Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 01. szám

§■■■ 2001. Január 2., kedd ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG Petőfi Népe - 7. oldal Az embert állítja középpontba a MAGOSZ, és nem a produktumot Rengeteg törvényt alkotott a parlament a rendszerváltás óta. Ám az érdekképviselet szabályainak megfogalmazására még nem jutott Ideje. Tíz év alatt. Ez megnehezíti az érdekképviseleti szervezetek tevékenységét. Olykor-olykor csikorognak a demokrácia fo­gaskerekei. így léptünk át a 3. évezredbe. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének alelnökével, Bagi Bélával az új év alkalmából beszélgettünk. Kecskemét ____- Mekkora tagsága van a MAGOSZ-nak?- Nyolcszáznegyven szerve?et tagja az országos szövetségünknek. Ezek jogi személyiségű gaz­dakörök. Bács-Kiskunban 55 gazdakör alkotja megyei szövetségünket. A személyek, családok számát csak megbecsülni lehet, hiszen nincs függőségi viszony, jelentési kötelezettség a szö­vetség és tagjai közt. A MAGOSZ-t tekinti érdek- képviseletének 270 szövetkezet is. Ezek nyugati típusú szövetkezetek. Sajnos 2000-ben már öt fővel is lehetett szövetkezetét alakítani az állami támogatás elnyeréséhez. Ezzel a formációval már a meghirdetésekor sem értett egyet a MAGOSZ. Nem viszi előre a mezőgazdaság ügyét, nem közelit az Európai Unióban szoká­sos szövetkezeti formákhoz. Pénzlenyúlási tech­nikává vált ez a szövetkezési forma. Alakult ilyen a megyében is. Ki szeretném hangsúlyoz­ni: nem a MAGOSZ tagjairól van szó.- Ön szerint ki a gazda!- Aki túlnyomórészt a saját földjét műveli s eset­leg kisebb részben bérel hozzá. Túlnyomórészt a saját és a családja munkaerejét használja fel, s csak kisebb részben, szezonálisan alkalmaz bér­munkást. A mai helyzetben a tevékenysége pénzügyileg erősen összefonódik a család pénz­gazdálkodásával. Sajnos a pénzügyi törvényal­kotás ezt még nem kezelte érdemben.- Szövetségük hogyan látja a magyar agrárgaz­daság helyzetét!- A MAGOSZ-t a GDP-hez, a hazai össztermék­hez való hozzájárulás és hasonló mutatók nem hozzák lázba. A mi tagjaink a családjukat sze­retnék eltartani emberhez méltó körülmények közt. Szeretnének kicsivel kevesebbet dolgozni, de ez a kívánságlistán marad egyelőre. A szinten tartáshoz is évről évre többet kell dolgozniuk, Mi másként viszonyulunk a mezőgazdasághoz, mint egy termeléscentrikus szervezet tagsága. Természetesen a családi gazdaságok is hozzájá­rulnak a GDP-hez, az exportárualapokhoz, az élelmiszerellátáshoz, de mi az embert helyez­zük a középpontba és nem a produktumot. Remélhetőleg Brüsszelben a COPA-ban (az EU-tagállamok közös agrár-érdekkép­viseleti szervezetében) már nem szabad­idejüket feláldozó tisztségviselőknek kell majd képviselniük a magyar agrárérdeke­ket. Hanem nyelveket beszélő, jól felké­szült és a hazai gazdatársadalom ügye mellett elkötelezett szakembereknek.- Hogyan (télik meg egy gazdasági év eredmé­nyét!- Egy gazdasági év fokmérője a mi számunka az, hogy akik a mezőgazdaságot választották megélhetésük forrásául, vagy ide kényszerül­tek, azok milyen évet hagytak maguk mögött. Ezt rendkívül nehéz mérni, leginkább csak in­direkt módon lehet. Látja az ember, hogy fejlő­dőképes gazdák is vannak, nemcsak szinten maradók. Üjabb épületek, felújí­tott és új gépek jelennek meg a birtokokon. Persze lehetséges, hogy a beruházások mögött sú­lyos hitelek vannak, de ezek a gazdák önmagukba vetett hitét bizonyítják. Sajnos vannak olya­nok is, akik az utolsó tartalékaik felélése előtt állnak. Az ő prob­lémájuk sajátos, összetett. Az esetek többségében tetten érhető a szakmai hi­ányosság, a tőkehiány, a gazdaság mérete és a benne folytatott tevékenység közti összhang hi­ánya. Utóbbi alatt azt értem, hogy ha például valaki a 3-5 hektárján búzát termeszt. Ehhez ki­csi ekkora terület. Jellemző még a gép hiánya is. S a termelvények többsége igen alacsony jö­vedelmezőségű, nem bírja el a gépi bérmunka költségeit.- A 2000. év mezőgazdasági teljesítményét az FVM vezetője csodálatosnak mondja, az ellen­zék, a MOSZ pedig végzetesen rossznak, ön sze­rint jó vagy rossz volt az óév!- Amikor az elemi kár nagyobb az agrártámoga­tási keretnél, nem lehet jó az év. De tiszteletre méltó, hogy azt elérte a magyar agrárgazdaság, amit elért.- Milyen törekvések jellemzik a MAGOSZ-t?- A tagság jó része már most is alkalmas ver­senyképes termelésre. Más része alkalmassá te­hető. Ugyanakkor van egy nem elhanyagolható réteg, amely kis területen gazdálkodik, Ok rész­ben vagy teljesen a mezőgazdaságból remélnek megélni. Jó lenne, ha a kis birtokosok más jöve­delemhez is hozzájuthatnának. Jó lenne, ha a kézimunkaerő-igényes tevékenység felé menné­nek el, amely több jövedelmet ad. Hogy ezek bekövetkezzenek, aktív és hatékony vidékpoliti­kára lenne szükség. Tehát a MAGOSZ nemcsak az árutermelő nagyobb gazdaságok, hanem pél­dául a mezőgazdaságban csak részmunkaidő­ben tevékenykedők boldogulását is szeretné elő­segíteni.- önmagát hogyan látja szövetségük?- Az 1948-ban megszüntetett gazdakörök utód­jának tekintjük magunkat. Sajnos az apáink, nagyapáink által összeadott vagyonból semmit sem kaptunk vissza. Bár mindenféle kárpótlások történtek az országban. És senki sem számolt el azzal például, hogy mi történt a TOT és a MEDOSZ vagyonával. Akik munkájából ezek képződtek, azok egy része most nálunk tag. Jó lenne ezeket az ügyeket rendezni végre. A rend­szerváltás legnagyobb kárvallottja a vidéken me­zőgazdaságból élő ember. A MAGOSZ az általuk befizetett tagdíjakból működik. Profi szakértő stábra nem futja. Ezt a munkát is döntően a vá­lasztott tisztségviselők végzik el, olykor kiegé­szítve szakértői véleményekkel. Ennek ellenére képesek vagyunk szembenézni a kihívásokkal.- Mit vár 2001-től?- Azt, hogy az agrártámogatások sokkal in­kább célozzák az erős családi gazdaságok ki­alakulását, mint eddig. Remélem, hogy olyan garanciális rendszert fognak kidolgozni, amely a banki szempontból nem hitelképes gazdaságok számára is lehető­vé teszi a kölcsönfelvételt. Az állam garanciá­val beáll mögéjük, hogy a bankoknak ne kell­jen visszadobálniuk a hitelkérelmeket, És még azt remélem, hogy az új „ernyőszervezet’', a MAÉT - kilenc hazai agrár érdekvédelmi szer­vezet csúcsszervezete - kinövi magát 2000-ben olyan színvonalra, hogy nemzetközi színtéren is méltóan tudja képviselni a családi gazdasá­gokat - mondta Bagi Béla, a MAGOSZ Kecske­méten élő alelnöke. A. TÓTH SÁNDOR Változások a tételes átalányadó választásakor Budapest _________ C sak a fizető-vendéglátó te­vékenységet folytató, nem egyéni vállalkozó magán- személy adózhat 2001-től a tételes átalányadó szabályai szerint. Erről az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) tájékoztatta az óév vége előtt a sajtót. A 2001. évtől hatályos személyi jövedelemadó-törvény szerint azoknak az egyéni vállalkozók­nak, akik a 2000. évben a téte­les átalányadó szabályai sze­rint adóztak, az idei személyi jö­vedelemadó-bevallásuk benyúj­tásakor kell dönteniük arról, hogy 2001-től a vállalkozói sze­mélyi jövedelemadó vagy az áta­lányadózás szabályai szerint álla- p(tsák-e meg az egyéni vállalko­zásból származó jövedelmüket. A tételes költségelszámolást vá­lasztó egyéni vállalkozóknak er­ről nem kell nyilatkozniuk a 2000. évről benyújtott adóbeval­lásában. Aki az átalányadózást választja, annak azonban ezt je­leznie kell a személyi jö­vedelemadó­bevallás Öl­es számú lapján. Az APEH közlése sze­rint az áta­lányadózás­sal kapcsola­tos részletes szabályok az adóbe­vallás kitöltési útmutatójában, a 0053-11-es laphoz kapcsolódó tá­jékoztatóból megismerhetők. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese korábban elmondta: a tételes átalányadó­zás azért szűnik meg, mert az érintettek köréből csak minimá­lisan vették igénybe. Annak elle­nére, hogy havi 8-10 ezer forint­tal letudhatták volna minden adókötelezettségüket. Az elnök- helyettes azt is közölte, hogy 2001-ben javasolni fogják a fize­tő-vendéglátóknál is ennek az adózási formának a megszünte­tését, mivel jelenleg 4-en veszik igénybe. Ingatlanátruházásból származó jövedelem Törvénymódosítás A 2001. évre vonatkozó személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ha a magánszemély az in­gatlan-átruházásból származó jövedelmét az adóbevallás be­nyújtásának határidejéig lakás- szerzés céljára fordítja, akkor a lakáscélú felhasználás tényét nem kell az adóhatóságnak elő­zetesen bejelentenie, és az erről szóló iratokat sem kell bekülde­nie. Ezekben az esetekben ele­gendő a lakáscélú felhasználásról az adóbevallásban számot adni. A törvénymódosítás szerint az előzetes bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2001. január 1- je után megvalósuló ingatlanát­ruházásokból származó jövede­lem lakáscélú felhasználására. Az előzetes bejelentési kötele­zettségtől először a 2001. évről szóló, 2002. március 20-áig be­nyújtandó adóbevallásban kell eltekinteni. Az APEH közlése szerint válto­zatlanul igazolni kell a lakáscélú felhasználást akkor, ha a jövede­lem felhasználása az adóbevallás benyújtásának határideje után, de a törvényben még megenge­dett időn belül, vagyis 48, illetve 60 napon belül valósul meg. Agrár-hitelgarancia Budapest A hitelgarancia-nyújtás feltételeit kedvezően módosította 2001-re az Agrár-vállalkozási Hitelgaran­cia Alapítvány kuratóriuma a ma­gyarországi kis- és középvállal­kozások számára. A garantált hi­tel felső határa a korábbi 80 milli­óról 120 millió forintra nőtt. Az alapítvány ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a 80 millió forin­tot meghaladó kérelmeknél ki­egészítő adatokat kérnek. Azok a vállalkozók, akiknek már volt be­váltott hitelgaranciájuk, az eddigi szabályok szerint öt évig nem kaphattak újabb garanciát. 2001­ben azonban, akiknek ugyan volt beváltásuk, de egy éven belül 100 százalékban visszatérítették a be­váltott összeget, csak egy évig lesznek a „feketelistán". Változott a hitelgaranciák díja is, mert megnövelték a díj alapjául szol­gáló hitelsávokat. Például az alsó sávhatár 10 millióról 20 millióra nőtt, Értelemszerűen az utóbbi kategóriába eső kérelmezők ol­csóbban jutnak garanciához. Nö­vekedik az egy vállalkozóra meg­határozott kvóta is. Mostantól egy vállalkozónak 10 millió forint összegig 80 százalékos, 5 millió forintig pedig 90 százalékos ga- ranciára van lehetősége. ______p M ikor jogosult a gazdálkodó vám-visszatérítésre? Az aktiv feldolgozást végző gazdálkodó 2001. január 1-je után kizárólag akkor jogosult a vám-visszatérítésre, ha a vámárut a behozatal pillanatától az aktív feldolgozás sza­bályai szerint vámkezelik. Ezt tartalmazza a 2000. július 1- jén hatályba lépett vámtörvény, amely 180 napos felkészü­lési időt biztosított az átállásra. Budapest A vámfizetési kötelezettség mel­lett exportcélú termeléshez vám­kezelt importra 2002. decembei 31-éig még a július 1-je előtt ha­tályos előírások alkalmazhatók, Vagyis 2000 decemberig nem kellett aktív feldolgozási eljárás­ban vámkezelni az importot, ugyanakkor augusztus végéig be kellett adni a kérelmet az aktív feldolgozási engedély megszer­zéséhez. Annak érdekében, hogy a vámhatóság az engedélyt idő­zási eljárás szigorú anyagfel­használási nyilvántartást és el­számolást feltételez, az exportőr­nek indokolt az engedélyt meg­szereznie. Amennyiben a szigorodó tevé­kenységi feltételeket a gazdálko­dók nem teljesítették 2000. de­cember végéig, a korábbi enge­dély hatályát veszü. Az exportra termelő gazdálkodó természete­sen folytathatja tevékenységét aktív feldolgozási eljárási enge­dély nélkül is, de ez esetben meg kell fizetnie az áfát és más vám­terhet, amire vonatkozóan 2001. január 1-jétől nem biztosít a tör­vény visszatérítési lehetőséget. Az aktív feldolgozási eljárás módosításának a gazdálkodók számára számos pozitív eleme van. így a továbbiakban az aktív feldolgozásra behozott termék feldolgozása külföldön, olcsóbb munkaerővel is elvégezhető. Az importanyag átmeneti hiánya magyar helyettesítő termékek fel- használásával is pótolható, ami biztosítja a folyamatos terme­lést. Ezek mellett a jövőben az ak­tív feldolgozás vámraktárban is elvégezhető, ami lényegében az eddig magánvámraktári eljárás­nál alkalmazott különös megol­dást intézményesíti. A kötelező tarifainformációs (BTI) és a kötelező származási információs (BŐI) rendszert 2001. január 1-jétől alkalmazza a magyar vámhatóság. Az általuk nyújtott kötelező tarifabesorolás 6 évig, a szárma­zási információ pedig 3 évig ér­vényes, ha azonos árukra kérik a vámke­zelést vagy származási igazolást a gazdálkodók. A rendszert a vegyvizsgáló vámszerv mű­ködteti, amely a vállalkozó kérelmére határoza­ti formában közli a besorolási döntést. Mindkét besorolás segíti a mindennapi vámmunkát, amely egyidejűleg a vámkezelések biz­tonságát is növeli, mivel a hosz- szú távra kiadott besorolások eredményeként a visszaélések száma csökkenhet. Megállapodás borról és szeszről Budapest Új bor- és szeszkereskedel- mi megállapodás lépett életbe január 1-jén Ma­gyarország és az Európai Unió között. Az uniós csatlakozásig hatályos egyezmény értelmében Magyar- ország 2001-re 415 ezer hektoli­ter mennyiségre kapott vám­mentes bor- és pezsgőkvótát, amelyet 140 ezer hektoliternyi vám nélküli kontingenssel \d- szonoz, Az EU az egyezmény feltételéül szabta, hogy Magyar- ország az eddiginél 4400 hekto­literrel több uniós borpárlatra adjon vámkedvezményt, Az új megállapodás a decem­ber 31-én lejárt borkereskedelmi egyezményt váltotta fel, Az Eu­rópai Uniótól kapott 2001-es vámmentes bor- és pezsgőkvóta 65 ezer hektoliterrel nagyobb, mint a tavalyi. A növekedés az összevontan kezelt palackos mi­nőségi boroknál és pezsgőknél következik be. Ezen termékekből Magyaror­szág 2001-ben 300 ezer hektoli­tert szállíthat vámok nélkül az EU-ba. A mennyiség a csatlako­zásig évenként 15 ezer hektoli­terrel bővül. Ezt a kontingenst 115 ezer hektoliternyi vámmen­tes hordósbor-kvóta egészíti ki, amely nem növekedik a belépé- sig hátralévő években. _______■ Á llami gazdaságok Budapest A kormány döntése értel­mében a 27 állami gazda­ságból 14 állami tulajdon­ban marad, 13 pedig érté­kesítésre kerülhet. Ezt Or­bán Viktor miniszterelnök közölte a napokban. Felsorolása szerint többségi vagy kizárólagos állami tulaj­donban tartják a jövőben is a Bábolna Rt. történelmi részét, a ménest, a műemlék jellegű épü­leteket, a Fertő-tavi nádgazdasá­got, a Balatoni Halászati Rt.-t, a Tokaj Kereskedőházat, a Bólyí Mezőgazdasági Termelő és Ke­reskedelmi Rt.-t, a Hódmező- gazda Rt.-t, az Abaúj Mezőgaz­dasági Rt.-t, az Alcsíszigeti Me­zőgazdasági Rt.-t, a Bácsalmási Agráripari Rt.-t, az Enyingi Ag­ráripari Rt.-t, a Szerencsi Mező- gazdasági Rt.-t, a Martonseed Martonvásárí Mezőgazdasági Rt.t-, a Lábod-Mavad Rt.-t, a Ko­máromi Mezőgazdasági Rt.-t és a Mezőhegyest Állami Ménes­birtok Rt.-t. Elmondta: a magá­nosítás során elsősorban a gaz­daságok dolgozóit, illetve a kör­nyékbeli gazdákat kívánják tu­lajdonhoz juttatni. Ennek érde­kében különböző pénzügyi ked­vezményes hitelkonstrukciókat dolgoztatnak ki. A privatizáció során a földet nem adják el, az ugyanis majd a Nemzeti Föld­alapba kerül. ____________________________! O rosz gabonatermés Moszkva Az orosz gabonatermés 2000- ben nettósúlyban 65,4 millió tonna volt, a tavalyi 54,7 millió tonna után. A SovEcon függet­len gazdaságkutató intézet, az orosz állami statisztikai bizott­ság adatait összesítve közölte ezt a napokban. A napraforgó- termés azonban 3,9 millió ton­nára csökkent a tavalyi 4,15 mil­lió tonnáról. Alekszej Gorgyijev orosz mezőgazdasági miniszter novemberben ugyancsak 65-66 millió tonnás gabonatermésről nyilatkozott, és hozzátette, hogy ezzel Oroszország fedezni tudja a hazai étkezésibúza-szükség- letet. ben ki tudja adni. Fontos szem pont, hogy az aktív feldolgozás: eljárás nem tartozik az áfa-tör vény hatálya alá. így az importra csak a vámot kell megfizetni. Mivel 2001-től minden szabac kereskedelmi partnerrel meg­szűntek az ipari termékek vám­jai, így az aktív feldolgozási tévé kenységi engedély megszerzésé­nek késedelme feltehetően netr okoz a gazdálkodónak érzékel hető likviditási problémát. Tekintettel arra, hogy a vám visszatérítés és az aktív feldolgo

Next

/
Oldalképek
Tartalom