Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-21 / 67. szám
AZ UIEVEZRED 2001. március 2 I. VAROSRÓL Petőfi Népe JL __________mm mm- mm mm. mm K ALOCSA Ezeréves múlttal a jövőben bízva Interjú Már a neolitikum embere megtelepedett a Kalocsai Sárközben, hiszen a természeti környezet kedvező életkörülményeket biztosított. A honfoglalás után a város az Árpádok központja volt, jövőre 1000 éves lesz. A történelmi múltról, a jelenről és a jövőről Kalocsa polgármesterével, Török Gusztáv Andorral beszélgettünk.- 2002-ben lesz 1000 éves Kalocsa. Nagyon sok mai lehetőségünk és problémánk is ebből a történelmi múltból fakad. Kalocsa sokáig egyet jelentett az érsekséggel, hiszen az első századokban nem jegyezték külön a várost és az egyházi központot. Ez csak a polgárosodás kiterjedésével jelenik meg a köztudatban. így elmondható, hogy szorosan kapcsolódott egymáshoz az egyházi és polgári hatalom, amely egyben egymás segítését is jelentette - beszél a múltról a polgármester.- Természetesen mindezt a feladatot megörökölte a mostani önkormányzat is, azzal a különbséggel, hogy nekünk nincs 70 ezer hold földbirtokunk a munka finanszírozásához. A város intézményei 70 ezer ember igényeit elégítik ki. Hiszen működik kórház, négy középiskola, szociális otthon és még sorolhatnám. Viszont Kalocsán 18 ezren laknak és a gazdasági háttér is sokkal kisebb, mint ahogy ezek a nagy feladatok igényelnék. így önkormányzatunk legnaTÖRÖK GUSZTÁV ANDOR 1952-ben született Újteleken 1973-ban végzett az Üzemgazdasági Főiskolán Zsámbékon 1985-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola üzemszervezési szakán, majd Gödöllőn végzett az Agrártudományi Egyetemen. Később külgazdasági és szakmérnöki diplomát is szerzett. 1990-ig a foktői tsz elnöke 1990-től Kalocsa város polgármestere 1999-től az SZDSZ megyei elnöke Nős, három gyermek édesapja. gyobb problémája a pénztelenség. Ennek kezelésére hosszú távon a város nem képes egyedül. Ezért mindenképpen szükséges volna, hogy a nagyobi) térségi közigazgatás (megye, régió) és az állam jogilag, illetve pénzügyileg helyretegye a mostani szabályozást. A jelenlegi gyakorlat tulajdonképpen minden olyan várost súlyt, amely kis lélekszámú lakossága mellé nagy feladatokat örökölt. Másik nagy gondunk a munkanélküliség, amely a 90-es évek elején megközelítette a 30 százalékot. Mára 11 százalékra csökkent ugyan a munkanélküliek aránya - de nagyon sok a kényszervállalkozó -, ám még mindig magas ez a ráta. Ezért munkahelyteremtést segítő programot indítottunk. Ennek legfőbb eleme az ipari park létesítése, infrastruktúra építése, valamint egyéb, munkahelyteremtésre alkalmas területek vásárlása. Emellett jelentős adókedvezményeket biztosítunk az új munkahelyek létesítőinek. Ezek nemcsak tervek, már a megvalósításon is túlvagyunk, de sajnos befektető még nem települt hozzánk. Egyébként ezzel a gonddal küzd az egész Dél-Alföld. Ezért fontos lenne, hogy térségünk is bekerüljön a kormány munkahelyteremtést kedvezményező programjába. Kalocsa a paprika, a népművészet és a történelmi emlékek városa, egyben turisztikai központ is. Évente 50-60 ezer turistának mutatjuk meg értékeinket. Javarészt német vendégek látogatnak városunkba, elsősorban hajón érkeznek hozzánk. Egy évben körülbelül 120 hajó köt ki nálunk, hogy az utasok megismerkedhessenek Kalocsával. Szeretnénk továbbfejleszteni ezt a területet, melynek programja jelenleg kidolgozás alatt van. Ez a már említett esélyeink mellett újabb kitörési pontot jelenthet számunkra - szólt a tervekről Török Gusztáv Andor. Kalocsa önkormányzata és lakossága a gondok ellenére is vállalja őseitől örökölt, nemzetileg is fontos feladatát. Ezt olyan színvonalon látjuk el, hogy utódaink is büszkék lehessenek Kalocsára, és feladatuknak érezzék továbbvinni nemzetünk által a városunkra bízott küldetést. MUNKATÁRSUNKTÓL KALOCSA CÍMERE. A városháza lépcsőházában az üvegre festett címert Zsellér Imre készítette. A heraldika szabályai szerint egy címer annál értékesebb, minél régebbi. Kalocsa címere egy 1729-ből szár- mazó pecsétnyomó mintája alapján készült. A pecsétnyomót a Viski Károly Múzeumban őrzik. fotó= p. h. Tűz és víz Kalocsán Ez a város is több árvizet megélt település. A Duna az 1770-es évek elején három egymást követő évben árasztotta el Kalocsát. Előtte 1768-ban csak a székesegyház környéke maradt szárazon. 1838-ban 230 lakóházat, 1862-ben több mint 600 házat rombolt le a víz. Az árvíz elmúltával ebben az évben kezdték meg a várost védő körtöltés építését. A tűzvészek sem kímélték a várost. 1602-ben por- tyázó hajdúk égették szinte porig, majd 1810-ben pusztított tűzvész. Négy évvel később tűzvészben pusztult el a város egy része. Az 1828-as tűzvész után a Vajas-parti városrész rendezésekor a görbe utcákat kiegyenesítették. Az 1850-es tűzben 124 ház égett porig. Az újjáépítést „szépítő bizottság” felügyelte. ■ Beruházás Még 1999-ben döntött úgy a képviselő-testület, hogy a városban termálfürdőt létesít. A Csajda kertben, az uszoda szomszédságában áll a medence, melyet két kút táplál. Az egyik a közelmúltban kapta meg a természetes ásványvíz minősítést, a másik kút vizének minősítése pedig folyamatban van. A városvezetés elképzelése szerint a beruházásból kinőhet a városban egy termál és gyógyfürdő kultúra. Mindkét kút vize ásványi anyagokban gazdag. A tervek szerint a termálfürdő már az idén megnyílik. ■ Korona és boszorkányper Érdekességek Királykoronázás. Több magyar királyi főre is kalocsai érsekek tették fel a koronát. így 1173-ban Sayana kalocsai érsek koronázta királlyá III. István idősebbik öcs- csét, Béla herceget, III. Béla néven. János kalocsai érsek két királyt is megkoronázott: 1204-ben az 5 éves László herceget, egy évvel később pedig Endre herceget. Közigazgatás. Kalocsa 1405- ben szerezte meg a vásártartási privilégiumot, mezővárosi rangját 1409-ben Zsigmond király megerősítette. A törökök is városként említették. Ám pár viharos évszázaddal később - 1872. július 6-án - egy, a községek helyzetét rendező törvény alapján a képviselő-testület kimondta Kalocsa nagyközséggé alakulását. Majd csak 1921-ben több sikertelen kezdeményezés után a belügyminiszter rendeletben engedélyezi Kalocsa rendezett tanácsú várossá alakulását. Bűnüldözés. Kalocsán is volt boszorkányper. 1764 nyarán az úriszék eljárást folytatott le Jámbor Jánosné Virág Jutka ellen, aki táltosnak nevezte magát. Boszorkányság vádjával halára ítélték. Az ítéletet nem hajtották végre, mert a vádlott 4 hónapos terhesnek vallotta magát. Egy bécsi hóhér 1843-ban Kalocsán fejezte le a foktői illetékességű Leski Évát, gyermekgyilkosságért. Feltehetően ez volt hazánkban az utolsó lefejezés. Egyébként 1883- ban kezdte meg működését a kalocsai csendőrőrs, hat fővel. Mezőgazdaság. Kalocsán és több környékbeli községben 1700 körül kezdtek paprikatermesztéssel foglalkozni. Az 1740- es évek végéről maradtak ránk a fűszerpaprika-termelés első írásos nyomai. Eszerint a bátyaiak paprikával fizették az érseknek az egyházi tizedet. 1861-ben már három kőpárral dolgozó malomban őrölték a paprikát. TUDÓSÍTÓNKTÓL A munkahelyteremtéstől a partnervárosokig A döntéseket az önkormányzati bizottságok készítik elő Önkormányzat Egy önkormányzat demokratikus működésének alapja a bizottságok munkája. Kalocsán hét különféle bizottságban folyik az előkészítő, egyeztető tevékenység. Működésükről, feladataikról az elnökök nyilatkoztak lapunknak. Költségvetési és közbiztonsági bizottság. Elsődleges feladatunk az év elején a város költség- vetésének számszaki és szakmai ellenőrzése, figyelemmel az ide vonatkozó törvényekre - kezdi munkájuk elemzését Varga Ákos, a bizottság elnöke. Az első tervezet a lakosság, a képviselő-testület és a hivatal jogos igényeit tartalmazza. Rangsorolnunk kell a beruházások, fejlesztések fontosságát. Közbiztonsági feladatunk elsősorban a szabálysértési ügyekre korlátozódik. Bizottságunk véleménye, hogy nem lehet méltányosságból eltekinteni a büntetés kiszabásától. Városüzemeltetési, fejlesztési és környezetvédelmi bizottság. A városi költségvetés elfogadása után rangsoroltuk a fejlesztéseket, beruházásokat - mondja Vén János elnök. - így elsőbbséget kapott a kórház támogatása, illetve a már folyamatban lévő beruházások folytatása. A kerékpárút-háló- zat fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a járdaépítést és -felújítást. Foglalkoztunk az Eperföldi iskola előtt felállítandó II. világháborús emlékmű elhelyezésével, és szükségesnek tartjuk a temetőben a ravatalozó épület féltetőjének mielőbbi elkészítését. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve kétéves tervet dolgoztunk ki a Vajas-part folyamatos tisztántartására, illetve foglalkozunk egy kialakítandó horgásztó terveivel is. Agrár-, településfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai bizottság. Minden testület elé kerülő anyagot megvitatunk és szavazunk is azokról bizottsági üléseinken - tájékoztat Kálóczi Andrásné elnök. A mezőgazdaság helyzetéről szomorú kép alakult ki bizottságunk tagjaiban. Véleményünk szerint a probléma megoldására a város nem képes, ez állami feladat. Bizottságon belül vitát szült a helyi mezőőri szolgálat ellátása. Kevésnek ítéljük a két mezőőrt, de tudomásul kellett vennünk, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé több mezőőr foglalkoztatását. A város foglalkoztatáspolitikája állandó napirendi téma üléseinken. A problémát ipartelepítéssel, munkahelyteremtéssel igyekszünk kezelni. Bizonytalan a helyzete a városban 165 embernek, azaz a nyáron bezáró Foktői úti laktanya katonáinak, alkalmazottainak. Sürgősen el kellene dönteni a közeljövőben megüresedő laktanya épületeinek további hasznosítását is. Egészségügyi és szociális bizottság. Elmondható, hogy ez a legtöbbet dolgozó bizottság - mondja dr. Deák Zoltán elnök. - Minden héten összeülünk, és elsősorban a szoci- álissegély-ké- relmeket vitatjuk meg. Lakásfenntartási támogatást, közgyógyászati ellátási kérelmeket, kiegészítő családi pótlék-igényléseket bírálunk el. Lojálisak vagyunk, figyelembe vesz- szük a családi körülményeket, a szociális hátteret. Bizonyos esetekben különleges méltányossággal járunk el. Feladatunk még a háziorvosi pályázatok kiírása, a beérkező munkák elbírálása, a pályázók személyes meghallgatása és javaslattétel. A döntést az orvosok kinevezéséről a testület hozza meg. De hozzánk tartozik a városi bölcsőde és a kórház összes gondja is. Művelődési, oktatási és sport- bizottság. Foglalkozunk a városi óvoda, az általános iskolák és a zeneiskola, valamint a középiskolák, a kollégium, a közművelődési intézmények és a helyi televízió minden problémájával - tudtuk meg Kondéné Török Mária bizottsági elnöktől. - A közművelődésen belül hozzánk tartozik a sport és a városban működő táncegyüttesek ügyei is. Elkészítettük a középtávú szakoktatási és szakképzési koncepciót, ez alapján végezzük a munkát. Ezenkívül szintén középtávra szólóan karbantartási és felújítási tervekkel is rendelkezünk. Szakképző intézetünkben több mint 20 különféle szakmát oktatnak a pedagógusok. A Dunaújvárosi Főiskola konzultációs központja is évek óta működik Kalocsán. Amennyiben a testület munkahelyteremtő szándéka megvalósul, meg tudjuk tartani az itt képzett fiatal szakembereket. Ügyrendi, nemzetközi és gazdasági kapcsolatok bizottsága. Elsősorban az ügyrendi kérdésekben való véleménynyilvánítás a feladatunk, figyelembe véve a szervezeti és működési szabályzatunk ide vonatkozó jogszabályait - mondja dr. Balás László, a bizottság elnöke. - Természetesen minden ön- kormányzati rendeletet megtárgyalunk és véleményezünk, majd észrevételeinket a testület elé visszük. Bizottságunk feladata a nemzetközi kapcsolatok ápolása és szervezése. Jelenleg három várossal van partnervárosi kapcsolatunk. Immár 10 éve szoros kapcsolatban állunk a németországi Kircheimmel. A dániai Karuppal öt éve ápoljuk kapcsolatainkat. Tavaly Székelyudvarhellyel kötöttünk megállapodást. Nyáron három turnusban utaznak hatodik osztályt befejező diákjaink Székelyföldre, ahol egy-egy hetet töltenek el. PÁNCSICS HAJNALKA
