Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

H 2000. December 14., csütörtök VILÁGTÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal HAZAI T Ü K 0 R Vizsgálat Torgyánék vagyonáról Budapest A parlamenti ülésteremben tegnap a munkavállalókról és az olajügyek elvarratlan szálairól esett leginkább szó. A folyosókon azonban a Torgyán házaspár ellen indított összeférhetetlenségi eljárás volt a legfőbb téma. A Munka törvénykönyvének módosításai tegnap úgy kerültek a parlament elé, hogy azzal sem a munkavállalók, sem a munka­adók nem értettek egyet mara­déktalanul. Glatt felder Béla (GM) államtitkár szerint a februári sza­vazásig további tárgyalásokra van még mód. Ajövőben a napi rendes és rendkívüli munka ideje együttesen legfeljebb 12 óra len­ne a mostani 20 órával szemben. Változnak az átirányítás, a kikül­detés, a kirendelés szabályai is. A képviselők - a már megszo­kott hévvel - több órán át vitat­koztak az olajjelentésről, ám a dokumentumot nem fogadhat­ták el, mert nem volt, aki előter- jeszsze. A bizottság ugyanis már nem létezik, s Pallag László volt bizottsági elnök sem vihette a plénum elé a javaslatot. Hasonló zsákutcává válhat a Torgyán házaspár ellen induló összeférhetetlenségi eljárás is, amelynek híre tegnap került nyil­vánosságra. Az előzmény: Isépy Tamás, a mentelmi bizottság el­nöke kedden nyilatkozattételre szólította fel az érintetteket, mi­után azok elutasították titkos va­gyonnyilatkozatuk nyilvánosság­ra hozatalát. Ezért a mentelmi bi­zottság tagjaiból kisorsolt három­tagú testület valószínűleg megin­dítja az összeférhetetlenségi eljá­rást Torgyán József és Cseh Mária ellen. A nyílt és titkos bevallás esetleges különbözőségének „le­leplezése” azonban csak erkölcsi következményekkel járhat, rá­adásul a bizottság - nem lévén nyomozóhatóság - bizonyítéko­kat sem tud beszerezni, takács m. Nincs megállapodás a bérekről Az inflációnál alacsonyabb gyógyszeráremelés lesz jövőre Budapest Érdemi megegyezés nélkül félbeszakadt a tegnapi egész­ségügyi érdekegyeztető tár­gyalás a Gógl Árpád egész­ségügyi miniszter vezette kormánydelegáció és a Cser Ágnes vezette szakszervezeti képviselőcsoport között. Megállapodás született vi­szont a kormány és a gyógyszergyártók között. A múlt heü tiltakozó akciósorozat után megtartott tegnapi érdek- egyeztetésen Cser Agnes minde­nekelőtt azt kérdezte Gógl Árpád egészségügyi minisztertől, hogy van-e a kormányfőtől írásos fel­hatalmazása az érdemi egyezte­tésre. Amikor pedig a távozását éppen ma bejelentő miniszter kö­zölte, hogy csak szóbeli felhatal­mazással rendelkezik, gyakorlati­lag megszakadtak a megbeszélé­sek, mert a szakszervezeti vezető ragaszkodott a dokumentumhoz. Cser Ágnes újságírói kérdésre el­mondta, hogy amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, akkor megfontolják a további de­monstráció illetve a sztrájk lehe­tőségét. Kiszámíthatóság és stabilitás jellemzi a kormány és a gyógy­szergyártók kapcsolatait az elkö­vetkező három évben - legalábbis így értékelte a most megkötött megállapodást Frajna Imre, a tb- alapokat felügyelő politikai ál­lamtitkár. Ennek lényege az, hogy a gyártók a tervezett infláció het­ven százalékában maximálhatják a társadalombiztosítás által támo­gatott, és a fekvőbeteg-ellátásban forgalomban lévő gyógyszerek áremelkedését. Ha a pénzromlás meghaladja a tervezetett, akkor utólag kiigazítják az árat, de ez már csak a következő évben jele­nik meg. A kompromisszumos megállapodást a kormány várha­tóan jövő heti ülésén hagyja jóvá. A gyógyszergyártók és forgalma­zók többsége aláírta a tb-vel a szándéknyilatkozatot. A recept nélküli gyógyszerek áráról annyit lehetett megtudni, hogy a gyártók önmérsékletet tanúsítanak. ■ GYÓGYSZEREK SZÁMA 1990 1995 1998 2000 A fődiplomata látogatása Magyarország az elmúlt tíz évben példát mutatott a világnak a sikeres demokratikus átalakulásról - jelentette ki az amerikai külügyminiszter kétnapos budapesti látogatásán. Budapest Madeleine Albright, aki most tartózkodott utoljára hazánk­ban a washingtoni diplomá­cia vezetőjeként, különösen szívélyes fogadtatásban ré­szesült. Martonyi János a megbeszélések során ki­emelte Amerika szerepét a délkelet-európai stabilitás megteremtésében, amely „a mi biztonságunkra is közvet­len hatással van”. Budapest lényegesnek tartja a további amerikai jelenlétet Délkelet- Európában és a kontinens nyugati részén - mondta a magyar külügyminiszter. Egyben reményének adott hangot, hogy enyhülni fog az Egyesült Államok Magyaror­szággal kapcsolatos vízum- politikája. A miniszter asszony azt hangsúlyozta, hogy a térség problémáiról folytatott sze­gedi tárgyalásoknak fontos szerepük volt Jugoszlávia demokratikus átalakulásá­ban és az ottani ellenzék tá­mogatásában. Az Amerikai Kereskedel­mi Kamara üzleti ebédjén a külügyminiszter kiemelte, hogy a külföldi befektetések ösztönzésén túl Magyaror­szágnak a jövőben elsősor­ban az információs társada­lom kihívásaira kell össz­pontosítania. Az elmúlt két évben több mint 400 millió dollárt fektetett be 11 egye­sült államokbeli vállalat Ma­gyarország keleti régióiban, aminek révén 9 ezer munka­helyet hoztak létre a térség­ben. Orbán Viktorral folytatott megbeszélésén a külügymi­niszter asszony jelezte: a washingtoni kormányváltás nem érinti a térséggel kap­csolatos amerikai külpoli­tikát. A találkozón a kor­mányfő átadta Madeleine Albrightnak a Magyar Köz­társaság Érdemrendjét. Az Egyesült Államok első számú diplomatája tegnap beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyen átadta az amerikaiak által aiapitott, a volt köztársasági elnök tiszteletére alapított kitünte­tést. A most első alkalommal odaítélt díjat Csovcsics Erika, a pécsi Gandhi Gimnázium, Magyarország egyetlen ci­gánygimnáziumának igaz­gatója kapta. A külügyminiszter beje­lentette: az Egyesült Álla­mok 150 ezer dollárral támo- A politikust a Magyar Tudományos Akadémia épületében, tu­gatja négy új magyarországi dományos és politikai munkássága elismeréseként a Szegedi teleház létrehozását. Tudományegyetem díszdoktorává avatták. _________________■ ______________________________FOTÓi EUROPBESS/DIÓSI IHM B írói döntéssel - Bush győzött Szerdán, tizenkét órával az amerikai legfelsőbb bíróság legutóbbi döntése után A1 Gore alelnök úgy határozott, hogy visszalép, feladja az elnök- választási harcot. Ez azt jelenti, hogy George W. Bush lesz az Egyesült Álla­mok 43. elnöke. Washington Az 50 amerikai szövetségi állam 538 elnökválasztó elektora hivatalosan de­cember 18-án adja le szavazatát. Az ame­rikai elnökké választáshoz az elektorok egyszerű többségére, vagyis 270 elektor támogatására van szükség. A floridai 25 elektor támogatásának megnyerésével Bush 271 elektorra tesz szert. Elvben nem kizárt - és volt is már rá példa az amerikai történelemben -, hogy egy-két elektor meggondolja magát, és előzetes elkötele­zettségével szemben szavaz. Egyesek sze­rint különösen nagy lehet erre a kísértés olyankor - mint amilyen a mostani eset is -, amikor az elektort támogatók számát te­kintve hajszálnyi hátrányban levő elnökje­lölt az országos összesítésben voltakép­pen több lakossági szavazatot kapott, mint vetélytársa. Gore-ra összesen 340 ezerrel többen voksoltak, mint Bushra. Az elkötelezett egyes elektorok átállásá­nak eshetőségét korábban maga Gore igyekezett kizárni néhány héttel ezelőtt, amikor kijelentette: nem fogadna el ilyen Legyen már vége a választásnak - követelte egy super- mannek öltözött amerikai tüntető a washingtoni legfel­sőbb bíróság előtt. fotó europress/epa „átszavazó” voksot. A tegnapi amerikai la­pok már szinte tényként közölték, hogy az 54 éves George Busht fogják január 20-án beiktatni mint az Egyesült Államok 43. el­nökét. A The Washington Times, amely a republi­kánusok mellett áll, arról írt, hogy a leendő elnöknek több, szokatlanul súlyos nehéz­séget kell majd megoldania. Először is a la­kosság jelentős aránya úgy fogja gondolni, hogy Bush a legfelsőbb bíróság republiká­nus bíráinak segítségével „ellopta a válasz­tást”. Másodszor jelentős mértékben lassul­hat az amerikai gazdasági növekedés. Har­madszor pedig a kongresszuson belüli na­gyon szoros erőviszonyok is meg fogják ne­hezíteni Bush elnöki ténykedését. A lap szerint ezért az új elnök gyakorlatilag hiva­talba lépése után azonnal kénytelen lesz megkezdeni felkészülését a 2004. évi el­nökválasztási kampányra. Az amerikai köz­vélemény jelentős többsége - a tévéműso­rok körkérdéseinek tanúsága szerint - már a visszalépés előtt úgy vélte, hogy Gore-nak el kell ismernie vereségét. Ez nem jelenti azt, hogy sokan ne lennének mélységesen csalódottak az amerikai legfelsőbb bíróság kedd esti ítélete miatt, és ne vádolnák poli­tikai elfogultsággal a testület többségét. A demokrata párt egyes vezetői - első reagá­lásaikban - igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy a szavazatok megszámlálása érdeké­ben folytatott küzdelmet ném szabad felad­ni, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ennek a törekvésnek immár nincs esélye. A töprengések gyakori tárgya az, hogy mi lesz, ha hónapok múlva egyes társadalmi szervezetek összeszámolhatják a szavaza­tokat, és kiderül, hogy mégis Gore kapott több voksot Floridában. A republikánus elnökjelölt híveinek válasza erre az, hogy ahány szervezet végez majd számlálást, annyi eredmény fog kijönni, hiszen az ed­dig folytatott vita is azon kérdés körül for­gott, létezik-e objektív és hiteles szem­pontrendszer a nem tökéletesen (vagy egyáltalán nem) átlyukasztott szavazóla­pok besorolására. Kedd este az amerikai legfelsőbb bíróság lényegében azta repub­likánus álláspontot erősítette meg, hogy nem létezik. ■ A szövetkezeti törvényről tárgyaltak Budapest Kedden több új jogszabályt alkotott a Ház, sor került törvények módosítására, il­letve a parlament előtt lévő előterjesztésekhez benyúj­tott módosító indítványok határozathozatalára. Az új szövetkezetekről szóló elő­terjesztés módosító javaslatainak határozathozatala előtt Torgyán József vidékfejlesztési miniszter számos ellenzéki - MSZP-s, illet­ve SZDSZ-es - módosító javasla­tot bírált. Említést tett például arról: „szána­kozó mosolyra” okot adónak tart­ja azt az Orosz Sándor (MSZP) és képviselőtársai nevéhez fűződő indítványt, amely csaknem szó szerint megismétli a hatályos szövetkezeti törvényt. „Vaskos melléfogásnak” minő­sítette azt a Kis Zoltán (SZDSZ) által előterjesztett módosítást, amely az állami támogatáshoz va­ló hozzájutásnál nem tenné alap- feltétellé a szövetkezeti szövet­séghez tartozást. A miniszter egyebek mellett közölte azt is: nem tudta támogatni azt a javas­latot, amelyik azt kezdeményez­te, hogy ne terjedjen ki a szövet­kezeti formában működő hitelin­tézetekre a jogszabály. A törvényhozás az előterjesztő által támogatott módosító indítvá­nyokat támogatta. A mezőgaz­dasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala előtt vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy MSZP-s képvise­lők jelezték: Torgyán József nem mondhat zárszót, hiszen azt az általános vita lezárásakor Szabadi Béla államtitkár már megtette. Az Országgyűlés ennél az elő­terjesztésnél azt a Gyimóthy Géza (FKgP) és képviselőtársai által benyújtott, az előterjesztő által is támogatott - a mezőgazdasági üz­letrészek megvásárlásával kap­csolatos - javaslatcsomagot támo­gatta, amelyről az MDF külön szavazást kért. A törvényről következő ülésén dönt a parlament. Megalkották a képviselők, töb­bek között, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló törvényt és az 1956. évi for­radalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elíté­lések semmisségének megál- lapításáról szóló jogszabályt. ■ Karácsonyi festményvásár a kecskeméti Mártonfi Galériában! Sokszorosított grafikák 1000, egyedi grafikák 3000, akvarellek 5000, olajfestmények 8000 forinttól kaphatók! Festményt, grafikát folyamatosan vásárolunk. Régi keretek felújítása garanciával! Mártonfi Galéria Kecskeméten, a Dobd krt. és a Kisfaludy utca sarkán, a Centrál Passage Üzletház első emeletén. Tel.: 06-30/342-9017 620l4 , FOKINT jS Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARITAS?* ‘a tökéletes megoldás a következő oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom