Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

Oberschwabentől Császártöltésig Őrizzük anyanyelvűnket, csinosítjuk falunkat - beszélgetés Frick József polgármesterrel A császártöltési svábok történelme 1744-ig nyúlik vissza. Ekkor érkeztek őseik Németországból. Az Ulmtól dél­nyugatra fekvő Oberschwabenből tele­pedtek át sokan az új, a jobb élet reményében. Ők telepítették be a la­katlan környéket, ahol ma Császártöltés tele­pülése található. Erede­tileg 18 család jött Ma­gyarországra. A mai fa­míliák nagy része ezek­re a családokra vezeti vissza származását. AII. világháború utáni szétszóratást a császártöltési svá­bok átvészelték. Ma 2800 ember él a fa­luban. Milyen az élete egy nemzetiségi településnek? Erről kérdeztem Frick Jó­zsef polgármestert. Császártöltés ; Polgármesteri hivatal- Megőrizte nemzetiségi jellegét a falu?- Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy mi, a töltési németek magyarországi svábok va­gyunk - mondja Frick József. - Az időseb­bek még gyakrabban használják a régi sok száz éves sváb nyelvjárást a mindennapi beszédben. A fiatalok a magyart beszélik egymás között. A falu önkormányzata egy­ben a település kisebbségi vezetése is. A gondolkodásmód, a szemlélet azonban, úgy érzem, hogy a régi. A sváb ember nem­csak a mának él, hanem gondol a holnapra is. Mindig tartalékolnak. Valamikor azt CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖLTSÉGVETÉSE 2001-BEN (IWILLIÓ FORINT) Bevételek: Kiadások: A település működési kiadásai: ÁMK: Eü. szoc. ellátás: Felhalmozás (beruházás, felújítás, stb.) Fonás: önkormányzat mondták, hogy a bort három részletben kell eladni. Az egyik rész fedezte a szőlő- művelés költségeit, a másik a megélhetést, a harmadik pedig a tartalékot jelentette. Ar­ra az esetre, ha a következő év rosszul fi­zetne. Ez a szemléletmód a mai napig is jellemző.- Módos település Császártöltés?- Módos, de a polgárok megdolgoznak a pénzért. Viszont az is tény, hogy kialakul­tak bizonyos anyagi különbségek a csalá­dok között a piacgazdaság következtében. E szempontból Császártöltés nem külön­bözik más településektől. A családok nagy részének megvan a szőlőültetvénye, a bora és a munkahelye is.- Hol dol­goznak a polgárok?- Például a falu szélén található Eckerle cég nél, s más vállalkozá­soknál dol­goznak. Ke resnek átla­gosan nettó 35-40 ezer forintot, s közben telik magyaro­san szólva a nyugdíjidejük. Az emberek je­lentős kérdésnek tartják azt, hogy legyen majd nyugdíjuk. Erre jön rá a szőlő, mely, ha egy csdád ügyesen dolgozik, akkor mil­liós bevétellel számolhat egy-két hektárnyi ültetvényen is. Nálunk meghatározóak a- családi gazdaságok.- Egyéb vállalkozások 207.149 millió inkább a kevésbé 207.149 millió képzett munkaerőnek 182,009 millió adnak munkát. A szö­77,802 millió vetkezetünknél 35 14,549 millió ember dolgozhat. Itt 25,140 millió a jövőben gondok lehetnek. A munkál­FRICK JÓZSEF 1952-ben született Császár- töltésen. 1974-ben mérnöki oklevelet szerzett Mezőtú­ron. 1991-ig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban dolgo­zott. 1998-ig más magáncégnél dolgozott. 1998-tól polgármester. tatót rosszul érinti a részaránykiadás kérdé­se. Ha ki kell fizetniük a külső tulajdonoso­kat, akkor lehet, hogy tönkremennek. Addig is várják a törvényi végrehajtási uta­sítást - teszi hozzá a polgármester.- Melyek az önkormányzat idei tervei?- A helyi elöljáróság mindig odafigyelt arra, hogy a falu fejlődjön. A Belügyminisztéri­umtól megkaptuk tavaly a Virágos telepü­lés elismerést. Odafigyelünk arra, hogy köztéri alkotások jelenjenek meg a faluban. Tavaly avattuk a kitelepítettek szoborcso­portját, s az idén a Teleház elé is elhelye­zünk egy köztéri alkotást. A központi busz­megállót is kialakítjuk. Nagy gondot fordí­tunk a temetők karbantartására. A ravatalo­zót szeretnénk rendbe rakni. Az idősekre is gondolunk. Az tervezzük, hogy egy bentla­kásos öregek otthonát építtetünk. A pályá­zatokat már elkészítettük, s beadtuk a Szé- chenyi-terv bizottságához. Tervünk az is, hogy a régi kultúrházat átalakítsuk. A zene­karunknak’egy próbatermet alakítanánk ott ki, s itt akarunk helyet adni a nyugdíjasklu­bunknak is. A tánccsoportunk is itt kapna próbahelyet. A falugazdászi és a hegyközségi hivatalt is ide helyeznénk. Azaz szinte egy helyen lenne minden: a kultúrház, a Teleház, a tájház, ugyanitt az óvoda, iskola, templom, könyvtár, hogy ne kelljen messzi mennie senkinek. Ez a tervünk, s tennivaló akad bőven - mondotta végül Frick József pol­gármester. BARTA ZSOLT A szőlőtől függ a falu léte BORTERMELÉS Jó két évszázada annak, hogy szőlőt termesztenek, s bort készítenek a családok. A talaj és a tárolási adottsá­gok jó feltételeket biztosíta­nak a kiváló nedűhöz. A jó adottsággal megáldott terüle­ten települtek meg a mai szőlé­szek és borászok elődei, akik a löszfalakban pincéket alakítottak ki. A pincék 14-15 fokon állandó hőmérsékletet biztosítanak a bo­rok számára. A kékszőlők közül a legnagyobb területen a kékfran­kost, a cabernet-t, a merlot-t, a pinot noire-t, a zweigeltet, a fehérek közül a cserszegi fű­szerest, a riz­lingszilvánit termesztik. A fehér- és a kékszőlők fe­le-fele arány­ban teremnek a falu környékén. A településen 500 hektáron gazdálkodnak a szőlészek - tájé­koztatta lapunkat Walter István hegybíró. Ez terület a hajós-bajai borvidék 30 százalékát adja. Je­lenleg 413 hektáron terem a bo­gyós gyümölcs. A parcellák 30 százaléka fiatal, 1-10 éve telepí­tették. Az emberek szívesen fog­nak egy-egy ültetvény telepítésé­hez. Az idén mintegy 40-50 hek­tárnyi szőlőt ültetnek várhatóan a gazdák - mondotta a hegybíró. Új pincesor a faluban. fotó: b. zs. A borvidéknek - s így a csá­szártöltési boroknak is - az utób­bi években nőtt a presztízse. Walter István elmondta, hogy 40- 50 kilométeres körzetből egyre többen vásárolnának szőlőműve­lésre alkalmas területeket. Még kb. 400 hektárnyi szántót lehet betelepíteni a falu környékén. Ennyi áll szabadon. Eladó jól ter­mő parcella nincs a faluban. Az emberek nem adják oda a szőlő­ket, mert a bor jól fizet, a tölté­si emberek nagy része pedig eb­ből él. B. ZS. CSÁSZÁRTÖLTÉS HEGYKÖZSÉG 2000 Hegyközség létszáma: Szőlőt termelnek: 500 fő 500 hektáron (termő: 413 ha) Átlagtermés: 121 q/ha Átlagár: 6300 Ft/q Tavalyi termés: 50 ezer q A szőlőtermés értéke: 315 millió Ft Bortermelés: 30 ezer hektoliter Forrás: császártöltési hegybíró Fedett buszvárót építenek A buszmegálló fedett részét az idén alakítják ki. Háttérben a falu első emeletes háza. A töltésiek vagy személyautóval, tartja a buszmegállók korszerű­vagy busszal közlekednek Baja, sítését. Az idén 1,5-2 milliót köl- Kalocsa, Kiskőrös térségében. Az tenek a tér parkosítására és a fe- önkormányzat fontos feladatnak dett váró kialakítására. _______■ P rogramok sokasága Egy közösség akkor érzi jól ma­gát, ha a családok gyakran talál­koznak egy-egy eseményen egy­mással. Közös élményeket sze­reznek szűkebb hazájukon belül - vallja Fürjes Gyula, az ÁMK igazgatója. - Az Általános Műve­lődési Központ ezért is szerve­zett gazdag eseményprogramot az idén az idősebbeteknek és a fi­atalabbaknak. Délutánonként a diákok a szakkörök és tanfolya­mok közül szinte bármelyiket lá­togathatják. Aki végtagjait akarja megmozgatni, an­nak az igazgató a sport­kört, a Góliát focit, az úszásoktatást, a karate- és a mazsorett-tanfolyamot javasolja. De az a gyerkőc sem unatkozik, aki inkább nyelveket tanulna. Jelen­leg angol szakkörre 35, német nyelvvizsga-felkészítésre 18 diák jár. A tanulók közül 40-en a szá­mítástechnika fejlődését is nyo­mon követhetik a témában tartott szakköri foglalkozáson. S akinek jó kézügyessége van, az a kerá­miaszakkörön kiélheti művészeti ambícióit. A jeles események so­rán szintén gondol az ÁMK a gyerekekre. Legközelebb, hús­vétikor például tojásfestést tanul­hatnak az ifjoncok. JELES ESEMÉNYEK A TELEPÜLÉSEN IV. 6. hegyközségi borverseny IV. 20. fúvószenekari találkozó V. 19. millenniumi ünnepség VII. 14. Európai Unió Napok VII. 10-12. Falunapok XI. 11. Idősek Napja XII. 23. Mindenki karácsonya Lágersors és kitelepítés TÖRTÉNELEM A 40-es években három éven be­lül jelentős csapás érte a császár­töltésieket. 1944 végén a német­ség kollektív felelősségre vonása következtében mintegy 400 em­bert hurcoltak szovjet lágerekbe. Többségük sohasem jött vissza. 1947. augusztus 18-a. Ez a dátum fekete nap a település történeté­ben. Ekkor kezdődött a svábok kitelepítése. Az embereknek sze­rencsére csak a házukat kellett elhagyniuk, nem pedig a hazáju­kat. Amikor elcsendesült a kitele­pítési roham, akkor az emberek lassan visszaszállingóztak. Ám a házuk már egy betelepített új tu­lajdonosé volt. A szorgos sváb családok a 60-as évekre vissza- A kitelepítés emlékére tavaly állított vásárolták házaikat, portáikat. ■ szoborcsoport részlete. fotó; b. zs. A régióban élen az Eckerle Az Eckerle Bt. Hungary I 1991-ben kezdte meg mű- i ködését Kiskőrösön, és az- I óta a város egyik legna- j gyobb ipari vállalatává nőt- i te ki magát. Fő profilja az I elektromos motoralkatrész- I gyártás, a különböző mun- ! kafolyamatok automatizá- ; lása és a fémmegmunkálás. A kezdetben mostoha körül- ! mények között és primitív j eszközökkel végzett szénke­I fetartó-összeszerelés nehéz­ségeit a németországi anya- vállalat több évtizedes ta- I pasztalatainak köszönhető- ! en rövidesen legyőzték, és si- i került elérniük a német gyár- j 'egységek termelési szintjét, j A termelés ma már korszerű j üzemcsarnokban, kulturált körülmények között, a leg­jobb minőségű szerszámok­kal folyik. Az Eckerle céget nemzetközi viszonylatban is a szereléstechnika promi­nens képviselőjeként tartják számon. Termelő tevékenysége mellett az Eckerle Bt. kizá­rólagos joggal képviseli Ma­gyarországon a BOSCH au­tomatizálási üzletágát, a SCHMIDT FEINTECHNIK préseinek, valamint a VISI- CONTROL digitális képfel­dolgozó rendszereinek for­galmazását. A technológiai fejlődés és a magas színvo­nalú ipari berendezések irán­ti növekvő igény alapoz­ta meg azt a fejlődést, amely­nek következtében a cég az automatizálás élenjáró neves német vállalatok kereskedel­mi partnere lett. Az elmúlt 10 évben a tevé­kenységi kör bővülése indo­kolta a folyamatos fejleszté­seket és beruházásokat. Az állandó szigorú minőségi követelményeknek való megfeleléssel sikerült a vál­lalatnak egyre nagyobb megrendeléseket szereznie az elektromos motoralkatré­szek beszállítói piacán, így jelenleg Magyarországon már két telephelyen: Kiskő­rösön és Császártöltésen folytat termelő tevékenysé­get. A cég legutóbbi beruházá­sa a 2000 nyarán átadott 1600 m2-es kiskőrösi szerelő- csarnok ad helyet az újabb termelési feladatok elvégzé­séhez szükséges gyártóesz­közöknek. Az ésszerűen ki­alakított, modern, egyedi munkahelyeken és a leg­újabb gyártósorokon Kiskő­rösön ma közel 100 fő, Csá­szártöltésen pedig 150 fő dol­gozik két műszakban. Az ap­rólékos munkát és nagy gon­dosságot igénylő szénkefe- tartó-szerelést leginkább nők képesek megfelelő színvona­Ion elvégezni, ezért ezen a munkaterületen 90%-ban nők dolgoznak. Az egyre nö­vekvő darabszám és a soka­sodó gyártási műveletek j megkövetelik az állandó lét­számfejlesztést is. Ebben az évben még további 50 dolgo­zó felvételét tervezik. A minőséget ezen a szin­ten folyamatosan megőrizni már igen nehéz feladat. Na­gyon sok múlik az egyes em­bereken, a szerelést végző dolgozókon. A vezetők leg­főbb feladata, hogy a szere­lők munkájához megteremt­sék a legoptimálisabb feltéte­leket, mert az ő munkájuk I alapján ítélik meg az egész I vállalatot. Eckerle Bt. Hungary H-6200 Kiskőrös, Dózsa György út 44. Telefon: 78/511-400 Fax: 78/511-401 Képviselő-testiilet Frick József polgármester, Hábermayer Viktóra, dr. Terentyák András alpolgár­mester, Frémer Gábor, Flómann Antal, Liska Antal dr. Márin István, dr. Rigler Kálmán, Schindler Antal, Waltemé Szabados Erzsé­bet, Wicker János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom