Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

2001. Február 21., szerda Petőfi Népe 1/nncl/nm Át ivGCSKCIIlGt és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter MESEORSZÁG A KÖNYVTÁRBAN. Az elmúlt hetekben több száz iskolás részvételével zajlott a ha­gyományos megyei mesemondó verseny. Az elő- és középdöntők legjobbjai múlt szombaton verseng­tek az udvari címekért, rangokért a kecskeméti Katona József Könyvtárban. Felvételünkön néhány kis mesemondó látható. fotó: b. r. Felújítják az orvosi rendelőt Egészségügy Végre megmozdult valami: Kecs­kemét városa jelentősebb összeg­gel támogatja a megyei kórházat. Persze, a város 17 milliárdos költ­ségvetésében a megajánlott 30 millió forint kis tétel, de nem is az összegszerűség a fontos. Sokkal inkább az, hogy Kecskemét ezzel a pénzzel azt bizonyította, hogy a kórház gondjait a magáénak érzi. Nem is lehet másképp, hiszen a megyei kórház betegeinek több, mint a fele kecskeméti polgár. Az idei költségvetésben a tes­tület 25 miihó forintot szavazott meg a gyermekosztály felújításá­ra és 5 millió forintot a hiperter- miás kezelések folytatására. Az egészségügyre más vonatkozás­ban is többet költenek az idén, hi­szen a volt belvárosi SZTK felújí­tása az állami pénzzel együtt 210 millió forintot költenek. Sajnála­tos módon csupán egy körzeti or­vosi rendelő felújítására jut pénz az idén: a Madách téri orvosi ren­delő felújítására 23 millió 500 ezer forintot különítettek el. Az egészségügyi alapellátási igazgatóság, illetve a hozzá tarto­zó szolgálatok az idén 327 millió 650 ezer forinttal gazdálkodhat­nak. A polgármesteri hivatal kere­tén belül pluszban elkülönítettek 2 millió forintot a fogorvosi ügye­leti ellátásra, s egymillió forintot költenek az anyatejgyűjtő állo­másra. Kisebb összegekkel támo­gatnak egészségügyi alapítványo­kat, s idén is kap 2 millió forintot a repülőkórház az egyetemi tan­szék működtetéséhez. Á.E. Vastapsot kapott a Bátrak Kara Kodályhskola ________ Ó riási sikert aratott a kecskeméü zenetanárokból alakult Spontán Kvartett és a zenét szerető kecske­métiekből verbuválódott Bátrak Kara múlt pénteken a Kodály-isko- lában. De méltán kapott vastapsot a Campanella Kórus, Dusnoki Henrietta mesemondó, Juhász Ágnes, a virtuóz hegedűjátékáért, az angolos csoport bátor kiállásá­ért és a Dömötör Zsuzsa-Párdányi Judit alkotta kettős a Katonaindu­ló ihletett előadásáért. A jótékony célú farsangi hangverseny szerve­zője a Kecskeméti Kodály Iskolá­ért Egyesület volt. A vidám, mulat­tató koncertet azzal a céllal ren­dezték, hogy felhívják a kecske­métiek figyelmét az egyesület te­vékenységére, amely célul tűzte ki a tehetséges gyermekek megsegí­tését, a rendezvényszervezést, il­letőleg a hagyományápolást egy­aránt. A hangverseny jól sikerült, a szervezők elégedettek lehetnek. Reméljük, lesz folytatás. ______■ A Kecskeméti Színitanoda növendékei, Kovács Petra és Kertész Attila John Cage 4 perc 27 másodperc című darabját adták elő Sirkó László betanításában.__________i É rdekességek Ballószög történetéből Egy svájci úr éppen Kecskemét környékén lovagolt, amikor a szög meglazult és a lova patájáról leesett a patkó. Később, ha kér­dezték, hol történt a baj, csak annyit mon­dott: ló, szög, patkó. Állítólag innen ered Ballószög elnevezése. A kistelepülés hely- történeti dokumentumaiból Terbe Imre ál­lított össze monográfiát. Vele beszélget­tünk. Helytörténet- Mi adta az ötletet, hogy megírja Ballószög történetét?- A megyei könyvtár 1975-ben kérte fel a tör­ténelemtanárokat, hogy településük dűlőne­veit gyűjtsék össze, illetve próbálják kideríte­ni, hogy honnan eredhetnek a dűlőnevek. Én akkor még a helyi általános iskolában dolgoz­tam mint igazgató és történelem szakos ta­nár. A feladat nagyon megtetszett és a segítő­kész diákoknak, az akkori mezőőrnek és a tűzoltóparancsnoknak köszönhetően sikerült elég sok adatot összegyűjtenünk. A munka során egyre több információt kaptam, ami ar­ra ösztönzött, hogy a település történetének más fejezeteivel is foglalkozzam.- Kik segítettek a további gyűjtésben?- Egyik kollégám, aki már korábban is gyűj­tött adatokat Ballószögről, több jegyzetet is átadott. Sok idős polgár is felkeresett azok közül, akik a település építésében részt vet­tek. 1996-ra készítettem el a komplett, fo­tókkal illusztrált anyagot egy országos pályá­zatra.- Milyen nehézségek adódtak a munka során?- Egyrészt gondot okozott a hivatalos iratok hiánya, mert 1956-ban nagyon sok minden megsemmisült a felgyújtott tanácsházán. Másrészt településünk 1954-ig közigazgatási­lag Kecskeméthez tartozott, így kimondottan ballószögi dokumentum kevés van.- Miről kapta nevét Ballószög? TERBE IMRE 1933-ban Kiskunmajsán szüle­tett. 1957-ben került Ballószögre. 1959-1980 között a helyi általá­nos iskola igazgatója volt, 1975-ben kezdte meg a helytörté­neti kutatásokat.- Több helyen is próbáltam erre választ kap­ni, de mindeddig nem sikerült. A köztudat­ban két monda is él. Az első szerint egy sváj­ci úr erre lovagolt, és lováról leesett a patkó. Később, ha arról kérdezték, hol járt, mindig csak úgy emlékezett vissza, hogy a ló és a szög helyén. A másik monda szerint a gazdag Balló földbirtokos családról kapta a település a nevét, akik itt éltek egykoron.- Mivel szeretné még bővíteni a monográfiát?- Több új dologra is sikerült fényt derítenem az elmúlt években. Például kezembe került egy 1930-as újságcikk, amely arról szól, hogy a környékben IV. Béla idejéből való ezüsttála­kat találtak. Az új autópálya építése során pe­dig avarkori sírokat fedeztek fel. Bővítésen túl helyesbíteni is szeretnék egy-két adatot. Pél­dául az első vasúti menetrend sorrendjébe hi­ba csúszott, de most már megvan a helyes változat.- Biztosan jól megismerte Ballószög történetét. Ön szerint mikor indult fejlődésnek?- Úgy gondolom, 1980-ban indult virágzás­nak. Előtte több korlátozó tényező is volt. Nem volt a községben templom, bábaház, bá­ba, orvos, sőt 1961-ig temető sem. Ágasegy­házára, Helvéciára vagy éppen Kecskemétre kellett beutazni. 1980-ban kezdték a kül­területi iskolákat felszámolni, majd ezzel pár­huzamosan bővítették a központi iskolát. Ma már kedvelt település, sok fiatal család költö­zik ide. SEBESTYÉN HAJNALKA _____________ _____________Megkérdeztük olvasóinkat__________________________ M ire költenék az egymilliárdot? Kerek Tamásné:- Én minden­képpen meg­oldanám a Vá­rosi mozi ügyét. A kinti mozi nagyon jó, de az idő­sebb korosztálynak sokszor már megfizethetetlenek az ottani jegyárak. Mi nyugdíjasok va­gyunk, a múlt héten voltunk kint a Pólusban, de szerintem nagyon drága a mozi. Nagy szükség len­ne egy kulturált belvárosi mozira is. A másik, amikre költenék, azok az iskolák. Pénzt adnék többek közt arra, hogy a gyere­kek minél több szabadidős prog­ramon vehessenek részt, és az iskolák minél több ilyen progra­mot szervezhessenek. Vágner Katalin:- Én a Kecske­méti Főiskolá­nak adnék pénzt. Bár egyesült a há­rom kar, en­nek ellenére a hallgatók nem nagyon ismerik egymást. Olyan épületeket épí­tenék, ahol a tanulók együtt le­hetnének. Költenék a Városi mozira is. Nagyon nagy szükség lenne egy olyan mozira, ami a belvárosban van, és művészfil­meket is játszanak benne. Az Otthon mozi eléggé jó, de kicsi. Szerintem a kultúra nagyon jó befektetés, igaz, hogy nem egy­két év alatt térül meg, de