Petőfi Népe, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-03 / 257. szám
4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT DIAGNOSZTIKA VII. 2000. November 3., péntek Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjak, hogy mi haja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztikához persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell. Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Sorozatunk utolsó részében azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, patológia) dolgoznak. Ma kecskeméti és kis- kunhalasi orvosokat ismerhetnek meg. Tanulságos esetek DR. HAMAR SÁNDOR 1951-ben született Mező- szilason. 1976- ban végzett a POTE-n, azóta dolgozik a halasi kórházban. 1980-ban szakvizsgázott patológiából. Nős, két gyermeke van. Dr. Hamar Sándor szerint rá is vonatkozik az a régi mondás, hogy kórboncnok nem lesz valaki, hanem marad. Eredetileg belgyógyász szeretett volna lenni, ám amikor gyermek- gyógyász feleségével Halasra kerültek, a kórboncnoki pályára nyílott lehetősége. Átmenetinek tekintette a kórboncnoki, kórszövettani szakmát. Az idők során azonban megkedvelte, megszerette ezt a területet. Véleménye szerint azért érdekes a patológia, mert ez az a szakma, amely a legteljesebben átfogja a medicina egészét. Hiszen bizonyos határokig szinte minden szakmával kapcsolatot kell tartaniuk. A patológia a kezdetekben elsősorban a halottakkal, a boncolásokkal foglalkozott. Fejlődése során azonban egyre inkább a kórszövettani és a citológiai vizsgálatok irányába tolódott, egyre kisebb anyagokból képesek egyre pontosabb diagnózisokat adni. A szokásos, rutin kórszövettani vizsgálatok egyébként a műtétek, az endoszkópos belgyógyászati vizsgálatok során nyert szövetek feldolgozásával kezdődnek. A kicsiny szövetmintákat feldolgozó automatákba helyezik. A folyamat végén - az asszisztensek segítségével - festett szövettani metszeteket készítenek, amit a patológus orvos a mikroszkóp alatt kiértékel. A látott elváltozásokról szövettani leírás, illetve szövettani diagnózis készül. A leleteket ezután visszaküldik a mintákat átadó osztályokra, ahol a kezelőorvosok - az adott diagnózis alapján - tervezik meg a szükséges terápiát. A patológusok kórszövettani- kórboncnoki munkájuk során számos elgondolkodtató esettel találkoznak. Egy ilyen, orvosgenerációk számára tanulságos érdekességre a diákévekből emlékezett vissza. Egy csecsemőből kivett „életmentő készítményről” beszélt, amelyet a legendás hírű Rományi György professzor gyűjteményében látott. Egy csecsemő tüdejéről van szó, áld visszatérő, antibiotikumra nem gyógyuló tüdőgyulladásban halt meg. Az elhunyt kisgyermek hörgőjében a boncolás során egy belélegzett, a légutakat szelepszerűen lezáró babszemet találtak. Amennyiben az orvosok visszatérő, kezelésre nem gyógyuló tüdőgyulladással találkoznak, általában idegen test belégzésére is gondolnak. - Az idegen test időben történő eltávolításával teljes gyógyulás érhető el - mondta dr. Hamar Sándor. Az ilyen és az ehhez hasonló példák tanítanak. Tehát nem véletlenül írták latinul a régi bonctermek bejárata fölé, hogy „Itt a holtak tanítanak...” A kecskeméti megyei kórház egyik legnépszerűbb, a betegek körében is elismert és szeretett orvosa dr. Lesz- nyák József. Több mint harminc éve dolgozik az intézményben, s meghatározó szerepet játszott abban, hogy a korszerű patológiai eljárások egyik elismert hazai központjává válhatott a megyei kórház. Az osztályon - melynek két részlege a kórbonctan és a kórszövettan - négy patológus és négy boncmester dolgozik. A kórbonctani tevékenység célja az, hogy a kjini- kai diagnózisok helyességét igazolják, illetve eltérés esetén azok okát megállapítsák. 1983 óta nemcsak a kórházban elhunytak boncolása, hanem a városban hirtelen elhalálozott emberek boncolása is a feladataik közé tartozik. Emellett a megyei kórház pa- tológusai látják el a halottakkal kapcsolatos szakmai feladatokat a félegyházi és a Kecskeméti Repülőkórházban is. Dr. Lesznyák József múlhatatlan érdeme, hogy az országban ő szervezte meg elsőként és egyedüliként a boncmesterképzést. 1977 óta a megyei kórházban ő képezi ki az országban dolgozó boncmestereket. Egykori tanítványai a közelmúltban alakult országos egyesületük tiszteletbeli elnökévé választották. A boncolás mellett a patológia másik területe a kórszövettani diagnosztika. Az élő szervezetből nyert szövetek vizsgálatának az a célja, hogy megállapítsák a betegség fajtáját (pl. daganat, gyulladás, más kórfolyamat), illetőleg az, hogy javaslatot tegyenek a beteg műthetőségére. A kórszövettani diagnosztikában speciális eljárásokat is alkalmaznak, így például immunológiai vizsgálatokat vagy a daganatok esetében különleges festéses eljárásokat. Lesznyák főorvos úr kedvenc szakterülete korában az érelmeszesedés vizsgálatvolt, melyet dr. Lusztig Gáborraközösen kutatott. E tárgykörbeitudomá- nyos közleményei is mejelentek, ám 1993-ban - anyagi óik miatt - a kórház megszüntette kutatólabort. így irányt váltott, a patológián - elhivatott mutatársai segítségével - új profilok alakított ki. A klinikai patológban a R. LESZNYÁK JÓZSEF 139-ben született Debrecenben. 163-ban végzett a DOTE-n, njd Nyíregyházán dolgozott. 156-ban szakvizsgázott patoló- gból. 1S8 óta dolgozik a megyei kórházán, 1991 óta a patológia osztályvezető fő- onsa. Ne, két gyermeke van. két fő profil az emlő és a vastagbél vizsgálata, illetve az aspiráci- ós citológia. Lesznyák főorvos kedvenc szakterülete a nőgyógyászati patológia, illetve a húgyhólyagtumorok vizsgálata. Dr. Szabó Zoltán urológus főorvossal azt vizsgálják, hogy milyen hatékonyságú a húgyhólyagtumor gyógyításában a gyógyszeres kezelés. AZ EMBERI TEST SEJTJEI. Különféle fajtájú sejtek alkotják a különböző testszöveteket. A vörösvérsejtek kivételével minden sejt közös jellemzője a központi elhelyezkedésű sejtmag. A sejtek alakja azonban a szövetek működésétől függően igen eltérő lehet. Ábránkon néhány testszövetet, illetve testrészt alkotó sejt látható. A sejtvizsgálat, azaz a citológia a patológia egyik ága, tehát a sejteket a patológusok vizsgálják. Az ábra részei: 1. agy, 2. vér, 3. szív, 4. izom, 5. hasnyálmirigy, 6. női ivarsejt (petesejt), 7. hímivarsejt (spermium), 8, vese, 9. máj, 10. csont, 11. tüdő. ______________■ A szö’ettan érdekli Pályaválasztásánál dőlő volt, hogy orvos családkn nőtt fel dr. Tarján Miki«. Az azonban a véletlenné köszönhető, hogy a pattó- gus szakot választotta. Dr. Tarján Miklós a kecsjmé- ti megyei kórház patológiaosztályán dolgozik immár öléve. Orvosi nyelven szólva méj,,őssejtnek" számít a fiatal o/os, hiszen még minden irároan fejlődhet. A patológiai szakzs- gát 1999-ben tette le, ilyen ívid idő alatt pedig még nem tdta eldönteni, hogy ezen a terül en belül mit szeretne majd a jrő- ben csinálni. Tarján Miklós Pécsett szle- tett. Szülei szintén orvosok,’y többek között az ő sugallatura választotta az orvosi pályátA sors hozta úgy, hogy a patolti- ára került. Nagyon jó közöss»- re és kiváló oktatókra talált ;, akiknek szakmai fejlődését s köszönheti. Az elmúlt öt évbn megszerette a patológiát, ez« belül is a kórszövettant. Véleménye szerint egy orvo nak nem szabad beszűkülnie é csak a szakmájába temetkező Az élet más területeire is kite kintést kell, hogy nyerjen. Tar ján Miklós a sportot választotta DR. TARJÁN MIKLÓS 1969-ben született Pécsett. 1995-ben diplomázott a POTE-n. 1999-ben tette le a patológiai szakvizsgát. 1995-től dolgozik a kecskeméti megyei kórház patológiai osztályán. Nős, egy gyermeke van. Orvos barátaival rendszeresen focizik, illetve részt vesz az évente megrendezett orvos-foci- bajnokságon, ahol a belgyógyász csapat tagja. Emellett a zenét is nagyon szereti, akárcsak édesapja, aki minden évben megszervezi a muzsikáló egészségügyisek találkozóját. Tavasszal a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon is fellépnek, a tervek szerint kecskeméti résztvevőkkel együtt. Tarján Miklós kedvenc szakterülete a bőr, a húgyivarszer- vek, illetve a máj kórszövettana. Egyelőre még nem tudja, hogy a jövőben mely szakterülettel foglalkozik majd, hiszen „őssejt” lévén még ki kell forrnia. Hódító úton az ASTRA CLASSIC! Már 2 233 700 Ft-tól! (5 ajtós, 1.4i, 60 LE). 75% befizetés esetén kamat- és kezelési- S5V költség-mentes hitelre! ; < , ^ .fai; * '-vw^ OPELS OPEL TORMÁSI 6000 KECSKEMÉT, Jász u. 24. Tel.: (76) 500-240 Fax: (76) 482-201 OPEL START 6301 KALOCSA, Bem apó u. 21. Tel.: (78) 461-355, Tel./Fax: (78) 462-949 OPEL AUTÓARÉNA 6400 KISKUNHALAS, Bácskai út 1-3. Tel.: (77) 423-480, Fax: (77) 423-488 OPEL CSERNI 6500 BAJA, Keleti Ipartelepi út 61. Tel./Fax: (79) 323-811 Orvosdinasztiát alapított Idősebb Szelei Béla, mindenki Béla bácsija a kecskeméti Piarista Gimnázium diákjaként került az orvosegyetemre a 11. világháború zaklatott éveiben. A háború miatt Szegedről Budapestre, majd a hallei egyetemre kellett mennie, ahol orvossá avatták. A háború után érvénytelenítették itthon a diplomáját, így 1947-ben ismét doktorált a szegedi egyetemen. 1947-ben nevezték ki a kecskeméti törvényhatósági jogú városi kórház fertőző- és tüdőosztályára, ami abban az időben a jelenlegi óvónőképző intézetben működött. Megbízták a hadigondozottak orvosi ellátásával, ami igen nagy erőpróba volt a kezdő orvos számára. Az Izsáki úti kórházban Dr. Turcsányi Ede vezetésével alakult meg a röntgenosztály 1948-ban, tőle tanulta a röntgen-alapismereteket, Benedict főorvostól a belgyógyászatot. Előbb belgyógyászatból szerzett szakképesítést, majd letette a röntgen szakvizsgát is. 1961-ben került a röntgenosztály élére, ahol 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. Több mint 100 magyar és német nyelvű tudományos munka fémjelzi életútját. ízig-vérig lokálpatrióta. Á Szelei családról már az 1700-as évekből maradtak fent emlékek, Szelei főorvos közismert és köztiszID. DR. SZELEI BÉLA 1922-ben született Kecskeméten. Az orvosi diplomáját a hallei és a szegedi egyetemen szerezte meg. 1951-ben belgyógyászati, 1953-ban röntgen szakvizsgát tett. 1947-től dolgozik a megyei kórházban. 1961-től 1980-ig a röntgenosztály főorvosa volt. Nős, két gyermeke, négy unokája és egy dédunokája van. teletben álló személyisége Kecskemét városának. Fáradhatatlanul, ma is dolgozik röntgenorvosként, és mindig jut ideje sportolásra, színházra, társasági életre. Kevesen tudják róla, hogy közép- iskolás korában országos légsúlyú bajnok volt. A művészetek iránti elkötelezettsége egy életre szól. Személyes élete valódi példaként állhat előttünk az egészséges életmód megtestesítőjeként. Orvosdinasztia alapítója: lánya, fia, unokái és a család többi tagja közül is többen választották az orvosi hivatást. Ma is találkozhatunk vele a rendelőintézet röntgenrészlegén, ahol, ki tudja, hiányunkon „nézett át és látott a veséjébe”, írta le vagy mondta el a diagnózist. ____________■ K ÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK. A radiol<;usok, azaz a röntgenorvosok munkája elképzelhetetlen a korszű berendezések nélkül. Az egyik legmodernebb képalkotó eljárás aCT.______ ____■ A sorozatot szerkesztette: Árahám Eszter Munkatársak: Sebestyén Hajnala, Paprika Tamás
