Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-10 / 84. szám
2001. Április 10., kedd A KÖZTÁRSASÁGI KECSKEMÉTEN Petőfi Népe - 7. oldal E L N O K Nem engedhetjük el a rászorulók kezét Zsúfolt konferenciaterem fogadta a köztársasági elnököt a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. Az ünnepi megyegyűlésre többek között polgármesterek, megyei államigazgatási szervek irányítói, intézményvezetők, egyházi vezetők is eljöttek. Idén száz esztendeje történt a magyar országgyűlésben. 1901. június 5-én a honatyák elfogadták az állami gyer- mekmenhelyek létrehozásáról szóló törvénycikkelyt. Az a (jog) történelmi nap számít a magyar szociális jogalkotás születésnapjának. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés múlt pénteken ünnepi ülésen emlékezett a hazai szociális jogalkotás kezdetére, elmúlt egy évszázadára. A tudományos igényű konferencián részt vett és nyitóelőadást tartott Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Ünnepi megyegyűlés- Az a bizonyos század eleji törvény egyebek mellett úgy rendelkezett: vidéken azokon a településeken kell létrehozni gyer- mekmenhelyeket, ahol a helyi társadalom képes megfelelő szintű működésüket biztosítani - mondotta Endre Sándor, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke bevezetőjében. A kecskeméti Tudomány és Technika Háza zsúfolásig megtelt konferenciatermében emlékeztetett arra: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jelenleg mintegy ezer gyermekről gondoskodik, akik szülők nélkül kénytelenek felnőni. „A helyi társadalom tehát ma mi vagyunk” - mondta. Az elnök hangsúlyozta: a megyei önkormányzat jelentős anyagi és szellemi erőket összpontosít a gyermek szociális ügyre. Példaként említette, hogy a kecskeméti Faragó Béla Gyermekotthon kis lakói tavaly költözhettek családi házakból kialakított, új otthonaikba, amelyekben emberibb körülmények között nőhetnek fel, mint a ridegebb intézeti falak között. Aztán öt új családotthont hoztak létre a hajósi Haynald Gyermekotthon régi kastélyépületéből is. A megyei önkormányzat bácsalmási és kunfehértói gyermekotthonának korszerűsítése ugyancsak a kiemelt fontosságú feladatok között szerepel. Mindezekre a beruházásokra a megye összesen mintegy 210 millió forintot áldoz, amelyből 90 millió forint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatása. Endre Sándor jelezte: a megyei önkormányzat intézményeinek kétharmada szociális intézmény, amelyek a különböző okokból gondoskodásra szoruló, fiatalabb és idősebb embertársainkon hivatottak segíteni. Ezért is van létjogosultsága egy olyan tudományos igényű konferenciának Bács-Kiskun megye székhelyén, amelyen jogalkotók és jogalkalmazók szólalhatnak meg. A bevezető gondolatok után Mádl Ferenc köztársasági elnök nyitó előadása következett a magyar szociális jogalkotásról. Ám az államfő konferenciabeszéde előtt a vendéglátó város polgáraihoz szólt. Mint mondotta: Kecskemétre nem csak emiatt a fontos témát körbejáró konferencia miatt érdemes jönni. A hírős város Magyarország azon nagy történelmű települései közé tartozik, amely büszke lehet kultúrájára, kiemelkedő iskoláira, zenei és színházi életére, építészeti értékeire, fejlődő gazdaságára. Neves szülöttei közül mindenekelőtt Katona Józsefnek, nemzeti drámánk szerzőjének neve kívánkozik említésre, főképp, hogy jogászként talán már ő is nem egyszer találkozhatott szociális gondokkal, kérdésekkel. A köztársasági elnök előadásának a „Szociális jogalkotás a hatékonyabb szolidaritásért” címet adta. Beszédében visszatekintett a szociális jogalkotás történetére, és szólt a feladatokról, a jövőről. Hangoztatta: a társadalom egészének jólétére törekedni elsősorban az állam feladata. Ám az állami szerepvállalás mellett - lehetőségeikhez képest - az állampolgároknak is mindent meg kell tenniük, hogy nehezebb sorsú honfitársaik jobb életkörülmények között élhessenek. Mádl Ferenc megítélése szerint a jogalkotásnak mindenekelőtt azt kell garantálnia, hogy a szociális juttatások a ténylegesen rászorultakat támogassák, s ez a támogatás hatékony legyen. Fontos kiindulópont - fejtette ki - az emberi méltóság, amiről nem lehet beszélni, ha annak legminimálisabb anyagi feltételei hiányoznak. Függetlenül attól, hogy a szükség kialakulásához maga a szükséget szenvedő is hozzájárult-e, az állam nem engedheti el azok kezét, akiket éhezés vagy hajléktalanság sújt. Ez a követelmény ugyanis az emberi méltósághoz való jogból adódik - szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett az alkotmányban, valamint a nemzetközi vállalásokban foglalt kötelezettségekre. „Téved, aki a szociálpolitika költségeit vissza nem térülő kiadásnak, a rászorultakon való gondoskodást pusztán becsületbeli ügynek vagy jobb esetben erkölcsi kötelezettségnek tekinti” - mutatott rá. A szociális kiadások jelentős része serkenti a gazdasági hasznot is hozó emberi produktivitást - hangsúlyozta. A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapvető ellátási rendszerek szabályait nem szabad évről évre lényegesen megváltoztatni, azoknak kiszámítható- aknak kell lenniük. Különösen igaz ez a nyugdíjrendszerre. „Téved, aki a szociálpolitika költségeit vissza nem térülő kiadásnak, a rászorultakon való gondoskodást pusztán becsületbeli ügynek vagy jobb esetben erkölcsi kötelezettségnek tekinti” - mondotta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc a szociálpolitika hosszú távú céljairól szólva kiemelkedő fontosságúnak értékelte a családoknak nyújtandó (ezen belül a fiatalok lakáshoz jutását és a gyermekvállalás ösztönzését szolgáló) támogatásokat. Rámutatott a társadalom elöregedésének veszélyeire, s arra, hogy e nem kívánatos folyamat megállítása, vagyis több gyermek születése nem csak anyagi támogatás kérdése. Meg kell teremteni például a részmunkaidős munkavállalás feltételeit is. MUNKATÁRSUNKTÓL Jogalkotók és jogalkalmazók előadásai A pénteki konferencián a köztársasági elnök gondolatai után hét felkért hozzászóló tartott előadást a hazai szociális jog témakörében. Fazekas Mariann (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, közigazgatási jogi tanszék) a kilencvenes évek szociális jogalkotásának főbb állomásairól szólt. Láyer József, a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulásának elnöke és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke az önkormányzatok rendeletalkotási gyakorlatáról beszélt. Molnár Ilona, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára előadásának a „Szociális jogalkotás a népegészségügyért” címet adta. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az egyház szociális tevékenységéről tartott előadást. Albertné Herbszt Mária, a Bajai Főiskola főigazgatója az oktatási és szociális ellátás kérdéseiről szólt. Rúzs Molnár Krisztinának, a Szegedi Tudományegyetem PhD hallgatójának a témája a gyermekvédelem és a képzési rendszerek volt. Végül Nánási László, Bács- Kiskun megye főügyésze zárta a sort „A gyermek védelme a jogban” mottójú előadásával. m Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki a bevezető előadást tartotta a magyar szociális jogalkotás témakörében és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, aki hozzászólásá- ban az egyház szociális tevékenységéről beszélt. ____________________fotók, b. r. O tthonra leltek a gyerekek Rékási Árpád mutatja a saját maga írta számítógépes programot Mádl Ferencnek és Endre Sándornak. Péntek kora délután érkezett a kecskeméti megyeházához a köz- társasági elnök autója. Mádl Ferenc előbb rövid, négyszemközti beszélgetést folytatott Endre Sándorral, a megyei közgyűlés elnökével annak dolgozószobájában. Majd a vendég és vendéglátói gyalogosan indultak a Tudomány és Technika Házába az ünnepi megyegyűlésre. A konferenciát követően az államfő látogatást tett a megyei önkormányzat fenntartásában működő kecskemét- katonatelepi családotthonban. Este pedig a Konzervatív Polgári Kör rendezvényén vett részt a református Újkollégiumban. és kedves ajándékokkal várták Mádl Ferencet. A fiúk korábban a kecskeméti Kuracz körúti Faragó Béla Gyermekotthonban éltek, amely adottságainál fogva kevésbé volt alkalmas arra, hogy igazi otthonná váljon. Ezért döntött úgy a megyei önkormányzat, hogy megvásárol hat családi házat Kecskeméten, s oda költözteti át az állami gondozott gyermekeket. (Ma már Kecskeméten, Bácsalmáson és Hajóson ilyen 8- 12 fős családotthonokban él az állami gondozottak jelentős része.) A katonatelepi, Rezeda utcai házban testvéri szeretetben él a 13 fiú. A legkisebb 8 esztendős, A család nélkül nevelkedő gyermekek különösen rászorulnak a gondoskodásra, a törődésre. Akkor állják meg jól a helyüket az életben, akkor válnak értékközpontú emberekké, ha megkapják azt a szeretetet, amelyet a család tud adni. Ez a szándék vezette a megyei önkormányzatot akkor, amikor az állami gondozásban lévő gyerekek számára megteremtette a családotthonokat. Különösen lenyűgöző élmény volt tapasztalni, hogy mit tesz ez a ház, a megyei önkormányzat és maguk a gyerekek azért, hogy az emberség magas szintjére jussanak. Köszönjük a nevelőknek, mindenkinek, aki ezt szeretettel teszi. Ezeket a sorokat írta a Rezeda utcai családotthon emlékkönyvébe Mádl Ferenc. A köztársasági elnök Endre Sándor megyei elnök társaságában látogatta meg a katonatelepi családotthont. A Rezeda utcai, háromszintes családi házban 13 állami gondozott fiú él, akik nagy izgalommal a legidősebb 18. Különböző iskolákba járnak, de úgy élnek, mint egy nagy család. Ót nevelőjük mindent megtesz azért, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben: a szeretet és a gondoskodás, amit tőlük kapnak, talán enyhít azon a fájdalmon, amelyet vér szerinti szüleik elvesztése vagy hiánya keltett bennük. A köztársasági elnök közel egy órát töltött a gyerekek és nevelőik társaságában bejárva a házat, megismerve életkörülményeiket. Elbeszélgetett a fiúkkal: megkérdezte tőlük, milyen pályára készülnek, mit szeretnek sportolni, hova járnak szórakozni. Sőt, még az is szóba került, hogy melyek a kedvenc ételeik. A fiúk büszkén mutatták meg hálószobáikat, a számítógépet, amelyet saját pénzből vettek, a konditermet, ahol naponta edzenek és a konyhakertet, ahol zöldségeket termesztenek. Végül Rékási Árpád adta át mindőjük ajándékát megköszönve az elnöknek a látogatást. Hivatalba lépése óta első ízben járt Kecskeméten Mádl Ferenc, aki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat meghívására jött a hírős városba. Hivatalos programjában rövid városnézés is szerepelt. Felvételünkön Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke és Cseh Szakáll Sándor alelnök (a kép szélén balra) kalauzolja az államfőt a főtéren. _______■ >
