Petőfi Népe, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-29 / 279. szám
_________Hétköznapi Európa_________ K ifelé a labirintusból Én egyáltalán nem csodálkozom Svejken. Amikor Lukas főhadnagy elküldte borért a Nitra utcába, akkor pont az ellenkező irányba ment véletlenül, ami oda torkollt, hogy pár száz kilométerrel odébb az ellenség karmaiba futott. Itt Kelet-Közép-Európában, kérem, igen nehéz ám tájékozódni. A szó átvitt és szoros értelmében egyaránt. Igaz ez az országokra és különösen a nagyvárosokra. Itt van például Budapest. Daidalosz labirintusa ehhez a városhoz képest könnyed kirakójáték nyolc éven aluliaknak. Igazán nem akarok dicsekedni, de számos európai nagyvárosban már eligazodtam autóval - Bécs, Graz, München, Firenze ám ez nagyon kevés az önbizalomhoz. Ha Kecskemétről Pestre indulok, egyből belém áll a félsz. Ugyanis már a Határ úthoz közeledve úgy elbizonytalanodom, mint süldőlány, amikor először megy a faluszéli kúthoz, ahol pelyhedző bajszú legények merik neki a vizet. Itt észen kell lenni. A segítség ugyanis nem ér semmit. Budapesten az égvilágon semmit. Olyan útjelző táblák vannak a városban kifüggesztve, amelyek igen alkalmasak arra, hogy kereskedelmi vetélkedők során milliós nyereményeket sorsoljanak ki a szerencsés megfejtőknek, de eligazodásra semmiképp. Pedig én még ráadásul magyar is vagyok! Mit csinálhatnak a külföldiek? A legjobbat mégis Harkányban láttam az elmúlt hétvégén. Drávaszabolcs határátkelő, a magyar horvát-határ egyik legforgalmasabb állomása Harkánytól három kilométerre van. Egy szép négysávos sugárút vezet át a városon, a végén egy tábla szemből. De ott véget is ér az út. Három nyíl mutatja az utat: balra Siklós, jobbra Drávacsehi, egyenesen Drávaszabolcs a határátkelő. Csakhogy egyenesen nem lehet menni, mert ott egy ház. Vagy jobbra, vagy balra. Mindenki leáll az út szélén, megkérdezni, hogy merre tovább? Jobbra. Mindez egy táblán múlik. Az Európába vezető utat nem csak doktori disszertációkban lehet okosan feltárni. Érdemes az út szélére kitett táblákra is gondolni. Már cSak azért is, hogy tudjuk, merre menjünk. HÁMORI ZOLTÁN Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A természetvédelemnek egy a nyelve A fenntartható fejlődés alapjait jelentik a hazai nemzeti parkok vítaná a gazdák és a természetvédelmi szakemberek viszonyát, amikor például a védett állatok kárt okoznak a termésükben. Ugyanakkor további területeket kell vásárolnunk azoktól, akik hajlandók lennének eladni földjeiket, mert nem vállalják a védettséggel járó kötelezettségeket. Szükség lenne még a személyi állomány bővítésére is, mert például az unió több országában tízszer annyi ember felügyel egy területet, mint nálunk. így elejét tudnánk venni a rongálásoknak, a falopásoknak. Meg kell jegyeznem, hogy a létszámA kecskeméti természet házában a szakemberek gyakran tartanak iskolásoknak előadást. Felvételünk is egy ilyen órán készült. fotói k a. Milyen a magyar természetvédelem állapota? Nemzeti parkjaink megfelelnek-e az EU elvárásainak? Dr. Albrecht Sándor igazgató elfoglaltsága miatt dr. Tölgyesi Istvánt, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik felügyelőjét kérdeztük arról, hogy hol is tartunk a felzárkózás tekintetében. Kiskunsági Nemzeti Park Az interjú tartalmazza dr. Albrecht Sándor igazgató úr, és a nemzeti park szakembereinek a véleményét.- Hozott-e lényeges változásokat a rendszerváltás a magyar természetvédelem területén?- Lényeges változást nem, mert a természetvédelemnek a világon mindenhol egy a nyelve. A honi természetvédelmünk pedig mindig is az egyik legjobb szférája volt a nemzetközi kapcsolatainknak. Ugyanis nálunk olyan bőségesek és egyedülállóak a természetvédelmi értékek, hogy a nyugati szakemberek zömét idevonzza. Az alapvető EU-kritéríamokkal már rendelkezünk. A törvényes védelem - a természetvédelemről szóló kerettörvény megalkotásával - hosszú távra megoldódott. Intézményi rendszerünk korszerű.- Miért kuriózumok a magyar természetvédelmi területek?- Elsősorban azért, mert a mi természetes élőhelyeink száma a nyugati országokéhoz viszonyítva lényegesen több. Ez abból adódik, hogy ezekben az országokban bár magasabb a környezetvédelmi tudatosság, a gazdasági fejlődésük felgyorsulásával azonban nem tartott lépést a természetvédelmük, ezért az értékes területeik nagysága jócskán lecsökkent. A másik pedig, hogy vannak olyan egyedülálló látványosságaink, mint például a szikes, homokos területek élővilága, amelyek rajtunk kívül sehol a világon nem találhatók.- Nálunk is volt egy elég erőszakos iparosítási hullám, de a természetvédelmünk mégsem,sínylette meg. Mi ennek az oka?- Érzékeny a kutatói gárdánk. A tudományos és közéleti szakembereink mindig különös hangsúlyt fektettek a természet- védelemre. Ennek az eredménye, hogy a hetvenes években megalapított első négy nemzeti parkunkkal már megkezdtük a felzárkózást. Ezt követte még öt, így van a mai napig kilenc nemzeti park hazánkban. . - Mi az, amiben már EU-kompatibilisnek mondható a honi természetvédelem?- Az alapvető EU-kri- tériumokkal már rendelkezünk. A törvényes védelem a természetvédelemről szóló kerettörvény megalkotásával hosszú távra megoldódott. Intézményi rendszerünk korszerű. Létezik önálló környezetvédelmi tárcánk, kilenc nemzeti parkunk pedig regionális természetvédelmi területi hatóságként működik. A költségvetés pénzt rendelt ahhoz, hogy a legértékesebb természetvédelmi területeink állami tulajdonba kerüljenek. A törvény hatására már kétszázezer hektárt megvásárolt az állam, bár a folyamat megtorpant, a törvényt végre kell hajtani, mert ez a tendencia szerte a világon.- Milyen területeken vannak még hiányosságaink?- Fontos lenne, hogy a törvénykezésünk végre kitérjen a kompenzáció és a kártérítés megoldására is, mert a természetvédelmi kerettörvényben nincs ezekre végrehajtási utasítás. Ez azért volna fontos, mert janövelés megoldást kínálna a nyelvtudással rendelkező, fiatal, állástalan erdészek és biológusok számára is.- Akkor lényegében a természetvédelem területén már EU-konformok vagyunk.- Alapvetően igen. Azonban elkerülhetetlen a teljes körű jogharmonizáció ezen a területen is. Ha a hiányosságainkat is pótoljuk, akkor az elsősorban nekünk ' jó. Mert ezek a védett tájak megfelelő infrastruktúrával gazdasági értelemben is tényezők lehetnek, hiszen tömegesen vonzanák a természetszerető embereket a világ minden tájáról. Továbbá bázisterületek is lehetnek a fenntartható fejlődésnek a természetkímélő gazdálkodási módoknak. KA. Az unióról röviden A Külügyminisztérium ismeretterjesztő anyagai Külügyminisztérium Mi kell és érdemes tudni az EU-ról? Az ismeretek megszerzése nem egyszerű dolog. A Külügyminisztérium kiadványokat juttatott el az iskolákba, melyeket haszonnal forgathatnak a diákok. Hány ország az unió tagja? Mennyien is laknak ott? Vajon milyen nyelven beszélnek? Holó unió életét. Összesen 19 rövid, könnyen áttekinthető anyag szól az EU-ról. A nyelvezete egyszerű, jól érthető. A bonyolult uniós kérdéseket a szerzők közérthetően tálalják. Könnyen megérthe- tők például az unió mezőgazda- sági problémái. Arra is választ kaphatunk, hogy a magyar agrár- gazdaság számára milyen előnyöket, Uletve esetleg gondokat jelent majd a belépés. Szó van a kötetekben a közös pénzről, az Néhány kiadvány a 19 darabból álló sorozatból. FOTÓI B. ZS. gyan tudják egyeztetni érdekeiket? Egyáltalán miért is jött létre az eddig ismert világ legszínesebb nemzetek felett álló egysége? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok a diákok, tanárok, akik az Engem is érint sorozat füzeteit forgatják. Az anyagok a Külügyminisztérium felügyelete mellett jelentek meg a kormányzati közvélemény-felkészítési program keretében. A brosúrák kiadásának a célja az volt, hogy mind többen megismerjék a 15 tagállamból áleuróról. Arról is olvashatnak, hogy miért is lehet útlevél nélkül Finnországtól Portugáliáig utazni. A kérdések között szerepel az is, hogy mi mit kaphatunk, Uletve adhatunk a közösségnek. A kiadványok a kormányzati pénzek mellett az Európai Unió Phare-programja támogatásával jelentek meg. További információkat a Külügyminisztérium EU Politikai Kapcsolatok Főosztályán Tormássy Zsuzsától lehet kérni. Tel.: 1/458-1422 B. ZS. Közös hadsereg magyarokkal Egy zászlóaljat, egy légvédelmi alakulatot ajánlottunk fel Nyugat-Európai Unió Háromszázötven katona. Egy légvédelmi szakasz. Ezt ajánlottuk fel az uniós hadseregnek. A közösség ütőképes alakulat létrehozásán dolgozik. Magyarország egy körülbelül 350 főből álló gépesített lövész zászlóaljat, valamint egy 20-25 fős Mistral légvédelmi szakaszt ajánl fel az Európai Unió 2003-ra felállítandó gyors reagálású kontingensébe. Ezt Szabó János honvédelmi miniszter közölte a brüsszeli politikusokkal, amikor részt vett az EU és az uniós tagjelöltek, valamint a nem EU-tag európai NA- TO-országok a közelmúltban Brüsszelben tartott felajánlási konferenciáján. Az EU+15, illetve EU+6 keretben tartott tanácskozásokra egy nappal azután került sor, hogy az uniós tagországok védelmi miniszterei hivatalosan is bejelentették hozzájárulásukat a 60 ezer főnyire tervezett haderőhöz. Az eddigi keret 100 ezer fő, amelynek fegyverzetéhez 400 harci repülőgép és 100 hadihajó tartozik. A magyar részről felajánlott zászlóalj felszereltség és minőség tekintetében a Koszovóba .vezényelt alakulathoz hasonlítható, és szükség esetén nagyon rövid időn belül bevetésre kész állapotba hozható. Fenntartása évi mintegy négy-ötmilliárd forintba kerül majd. Tüntetés Bulgáriában Vízumügyek- Mintegy háromezer ember vonult az utcára vasárnap Szófiában amiatt, hogy az Európai Unió továbbra is fenntartja a bolgár állampolgárok számára a vízumkényszert. A megmozdulás résztvevői „lerombolták azt a schengeni falat”, amelyet jelképesen kartondobozokból emeltek. Bulgária és Románia az egyedüli két ország, amellyel az Európai Unió már elkezdte a tárgyalásokat a majdani csatlakozásról, de állampolgáraiknak továbbra is vízumra van szükségük, ha az EU-országokba kívánnak utazni. ■ Mérföldkövek a csatlakozásig « Mérföldkövek a csatlakozásig * Mérföldkövek a csatlakozásig A svédek másként gondolják Nem tűnik jó elképzelésnek a nagycsoportos bővítés terve Svédország mint az EU miniszteri tanácsának következő soros elnöke elutasítja a „nagycsoportos” bővítés gondolatát. Ragaszkodik a tagjelöltek egyéni teljesítményének megítéléséhez. Ezt a svéd külügyminiszter asszony közölte egy német lappal. Anna Lindh a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva csalódást keltőnek nevezte az Európai Bizottság november 8- án közzétett jelentését. Január elsején kezdődő EU-elnöksége alatt Svédország áttörést kíván elérni, és arra fog törekedni, hogy a legfölkészültebb tagjelöltekkel már 2001-ben lezárulhassanak a csatlakozási tárgyalások mondta a külügyminiszter a német konzervatív újság stockholmi tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió korábban azt ígérte: 2003-ban készen akar állni új tagok befogadására. Svédország ezt az időpontot úgy tekinti, mint az első tagjelöltek fölvételének évszámát. - Ha tovább várunk, akkor túl nagy lesz az első körben belépők száma. A bővítés sokkal könnyebb és simább lehet, ha nem várunk 2005-ig - vélekedett Lindh, határozottan elutasítva a „big bang”, azaz a sok tagjelölt egyidejű felvételének gondolatát. A svéd kormány reméli, hogy lehetőleg minél több ország időben eleget tesz a felvételi feltételeknek. A döntő szempont azonban - tette hozzá a svéd külügyminiszter - a jelöltek közötti differenciálás elve, amellyel megakadályozható, nehogy politikai szempontok és egyes EU-tagok preferenciái szerepet játszhassanak. A tárgyalásokat ezért azokkal az országokkal kell folytatni és lezárni, amelyek készek erre - idézte Anna Lindh szavait a FÁZ. Berlini megfigyelők a fenti kijelentésben burkolt oldalvágást látnak Berlin irányában. A német diplomácia ugyanis az utóbbi hónapokban többé-ke- vésbé nyíltan értésre adta, hogy számára elképzelhetetlen a bővítés első köre Lengyelország nélkül. A svéd külügyminiszter egyúttal elutasította az Európai Bizottság esetleges karcsúsítását, amelyet újabban Berlin és Párizs is szorgalmaz. Lindh szavai szerint „a bővítést úgy kell végrehajtani, hogy minden országnak legyen EU-biztosa. A bizottságba vetett bizalomhoz hozzátartozik az a tudat, hogy ez a testület az összes tagországot képviseli”.
