Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

il g| 2001. Február 21., szerda HAZAI VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal TŰKOR­Agrárkérdésekben döntött a kormány Budapest Az agrártámogatásokról, a mezőgazdasági üzlet­részek eladásáról, a korrup­cióellenes stratégiáról és bizonyos honvédségi ingat­lanok hasznosításáról tár­gyalt tegnapi ülésén a kor­mány. A részletekről Boros Imre, az FVM új, ideiglenes vezetője és Borókay Gábor szóvivő számolt be. A Pénzügyminiszté­riummal történt megál­lapodásnak, valamint a jelentős mértékű EU- támogatásnak köszön­hetően fellélegezhetnek a gazdák, lesz elég pá­lyázati pénz - jelentette be Boros Imre, aki nem­rég váltotta Torgyán Jó­zsefet az FVM élén. Egyebek kö­zött a földalapú támogatásokhoz, a gépvásárlásra fordítható össze­gekhez és az élelmiszer-ipari be­ruházásokhoz kért pénzek mér­tékét emeli a kormány, miközben az érintetteket megtanítják a pá­lyázatkészítés módszereire is. Boros elmondta: hamarosan megkezdődhet a mezőgazdasági üzletrészek ellenértékének kifi­zetése. Az egyszerű űrlapokat a megyei FVM-hivatalok juttatják el a mintegy 300-400 ezer érin­tetthez, akik postán kapják majd meg a 10 ezertől néhány 100 ezer forintig terjedő összegeket. A ka­binet a fizetésképtelen szövetke­zeteket összesen 15-20 milliárd­nyi hitellel segíti. Boros arra a kérdésre, mikor kerül sor Torgyán végleges utód­jának megnevezésére, nem tu­dott válaszolni, ám Borókay hoz­zátette: a kormányfő március 15-éig tehet előterjesz­tést ez ügyben a köz- társasági elnöknek. A kormány elfogadta a korrupcióellenes tör­vénycsomag tervezetét. Az új szabályok bizo­nyos posztokon szigo­rítják az összeférhetet­lenséget, kötelezővé te­szik a vagyonbevallási és gyor­sítják a korrupciós ügyek bírósá­gi tárgyalását is. A közeljövőben 39 honvédsé­gi objektumot adnak át helyi önkormányzatoknak. A helyha­tóságok foglalkoztatás- és ifjú­ságpolitikai célokra vagy akár iparfejlesztésre is használhatják ezeket az ingatlanokat. T. M. Torgyán a frakcióvezető? Budapest Egy nap leforgása alatt újabb meglepetéseket hozott felszínre az egyre dagadó kisgazdadosszié. Horváth Béla bejelentette: dokumen­tumai vannak arról, hogy Torgyán januárban titkos paktumot kötött Demsz- kyvel a kormány ellehetetle­nítésére. Torgyán József pe­dig az általa összehívott frakcióülésen bejelentette: ő az FKgP parlamenti csoport­jának vezetője. Nem sikerült összetoborozni a határozatképességhez szükséges huszonnyolc honatyát a kisgaz­dafrakció tegnapi ülésére, így egyelőre meghiúsult annak az el­nökségi javaslatnak a megszavaz- tatása, amelynek révén Várhelyi András és Horváth Béla frakció­vezető-helyetteseket, illetve Bánk Attilát, a képviselőcsoport veze­tőjét elmozdíthatták volna he­lyükről. Bánk Attila egyébként bejelentette: tudja, hogy a párt­elnök azért akarja megkaparinta­ni a frakcióvezetői posztot, hogy kivezesse a képviselőcsoportot a kormánykoalícióból. A határozatképtelenség ellené­re a frakcióülésen részt vevő kép­viselők megállapították: Torgyán József vezeti a párt parlamenti képviselőcsoportját. Ezt ő maga az ülést követően így indokolta: megbízatásának alapját az az ok­irat képezi, amelyből kiderül, hogy ő csupán miniszterségének időtartama alatt nem látja el frak­cióvezetői tisztségét. „Ezért en­gem nem kell újra megválasztani a frakció vezetőjének” - szögezte le. Vajon így van ez? A hírek sze­rint erről is megtudhatunk majd részleteket az FKgP-ből nemrég kizárt egykori főtitkár, Molnár Róbert hamarosan megjelenő, Az elnök embere voltam című könyvéből is. A tegnapi kisgazda frakcióülé­sen mind a nyolc Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő részt vett. Az FKgP 42 fős csoport­jából 25-en tanácskoztak. Zsikla Győző frakcióvezető-helyettes el­mondta, hogy a parlamenti frak­ciójuk nem volt határozatképes. Ehhez ugyanis 29 kisgazda hon­atyának ott kellett volna lennie. Ezért csak munkaértekezletet tar­tottak tegnap. A politikus elmon­dása szerint egy okiratból kide­rült, hogy Torgyán József pártel­nök a farkció vezetője. A korábbi miniszter azonban valószínűleg lemond a március 1-jei frakció­ülésen, feltéve, hogy megfelelő ember kerül az ő posztjára. Döntés a válsághelyzet feloldására A haderőreform mellett a munkaerőpiac bővítése is fontos A honvédség átszervezése miatt szükséges támogatások keretének bővítéséről dön­töttek kedden Kecskeméten. Itt tartott ülést a haderőreformmal kapcsolatos foglalkozta­tási válsághelyzet kezelésére létrehozott tárcaközi bizottság. Kecskemét A haderő-átalakítás fő irányaival, ütemével kap­csolatos országgyűlési döntésből adódóan ez év június 30-áig jelentősen megváltozik a honvé­delmi ágazat létszáma, a személyi állomány bel­ső összetétele és a katonai szervezetek területi elhelyezkedése. Erről Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédel­mi Minisztérium humánpolitikai főosztályveze­tője sajtótájékoztatón szólt a tavaly októberben életre hívott testület Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központban tartott ülése alkalmából. Elmondta, hogy országosan hozzávetőleg het­ven katonai szervezet szűnik meg, s a honvédel­mi ágazat létszáma hatvanezerről negyvenöt- ezerre apad. Ez nem azt jelenti - szögezte le -, hogy tizenötezer embert kell elküldeni, hiszen a mérséklendő létszámadatban benne van hat­hétezer sorkatona, és számolnak a több mint háromezer betöltetlen álláshellyel is. Ugyanak­kor például a zászlós, tiszthelyettes, valamint a szerződéses legénységi állomány számát növel­ni kell. A haderő-átalakítás összetett feladataira a tárca az elkövetkezendő időszakban várhatóan tízmil- liárd forintot fordíthat, ebből négyszázötven mil­liót tesz ki a honvédségtől kikerülők munkaerő­piaci helyzetének javítására szánt összeg - kö­zölte a tábornok. A még aktív korú katonák mielőbbi elhelyezke­désére pedig egy csaknem négyszázmillió forin­tos programot dolgoztak ki - fűzte hozzá. Éppen a mostani, Kecskeméten tartott ülésen döntött úgy a tárcaközi bizottság, hogy a hozzá­tartozók elhelyezkedési esélye­inek javítását további húsz­millió forint - pályázati úton elnyerhető - támogatással segí­tik. Az Országos Foglalkoztatá­si Alapítványon keresztül ti­zenkétmillió forint jut a meg­szüntetendő szervezeteknél a munkába állítás segítésére már megalakult, illetve rövidesen létrejövő bizottságok működé­séhez. A területi munkaügyi központokhoz ren­delt forrásokon túl a tárca saját szociálpolitikai keretéből tízmillió forintot áldoz arra, hogy a ka­tonai pályát elhagyni kényszerülők helyett kifi­zesse az olyan egyéni tanfolyamok, továbbkép­zések tandíjait, amelyek egyébként az abban részt vevőket terhelnék. Hertelendi Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ igazgatója a fentiekhez hozzá­tette: a haderőreformmal összefüggő leépítések­ben a Duna-Tisza-köze az egyik legérintettebb térség.- A megyében június 30-ig négy laktanya szűnik meg: a kiskőrösi vegyvédelmi ezred, a kiskunha­lasi páncélos tüzérezred, a kalocsai kiképzőköz­pont és a kiskunfélegyházi Bem laktanya - rész­letezte. Kitért arra, hogy a változás összességében hét- nyolcszáz személyt érint, de közülük többen más alakulatokhoz kerülnek, illetve például a rendőrségnél, a határőrségnél, a büntetés-végre­hajtásban vagy a katasztrófavédelem szervezete­inél lesz állásuk. A laktanyabezárások miatt Bács-Kiskunban je­lenleg száz-százötven katona és két-háromszáz polgári alkalmazott sorsa bizonytalan. Elhelyez­kedésüket átképzésekkel vagy más foglalkozta­táspolitikai eszközökkel, például a vállalkozóvá válás támogatásával fogják segíteni a munkaügyi kirendeltségek - mondta el az igazgató. Borús kilátások New York Az általános melegedés a korábbi feltevéseknél jóval drámaibb következmé­nyekkel jár majd - ez de­rül ki az ENSZ mostani je­lentéséből. A dokumentum, amely a ter­mészeti katasztrófák számának hirtelen megugrását jósolja, fő­ként az USA-ra hárítja a felelős­séget, amiért nem hajlandó drasztikusan csökkenteni ipari szennyezését. A világ tengerei­nek szintje a huszadik század­ban mintegy 15-20 centimétert emelkedett. A hatvanas évek végétől az északi féltekén átla­gosan tíz százalékkal csökkent a hómagasság. A huszonegye­dik században 1,4-5,8 fokkal nő a légkör alsó rétegének hőmér­séklete. így a grönlandi jégszi­getek elolvadnak, a tengerszint további 88 centiméterrel duz­zad. A földrészeken romlani fog az erdők állapota, sok he­lyen teljesen kipusztul a nö- vényzet. ________________■ I raki szakítás Bagdad Bagdad úgy döntött, hogy min­den kereskedelmi kapcsolatot megszakít Ottawával és Varsó­val. Az iraki intézkedést azzal indokolták, hogy a két ország támogatta a múlt héten végre­hajtott amerikai-brit légicsapá­sokat. ■ Nem működhet a Fekete Angyal osztálya Budapest Felfüggesztette a Nyíró Gyula Kórház I. számú bel­gyógyászati osztályának működését és vizsgálatot rendelt el az intézményben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézeté­nek vezetője kedden. Lun Katalin budapesti tiszti fő­orvos elmondta: megvizsgálják, hogy az osztály dolgozói betar­tották-e a munkaköri, gyógyszer­kezelési szabályokat. Arra is ke­resik a választ, hogyan történtek a boncolások, hogyan adhattak be a nővérek infúziót, milyen volt a beszámoltatás az éjszakai ügyeletek után. Hangsúlyozta, hogy reményei szerint a vizsgálat egy hétnél nem tart tovább, így az osztályon hamarosan folyta­tódhat a gyógyító munka. Dézsi Mihály, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője elmondta, hogy már huszonegy embert sikerült be­azonosítani azok közül, akiket a Fekete Angyal néven ismertté vált ápolónő segített a halálba. Egymásnak ellentmondó érte­sülések láttak napvilágot a ma­gyar sajtóban azzal kapcsolat­ban, hogy tudhattak vagy leg­alábbis sejthettek-e valamit Tí­mea nővér rémtetteiből a környe­zetében dolgozók. A budapesti Nyírő Gyula Kórház főigazgatója tegnap cáfolta, hogy érezhetően megnőtt volna a halálozások szá­ma azokon a napokon, amikor a Fekete Angyal volt éjszakai szolgálatban. Véleménye szerint a kórház vezetését semmilyen felelősség nem terheli. Nem így látják ezt ugyanak­kor a jogászok. Szőgyényi József ügyvéd például kijelentette, hogy akár milliós kártérítési perek vár­hatnak a kórházra, bár eddig csak három elhunyt hozzátarto­zója jelentkezett ilyen igénnyel. Nő a zöldhatár forgalma Szigorítani kell az idegenrendészeti törvényt Budapest A koszovói etnikai tiszto­gatások megszűnte után jelentősen csökkent a ha­zánkba érkező menekültek száma, de az embercsem­pész bandák fokozódó ak­tivitása miatt félő, hogy a változás csak átmeneti lesz.- Míg korábban főleg a szom­szédos országok polgárai kértek tőlünk menedéket, addig az utóbbi években egyre nő az Eu­rópán kívülről érkező menekül­tek száma - mondta el lapunk­nak tegnapi sajtótájékoztatóján Végh Zsuzsanna, a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. Aggasztó jel, hogy tavaly dup­lájára nőtt a zöldhatáron keresz­tül, illetve csempészek segítsé­gével hazánkba érkező külföl­diek aránya, akik lefülelésük után általában egyből beadják a menekültkérelmet. Többségük végcélja ennek ellenére sem Magyarország, hanem valamely más állam, amit bizonyít, hogy sokan még az elbírálás előtt to­vábbszöknek nyugatra. Tavaly közel nyolcezer mene­kültről számoltak be a hatósá­gok, de a hazánkon átmenő va­lódi forgalom mértékét csak be­csülni lehet - hasonlóan az en­gedély nélkül munkát vállaló külföldiek számához. Az idege­nek által végzett feketemunka visszaszorítása érdekében a hi­vatalvezető kívánatosnak tarta­ná, ha az Országgyűlés elfogad­ná az idegenrendészeti törvény szigorítását. Ez lehetővé tenné, hogy a törvénytelenül foglalkoz­tatott külföldiek után a hatósá­gok akár félmillió forintos bírsá­got is kiszabhassanak a munkál­tatókra. A tervezett változtatá­sok között szerepel a csalás út­ján szerzett állampolgárság visz- szavonhatóvá tétele is, amire a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget.- w­Befejeződik a népszámlálás Csak jövő nyárra tudhatunk biztosat hazánk lakosságáról Budapest Ma éjfélkor véget ér az évez­red első magyarországi nép- számlálása. Á hivatal tájé­koztatása szerint a lakosság többsége bizalommal fogad­ta a számlálóbiztosokat. Még az önkéntes válaszadá­si úgynevezett érzékeny kérdésekre is a megkérde­zettek több mint 90 százalé­ka adott érdemi választ. A mostani népszámlálásról az 1999. évi CVIII. törvény rendelke­zett. Ezek szerint az ország terü­letén élő, bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az or­szág területén 3 hónapnál hosz- szabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra, hontalan sze­mélyekre, valamint menekültekre terjed ki az összeírás. Számba kel­lett venni továbbá a lakó- és üdü­lőingatlanokat, a közösségi elhe­lyezést szolgáló intézményeket. Vasárnap estig a lakosság mintegy 90 százalékáról töltöt­ték ki a kérdőíveket - tájékoztat­ta lapunkat Czibulka Zoltán, a KSH főosztályvezetője. A mun­ka továbbra is jól halad, így ma éjfélig minden bizonnyal szinte mindenki összeírásra kerül. Az úgynevezett alapszakasz zárása után egy héten át pótösszeírást tartanak, amelynek célja mind­azok számbavétele, akiknek az összeírására eddig valamilyen ok miatt nem került sor. Ez idő alatt a polgármesteri hivatalok is várják a még össze nem írtak jelentkezését, ez egyébként tör­vény szerint állampolgári köte­lezettség is. A pótösszeírást követően a kér­dőíveket a Központi Statisztikai Hivatal igazgatóságaira szállítják, majd megkezdődik az optikai jel- olvasós feldolgozás előkészítése, ami - a főosztályvezető tájékoz­tatása szerint - október végéig tart. Ennek ellenére a gyűjtőívek alapján már az év közepén meg­jelennek tájékoztató jellegű, elő­zetes adatok. Jövő év februárjában tízszáza­lékos, úgynevezett képviseleti minta alapján országos, illetve megyei adatokat tartalmazó tájé­koztatót publikál a hivatal. A vég­leges eredmények szintén jövőre, június-július környékén lesznek először olvashatóak. A népszámlálás költségei meghaladják a 10 milliárd forin­tot. Ez azonban nem az idei ke­ret, ebből fedezik az előkészítés­től a publikációig tartó 5-6 éves munka kiadásait. Egy személy megszámlálása és adatfeldolgo­zása összesen ezer forintba ke­rül, ebből egy évre átlagosan 150- 200 forint jut. Egyes önkormány­zatok információink szerint rá­fizetnek a népszámlálásra, az állami költségvetés a tényleges költségeknek csak egy részét fe­dezi. Akad olyan helyhatóság is, ahol milliókat emészt fel a szám­lálóbiztosok bérének kiegészí­tése. Az önkormányzatok dologi kiadásaik fedezésére is kapnak pénzt, ebből azonban már nekik kell gazdálkodniuk. _______________________________1ST«) A végleges adatokra még várni kell. FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE !

Next

/
Oldalképek
Tartalom