éve épült Halászcsárda kívül-belül egyaránt megújult. Az odaláto­gatók rusztikus fabútorokkal berendezett étteremben fo­gyaszthatják el az ízlésesen feltálalt magyaros étéleket. Az asztalok mellől kitűnő kilátás nyílik a vízpartra. Az Alpári Halászcsárda április 28-i megnyitása alkal­mából négynapos halnapo­kat rendez. A vendégeket dél­előtt 11 órától kedvezményes ebéddel várják. Minden adag halászlé ugyanis 450 forintba kerül majd, amit díjnyertes halfőzők készítenek bogrács­ban. Az állandó kínálat mellett lesz még harcsapaprikás túrós­csuszával, valamint különféle pörköltek. Tehát, ha még nem döntötte el, hogy hol majáli­sozzon, akkor időben foglaljon helyet az Alpári Halászcsárdá­ban. Május végétől bővíti szol­gáltatásait a csárda. Ebéd után nem kell azonnal hazarohan­ni. Kellemes sziesztázásra is lehetőség lesz. Minden korosz­tály megtalálhatja a számára megfelelő kikapcsolódást. A férfiak horgászhatnak, a höl­gyek golfozhatnak, a gyereke­ket pedig a játszótér várja. Ha azonban az egész család együtt szeretné eltölteni idejét, arra a legjobb lehetőség a csó­nakázás. Vállalják esküvők és külön­böző rendezvények lebonyolí­tását is. Bővebb információt sze­mélyesen Tiszaalpáron, a De­ák Ferenc u. 80. szám alatt (a tiszaalpári strand mellett) vagy telefonon a 76/421-646 és a 20/450-3020-as számon kérhetnek az érdeklődők. PÁLYÁZATI KIÍRÁS Kiíró neve, címe, tejefonszáma: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12. Telefon/fax: 76/351-595 A létesítmény neve, címe: Miklóssy János Sportközpont Uszoda, 6090 Kunszentmiklós, Marx tér 1. e. A pályázat meghatározása és feltételei: A kunszentmiklósi Városi Uszoda hosszú távú üzemeltetése, 10-20 év kö­zött, megegyezés szerint. Az uszoda a város központjában sík, körbekerí­tett területen fekszik. A területen jelenleg két medence, egy tan- és úszó­medence, valamint egy melegvizes ülőmedence található, a kiszolgáló szociális épülettel és gépházzal. A fürdő rendelkezik gyógyvízminősítés­sel. Az önkormányzat várja azon vállalkozók jelentkezését, akik a nevezett intézményt hosszú távú szerződés keretében az alábbi feltételekkel üze­meltetésre bérbe vennék. Feltételek: A vállalkozás a létesítmény területén belül ahhoz szervesen kapcsolódó, de nem csak a létesítmény kiszolgálására hivatott szállás jel­legű épületet létesít, melyhez egy, az önkormányzat által már elkészíttetett tervdokumentációt rendelkezésre bocsátunk. Továbbá a meglévő meden­cékhez igazodó, további legalább egy úszó-, vagy melegvizes ülőmeden­cét létesít, valamint a jelenlegi 22 x 33 m-es tan- és úszómedencét egész évben használható fedett rendszerűvé alakítja. Továbbá biztosítja a létesít­mény folyamatos fejlődését és gondoskodik annak teljes körű fenntartásá­ról, a jelenlegi berendezések karbantartásáról, állagmegóvásáról. A beru­házásokhoz szükséges engedélyek beszerzése a vállalkozás feladata. Biz­tosítja az egészségügyi ellátáshoz szükséges szolgáltatások működését. Az önkormányzat felé évente jelentésben közli az adott évben elvégzett és a következő évben elvégezni kívánt feladatokat. További feltétel: Az önkormányzattal közösen, előzetesen megállapított jegy és szolgáltatási díjak betartása. Május 15-étől június 15-ig, illetve szeptember 1-től szeptember 30-áig az iskolai testnevelési órák kereté­ben történő uszodalátogatást díjmentesen biztosítja a tanulók számára. A szerződés időtartamára a vállalkozás anyagi biztosítékot, "ingatlant" jelöl meg jelzálogbejegyzés céljára az önkormányzat javára, valamint a nem ön- kormányzat hibájából bekövetkező szerződésbontás esetén az azon idő­pontig megvalósult beruházások automatikusan az önkormányzat tulajdo­nába mennek át. A fentiekben leírt és vállalt feladatok teljesítésével az önkormányzat felé fi­zetési kötelezettség nem terheli a vállalkozást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom