Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-23 / 300. szám
10. oldal - Petőfi Népe KARÁCSON YI KÖRKÉP 2000. December 23., szombat Ünnepi férjmegőrző A gyerekmegőrzők mintájára férjmegőrzőt nyitott a karácsonyi bevásárlási időszakra egy nagy brit bevásárlóközpont London külvárosában. A Lakeside bevásárlóközpont 340 üzletében 25 millió vásárló fordult meg tavaly. Richard Belt vezérigazgatónak az adta az ötletet, hogy felméréseikből kitűnt: a férfiak 76 százaléka ugyan szívesen elkíséri nejét a bevásárlásra, de a fennmaradó 24 százalékot még hat ökörrel se lehet odavonszolni, az áruházakban bent tartani pedig szinte lehetetlen. A „férjmegőrző” december 4- én nyitotta meg kapuit: itt nem óvónők felügyelnek a játékaikkal elfoglalt gyerekekre, hanem mintegy 30 számítógép várja különböző elektronikus társasjátékokkal, sakk- és bridzs-programokkal a teremtés urait. A megőrző szabályai szerint a férjeket a nejek legfeljebb egy órára írathatták be, érkezési sorrendben. Később azonban - mivel a rendelkezésre álló kapacitást nem használták ki kellően -, enyhítettek a rendelkezéseken: tovább maradhattak, egyedül is jöhettek. Mi több, végül nőket is befogadtak a férjmegőrzőbe. Richard Belt kísérletinek nevezte a férjmegőrzőt, és elismerte, hogy jövőre talán szükség lesz a formula módosítására. Lehetséges ugyanis, jegyezte meg, hogy a férfiakat igazából jobban érdekli feleségük bevásárlása, mint az a marketing-tanulmányokból kitűnt. így előfordulhat, hogy jövőre a férjmegőrzőben is gyerekeket fognak elhelyezni, vagy esetleg férj- és feleségmegőrzőket is kialakítanak - a játékboltokban. ■ KARÁCSONYI HAJRÁ. Már csak a mai napot kell ajándékok utáni rohangálással tölteni, aztán holnap végre: karácsony! Képünkön egy hamburgi hölgy száguld hazafelé fenyőfájával. _______europress/epa H onnan származik a fenyő-hagyomány? Németország polgárainak fejében tipikus német ünnepként éi a karácsony, amely- iyel a keresztény világ a Megváltó születésére emlékezik több száz éve. Tény és való, hogy például a fenyőfaállítás szokása német nyelv- területről (Németországról akkor még nem lehetett beszélni) terjedt át a többi európai országra, és a Stille Nacht, heilige Nacht melódiája is német eredetű, még ha szövegét szinte minden ország lakosai anyanyelvükön ismerik is. Ezzel azonban jóformán a végére is értünk a karácsonyünnep német jellemzőinek. A vezérkultúra körüli vita hullámaitól megrendült németeket újabb sokkhatásként érte a ZDF televízió körképe, amelyből kiderült, hogy az ünnepi „tartozékok” túlnyomó többségének semmi köze nincs hazájukhoz. A faállítás szokása ugyan innen ered, ám a piacra és a lakásokba kerülő fenyők többsége külföldről érkezik: a kereskedelem tájékoztatása szerint a lukrativ német fenyőfapiacot (évi 10-11 millió darab) a dán és az ír szállítók uralják már évek óta. Az eladott fák 65-70 százaléka e két országból származik. Bár a Mikulásnak németül igazán „germán hangzású” neve van (Nikolaus, azaz Miklós), a derék, szakállas, puttonyos öregúrról is azt kellett megtudniuk a nézőknek, hogy egykori ténykedésének Ä karácsonyfaárus egyik legrégibb ábrázolása a múlt század közepéről. Tény, hogy a szokás valóban Németföldről terjedt el. helyszíne ugyancsak távol esett Némethontól: a néhai püspök egy Antalyától 200 kilométerre keletre eső kisázsiai városban (a mai Törökország területén) élt és jótékonykodott. A német karácsony elképzelhetetlen az ünnepi asztalra kerülő pulyka- vagy libasült nélkül. Ezefaiek a tollas jószágoknak a zöme sem német eredetű: a pulykák 70, a ludak 90 százaléka külföldön (Magyarországon, Lengyel- és Franciaországban) csipegeti a magot, mielőtt konyhakészen landolna a német háziasszony kosarában. A közismert dalkincs eredete is lesújtóan hangzott a ZDF nézői számára: a szentestén családi körben énekelt vagy CD-ről hallgatott dallamok nagyobbik része (köztük olyan örökzöldek, mint a Weisse Weihnacht, az Es ist eine Rose entsprungen vagy az In dulci jubilo) olasz vagy angolszász eredetű. A karácsonyfára kerülő díszek sem németek ma már. A szaloncukor errefelé (is) ismeretlen fogalom (ezt a fajta fadíszt jószerivel csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén ismerik), annál nagyobb választék van viszont üvegdíszekből. A néhai NDK még önellátó volt belőlük (Türingia és az Érchegység falvaiban készültek a termékek), ám az egységes német piacot ma elárasztják a vélhetően sokkal olcsóbb cseh és ukrán üveggömbök. A különböző méretű és színű lámpafüzérekben pedig Kína dominál - dacára annak, hogy a magyar KERMI-hez hasonlóan a német VDEI minősítő intézet is óva inti a fogyasztókat az olcsó, ám gyakran életveszélyes távolkeleti gyártmányoktól. Maradna még a betlehemi jászol, amely nemcsak templomok mellékoltárain, de - kisebb méretben persze - lakásokban is meghitt hangulatot árasztva idézi a kis Jézus születésének körülményeit. Egykor szorgos német mesteremberek faragták, ragasztották össze a fából, háncsból készült darabokat. Ma már Németország ezen a téren is behozatalra szorul: a karácsonyi betlehemek 90 százaléka spanyol, olasz és francia „gyártmány”. DOROGMAN LÁSZLÓ Technikai ördöngösségek a fa alatt A londoni Covent Garden egykori híres piacán kialakított piazza bohókás üzleteivel, utcai zenészeivel, szabadtéri koncertjeivel kicsik és nagyok, britek és külföldiek egyik legkedveltebb szórakoztató- és bevásárlónegyede idén is, mint már évek óta. A német turiszükai hivatal idén valódi német karácsonyi hangulatot varázsolt a piazzára. Az ínyencségek mellett a különleges ajándékokra vadászók is „kincsekre” lelnek a meseszép hímzett térítők, a szűcsök által kínált irhamenték és kiegészítők, a leányszobák nélkülözhetetlen ékét alkotó porcelánbabák sokasága között. Míg a német portékák leginkább a helybéliek körében kelendők, a karnyújtásnyira lévő brit kézművesek asztalainál a külföldiek vásárolnak. A gyerekek többségénél, még a lányoknál is a sláger az ösz- szecsukható mikroroller, amelyet bizony 60 font (26 ezer forint) alatt nemigen kínálnak a kereskedők. A kicsit nagyobbak Internethez is kapcsolható mobil- telefonra, kompaktlemez- minilejátszóra, DVD-leját- szóra és persze számítógépre és annak kiegészítőire áhítoznak. A szülők többsége gyakran nem is érti, mi fán terem a Télapóhoz írt levélben felbukkanó WAP, DVD rövidítés, ám a nagyobb baj az, hogy ha meg is veszik a technika valamelyik újdonságát, rendszerint nem tudják működtetni. Brit pszichológusok a karácsonyi készülődésben új szindrómára hívták fel a figyelmet - az ünnepi technofóbiára, amely bizony ledöntheti lábáról még a gyermekein jól megedződött, ám a műszaki dolgokban járatlan szülőket is a karácsonyi ajándékok kibontása nyomán. A szülők 90 százaléka ismerte el, hogy gyermekük bizony náluk jobban ért a műszaki haladás új vívmányaihoz, csak hát otthon a szülők ezt nem merik bevallani. ■ Rendhagyó divatbemutató Párizsban Az idei „trend” szerint az igazán divatos karácsonyfának katonás külseje van: terepszínű egyenruha díszíti. Az újítás Jean-Charles de Cas- telbajac divattervezőnek köszönhető, aki a Georges Pompidou Központban megnyílt kiállítás számára kreálta a militarista karácsonyfát. Műve nincs egyedül. További 17 nemzetközi divatdiktátor nevezett be fenyő- modellekkel a karácsonyfa-divatbemutatóra. A terepszínű uniformi- záltsága miatt egyedi karácsonyfa és modelltársai nem az egyedüli olyan attrakciót jelentik, amellyel megkísérlik a - külvárosok nélkül - 2,8 millió lakosú Szajna-parti városnak, a „Fény városának” ünnepi hangulatát emelni. Párizs pompás boulevard-jain már november óta több kilométeres villanykörteláncok ontják a fényt éjjelnappal. Csupán a Place de la Concorde és a Diadalív között 180.000 villanykörte ég a Champs Elysées híres sugárútján. Franciaországban azonban, abban az országban, amely szigorúan végrehajtotta az állam és az egyház különválasztását, a karácsony minden egyéb, csak nem tisztán a meghitt elmélyülés ünnepe. Párizsban a karácsony azt jelenti: partit parti követ mindenfelé. Az idén az önfeledt ünneplés és korlátlan fogyasztás került a középpontba. „Franciaország a gazdasági növekedés idejét éli. Természetes, hogy ezzel összhangban áll az emberek fogyasztói magatartása” - mutatott rá Jean-Pierre Loisel, a CREDOC közvélemény-kutató központ munkatársa. Hasonlóan vélekedett Gérard Mermet szociológus is, s azt jósolta, hogy az idei karácsony „a hedonisztikus és különleges luxusajándékok ünnepe lesz”. A legkeresettebbek az olyan technikai újdonságok, mint például a legújabb mobiltelefon vagy a „Playstation-2” játék, amelyért már novemberben sorban álltak a párizsiak. Párizs négy legnagyobb áruháza ugyanakkor elkeseredett harcot vív egymással a legpompásabb kirakat elkészítéséért. A Lafayette részére Castelbajac például „Aliz Csodaországban” hangulatú kirakatot tervezett, amelynek hatalmas ablakán bámészkodó óvodások seregei nyomják laposra az orrukat, odabenn pedig a szecessziós kupola alatt hatalmas, feldíszített karácsonyfa magasodik az illatszer-cégek eladópultjai fölé több emelet magasságban - de nem katonai egyenruhában. Tíz évvel ezelőtt még nyoma sem volt Párizsban az ilyesfajta karácsonyi ünneplésnek. Néhány év óta azonban a franciák ösztönzést merítenek német szomszédjaiktól, és felfedezték magukban a lelkesedést a forralt bor és a saját készítésű adventi koszorú iránt. ■ Könnyező Madonna-szobor A könnyező Mária-szobor híre néhány nap alatt bejárta egész Uruguayi. Azóta tömegek zarándokolnak el a helyszínre, hogy személyesen láthassák a nem mindennapi csodát. Monsenor Collazzi, az egyházkerület vezetője nem kívánta kommentálni a hírt. FOTÓ: EPA Időről időre csodatételekről röp- ói templomban figyeltek fel arra, nem tudták megakadályozni, pennek fel hírek. A legutóbbi- hogy a kisded Jézust tartó Szűz hogy a templom előtt hatalmas ról szóló beszámolókat éppen a Mária-szobor arcán könnycsep- tömeg verődjön össze. Az ese- karácsonyi ünnepek előestéjén pék csillognak. Az egyházi elöl- ményeket mindenesetre egyiröppentették világgá a hírügy- járók azonnal vizsgálatot ren- kük sem kívánta kommennökségek. Uruguayban, a rosari- deltek el az ügyben, de azt már tálni. ______________________■
