Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
2 001. február 2 8, Petőfi Népe Ifc« Il II A homok él, a homok gazdag, a homok megjutalmaz A község történetéből A település története évszázadokon keresztül együtt íródott Kiskunhalaséval. A város határrészei a török hódoltság idején elpusztult falvak nevét őrizték, mint például Zsana, Tajó, Balota, Eresztő. A terület elnéptelenedett, az 1699-es királyi összeirók csak néhány, a pásztorok által ásott kutat találtak Zsana területén is, ami az emberi munkát mutatta. A jószágtartás, a marha-, ló- és birkatenyésztés napjainkig jellemző a vidékre. A Német Lovagrend 1702-ben vásárolta meg a Jászkunságot 500 ezer rénes forintért Lipót királytól. A viszontagságos évtizedek után 1745-ben a jászkunok visszaválthatták szabadságjogukat és régi kiváltságaikat. Zsana pusztáért 3200 rénes forintot fizettek, Eresztőt értéken aluli legelőként tartották nyilván. Halas hatalmas határrészei az 1950-es elején önállósultak. Zsana és Eresztő puszták 1952. január 1 -jén Zsana néven alakultak új községgé. A településen jelenleg 917-en élnek. Zsana példája bizonyítja, van élet a homokon. A gyenge termőhelyi adottságú településre a növénytermesztés és a növendékállat-tartás volt mindig a jellemző. A lakosság azonban itt is elöregedőben van. Az idősek zöme tanyákon él, csak akkor mozdulnak el onnan, ha már nagyon muszáj. A falu temetője mégis üres, oda még nem temettek senkit sem. A zsanaiak halottjaikhoz a környékbeli kegyhelyekre járnak. A község önkormányzata: Lajkó Lajos polgármester, Visnyai Miklós alpolgármester, Horváth Lászlóné ápolónő, ifj. Krammer Jenő nyugdíjas, Papp Gábomé vállalkozó, Rátkai József villanyszerelő, Valkai Sándor őstermelő, Újvári Endre üzemvezető. Jegyző: dr. Bor Norbert. AZ IPARŰZÉSIADÓ-BEVÉTELEK ALAKULÁSA ZSANÁN 19951996 1997 1998 1999 - 20006.3 millió Ft 9.5 millió Ft 10,4 millió Ft 41,2 millió Ft 257.0 millió Ft 209.0 millió Ft talmas iparűzésiadó-bevétele- ket hozott. Lajkó Lajos polgármesterrel, dr. Bor Norbert jegyzővel és Újvári Endre önkormányzati képviselővel a korábbi évelőül is beszélgettünk.- Korábban csak a legszükségesebbekre futotta szűkös bevételeinkből. Az óvoda és a régi iskola tetőzetének javítását már nem lehetett elodázni. A községháza környékén is az elmúlt fél évtizedben készült el a kövesút. A lakosság örömmel nyugtázta, hogy megoldódott a fogászati szakrendelés is. Az intézmények működését biztosítani tudtuk, de igazán nagy beruházásokra még nem telt - idézte fel a közelmúltat Lajkó Lajos. Zsana hatalmas közigazgatási területtel - 8794 hektár - rendelkezik. A lakosság hetven százaléka ma is tanyán él. A homokos földutak karbantartása visszatérő gond, pedig évente két-három millió forintot költenek ezekre a feladatokra. A nagy kiterjedésű erdőségek miatt erőgépektől forgalmasak a dűlők, másutt a széljárások hordják a homokot az utakra. LAJKÓ LAJOS 1934-ben született Kiskunhalason. Általános iskolába Balota- szálláson járt, majd 1953-ban végzett a kalocsai mezőgazdasági technikumban. Mezőgazdászként kezdett dolgozni, majd a katonai szolgálat után (1954-56), két éven át gazdálkodó volt szülei birtokán. 1958-tól a balota- szállási tanács mezőgazdasági felügyelője. 1959 decemberétől Borotán vb-elnökhelyettes. 1964-90: vb-titkár Zsanán. 1994 decembere óta Zsana polgármestere. Nős, három leány apja. A községben azonban néhány éve „csoda történt”. Nagy beruházásokat terveznek, utakat építenek, szinte mindenütt van járda, megszépült a falu főtere, az iskola új szárnnyal és tornateremmel bővült. A beruházások révén új munkahelyek is teremtődnek. A község gazdasági életének fellendülését annak köszönheti, hogy a falu határában épült fel Mól Rt. második legnagyobb hazai gáztárolója. A cégóriás jelenléte ha- Sokan élnek a tanyákon. Meg- oldott-e az idősek ellátása?- Tavaly januártól falugondnokot foglalkoztatunk, mert igény merült fel erre a lakosság részéről. Kovács Bokor Katalin vezeti a hálózatot. Önerőből vásároltunk egy gépjárművet, azzal szállítja az ebédet az idősekhez. Huszonnyolc személynek vásárol élelmiszert, gyógyszert és intézi ügyesbajos dolgaikat a falugondnok. Idén szeretnénk átadni a 32 férőhelyes, bentlakásos szociális otthonunkat, amelyet önerőből építünk. A beruházás 139 millió fo- ________ rintba kerül. Az o tt dolgozó szak- személyzet beiskoláztatását is vállaltuk - tudtuk meg a polgár- mestertől.- Mi a helyzet a fiatalokkal? Maradnak-e a faluban?- Sajnos egyre többen költöznek el innét - kapcsolódott a beszélgetésbe- Újvári Endre -, kevés a munkahely, rosszak a tömegközlekedési lehetőségek. Sokan ingáznak más te- lepülésekre. Főleg Halasra és Pusztamérgesre járnak dolgozni, ők inkább a munkahelyeikhez közelebb próbálnak leteleped......... ni. Ezért lenne j ó minél több olyan vállalkozást idecsalogatni, amelyek helyben biztosítanának több munkalehetőséget.- Az említett nagyberuházás mellett még milyen terveik vannak?- Idén szeretnénk megnyitni a te- metőnket, ugyanis a falu megalakulása óta oda még nem temettek el senkit. A fél évszázaddal ezelőtti követelményeknek megfelelő ravatalozót szeretnénk a mai igényekhez igazodva felújíttatni. A polgár- mesteri hivatal bővítése, a művelődési ház külsejének rendbetételére is sor kerül. A járdaépítéseket is szeretnénk minden utcában befejezni. Négy szociális lakás építésére is pályázatot adtunk be. Új, fedett buszvárókat is szeretnénk, s egy tejbegyűjtő és egy állatfelvásárló telep kialakítását is tervezzük. Az áfész- bolt környékén is parkosítunk. A templom tetőzetének javítására 1,5 millió forintot szavazott meg az önkormányzat - sorolták a község vezetői.- Sokan irigykednek a zsana- iakra, hiszen jókora adóbevételek segítik a gyarapodást.- A helyi adó bevezetése volt a mérföldkő, melyet a megyében elsőként nálunk vetettek ki. 1992- ben a magánszemélyek számára tettük kötelezővé a kommunális adó fizetését, amely 1200 Ft/év ingatlanonként és a bevezetése óta nem változott. Az adó alól azonban sokan kaphatnak mentességet - mondta el dr. Bor Norbert jegyző. - Az iparűzési adót egy évvel később vezettük be. Ennek mértéke tavalytól az adóalap 2 %- a. Az őstermelők vagy például azok a vállalkozók, akiknek nettó árbevétele nem éri el az 1,5 millió forintot, mentesülnek az adó alól. Az adóbevételeink alakulásán jól látszik a Mól Rt. jelenléte. Most ezzel a vagyonnal sáfárkodik a község vezetése. A településen gondolnak a jövő nemzedékére is. Ösztöndíjjal segítik a jó tanulókat vagy szociálisan rászorulókat. A sikeres nyelvvizsgát tevő zsanai diákok is pályázhatnak ösztöndíjra. A támogatás általános és középiskolásoknál havi 2000 forint, a felsőfokú képzésben részt vevőknél minimum havi 5000 forint lehet. A község vezetése bízik abban, hogy ezzel sikerül „röghöz kötni” a zsanai fiatalokat, hogy évszázadok múltával is legyen élet a homokon. Hiszen a zsanai emberek mindig is azt vallották: a homok él, a homok gazdag, a homok megjutalmaz, csak kitartó küzdelem, munka és szerető bizalom kell hozzá. T. K. TUDJA-E? •Zsana nevét 1979. január 23- án a gázkitörés során ismerték meg sokan. A lángokat huszonhárom napos küzdelem után sikerült megfékezni. •Zsana katolikus temploma idősebb az új községnél. Alapjait 1948. május 2-án rakták le. •A településen 444 lakást tartanak nyilván, 21 vállalkozás és hat kereskedelmi egység működik. A magánszemélyek birtokában száz traktor van. •Zugiskolát nyitottak 1888-ban Garas László tanyáján. Terbe Fülöp majsai lakos 38 gyereket oktatott. Az első iskolát Alsó- zsanán kezdték építeni 1912- ben. Az eslő tanító Moldován Jenő volt. •A legutóbbi önkormányzati választásokon hat polgármesterjelöltje volt a településnek. •Soltész János vállalkozó 1927- ben buszjáratot indított Halasról, amely Zsana és Eresztő pusztákat is érintette. _______■ H ŐSÖK ES ÁLDOZATOK. Az I. és II. világháború zsanai áldozatainak millenniumi emlékművet állítottak tavaly október 23-án. A főtéri szobron negyvennyolc polgár neve olvasható. FOTÓ! T. K. SUGÁR TRADE Kft. ISO 9002" Szárított zöldség- és gyümölcstermékek gyártása, forgalmazása Partnereket keresünk: héj nélküli tökmag, zöldségzöldek, pritaminpaprika, meggy és biotermékek termelésére. ZSANA, V. kér. 66. 11 Tel.: 77/490-012/106, 06-1/20404-76, 60/470-849 "Jj Most jó lenni óvodásnak Zsana új címere A zsanai főtéri park gyakran hangos a gyerekzsivajtól, hiszen jó időben a mini játszóteret elfoglalják az óvodások. Az általános iskola mellett ugyanis kétcsoportos napközi otthonos óvoda is működik a községben. Erdősné Benedek Orsolya óvodavezető számolt be arról, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek az óvodában: - Tavaly kicseréltük a csoport- szoba bútorait, idén az irodabútorok és az öltözők következnek. Az önkormányzat a gyerekek étkeztetését 23 forinttal segíti. Nem panaszkodhatunk, szerintünk most jó óvodásnak lenni Zsanán. Hogy mit várunk a jövőtől? A falu további fejlődését és azt, hogy nem csökken tovább a gyereklétszám. Rácz-Fodor Katalin kiskun- halasi grafikusművész tervezte a település új címerét. A zsanai címer kerek talpú pajzsán - az állattartás jelképeként - aranysárga homokon, kék háttér előtt áll egy nagy bajuszú juhász, alföldi pásztorviseletben. A juhászon fekete alföldi kalap, inge fölött pitykés, fekete lajbi és egy szűr van átvetve. Bal kezében terelőbotot tart. A juhász előtt egy bárány látható, a pajzs jobb felső részén egy fehér holdsarló aranysárga csillaggal, a bal oldalán pedig egy emberarcú, aranysárga nap. A címerpajzs fölött megjelenő, háromágú, aranysárga korona a Kiskunhalashoz való évszázados kötődésre utal. A Partiscum XI Takarékszövetkezet elkötelezett a zsanai lakosok felé A PARTISCUM XI Takarék- szövetkezet jogelődje már a nyolcvanas évek elejétől üzemeltet Zsanán betétgyűjtő pénztárt, ami az évek során fiókká nőtte ki magát. A pénzintézeti szektor fejlődésével a zsanai kirendeltség is bekapcsolásra került az országos GIRO-hálózatba, majd az integrált számítástechnikai rendszer bevezetésével ugyanolyan szolgáltatások nyújtására nyílt letőség, mint bármelyik nagy városi pénzintézetnél. Mivel a település lélekszá- ma és gazdasági fejlődése a gazdasági rendszerváltást követően sem indult dinamikus fejlődésnek, az elmúlt években egyre inkább megkérdőjeleződött a gazdaságos üzemeltetés. Felvetődött a fiók bezárásának lehetősége is. Természetesen takarék- szövetkezetünk ügyvezetése mindenáron a fennmaradást szerette volna elérni, de ehhez újabb, nagyobb forgalmat biztosító partnerekre lett volna szükség. Bankszámla-vezetési ajánlatunkkal megkerestük a helyi önkormányzat vezetését, ahol első körben elutasították ajánlatunkat. Zsana lakói elkötelezettségükről tettek tanúbizonyságot, amikor a takarékszövetkezet helyi megmaradása érdekében ismételt döntésre ösztönözték az önkormányzati tisztségviselőket. Az új határozat értelmében az önkormányzat számlavezetését 2002-től takarékszövetkezetünk fogja végezni. Ezzel megtaláltuk azt a többletforrást, amivel a kirendeltség jövedelmezően működtethető. A számlavezetés megkezdéséig pedig takarékszövetkezetünk vállalja a veszteséges működés más kirendeltségekben történő kigazdálkodását. A közeljövőben az átmenetileg egyszemélyes kiszolgálás helyett ismételten két dolgozónk fogadja az ügyfeleket a még pontosabb és gyorsabb ügyintézés érdekében. Ezzel a gesztussal is szeretnénk szemléltetni elkötelezettségünket azon helybéli lakosok felé, akik kiállásukkal megteremtették annak a lehetőségét, hogy hosszú távon továbbra is működjön pénzintézeti kirendeltség Zsanán. PARTISCUM XI Takarékszövetkezet