a hasz­na sokkal több, mint amennyit ráköltenek. Kovács Zoltán:- Én nem va­gyok kecske­méti, de itt ta­nulok a mű­szaki főisko­lán. Én a busz­járatok sűríté­sére költenék sokat. Vagy több buszt kellene járatni, de ez a félóránkénti közlekedés szerin­tem nem jó. Rosszul szervezett szerintem a buszközlekedés. Ezenkívül költenék még a főis­kolára is. Több területen lehet­ne még fejlesztést végrehajtani mind a három karon. Látom, hogy nagyon szép új házak épülnek. Arra is költenék, hogy minél több ilyen épüljön, ettől szebb lesz a város is. Anyakönyvi hírek* Anyakönyvi hírek A Don-kanyartól az Árpádvárosig Születtek: Soltész Sza­bolcs (anyja neve: Petényi Csilla Kata­lin) Fülöp- szállás, Vlcs- kó Balázs Máté (Csat­lós Erzsébet) Kiskőrös, Homoki Norbert (Vin- cze Ágnes) Lajosmizse, Pörge Ale­xandra Zsanett (Miháli Anita) Hel­vécia, Szabó Dóra (Hatér Éva Ju­lia), Bíró Bernadett (Nagy Kriszti­na) Nagykőrös, Szabó Kamilla (Mészáros Beatrix) Városföld, Tö­rök Anna Petra (Reich Zsuzsanna) Kerekegyháza, Biró Krisztina Mó­nika (Höss Mónika) Fülöpszállás, Rózsa Csongor István (Horváth Eri­ka), Farkas Lilla (dr. Lénáit Mari­anna), Módra Luca (Hegedűs Edit) Balástya. Házasságot kötöttek: Keskeny Róbert és Szarka Mariann, Kis Ta­más és Czingel Judit, Jászberényi Tamás és Oravecz Blanka, Lakatos Sándor és Markó-Marton Klaudia, Lovas Attila Róbert és Katz Natália, Borsodi Károly és Deli Tünde, Sá­fár Attila József és Kállai Gyöngyi Aranka, Somodi Imre László és Sárdi Mária, Sárdi Gábor István és Hajagos Mónika, Bartus László Ist­ván és Nagy Mária. Meghal­tak: Berente Istvánná Ko- sik Éva Juli­anna, Bódog Imre Márton­ná Nagy Ilo­na Julianna, Halasi Mi- hályné Le- hóczki Mar­git Terézia, Gattyán András Mihály (Lajosmizse), Nyitrai László István, Pesti Mária, Klein Dezsőné Váradi Magda (Nagykőrös), Farkas Sán- domé Börönte Ilona, Kalmár Olga Fekecs Olga (Nagykőrös), Fodor Mihály (Tiszakécske), Kovács Sán- domé Csikai Eszter, Csikai Mihály- né Vikartóczki Terézia (Lajosmi­zse), Fata Gyula Ferencné Engel­hardt Margit (Békéscsaba), Bartha György Zoltán (Nagykőrös), Ko­vács Sándor (Tass), Kenderesi Mi­hály, Báli János, dr. Chiovini Kár­oly, Szabó László, Tót Imréné Sza­bó Ilona, Galló Pálné Tóth Magdol­na (Kiskunfélegyháza), Kürti Lász- lóné Csontos Mária Magdolna, Hollósi Gyuláné Lányi Rózsa (Kun- szentmiklós), Gyöngyösi Györgyné Tót Erzsébet (Helvécia), Kovács Ist­ván Gergelyné Kis Terézia, Szijjártó Ferenc Lászlóné Tóth Ilona, Vakuja Ottó, Pólyák Béláné Túri Ilona, Gá­bor Imre (Ágasegyháza), Szabó Józsefné Bíró Ilona, Tantó Imréné Héjjas Teréz, Szabó Ferencné Fehér Gabriella (Tiszakécske), Oppelt Richárdné Patkós Mária, Pálfi Péterné Oláh Julianna, Orbán Ist­ván, Harnos Ferenc (Kunszent- miklós), Fehér Dénes (Nyárlőrinc), Szabó Kálmán (Szabadszállás), Hajnal István (Lakitelek), Sutus Jánosné Faragó Ilona (Fülöpszál­lás), Kiss László (Kaposmérő), Kar­dos József (Paks), Bállá Imréné Varga Anna Emma (Tiszakécske), Póka Lajosné Baumann Irén. EFMK A Don-kanyartól az Árpádváro­sig. Ez a címe Tóth Sándor fotog­ráfus dokumentumfotó-kiállításá- nak, melyet az érdeklődők márci­A tárlatnyitó nagy közönséget vonzott. us 8-áig tekinthetnek meg a kecs­keméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. A fotókon azokat az építészeti, városképi változásokat követhetik végig a látogatók, amelyek Kecskeméten történtek az elmúlt 20-30 évben. A kiállítás sok érdekességgel szolgál azok­nak is, akik életkoruknál fogva szemtanúi voltak a város átalaku­lásának, s azoknak is, akiknek mindez már történelem. ■ A Petőfi Sándor utca a 70-es években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom