Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-31 / 255. szám
10. oldal - Petőfi Népe NAP 2000. Október 31., kedd VILÁG TAKARÉKOSSÁGI A nap ingyen melegíti a vizet Maximum 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatás A háztetőre szerelt napelemek azért jók, mert a nap ingyen süti felületüket, és így ellátják a bentlakókat melegvízzel. A napkollektor nem olcsó, és beszerelni sem az. Magyarországon a teljes energiafelhasználásnak csak ezrelékét éri el a napenergia alkalmazása. Egy szakmai tanácskozáson osztrák mérnökök adták át tapasztalataikat. Budapest- Ausztria igen elöl jár a napenergia hasznosításában. Hogyan sikerült elérni azt, hogy ennyi ház tetejére tesznek napkollektort? - kérdeztük Hubert Vehnert, a bécsi Arzenál Kutató Intézet megújuló energiaforrások részlegének vezetőjét.- Az egész önálló kezdeményezésekkel kezdődött. Ma gyakorlatilag 95 százalékát a cégek, a különböző vállalatok állítják elő a napkollektoroknak, és ezáltal olcsóbbá is vált az előállítás. Manapság évente 15 ezer berendezést építenek be Ausztriában. Összesen 2 millió négyzetméter van beépítve, minden osztrákra jut egy negyed négyzetméternyi napkollektor-felület. Ausztriában minden polgárra negyed négyzetméter napkollektor jut. Igazi áttörés akkor történt az alkalmazásban, amikor a támogatás rendszere kiterjedt az egész országra. A napenergia „ingyen” van, felhasználása kíméli a környezetet.- Önöknél hol a tetőn, hol az oldalfalon vannak különböző méretű, színű kollektorok. Min múlik az, hogy hova, és milyen kollektort kell rakni!- A napkollektorok esztétikus beépítése azért fontos, hogy az emberek elfogadják őket mint építészeti elemeket. Ezért fontos, hogy különböző színekkel kísérletezzenek, különböző nagyságokkal játsszanak az építészek. Tehát ne csak egyfajta napkollektor jelenjen meg az épületeken, hanem mindenféle méretű és színű, és különböző helyeken.- Amennyire én tudom, a napkollektorok előállítása drága, bár Ön mondta, hogy a sorozatgyártás révén olcsóbbá vált. Volt-e valamilyen vagy van-e valamilyen állami támogatás azoknak, akik végül is ezt az energiaforrást használják?- Igazán akkor volt áttörés a napenergia területén Ausztriában, amikor az egész országra kiterjedő támogatási rendszer alakult ki. Ma már azt lehet mondani, hogy körülbelül a költségek 20-30 százalékát vagy az állam, vagy pedig helyi önkormányzatok támogatják. Ez az államnak azért kedvező, mert a földgáz importja csökken.- Nálunk rendkívül kevés a kollektor. Ausztriában erőteljes az állami támogatás. Magyarországon mire számíthatunk? - kérdeztük Bohócki Fe- renctől, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosától.- Magyarországon is beindult egy ilyen aktív támogatás. Májusban kijött az első pályázati rendszer, és ezekben például a napkollektoros rendszerek támogatása - ugyanúgy, mint Ausztriában - 30 százaléka beruházási támogatás, de maximum 200 ezer forint lehet a vissza nem térítendő támogatás.- Ha valaki egy új házat épít és tervez, esetleg lehet a költségeket úgy kalkulálni, hogy egy ilyen napenergiás rendszer beleférjen, hiszen később megtérül az illetőnek. Viszont, ha valakinek régi háza van, akkor napkollektor és az úgynevezett solárbojler, napbojler felszerelése, illetve esetleg a tetőszerkezetnek a megerősítése becslések szerint körülbelül félmillió forintba kerül. Ez még akkor is nagy összeg, ha ebből esetleg 200 ezer forintot pályázaton meg lehet nyerni.- Egy utólagos beépítés mindig többe kerül. Hiszen egy meglévő épülettetőt kell megbontani vagy átalakítani. De azt is tudomásul kell venni, hogy ez nem Magyarország összes házára vonatkozik. Ez pillanatnyilag egy induló program, tízéves program. Tehát a tíz év folyamán úgy alakulhatnak a támogatási rendszerek, úgy alakulhat a jövedelem, hogy egyre több család tud ilyet fölépíteni a háza tetejére. Ezzel csökken a gáz-, esetleg az olajfogyasztás vagy a villa- mosenergia-fogyasztás. Ami azt jelenti, hogy nem szennyezi a környezetet. Elvileg szinte ingyen van az energia, és ezáltal sokkal kevesebb lesz a lakosság energiaköltsége - vélekedett Bohócki Ferenc. ________________________________________________________MR A takarékszövetkezetek előtt is az integráció a járható út A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK RÉSZESEDÉSE A LAKOSSÁGI BETÉT- ÉS HITELPIACON (1993-1999) md Ft és % 1993 1994 • 1995 1996 1997 1998 1999 99/93 99/98 Összes lakossági betét 696 866 1091 1410 2097 2495 2736 393 110 491 527 652 803 1574 1889 2167 441 115 Deviza 205 294 439 607 523 616 648 316 105 Tksz. lakossági betét 85 95 98 123 153 244 290 341 119 Tksz. piaci rész Ft-ban % 17,4 16,5 15,0 15,3 9,7 12,9 13,4 77 104 Tksz. rész lak. betét % 12,3 10,9 9.0 8,7 7,3 9,8 10,6 86 108 Öszes lakossági hitel 240 275 250 203 180 267 347 145 130 Tksz. lakossági hitel 34 38 34 36 35 48 66 194 138 Tksz. piaci rész hitel % 14,1 13,6 13,5 17,3 18,9 18,0 19,0 135 106 Forrás: MNB, OTSz Aki nagyobb tőkével, betétállománnyal rendelkezik, nagyobb banki ügyleteket bonyolíthat le. Eszerint a logika szerint a nagybankok előnyben vannak a kis takarékszövetkezetekkel szemben. Ennek ellenére utóbbiak nem adják fel a versenyt. Az elmúlt években 70 takarékszövetkezet vett részt egyesülésben. Az integrációtól remélik a talpon maradást.- Általános a vélekedés, hogy a harmadik évezred elején inkább a nagybankoknak van lehetőségük a talpon maradásra, a fejlődésre. Folyamatos banki koncentráció jellemzi a helyzetet. Hogyan tudják állni a sarat a jellemzően apró takarékszövetkezetek Magyarországon? - kérdeztük Szőke Andrástól, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökétől.- A koncentráció, a tőkeegyesítés a takarékszövetkezeti körben is zajlik: az elmúlt években 70 takarékszövetkezet vett részt egyesülésben. Emellett az igazi válasz erre, hogy rendszerben dolgoznak a takarékszövetkezetek. Egy ösz- szefüggő integráción belül, ahol ugyan őrzik az önállóságukat, a jogi személyiségüket, de együttműködő üzleti fellépést valósítanak meg. Enélkül valóban nem tudnának a bankokkal versenyben lenni. Úgy véljük, helyzeti előnyét ez a rendszer sohasem kell, hogy feladja: az ügyfél közelségét, az ügyfél ismeretét és a helyi döntésnek a lehetőségét. Amikor kistérségi alapú regionális fejlesztések indulnak, ebben a szituációban, ezzel a lehetőséggel a takarékok jól tudnak élni.- A bankok leggyorsabban az informatika területén fejlődnek - akár az internet, Telebank, a kártyahasználat -, ezt tudja-e követni a takarékszövetkezeti hálózat?- Igen, gyakorlatilag túl vagyunk egy komolyabb informatikai fejlesztésen. Jelentősen nőtt a kártyaszám, és az elektronikus banki szolgáltatásokban is komolyan előreléptünk. Emellett azért nem lényegtelen, hogy a magyar- országi bankfiókok közel kétharmada a takarékoknál van, tehát 1755 helyen vagyunk elérhetők. Tehát komoly fejlesztések történtek a pénzkímélő megoldásokra a banki automaták kihelyezésére, de nem adjuk föl a pénzintézeti tevékenység személyes részét sem - erősítette meg Szőke András. A takarékosság fura módja Budapest Az „üzemanyag-turizmus” évente több mint 100 milliárd forint veszteséget okoz a nemzetgazdaságnak. Ezenkívül jelentős környezeti károkhoz is vezet. Ezt mutatják a Levegő Munkacsoport számításai. A lapokban kiadott közleményükben kifejtik: a személy- gépkocsiknál 70, a teherautók és buszok esetében 600 literes átlagos tankkapacitással számolva mintegy 1,1 milliárd liter benzin és gázolaj kerül a szomszédos országokból Magyarországra. Ebből 260 millió litert magyar állampolgárok, 824 millió litert pedig külföldiek hoznak be az országba, amivel 16 milliárd, illetve 58 milliárd forintot takarítanak meg. Takarékoskodjon Ön is az OTP Rt.-vel! Ma ünnepeljük a takarékos- sági világnapot. Az OTP Bank Rt. Dél alföldi Régiójának ügyvezető igazgatója, Szász János ebből az alkalomból tartott tegnap sajtó- beszélgetést, ahol a takarékossági világnapról, a bank életéről, illetve jövőbeni terveiről adott tájékoztatást Kecskeméten. A takarékossági világnapon az 1924 októberében Milánóban rendezett, nemzetközi pénzügyi konferencia állásfoglalására és ajánlására emlékeznek világszerte. Magyarországon a takarékossági világnap hagyományosan az OTP Bankhoz kötődik, amely 1964-ben csatlakozott a milánói konferencián megfogalmazott üzenethez. Fáy Andrásnak, a magyar takarékossági mozgalom megteremtőjének tiszteletére 1984-ben az OTP Bank emlékplakettet alapított. Minden évben elismerésben részesülnek azon dolgozók, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálják a bank céljainak megvalósulását. Ma, a takarékossági világnapon emlékéremmel tüntetik ki Kecskeméten Borsódy Juliannát, Saskői Ernőnét, Bolláné Hal- mosi Ildikót, Kiss Lajost, Bilicz- ki Zoltánnét, Soltvadkerten Dobszai Ferencnét, Baján pedig Ba- lics Istvánnét. Az OTP Bank ma a legnagyobb hazai pénzintézet. A bank az elmúlt évtizedben került magántulajdonba, azóta jelentős változások történtek a cég életében. Átfogó számítástechnikai fejlesztést hajtott végre, a legkorszerűbb nemzetközi normák szerint átalakította a munkafolyamatait, radikálisan megújította szolgáltatásait. A komplex átalakítás, a jövedelmezőség és a hatékonyság folyamatos javítása tette lehetővé a szektorban elért példátlan nyereségességét, a negyvenszereplős piacon megőrzött vezető pozícióit. Több nemzetközi sajtó is pozitívan értékelte a bank tevékenységét. A Central European című lap szerint az OTP Banké volt az évtized privatizációja, továbbá az évtized legjobban fejlődő közép-európai térség pénzintézeteként emelte ki. Az OTP Bank 2000. év első fél évi mérlegfőösszege 1.813 milliárd forint volt, ami több mint két és félszerese a második legnagyobb hazai bankénak. Tervei szerint az év végére szeretné elérni a 2000 milliárd forintot. A folyamatos termék- és infrastrukturális fejlesztések révén az OTP Bank megőrizte domináns szerepét hagyományos - lakossági és önkormányzati - piacain és több új területen - a vállalati, vállalkozói piacon, a vám üzletágban, a projektfinanszírozásában és a szindikált hitelezésben - is jelentős piaci részesedést szerzett. Bács-Kiskun megyében az önkormányzatok jelentős része az OTP Banknál vezeti számláit. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a bankfiókok felkeresése nélkül, telefonon végezhető pénzügyi műveletek és a virtuális banki szolgáltatások, a telefonbank, a home banking, a mobil banking, az internet banking. Az OTP Bank kártyát bocsátott ki közösen a Metró Áruházlánccal, amellyel megkönnyítik a vásárlást. Az OTP megcélozta az akvizíciós lehetőségeket, mind belföldön, mind külföldön. Szeretné megvásárolni a PostaBankot, illetve vizsgálja a szomszédos országokban - Szlovénia, Szlovákia, Horvátország - lehetséges terjeszkedését. Az elmúlt évek fejlesztési programjai révén az OTP Bank és a leányvállalataival alkotott bankcsoport mára olyan stabil alapokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a folyamatos fejlődést, a hosz- szú távú eredményes működést és a vezető pozíció további erősítését. A kisvállalatokat a kreativitás tarthatja a nagyok versenyében Számos szakember mondja majd el gondolatait a hét elején egy konferencián. Arról, hogy mi kell az EU-hoz való felzárkózásunkhoz. A tanácskozáson Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár például arról tart előadást, milyenek a hazai kisvállalkozások esélyei a XXI. század tudástársadalmában. Őt először arról kérdeztük, lehet-e normális élete egy kis cégnek idehaza a mamutok árnyékában.- Azt gondolom, hogy lehetne esélye - mondotta Dr. Csath Magdolna. - A nagyokkal szemben a kicsik valóban nem versenyképesek egy szempontból: pénz szempontjából. A nagy cégeknek óriási az anyagi ereje, ezért tudnak egyébként reklámozni is. A kicsiknek viszont abban lehetne az erejük, hogy nagyobb a tudásuk, rugalmasabbak, vezetési technikáik emberközpontúbbak. Egy kis szervezet versenyképes tud lenni egy olyan környezetben, amit úgy szoktak nevezni, hogy tudásorientált gazdaság. Három dolgot tudnék erről mondani. Az egyik, hogy a tudás hatalom - s ezt már Bacon angol filozófus leírta a XV- XVI. században - de egy kicsit módosítanám: a hatalom alapja a tudás. A másik, hogy a legfontosabb, leginkább megbecsülendő érték a tudás. És a harmadik: a cégek és a nemzetek nem a fizikai erővel, az idegekkel, a kitartással versenyeznek. Hanem azzal, hogy új dolgokat tudnak kitalálni, ötleteik vannak, innovatívak, kreatívak. A kisvállalatok jobban képesek erre, mint a nagyok. Például a finnek- Az utóbbi évtizedben sokszor elmondják - Magyarország bővelkedik tehetségekben, de ők külföldön hasznosítják munkaerejüket. Hiányzik a koncepció az itthon tartásukhoz. Miért nem sikerül ez nekünk?- Az Európai Uniónak csodálatos programjai vannak a tudáshasznosításra. Ott alapvető kérdés, hogy a kis cégeknek legyen arra lehetőségük, hogy nagy tudású szakembereket alkalmazzanak. A finnek például arra szorítják a kis cégeket, hogy vegyenek fel kutató-fejlesztőket, egyetemi oktatókat. Az állam a bérük egy részét finanszírozza a „kicsik” részére. Úgy látom, hogy a rendszerváltás óta érdemben nem volt olyan gazdaságstratégia Magyar- országon, hogy a kis- és közepes cégeket helyzetbe hozzuk. Az egyedüli megoldás, amellyel minden kormány küszködött eddig, az az volt, hogy „tegyük őket beszállítókká”. A beszállítói programnak megvannak a maga gondjai. Ha az illető külföldi cég veszi a kalapját és elmegy, gondoljunk a Mannesmannra például, az ösz- szes beszállítója piac nélkül marad. Ez a szerencsétlen vállalkozó már nem sokat tud tenni. Kivihető profit Azt szokták pozitívumként felhozni, hogy megtanul egy munkakultúrát, korszerűbb technológiákat. Mert a kormány úgy bátorítja a beszállítói programot, hogy bizonyos anyagi támogatást ad az ilyen kapcsolatok kialakítására, de ebből igazi haszna a nagy cégnek van. Ugyanis ezek a beszállítók nagyon olcsók. Ami azt jelenti, hogy a multinacionális vagy globális cég költségeit csökkenti az, hogy neki van egy magyar beszállítója - s így növeli kivihető profitját. Támogassuk azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek hálózatokat hoznak létre. Például gabonatermelésből lesz a liszt, a kenyér, a péksütemény, ez egy értékteremtő láncolat. Ha ennek minden szereplője magyar, akkor egyrészt az összes profit, ami termelődik, ebben az országban marad. Ezenkívül kialakulnak egymásra épülő magyar munkahelyek, és a hazai piacnak az igényei szerinti termékek születnek meg. Hazai tudásból- Mostanában úgy tűnt, hogy szaporodnak a vállalkozásfejlesztő hitelek.- Ott kezdődik a probléma, hogy a GDP-növelés bűvöletében élünk. Ahhoz, hogy ezt a nemzetet át lehessen vinni abba az úgynevezett tudásorientált gazdaságba, ahhoz az kellene, hogy ne azt a GDP-t imádjuk, amelyik jelentős többségét külföldi cégek termelik meg. Es mivel mi az egyik leg- globalizáltabb ország vagyunk a világon, ez azt is jelenti, hogy szabadon mozgatni lehet a pénzt, tehát ki is vihetik. És ki is viszik természetesen. A hazai tudást kellene kihasználni olyan módon, hogy itthon maradjon annak eredménye. A hazai tudásból legyen termék, a terméket lehetőség szerint hazai és közepes vállalkozók termelhessék. Legalábbis egyenlő esélyeik legyenek, de hozzátenném, hogy jobb esélyeik legyenek, mert milyen kormány az, amelyik nem a saját vállalkozóit támogatja, hanem a külföldi vállalkozókat? - kérdi Dr. Csath Magdolna. MR
