Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-15 / 12. szám

2. oldal - Petőfi Népe VÉLEMÉNYEK HÍR HÁTTÉR 2001. Január 15., hétfő 'JÉt Jó napot! Január 15., hétfő Köszöntjük a Lórántokat, Lorándokat! A Loránd germán eredetű név, jelentése: dicső harcos. Köszöntjük még Alfréd, Au­rél, Gujdó, Imbert, Klarisz- sza, Kolos, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Sándor, Szigfrid nevű olvasóinkat is! Lapszél Szalagavató Végzős gimnazista az idősebb lányom. Aki azt hiszi, hogy en­nélfogva egyebet sem csinál, mint tanul - hiszen itt a érettsé­gi, majd a felvételi - téved. Én is tévedtem, amikor azt gondol­tam, hogy az idén a tanuláson lesz a hangsúly. Elpanaszoltam tévedésemet egy ismerősöm­nek, akinek idősebb gyermekei vannak, s ő csak mosolygott raj­tam. Pontosan elmondta, hogy mivel tölti a napjait az én lá­nyom, pedig hónapok óta nem látta. A lány legtöbb idejét a szalagavató előkészületei körüli szervezkedés kötötte le. Ruhaki­választás, anyagvásárlás, ruha­próba, rohangálás és telefonál­gatás tánctanárok után, táncru­ha kiválasztása Budapesten, táncpróbák sora, ruhapróba a fővárosban stb. Milyen legyen a frizura a szalagavatón, s milyen a tablóképen? Ezek most a leg­fontosabb kérdések. Szigorúan dorgálom, amiért az elmúlt hé­ten nem oldott meg egyeüen matekpéldát sem, de legbelül őszintén csodálom az egész osztályt, s nagyon büszke va­gyok rájuk. Fiatalok, szépek és okosak, boldogok. Náluk már tavasz van. balai f. istván BankWustria Creditanstalt Hungary Rt. betétkamatok I 250.000-1 millió 1 millió felett 1 hónap 8,50% (EBKM: 8,62) 9,00% (EBKM: 9,13) 3 hónap 8,70% (EBKM: 8,82) 9,20% (EBKM: 9,33) 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. I____ Tel.: 76/512-100 «022! BÁT-összefoglaló Drágább a búza Budapest A gabonapiacon a kukorica jegyzései 60-780 forinttal gyen­gültek, a 2002. márciusi azon­ban nem változott. A márciusi határidő 700 forinttal, 33.850 fo­rintra gyengült egy hét alatt. A búza árai viszont 150-600 fo­rinttal erősödtek, az augusztusi ár 400 forinttal, 27.700 forintra nőtt. A napraforgó árai is jelen­tős - 400-800 forintos - erősö­dést könyvelhettek el a héten. A májusi ár 400 forinttal, 51.800 forintra nőtt. A takarmányárpa stabil árakon zárta a hetet, már­ciusi ára 35.100 forint maradt. A takarmánybúza árai sem mó­dosultak, márciusi ára 34.000 forint változatlanul. ■ E.R. pénzváltó Kecskemét, Dobó krt. 8. (Centrál Passage Üzletház) Pénznem 1 egységre Vétel Eladás USD 273.0000 282.0000 DEM 134.0000 135.7500 ATS 19.0000 19.3000 ITL 0.1345 0.1375 CHF 169.5000 174.5000 FRF 39.6000 41.1000 CAD 181.2500 189.0000 NLG 118.0000 121.0000 SKK 6.0000 6.4000 ESP 1.5600 1.6100 Napközbeni árkorrekció lehetséges! Tel.: 76/418-884 • Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internet: www.goldinfo.hu Amerikai szerző francia története magyar színpadon: A bohóc Azt hittük, sok meglepetés már nem érhet bennünket szín­ház-ügyben. Bodolay színigazgató úr azonban nyugtalan lé­lek. Évekig gyűjtögetett ötletpetárdáiból újévi meglepetés-tű­zijátékot állított össze. A kecskeméti színház egy verses amerikai komédiával köszöntötte a harmadik évezredet. A premierre a szerző, David Hirson is átruccant New Yorkból. Őze Áron, Danyi Judit és Epres Attila jelenete a második felvonásból. fotó: w. p. A merész Bodolay-sakkhúzás si­került. Az útkeresés évadjai, a tár­sulatépítés és a közönséget tesz­telő műfaji tapogatózások kitérői után A bohóc (a mű eredeti címe: La Béte) végre telitalálat. A Broad- way-darab hazai ősbemutatója a kecskeméti színház legendás kor­szakait idézte. Mielőtt még az előadásról szó esik, jó lenne tisztázni, hogy mi­ről is szól ez a rendhagyó színda­rab. A vélemények megoszlanak. Mást mond a szerző, mást a kri­tikusok, mást a rendező, megint mást újságíró kollégám a szom­bati Petőfi Népében. Az én értelmezésemben A bo­hóc a modem művészet nagy el­lentmondásáról szól. Arról, hogy ha egy műalkotás napjainkban közérthető, akkor eleve gyanús, nem tekintik művészinek. Ha vi­szont elfogadják művészetként, rendszerint maga az alkotó sem tudja, hogy mitől lett az. A kö­zönségnek majd az okosok elma­gyarázzák, hogyan kell érteni, ami józan ésszel nem érthető. A második felvonásban Valér a szemünk előtt, rögtönözve meg­rendezi saját színdarabját. A két cádizi fiú parabolája szörnyű baromságnak tűnik. Pedig épp olyan, mint egy mai festmény vagy egy kortárs zeneszerző szim­fóniája. Tipikus modem mű, ér­zéki és absztrakt, konkrét tarta­lom nélkül. Értelmezés kell hoz­zá. El is kezdik rögtön magyaráz­ni a szereplők. Hárman háromfé­leképpen. De még azt sem tud­ják eldönteni ott a színpadon, hogy most valóban művészet vagy óriási blöff, amit láttak. A kecskeméti közönség is átél­hette ezt az érzést az előadás alatt. A bohóc nem könnyű darab, se a színészeknek, se a nézőknek. Va­lójában nem is vígjáték. Legalább annyira komoly, mint amennyire komikus, egyszerre klasszicizáló és merészen formabontó. Több­rétegű és többértelmű, mint min­den igazi színpadi mű Shakes­peare és Molière óta. Hogyan birkózik meg ezzel a kihívással Bodolay Géza, a rende­ző? A maga módján, egyéniségé­nek és temperamentumának meg­felelően. Mister Hirson szombati interjújában finoman utalt is erre: - Rögtön láttam, hogy ez az elő­adás az ő rendezői elképzeléseit fogja tükrözni - mondta, amikor a repülőtéren kézhez kapta a pró­bákról készült fotókat. A szerző mást is mondott: - A darabom nem én vagyok. Nem va­gyok se Valér, se Elomire - jelen­tette ki. Bodolay viszont helyze­téből adódóan joggal mondhatná el rendezéséről: - A darabom én vagyok. Én vagyok a lelkem mé­lyén Elomire, és ha kell, elját­szom a külvilág és a szakma előtt Valér szerepét is. A bohóc, a csörtető kultúr- pojáca, az ösztö­nös ripacs alakja különösen fog­lalkoztatja. Erről árulkodik az a műgond is, ami­vel rendezőként kidolgozza Valér összetett szemé­lyiségét. Az utóbbi idő­ben nem a kiug­ró egyéni teljesít­mények jelle­mezték a nagyszínházi előadáso­kat. A bohóc azonban olyan da­rab, amelyik nem vihető sikerre átütő erejű színészi alakítás nél­kül. Hisz nem könnyű például az első felvonásban, Valér félórás, megszakítás nélküli monológja közben ébren tartani a közönség figyelmét. Ráadásul a szerző uta­sítása szerint a darabot az abszur­ditásig komikus stílusban kell ját­szani, vülámgyorsan, a rímek és jambusok betartásával. Epres Attila bírja a felfokozott tempót. Nyilván érzi, hogy ez ki­vételes lehetőség. Valódi színészi jutalomjáték. Változatos ritmus­ban árad belőle a szó, s a verses dikcióhoz igazodó ütemben folya­matosan grimaszol, gesztikulál, mozog. A nagymonológ alatt leg­alább száz gégét süt el. Játszik a parókájával, a zsebéből kilógó piros kendőkkel, a levetett cipő­jével, a fülével, a ki tudja, mijé­vel. Krákog, böfög, szellent, pisil, okádik. Elájul, a következő perc­ben fejreáll. Minden porcikájával él a színpadon. S mindezt vers­mondás közben, „a rímek és jam­busok betartásával”. Az előadás megérdemelten csi­nál sztárt a reflektorfényben ko- médiázó Epresből, aki mögött lendítőerőként ott a darabot nem­csak rendező, hanem magyarra is fordító Bodolay. A magyar szín­padi szöveg szépen hangzó és meglepően gördülékeny. Ha az eredeti mű az angol nyelv ünne­pe, akkor a mi változatunk a ma­gyar nyelvé. Tömény irodalom, verbális tűzijáték. S ebben rejlik az előadás egyik buktatója. Olyan intenzív, emelkedett nyelvezetet hall a néző két és fél órán keresztül, ezernyi ritka szót és rendhagyó mondatfűzést, ami­vel nem találkozik a hétközna­pokon. Félő, hogy a nézőtéren sokan nem fogják érteni a szöveg jelentős részét. Nem azért, mert érthetetlen. Épp ellenkezőleg. A szerző szokatlanul magasra he­lyezte a nyelvi mércét, s magyar fordítója ezt tán még magasabbra teszi. Ilyenkor szokták föltenni a kérdést, hogy vajon nem jobb-e a magyar változat, mint az eredeti. Az európai műveltségű ameri­kai szerzőt azért nem kell félteni. Műve más meglepetéseket is tar­togat. Miközben Hirson szándé­kosan felrúgja a klasszikus dra­maturgia szabályait, ragaszkodik is hozzájuk. A mű cselekménye egyenes szálon fut és egyetlen mondatban összefoglalható: új színigazgatót választ Conti her­ceg, a társulat melléáll, s a régi igazgatónak mennie kell. A dramaturgiai kettősség alapo­san feladja a leckét rendezőnek, színésznek. A parttalan komédiá- zás közben kell lélektanilag meg­alapozott történetet bemutatni. A rendezés feszes ritmusú, átgon­dolt, a színészi játék is szokatla­nul kiérlelt. De ha már a mércét magasra állítottuk, ne hagyjuk szó nélkül a kihagyott lehetőségeket. Mert a szerzői kihívásnak nem mindenben sikerült megfelelni. Epres Attila Valérja az egyetlen részletesen kidolgozott jellem. Bármekkora pojáca is, van benne önreflexió, saját magát is karikí- rozza. A végére a hibáival együtt megkedveljük, egész szimpatikus fiú (végtére is hasonló alakok nyü­zsögnek a színpadokon, filmvász­nakon, tv-képernyőkön). A többi­eknél az összetett jellemrajz csak nyomokban lelhető fel, áldozatul esik a pergő cselekménynek. A Conti herceget megformáló Őze Áron egészen egyedi jelenség a színpadon. Megjelenése előke­lő, bár nem egy született arisztok­rata biztonságával mozog. Visel­kedése magabiztos, de rangjához képest nem eléggé dekadens. Van benne hiúság, azonban nem tör felszínre belőle a hatalom ösztö­nös romlottsága. Játéktere kissé szűkre szabott, ezen belül viszont emlékezetes színészi alakítást nyújt. Hát ha még szélesebb ská­lán engedte volna a rendező ko- médiázni... A Hegedűs Zoltán által őszin­te átéléssel játszott színigazgató, Elomire alakja végképp egydi­menziós. Mindvégig túl okos, túl vonalas, ezért kissé unalmas figu­ra. Amikor például a komédiázás a tetőfokára hág a második felvo­násban, s a társulat kezdi élvez­ni Valér őrült gagyi rendezését, Elomire-nak egy féllábú ifjút kell alakítania. Itt a rendező kihagy egy lehetséges ellenpontozó gesz­tust: színigazgatója nem képes azonosulni saját, önfeledt játék­ba lendülő társulatával. Elomire egyetlen percig sem élvezi a szí­nészkedést úgy, mint a többiek. Mintha a szövegkönyvben olvas­ható szerzői utasításokat követve a rendező végig a szerep-sablo­non belül tartaná. Pedig néhány apró geg összetettebb jellemraj­zot adna, jobban sajnálnánk, ami­kor a darab végén magasztos el­veket hangoztatva elköszön. A többiek színpadi jelenlétük­kel, karakteres arcukkal, beszé­des gesztusaikkal gazdagítják az előadást. Bori Tamás (Bejárt) a púpos, csúnya lány szerepében, ahogy parókáját megigazítja, ne­hezen feledhető jelenség. Ma­gyar Éva (Dorine) egy tipikusan mai lányt formál meg, alakja mégis hiteles, beleillik a kosztü­mös környezetbe. Kertész Kata tehene telitalálat. Kniesz Viktor Máténak is van egy emlékeze­tes őrült pillanata. A darabbéli társulat tagjai és az őrök egész egyszerűen jók, remek csapatjá­tékot mutatnak be. Külön kell szólni a díszletről és a jelmezekről. Ilyen letisztult, képzőművészeti ihletettségű, fes­tői látványvilágot rég láttunk kecskeméti darabban. Székely László a díszlettel és Jánoskúti Márta a jelmezekkel egészen ki­válót alkotott. Az első találkozás Hirson- Bodolay bohócával mellbe vágja az embert. Hiába nevetünk köz­ben nagyokat, befogadása szo­katlan erőfeszítést kíván. A kecs­keméti bemutató nézői között ite akadtak, akik komolyság és ön­feledt röhögés között ingadozva, e kettősségtől elbizonytalanodva ültek sokat látott premierbérie- tesként a helyükön. Talán ezért is sikerült az előadás végén a vas­taps kissé bágyadtabbra a meg­érdemeltnél. Semmi baj. A bohóc olyan színdarab, amit érdemes több­ször megnézni. És minél többször játszani, hogy a nézők megismer­jék és megértsék. A magyar szín­házi élet fontos eseménye zajlott ezen az estén a kecskeméti szín­házban. Az első emlékezetes hu­szonegyedik századi premier szemtanúi voltunk. LOVAS DÁNIEL Epres Attila mint Valér és Hegedűs Zoltán Elomire szerepében. * Hírháttér • Az FKGP elmúlt hete • Hírháttér Mi történik a kisgazdapártban? Torgyán József január 4-én utazott kéthe­tes, hivatalos látogatásra Dél-Amerikába. Az azóta eltelt bő egy héten vita alakult ki a le­váltott és az új budapesti vezetés között s a gödi tanácskozás jegyzőkönyvéről. Ismert kisgazda politikusok - Csúcs László, Lányi Zsolt, Liebmann Katalin, Kiszely Katalin és Molnár Róbert - pedig a pártelnök távozá­sát tűzték ki célul. Három frakcióvezető-he­lyettes lemondott pozíciójáról. Liebmann Katalin elmondása szerint Molnár Ró­bert kisgazda képviselőtől - aki a gödi országos elnökségi ülés jegyzőkönyvét vezette - azt a tájé­koztatást kapta, hogy a testület nem hozott dön­tést a fővárosi kisgazda vezetés felfüggesztéséről. Molnár Róbert az ügyről úgy nyilatkozott: Bernáth Varga Balázs, a párt főtitkára arra kérte, írja át a gödi országos elnökségi ülés általa veze­tett jegyzőkönyvének a fővárosi vezetésre vonat­kozó határozatát, erre azonban nem volt hajlan­dó. Bernáth Varga Balázs, az FKgP főtitkára ezt a vádat cáfolta, mondván: a gödi jegyzőkönyvet nem is látta, így nem kérhette annak meghamisí­tását. Csúcs László Torgyán József leváltása érde­kében aláírás-gyűjtési akciót kezdeményezett, egyelőre nem tudni, hányán csatlakoztak a kez­deményezéshez. Az FKgP január 6-i, rendkívüli országos elnöksé­gi ülése - pártszerűtlen magatartása miatt - fel­függesztette Liebmann Ka­táim párttagságát. Szüle­tett egy olyan döntés is, amelyben megerősítették a gödi elnökségi ülés hatá­rozatót. A rendkívüli ülést követően Pokol Béla le­mondott frakcióvezető-he­lyettesi posztjáról, majd Lá­nyi Zsolt vált meg az FKgP alelnöki, illetve parlamenti frakcióvezető-helyettesi tisztétől. Mindketten a képviselőcsoport egységének fenn­tartására hivatkoztak döntésük indoklásában. Pár nappal később Molnár Róbert is bejelentette, hogy lemond főtitkár-helyettesi posztjáról, és megvált elnökségi tagságától is, január 11-én pe­dig Csúcs László jelezte, hogy megválik frakció­vezető-helyettesi tisztétől. Több kisgazda megyei szervezet is közlemény­ben állt id Torgyán József pártelnök mellett, s ezt tette Bernáth Varga Balázs országos főtitkár és Gyimóthy Géza alelnök is. Lányi Zsolt kifejtette: ha a párt azt mondja, hogy ő legyen az elnök, és a nagyválasztmány is őt vá­lasztaná, akkor nem hátrálhatna meg. Torgyán József legutóbbi nyilatkozatában elmondta: nem ismer olyan embereket, akik Lányi Zsoltot jelöl­ték volna az FKgP-ben pártelnöknek. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában utoljára kezdheti meg MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ tanfolyamát változatlan feltételek mellett. A tanfolyam a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karával közös szervezésben folyik. Jelentkezési határidő: 2001. február 1. Iskolánk 2001. január 13-ai kezdettel VIZSGAFELKÉSZÍTŐT tart a februári vizsgaidőszakra mérlegképes könyvelő (vállalkozási szak) oktatásban részt vevők részére számvitel-elemzés és ellenőrzés tantárgyakból. Az oktatás szombatonként, 8.00 órától 13.00 óráig tart 2001.j anuár közepén VALUTAPÉNZTÁROS és TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZŐ tanfolyam kezdődik, amelyre jelentkezéseket még elfogadunk. A tanfolyami díjakból mindegyik tanfolyam esetében részletfizetési lehetőséget biztosítunk! Az OKJ szerinti bizonyítvánnyal záródó tanfolyamaink esetében a munkaügyi jközpont támogatása kérhető egyénileg, illetve munkahelyen keresztül munkahelymegtartó támogatás címén. A részletes feltételekről a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola titkárságán (a 76/320-106, 76/481-620 telefonszámokon, a 116-os, illetve a 113-as melléken) vagy a Kecskemét, Katona József tér 4. szám alatt lehet tájékoztatást kérni. sssn Igényes prospektusok, szórólapok 0//7 o/yez és o a PETŐFI NÉPÉBEN ! (& 06-76/518-200 Kérjük hirdetőinket, hogy hirdetést küldjenek. Emblémás, fotós hirdetéseiket személyesen vagy levélben juttassák el elmünkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom