Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

I 2001. Március 20., kedd Petőfi Népe - 5. oldal HAZAI TÜKÖR Mennyiből építkezünk az idén? A tégla tavaly négyszer drágáit, a vidéki gyárak egyelőre még nem emelték áraikat Minden tégla, minden szög többe kerül az idén. fotó: europress/körmendi imre 10-15 százalékkal emelkedett jó pár építőanyag ára az év első három hónapjában. Á korábbiakhoz hason­lóan tavasszal ismét megugranak az árak, de az év végén is számíthatunk még drágulásra. Budapest A tavalyi benzin- és iparigáz-árak drasz­tikus, egynegyedével történt növekedése 2001 első hónapjaiban emelte meg jelen­tősen az építőanyagok árát. Ehhez per­sze hozzájárult az éves infláció vártnál lényegesen nagyobb mértéke is. Ennek tudható be, hogy egyes termékek, például a cement ára már januárban-feb- ruárban 15 százalékkal nőtt. A mész is 11 százalékos drágulással kezdett, de a tégla árai sem maradtak el ezek mögött. Ott ugyan jóval nagyobb a szórás, tekin­tettel a minőségre és a méretre, hiszen ötvennégyféle tégla kapható - tudtuk meg Varga Gábortól, a VAKER 2000 Kft. ífgyvezetőjétől. A vidéki téglagyárak zöme még nem emelt az idén. Egyébként a tégla ára vál­tozik a leggyakrabban, tavaly négyszer, összesen az ötödével drágult. A betonelemek már idén év elején 14 százalékos áremelkedéssel nyitottak, de a forgalmazók szerint tavasszal foly­tatódik ez a folyamat. A legfelkapottabb termékek drágulnak a leggyakrabban és a legnagyobb mértékben - ezt mutatja a piaci tendencia. A szigetelőanyagok ára utoljára tavaly májusban emelkedett, de a többi építő­anyag áremelkedését követve néhány ke­reskedő ezeknek a termékeknek az árát is elkezdte felvinni. Persze találtunk olyan forgalmazót is, aki még a tavalyi áron adja a szigetelőket. Ugyanez a helyzet a cse­répanyagokkal is: jó pár helyen még a 2000. évi árakon kaphatók. A nyílászárók árai az idén még nem nőttek, márciusban viszont nem kizárt a 10-12 százalékos emelés. A burkolóanya­gok szerényebb mérték­ben, 5-7 százalékkal drá­gulhatnak - vélik a megkérdezett keres­kedők, akik egyébként arra számítanak, hogy amint beindul a tavaszi építkezési kedv, további, legalább tízszázalékos ár­emelkedés várható a legtöbb építőanyag esetében. Az építőanyagárak több mint tízszáza­lékos átlagos tavalyi emelkedése ellené­re jó évet zártak 2000-ben az építővál­lalkozások. Minden megyében nőtt a termelés, a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó mértékben Tolna és Veszp­rém megyében, a Győr-Moson-Sopron és Somogy megyei építőipari szerveze­teknél viszont visszaesett. Tavaly egyébként több mint tizenháromezer lakás épült fel Magyarországon. _________________ (CSERNYÁNSZKY) L AKÁSÉPÍTÉS, lakasihegszűnés 2000 1 II. Hl. IV. negyedév Épített lakások száma 2622 3121 3368 12472 Ebből: Budapest 499 706 529 1379 Város 1256 1334 1450 5720 Község 867 1081 1389 5373 Megszűnt lakások száma 528 1094 904 3527 Ebből: Budapest 119 169 140 274 Város 255 558 439 1874 Több jut hittanoktatásra Budapest Több száz millió forinttal növeli az ál­lam a diákok hittan­oktatására szánt támogatást, ami a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­A , Semjén Zsolt Hiányzó garanciák Alapos átdolgozásra szorul a törvény Lassan árad a Közép-Tisza Budapest - Tiszabecs A Tisza középső részén 410 kilo­méter hosszan harmadfokúra emelték a készültséget, miután a folyó vízállása hétfő reggel meg­haladta a 800 centimétert. Lassú apadás mellett elhúzó­dó védekezésre számítanak a vízügyi szakemberek. A hét végi esőzések hatására Tiszabecsnél majdnem 2 métert emelkedett a folyó vízszintje, így tovább tart a rendkívüli készültség Tiszabecs és Záhony között. A Tisza Kiskö­rénél 829 centiméterrel tetőzött, a Tisza-tó alatti folyószakaszon folytatódik a lassú áradás. A Felső-Tisza vidékén tapasz­talható újabb árhullám hatását Tokaj térségében is lehet majd érezni, ez azonban nem jelent majd veszélyes áradást, csupán az apadás ideje húzódik el. Sze­gednél a Tisza tetőzését a hét vé­gére várják, az előrejelzések sze­rint a folyó itt 600 centiméter kö­rüli lesz. (A legmagasabb vízál­lás 960 centiméter volt.) Az árvíz által károsodott épü­letek, a mezőgazdasági terüle­tek, az utak és hidak helyreállítá­sának becsült költsége eléri a 19 milliárd forintot - közölte hétfőn Budapesten Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési tár­caközi bizottság elnöke. H. M. tériumának szak­emberei szerint hozzájárul­hat az európai szellemiség megerősítéséhez. A kultusztárca manapság költ­ségvetési forrásokból, közvetle­nül támogatja az egyházak hitéle­ti tevékenységéhez kapcsolódó hittanoktatást. A kabinet ugyanis szükségesnek tartja, hogy a diá­kok az iskolákban szabadon vá­lasztható és államilag támogatott órák keretében járhassanak a ke­reszténység alapeszméivel megis­mertető órákra.- Az állampolgároknak joguk van hozzá, hogy az adójukból fenntartott iskolákban gyermeke­ik a fakultatív órákon a zene, az idegen nyelvek vagy éppen a ma­tematika mellett az európai kultú­ra alapjául szolgáló Szentírásról is tanulhassanak - mondta el la­punknak Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának helyettes államtitkára. - Az igény teljesen érthető, mert szellemi értelemben nem lehet európai az, aki nem ismeri a Bib­liát. A hittan felkarolá­sa nem sérti az állam vi­lágnézeti semlegességé­nek elvét, mert nem kö­telező vallásos nevelés­ről, hanem az állampol­gári igények kiszolgálá­sáról van szó. A hittanórára járó diákok száma az utóbbi években jelentősen nőtt, amiben feltehetően az idén „370 millió forinttal kiegészülő központi tá­mogatás bevezetésének is része van. A jelentős emelést egyrészt a tanulók megnövekedett szá­ma, másrészt a hittanoktatók dí­jazásának a pedagógusbérekhez való hozzáigazítása indokolta. A hittanra fordított állami pénz így meghaladja a kétmilliárd fo­rintot, amivel a minisztérium több mint félmillió tanuló órájá­nak költségeihez járul hozzá. A legnagyobb támogatást a legtöbb diákot oktató katolikus egyház kapja - a teljes összeg valamivel kevesebb mint felét -, míg a sor­ban a többi régi keresztény vallási közösség következik. A nagyokon kívül számos kis létszámú feleke- zetnek is jut a központi forrásból, amit megpróbálnak úgy elosztani, hogy egyik se kerüljön hátrányba. A pénzből csak annak a né­hány kisegyháznak nem jutott, amely elveire hivatkozva vissza­utasította azt - fejtette ki a helyet­tes államtitkár. -w­Elsősorban az önkormány­zatok pénzügyi lehetőségei­nek újragondolásával meg­kezdődött az önkormány­zati törvény módosításának előkészítése. Budapest A Belügyminisztérium (BM) által eddig összeállított munkaanyag is számos változtatást javasol, ami­hez az önkormányzati szövetsé­gek is hozzáteszik a maguk el­képzeléseit.- Alapvető probléma, hogy ma tisztázatlan a területi önkormány­zatok helye és szerepe, hiszen a régiókban működő önkormány­zatok uniós meghatározása mást követel, mint a mi eddigi önkor­mányzati rendszerünk - össze­gezte véleményét Magyar Leven­te, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövet­ségének elnöke. - Az unióban el­fogadott megközelítésben ugyan­is például a régiók önkormányza­ta önálló finanszírozási szerep­körrel rendelkezik, és törvényal­kotásra is lehetősége van. Az önkormányzati vezetők ab­ban egyetértenek, hogy először az állam és az önkormányzatok köz­ti munkamegosztást kellene tisz­táznia a reformnak, s csak ezt kö­vetően lehet beszélni a finanszíro­zási változásokról. Elfogadhatat­lannak tartják a helyzetet, hogy több feladatot ró az állam az ön- kormányzatokra, mint amennyit az finanszírozni képes a nála ma­radt jövedelemadóból és más he- lyiadó-bevételekből.- A mostani belügyminiszté­riumi tervekkel az a legnagyobb baj, hogy ezek sem válaszolnak a kérdésre: mi a következménye annak, ha az állam nem teljesíti ellátási kötelezettségeit? - fogal­mazza meg a legfőbb kritikát Ma­gyar Levente. Már az előző ciklusban is neki­rugaszkodott a Belügyminiszté­rium a tízéves önkormányzati tör­vény újrafogalmazásának. A mos­tani kormányzat először 1999-ben akart konkrét módosításokat ke­resztülvinni, ám a tárcák érdekte­lensége fékezte a munkát. A törvény-előkészítő bizottság - amelyben részt vesz az Igazság­ügyi és a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az ön- kormányzati érdekszövetségek - tavaly májusi megalakulásával a határidő újra kitolódott. A BM sajtóosztályán megtud­tuk, az önkormányzatok és szö­vetségek véleményét őszre egybe- gyűjtik, s az azok alapján készülő törvényi módosítás a jövő év első negyedévében a kormány elé kerül. (CSERNYÁNSZKY) FRAKCIÓÜLÉS. A kisgazda frakció megfogalmazott egy olyan ajánlást, hogy a közeljö­vőben nem lenne szerencsés visszahívni tisztségéből egyik FKgP-s minisztert sem - jelen­tette be tegnap a képviselőcso­port ülését követően Torgyán József, a párt elnöke. Mint mondta, ez természetesen Bo­ros Imre PHARE-miniszterre is vonatkozik, de az országos el­nökség keddi ülésén meg kell vitatni a kérdést, ha több me­gye kezdeményezi a tárcaveze­tő visszahívását. BÍRÁLT MÓDOSÍTÁS. A szoci­alista párt parlamenti frakciója a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítására benyújtott kormányjavaslat visszavonását szorgalmazza, mert szerinte az előterjesztés kiszámíthatatlanná teszi az érintett előtakarékossági formát. Erről Göndör István és Bakonyi Tibor képviselő beszélt hétfőn Budapesten. SZEMÉLYES KÖZÜGY. A val­lásalapítási törvény tervezett módosítása kapcsán kialakult kissé hisztérikus hangulatot te­remtők elfelejtik, hogy a vallás, a hit nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangsúlyozta hétfőn Szolnokon Bölcskei Gusztáv református püspök. Hozzátette: az Ország- gyűlés 1990-ben valószínűleg Európa legliberálisabb vallás­alapítási törvényét alkotta meg. FELMÉRÉS. Pokorni Zoltán tegnap egy budapesti szakmai fórumon felszólalva nem tartot­ta lehetségesnek, hogy a tör­vényben rögzített 185 napos tanév időtartama csökkenjen. Az oktatási miniszter utalt a tárca felmérésére, amelyből ki­derült, hogy a tanévkezdésre az önkormányzatoknak megadott augusztus 29-i vagy szeptember 3-i időpont a szülőknek nem okoz majd gondot.. ________■ R epülési idő Soha nem volt arról szó, hogy a magyar vadászrepülőgép-piló­táknak évente 160-180 órát kel­lene repülniük, a NATO-nak ilyen vállalást Magyarország nem is tett - hangsúlyozta Fodor Lajos vezérezredes hétfőn. A ve­zérkari főnök egy országos napi­lapban megjelent írásra reagált. Eszerint Fodor Lajos azt nyilat­kozta, hogy a repülési óraszám­ban túlvállalta magát Magyaror­szág. Fodor Lajos elmondta, hogy nem nyilatkozott ilyet, nem igaz, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni a követel­ményeket. Magyarország eleget tesz a vállalt követelményeknek. Ha azokat nem teljesítik, az a re­pülőgépek NATO-kompatibili- tásának hiányából fakad, ezt pedig a légierő napirenden lévő fejlesztése oldja majd meg. ■ ELNÖKI FOGADÁS. A szabad sajtó napja alkalmából Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke tegnap a kecskeméti Liberté Kávéházban adott fogadást a média képviselőinek._______fotó, b. r. É vente ezer új kérelem Az Alkotmánybíróságban bíznak az emberek A szövetkezeti külső üzletrészek kiadásával kapcsolatos törvény egyes részeinek vagy egészének jogszerűségéről várhatóan heteken belül határozatot hoz az Alkotmány- bíróság (AB). Németh János, a testület elnöke szorgal­mazza, hogy az Országgyűlés minél előbb fogadja el az AB-ről szóló törvény módosítását. Budapest Az állampolgárok töret­len bizalommal fordul­nak a tizenegyedik éve működő Alkotmánybí­rósághoz - ezt jelzi az évente benyújtott ezer­nél is több indítvány. Ezek kétharmadát ma­gánszemélyektől kapja a testület. A tavaly érkezett 1031 kérelemből 763-at bíráltak el, 230 esetben szü­letett határozat. A taláros testület 37 esetben döntött úgy, hogy a ki­fogásolt jogszabály, paragrafus vagy jogi gyakorlat al­kotmányba ütközik, ezért annak megsemmi­sítését rendelte el. Németh János véle­ménye szerint legkésőbb áprilisban megszülethet a határozat a szövetke­zeti üzletrészek ügyé­ben. A törvénnyel kap­csolatban több mint száz kérelem érkezett a testülethez. Az elnök reményei szerint még ebben az évben megtárgyalhatják az euta­náziával és a médiával kapcsola­tos indítványokat is. Ez utóbbiban azonban nem vár gyors döntést, mert „ennek a kérdésnek Magyar- országon politikai vonzata is van”. Évek óta országgyűlési elfoga­dásra vár az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Ez sem változtatna azonban azon a gya­korlaton, amely szerint bárki ké­relmezheti, hogy a testület vizs­gáljon felül egy vélhetően alkot­mányellenes jogszabályt akkor is, ha a kérelmet benyújtó állampol­gár az adott kérdésben nem érin­tett közvetlenül. Bár ez a megol­dás az európai alkotmánybírósági gyakorlatban ritka, az elnök to­vábbra is pártolja. Németh János szerint ugyanis a többletmunka ellenére sem szabad elzárkózni attól, hogy az emberek közvetle­nül fordulhassanak egy üyen füg­getlen testülethez gondjaik-baja- ik orvoslását remélve. h. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom