Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-05 / 54. szám

IB Petőfi Népe 2001. március 5. FAL gSSiiijf vrDrvrrvuÁ7A AhIIIiIIhII I nnún Kisvárosi életformára törekszünk Körtemplom és Kukália A nagyközség azon kevés települések egyi­ke, ahol a rendszerváltás gyorsan lezajlott. Ennél is kedvezőbb az a tény, miszerint a privatizáció során egyetlen ipari üzemet sem zártak be. így a foglalkoztatásban sem jelentkeztek kiugró problémák. A tucatnyi nagy cég mellett több kisebb vállalkozás is létrejött. Sőt egy új gazdasági ágként megje­lent az idegenforgalom. Interjú- A miből és hogyan élés lassan egy kisvárosi for­mához hasonlít.- Fejlesztési politikánkban nagy szerepet kap a természeti értékeinkre történő építkezés, a ha­gyományok ápolása. Az idegenforgalom felfutása is öszefügg a mezőgazdaság szerkezetváltási igé­nyeivel, a környezetvédelemmel. Mindenesetre arra törekszünk, hogy a foglalkoztatás helyben biztosított legyen. Természetes, hogy Kecskemét­re is bejárnak dolgozni az emberek, de onnan meg ide jönnek. Nem titkolt szándékunk - ezért újítottuk meg az idevonatkozó kezdeményezé­sünket az idén is - a várossá nyilvánítás elnyeré­se. Már köztudott, hogy a legvonzóbb települési forma a kisváros. Itt még az emberek ismerik egymást, s egy nagy közösségként együtt tudnak működni. Jelentős is a civil szerveződés.- De emellett elengedhetetlen az infrastruktúra és bizonyos szolgáltatások léte, sőt a városias kinézet.- A városi címért azért is küzdünk, hogy polgára­inknak alanyi jogon járjanak bizonyos szolgálta­tások. Jó néhány van is, mint például az építési hatóság, vagy az egészségügyben a labor. De jó lenne például okmányiroda. Mindezek nem zár­ják ki a nagyvárossal való kiváló, sokrétű együtt­működést. Hiszen közösen tervezzük megoldani például a szilárdhulladék-elhelyezést, vagy a szennyvízprogramot. Az oktatásban már élő az iskolatársulás működése. Persze „cserében” mi is adunk Kecskemétnek. Említhetném a turiz­must, a népszerű rendezvényeket, fesztiválokat, vagy a kisvárosi életformát kedvelőknek szóló nyitottságunkat. Az idetelepülök között sok a külföldi. Ilyen értelemben nemzetközi település­sé váltunk, hiszen annyi nyugat-európai ország­ból vásároltak tanyákat. Természetesen a kiné­zetre is adunk. A település arculatának formálása DR. CZAKÓ ISTVÁN 1953-ban Kiskunfélegyházán született. 1972-ben a félegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban állam- igazgatási főiskolát végzett. 2000-ben a jogtudományi egye­temen diplomázott. MUNKAHELYEI: 1976-78-ig Kunadacson vb-tit- kár. 1978-tól Kerekegyházán vb-titkár, majd 1987-től tanácselnök, 1990-től polgármester, nős, egy gyermek édesapja. folyamatban van. Még az idén megszépül a köz­pont, amihez pályázati pénzt nyertünk. Szeren­csére jók az adottságaink, a széles utcák, nagy terek kínálják magukat a szépítésre. Megkezdő­dött a településfejlesztési program és az új ren­dezési terv készítése. Ám ezeknél is figyelembe vesszük a lakosság véleményét, hiszen akaratuk, szándékuk ellenére nem szabad semmit megva­lósítani. Mire a mandátumunk lejár, addigra lát­hatóvá szeretnénk tenni, milyen lesz, legyen Ke­rekegyháza a következő évtizedben.- De még itt a közeljövő, amikor - hallva az ez évi költségvetés tárgyalásának első fordulóját - megannyi feladat vár megvalósításra.- A szennyvízelvezetést, -tisztítást illetően bí­zunk a sikeres ISPA-pályázatban. Aztán több in­tézményünket - óvodát, iskolát - korszerűsíteni kell. Ez részben szerencse, hiszen összefügg a gyermeklétszám emelkedésével. A községháza szintén felújításra szorul. A csatornázás után lesz ésszerű az úthálózatra is költeni. De a külte­rületi utakra szintén áldozni kell. Hiszen felelős­séggel tartozunk a tanyákon élőkért is. Tehát jócskán van tennivalónk, amelyek anyagi fedeze­tének megteremtéséhez pályázati pénzeket re­mélünk. Az ehhez szükséges önerőt pedig a gáz- közművagyonból szorítjuk ki. Ezzel, a napokban történt állami elszámolással a korábbi évekéhez mérten jelentősebb fejlesztésekre lesz mód - mondta Czakó István, aki kihangsúlyozta: a do­logi kiadások mellett soha nem feledkeznek meg a település polgárairól. Ha szerény mértékben is, de igyekeznek a rászorulókon segíteni, s a költ­ségtérítéses szolgáltatásokat - mint például a gyermekétkeztetéseket - minél olcsóbban megol­dani. P. s. Az Árpád-házi királyok idején kör alakú templomot építettek a mai Kerekegyháza területén. E telepü­lésnév - amelyet írásos dokumen­tumban 1323-ban jegyeztek elő­ször - vélhetően ebből ered. A ta­tárjárás nem kímélte a korai köz­séget sem, melynek népe Kecske­métre menekült. Az otthagyott vi­dék legelő lett. Újratelepítésének időpontja 1856. Á három pusztarész közepén Jászárokszállás tanácsa kétszáz hold földet jelölt ki házhelyeknek. Önállóságuk 1862-ben kezdődött. Az országszerte kihirdetett te­lepülési lehetőségre különböző népcsoportok - svábok, tótok, csehek, morvák, sziléziaiak - ér­keztek a községbe. E kevertajkú népesség az oka, hogy Kerekegy­házát Kuká- liának ne­vezték. Hi­szen egy­más nyelvét nem ismer­ve, csak mu­togattak az emberek, mint a ku­ATELEPÜLÉS LAKOSSÁGA ÉV FÖ 1863 1300 1920 4864 1970 5769 1990 5861 2000 6057 kák. De nem csak lélekszámban, hanem gazdaságilag is fejlődött a település. A vasútvonal kiépítésé­vel javult a megközelíthetősége. Megépült a takarékpénztár, majd temploma, iskolája lett. A polgá­rosodás a XX. század elején elin­dult. Bár a folyamat a negyvenes évek után megtorpant, de a jó egy évtizeddel ezelőtti rendszerváltás után felgyorsult.____________■ KEREKEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI VÁRHATÓ BEVÉTELEI (EZER FORINTBAN) Pénzmaradvány Állami támogatás 131.203 Intézményi tevékenységek bevételei: 27.863 Feibaimozési bevételek 64.874 Helyi 40.500 Átengedett Átvett bevételek pénzeszközök 145.116 75.746 KEREKEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI VÁRHATÓ KIADÁSAI (EZER FORINTBAN) Szociálpolitikai iut­Httol-visszaflzetés: 2429 Falhalmezásl kiadások: Szomályl larttatások 177.944 Munkaadót terhelő járulékok 64.994 Tartalék 57.752 FOGLALKOZTATÁS. Kerekegyháza 10 legnagyobb cégének bejárói 2001-ben. Képviselőnek választották dr. Berényi Antal orvos, Csőszi Sándor pedagógus, Forgó Ferenc mezőgazdasági vállalkozó, Hallai Tibor vegyészmérnök, dr. Hídvégi Imre fogorvos,! Kaldanekker Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, dr. Kelemen Márk jogász, dr. Mánya Irén orvos, Palla Tibor köztisztviselő, Sántáné Dajka Judit pedagógus, Székely Klára pedagógus, Trepák József mezőgazdasági vállalkozó, Újvári Gyula idegenforgalmi vállalkozó. DR. HÍDVÉGI IMRE Február 11-én nagy veszteség érte Kerekegyházát. Dr. Hídvégi Imre tragikus hirtelenséggel elhunyt. Népszerű, sokak által szeretett ember volt ő. A választópolgárok már háromszor sza­vaztak rá mint képviselőre. A több mint évtized alatt bebizo­nyította, méltó a közéleti munkára. Lelkiismerete, precízsége, humánuma, tenniakarása nemcsak a testületben, hanem hiva­tásában is megmutatkozott. Mint a fog- és szájbetegségek szakorvosa - feleségével együtt - ellátta a nagyközség mellett Fülöpháza és Kunbaracs polgárait is. Dr. Hídvégi Imrét Kerek­egyháza önkormányzata saját halottjának tekinti. Tudja-e? IDEGENFORGALOM. Gondol ná, hogy e nagyközségben 400 vendégágy van a táj természetei értékeinek közepén? A fogadók, tanyák tavaly több mint 17 ezer vendégéjszakát bonyolítottak. Ezeken kívül még 150 üdülőta­nya - egyharmaduk külföldiek tulajdonában van - szolgálja e vidék szépségének kedvelőit. MINTAGAZDASÁG. A Termé­szetvédelmi Világszövetséggel együttműködve készült el a ki­lencvenes évek elején a mező- gazdasági területek kezelésé­nek modellterve, s megalakult a Homokhátsági Mintagazda­ság. A kht. tájközpont szerepet is betölt azzal, hogy demonst­rációs, tanácsadási, termelési és piacszervezési feladatokat is ellát. Kapcsolódik a hazai és az uniós bemutató gazdaságok rendszeréhez. MONOGRÁFIÁK. Fél éve jelent meg a Kerekegyháza kismono­gráfia. Ennek egy bővített kiadá­sát az újratelepítés 150. évfordu­lójára, 2006-ra tervezik kiadni. VÉDETTSÉGEK. Országos, il­letve helyi védettségű az S. Nagy-, a Halász-tanya, valamint a római katolikus, a református, a kunpusztai templom s temető, a hercegegyházi romkert, a Ren- dek-tanya (ami élő tanyamúze­um), a Langó-kápolna, a borház, s két parasztház. gálatban” van. E vidéki életforma vonzza a látogatókat. INFORMÁCIÓK. Tízéves a ká­beltévé, amely 20 csatornával működik. A Polgármesteri Hírle­velet - aminek első száma tavaly májusban jelent meg - minden hónapban díjmentesen megkap­ja valamennyi család. A telepü­lés központjában még az idén elhelyezik az információs tábla- rendszert. Kikapcsolódás a Pongrácz Majorban Bambino, a frissítő üdítő A Pongrácz Major egész év­ben változatos és hangulatos programot kínál magyar és külföldi vendégeknek. A több épületből álló tanyakomple­xum remek lehetőséget nyújt kikapcsolódásra, sportolásra és szórakozásra egyaránt. A Pongrácz Major Kerekegyházá­tól hat kilométerre található, a Szabadszállási út mentén, a kun­pusztai ősgyep szélén. A major apartmanjaiban mintegy 100 férő­hely várja a vendégeket, akik ott- tartózkodásuk idején válogathat­nak a különböző programokból. Megízlelhetik a finom bográcsos és a nyílt tűzön főtt ételeket is, il­letve megkóstolhatják a borospin­ce csemegéit. A természetes növény- és ál­latvilág felfedezését kínáló gya­logos és lovastúrák mellett kivá­ló sportolási lehetőséget ad a 25 méteres hideg vizű uszoda. Van­nak automata tekepályák, sala­kos teniszpályák, fallabdapá­lyák, sőt biliárd és a pingpong. A közeli Vörösmarty-élőtanyára kikocsikázók a múltbéli magyar paraszti emlékekkel, a mai ta­nyasi gazdálkodással és állattar­tással ismerkedhetnek meg köz­vetlen közelről. A házigazda - ci- terazene mellett - borral és bur­gonyás lángossal kínálja a ven­dégeit. A Pongrácz Major az egyetlen hely az országban, ahol a csikósbemutató történelmi, 1848-as huszár- és lovastüzér- bemutatóval párosul. A műsor része még a verbunk, a huszár­játékok, a karusszellovaglás és a csatajelenet. PONGRÁCZ MAJOR Kerekegyháza, Kunpuszta 76. Tel.: 76/371-240 Boldizsár András és neje, Ibolya 1991-ben költöztek Kerekegyházára a Vajdaság­ból. A Bambino üdítők gyártását - tizenöt éves szakmai tapasztalattal a há­tuk mögött - 1992-ben kezd­ték meg Kerekegyházán. Az évek során azonban több más profillal bővítették a családi vállalkozást. A Bambinó üdítők neve ma már sokak számára ismerősen cseng, hiszen az ország számos pontjá­ra szállítják. A kétliteres kiszere­lésű üdítőket 14-, a féllitereseket 4-féle ízben gyártják kedvező árakon. Emellett kínálatukban megtalálhatóak a literes szörpök is, amik szintén 14 ízben kapha­tóak. De vállalnak szikvízké- szítést is. A családi vállalkozás időköz­ben kibővült. Több, egymástól elkülönülő szolgáltatást is felvet­tek profiljukba. Az üdítőgyártá­son kívül bérmunkában foglal­koznak mezőgazdasági gép­szolgáltatásokkal. A mosodai szolgáltatásokat elsősorban vendéglátó egységeknek, de egyéni ügyfeleknek is kínálják. Az Ibcsi Esküvői Ruhaszalonba pedig a menyasszonyokat vár­ják. Mindezt egy helyen, a Rákó­czi utcában. A Boldizsár csa­lád a legnagyobb hangsúlyt azonban a Bambino üdítők gyártására helyezi. Korszerű gépsoron, mintegy 25 éves szakmai tapaszta­lattal gyártja a fi­nom, frissítő üdítő­ket kedvező árakon. Természetesen a termékek kiszállítá­sáról is gondoskodik. Kóstolja meg Ön is a Bambino üdítőket, és rendeljen! W A rendeléseket személyesen Kerekegyházán, a Rákóczi utca 55/C alatt tehetik meg, míg telefonon a 76/371-160-os számon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom