Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

4. oldal - Petőfi Népe VILÁGTÜKÖR 2000. December 12., kedd Tizenkét voksunk lesz az unióban A visegrádi államok vezetői elégedettek a nizzai döntésekkel A szlovák, a magyar, a szlovén és a cseh kormányfő „kézfogója”. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Tegnap a szlovák fővárosban a visegrádi országok és a szlovén kormányfő találkozóján értékelték az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén született döntéseket. Pozsony A tanácskozáson a résztvevők megelége­déssel nyugtázták, hogy a négynapos niz­zai tárgyalás eredményeképpen az Euró­pai Unió elkerülheti a növekedés utáni esetleges működési zavarokat. Többek kö­zött sikerült megegyezni a szavazatok sú­lyának meghatározásában. A közepes nagyságú uniós államok majdani csoport­jába kerülő Magyarországnak 12 szavaza­ta lesz a közösség tanácsában; ugyanany- nyi, mint Belgiumnak, Portugáliának vagy Csehországnak. Az unió kormányának számító bizottságban minden tagállamnak - így hazánknak is - egy tagja lesz. A pozsonyi tanácskozásra, amelyen Ma­gyarországot Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter képvisel­te, a vendéglátó ország miniszterelnöke meghívására elment Janez Dmovsek szlo­vén kormányfő is. Ezzel kapcsolatban Dznrinda szlovák miniszterelnök hangsú­lyozta: Dmovsek részvételét helytelen len­ne a visegrádi együttműködés kibővítését célzó szándék jeleként értelmezni, hiszen ilyen elképzelések nincsenek, csupán a Szlovéniát is magába foglaló, úgynevezett luxemburgi csoport (a bővítés „első kö­rös” tagjelöltjei) és a V4-ek közti közele­désről van szó. (Jerzy Buzek lengyel mi­niszterelnök betegség miatt lemondta részvételét a találkozón.) Dzurinda az észt miniszterelnököt is meg­hívta, aki azonban a tallinni parlamentben folyó költségvetési vita fontosságára hivat­kozva távol maradt. Az öt ország vezető politikusainak a nizzai EU-csúcsértekez- letet követő pozsonyi találkozójáról a kö­zelmúltban, a Közép-európai Kezdemé­nyezés (KeK) budapesti csúcsértekezletén született megállapodás. A magyar miniszterelnök a találkozót megelőzően megbeszélést folytatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának veze­tőivel. Bugár Béla pártelnök és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a találkozó után elmondta: az MKP vezetői igen korrekt­nek tartják, hogy a magyar miniszterelnök és kormányának tagjai egyetlen szlovákiai látogatásuk alkalmával sem mulasztják el, hogy az MKP vezetőivel is tárgyalóasztal­hoz üljenek. A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja egyébként egyre türelmet­lenebbül szorgalmazza, hogy a Dzurinda- kabinet ratifikálja az európai kisebbségi nyelvek chartáját, teremtse meg a szlová­kiai magyar pedagógus-utánpótlás feltéte­leit, adja az önkormányzatok kezelésébe a „gazdátlan” földeket, és a közigazgatási reform végrehajtása során ne szabdalják fel a szlovákiai magyarok regionális sta­tisztikai többségét őrző területeket. Prodi kissé csalódott, de nem maradtak bővítést lassító, nyitott ügyek Nizza Hétfőre virradóra az EU niz­zai csúcsértekezletén meg­született a megállapodás az intézményi reformokról. A legkényesebb területen- a tagországokra jutó sza­vazati súlyok újraosztásá­ban - csak kisebb módosítá­sokat hajtottak végre. Fennmaradt a szavazategyenlő­ség a négy legnagyobb tagállam- Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A megegyezést az tet­te lehetővé, hogy Belgium is fel­adta ellenállását, s belegyezett ab­ba, hogy eggyel kevesebb szava­zata legyen, mint Hollandiának. Az Európai Unió „tartja szavát, és 2003. január elsejétől - amint vállalta Helsinkiben - nyitva tart­ja kapuit azon tagjelölt országok előtt, amelyek készen állnak a kü­FELJ0V0BEN AZ EURÓPAIAK A bruttó nemzeti termék alakulása az előző évhez képest, százalékban 5,1 szöb átlépésére” - jelentette ki Jacques Chirac francia elnök. Az EU soros elnökségét betöltő Fran­ciaország államfője az unió re­formjáról tartott nizzai csúcsérte­kezlet után beszélt erről a sajtó képviselői előtt. Kifejezte remé­nyét, hogy az EU-bővítés útját egyengető nizzai szerződést a tagállamok 18 hónapon belül ra­tifikálják. Az Európai Unió eddigi leg­hosszabb csúcsértekezletét köve­tően, a tegnapi sajtóértekezleten Romano Prodi, az Európai Bizott­ság elnöke némi csalódottságá­nak adott hangot az eredménye­ket illetően. Prodi mindenekelőtt azt sajnálta, hogy bizonyos fontos területekre nem sikerült kiterjesz­teni a többségi szavazás alapján hozandó döntést egyes országok leküzdhetetlen ellenkezése miatt. Prodi az EU-bizottság nevében kötelezettséget. vállalt: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a testület továbbra is az eu­rópai politika motorj^ maradjon, és továbbra is érkezzenek készte­tő lökések a bizottságtól. Megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a csúcstalálkozó nem hagyott hát­ra olyan ügyeket, amelyekről ké­sőbb, pótlólagosan kellene dönte­ni, és megteremtette az EU bőví­tésének előfeltételeit. Az uniós országokat egyéb­ként bizakodással tölti el, hogy csökkent az olaj világpiaci ára, némileg erősödött a közös pénz, az euró, aminek köszönhetően a földrész megőrzi versenyképes­ségét az Egyesült Államokkal és Japánnal. ___________________■ M ádl Ferenc Helsinkiben Meri észt, Halonen finn és Mádl Ferenc magyar államfő a kongresszuson. fotó: epa Helsinki Újabb távlatokat nyithat XXI. századi szerepvállalá­sunkban a Finnugor Népek III. Világkongresszusa - mondta Mádl Ferenc tegnap a tanácskozás megnyitóján. A skandináv ország fővárosában húsz finnugor nép hatszáz képvi­selője jelent meg a rangos társa­dalmi eseményen. A vélemény- cserén szó esik a rokon nemze­tek kulturális, gazdasági és poli­tikai integrációjáról, illetve nem­zeti önmegvalósításukról, küz­delmükről a fennmaradásért. A résztvevők között egyaránt meg­találhatók kutatók, parlamenti képviselők és a Finnugor Ifjúsá­gi Mozgalom tagjai. A tanácskozást a házigazda Finnország államfője, Tarja Ha­lonen nyitotta meg, s beszédet mondott Lennart Meri észt ál­lamfő is. Halonen asszony, aki egyenesen az EU csúcsértekezle­téről érkezett a megnyitóra, úgy fogalmazott: Nizzában megerő­sítést nyert, hogy Magyarország és Észtország az elsők között lép­het be az unióba. „Nemsokára azt mondhatjuk, isten hozta önö­ket az Európai Unióban” - mond- ta a vendéglátó ország elnöke. ■ Iliescu fölényesen győzött Bukarest A szavazók több mint két­harmada voksolt a szocia­lista Ion Iliescura, míg el­lenfele, a Nagy-Románia Párt vezére alig egyhar- madot kapott. A hágai nemzetközi bíróságnál fogja megtámadni a szavazás eredményét a vesztes, a szélső­séges nézeteket valló Comeliu Vadim Tudor, mert szerinte „Ro­mánia XX. századi történetének legnagyobb választási csalása történt.” Sajtókommentárok szerint a vasárnapi második fordulóban a jobboldal a baloldallal szava­zott. A régi-új államfőt csak egyetlen központi lap, a naciona­lista hangvételű Jurnáiul Natio- nal üdvözölte azzal, hogy „Ilies­cu visszatért, megkönnyebbül­ten fellélegzett Románia”. A Ziua című napilap arra hívta fel al figyelmet, hogy a mai Ilies­cu nem ugyanaz, mint az 1996- ban vesztesként távozó politikus, s pártja is sokat változott az el­lenzékben töltött négy év alatt. Az államfőre és a PDSR-re ugyan­akkor súlyos felelősség neheze­dik: „most nekik kell azt a ször­nyeteget semlegesíteniük, amely­nek létrehozásában a kilencve­nes évek elején hallgatólagosan részt vettek” - hangsúlyozza a kommentár. ■ Bush-Gore-viadal Washington Az Egyesült Államok legfel­sőbb bíróságán megkezdő­dött George Bush republiká­nus, illetve Al Gore demok­rata elnökjelölt ügyvédei­nek szóbeli meghallgatása. A november 7-i amerikai elnök- választás óta már sokszor véle­kedtek úgy a szakértők, hogy elérkezett a végleges döntés órá­ja. E feltételezések eddig téves­nek bizonyultak. Ha az amerikai legfelsőbb bí­róság most helyt ad Bushék tilta­kozásának, akkor Gore számára lezárul a további küzdelem lehe­tősége. Ha azonban ez nem tör­ténik meg, és nyitva marad a to­vábbi kézi szavazatszámlálás le­hetősége, akkor az erősíti majd a csatazajt az alkotmányjogi és politikai küzdőtereken. A legfrissebb közvélemény­kutatási adatok szerint egyéb­ként az amerikaiak továbbra is csaknem fele-fele arányban meg­osztottak: a megkérdezettek 49 százaléka úgy vélekedik, nem kellene engedni a további kézi számlálást, 47 százalék más véle­ményen van. Csakhogy a bírósá­gi döntéseket nem lehet közvéle- mény-elvárásokra alapozni- ■ HÍREK RÖVIDEN Vizsgálat Izraelben Izraelben megkezdte az összetűzések okainak ki­vizsgálását az a nemzetközi bizottság, amelyet George Mitchell egykori amerikai szenátor vezet. Eközben újabb izraeli-palesztin összecsapások vol­tak a palesztin területek határán. Arafat palesztin elnök sürgette Moszkvát és Washingtont, hogy te­gyenek lépéseket „az izraeli katonai eszközök al­kalmazásának kiterjedése” ellen. Olajat élelmiszerért Az iraki kormány elfogadta az Olajat élelmiszerért elnevezésű program meghosszabbítását. Az irakiak így hozzájuthatnak az alapvető élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és orvosi segédeszközökhöz. Cse­rébe a világszervezet megszabja az eladható olaj mennyiségét, és részt vesz az ár megállapításában. Katasztrófa Kínában Negyvenketten meghaltak, hat ember eltűnt, ami­kor robbanás történt egy kínai szénbányábaa A tragédia egy hete történt, de csak most hozták nyil­vánosságra. A világ legnépesebb országában a hi­ányzó óvintézkedések miatt gyakran fordulnak elő bányabalesetek. Tanácskozás a sivatagosodásról Az ENSZ védnöksége alatt tanácskozás kezdődött Bonnban, amelyen 170 ország mintegy kétezer kül­dötte vitatja meg a világszerte tapasztalható sivata­gosodás problémáját. A talaj kiszáradása 1,2 mil­liárd ember megélhetését fenyegeti, terjed a sze­génység, és az ínség elől milliók menekülnek. Vádemelés Pozsonyban Milan Z.-t, a szlovák SIS hírszerzésének vezetőjét azzal vádolják, hogy tizenöt titkos szabotázsakció előkészítésére utasította munkatársait. A Magyar- ország ellen irányuló, „Balaton” fedőnevű akció „magyarországi politikai körök lejáratását célozta”. A „Híd” fedőnevű akció viszont azt szolgálta, hogy megingassa Ausztria Németország iránti bizalmát. Csernobil átalakítása Akár száz évig is eltarthat a fűtőanyagmassza kivo­nása a csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant 4. blokkja fölé emelt betonszarkofágból - nyilatkoz­ták az erőmű illetékesei. A szarkofág környezetvé- delmileg biztonságos létesítménnyé alakítását cél­zó program keretében a kivonásra vonatkozó dön- tést várhatóan 2005 áprilisáig hozzák meg.______■ AZ ORRÁVAL ÍR. A Guinness-rekordok könyvbe szeretne bekerülni „művészetével” Tapan Dey kalkut­tái diák, aki nemcsak a szaglószervével képes írni, hanem mindkét kezével egyszerre, ráadásul akár különböző nyelveken is._________________________________________ ___________fotó, europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom