Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
2000. Október 27., péntek G A Z D A S A G I TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Vám- és pénzügyek az ezredfordulón Vám- és pénzügyek a harmadik évezred küszöbén címmel szakmai konferenciát rendeznek november 2-án. A tanácskozáson a többi között előadások hangzanak el az EU-jogharmonizáció keretében szükséges vámjogszabály-változásokról, az adójogszabályok vállalkozókat érintő várható módosulásairól, továbbá az OTP Bank vámüzletági tevékenységéről. A konferencia néhány témáját érinti összeállításunk. Magyarország megbecsülését, a külföld érdeklődését jelezte és jelzi, hogy több mint tizenhétmilliárd dollár működő tőke áramlott be az országba. Világcégek valósítottak meg itt fejlesztési programokat. Ahhoz, hogy a Vám- és Pénzügyőrség képes legyen az új helyzetnek megfelelni, meg kellett alkotni a kor követelményeinek megfelelő, a nemzetközi egyezményekhez igazodó törvényi, jogszabályi hátteret, hiszen a többi között ez az egyik alapvető feltétele csatlakozásunknak az Európai Unióhoz. Az utolsó vámtörvény több mint hetven éve született, és 1951. október 1-jéig volt hatályban. Ezt követően utasítások, intézkedések, rendelkezések százaival próbálták a mindenkori politikai, gazdasági elvárásoknak megfelelően korszerűvé tenni. Új vámtörvény A korszerű jogalkotás első jelentős állomása 1993-ban a szesz- és jövedéki törvény parlamenti elfogadása volt, majd 1996. április 1- jén életbe lépett az új vámtörvény. Idén júliusban került sor az utóbb említett törvény legjelentősebb módosítására. A vámigazgatás gyakorlati tapasztalatai alapján elmondható, hogy olyan korszerű szabályozásról van szó, amely az állam és az ügyfél érdekét egyaránt szolgálja. A törvény a piac valamennyi szereplője számára azonos feltételeket tartalmaz. Uniós tagsága esetén Magyarország - belátható időn belül - nem kizárólag EU-tagál- lamokkal lesz határos, így az államhatáron történő árumozgás ellenőrzésének feladata még inkább jelentőssé válik. A vámtörvény harmonizációja az unió által megfogalmazott elvárások és iránymutatások szerint kezdődött meg. Eredményeként elmondható, hogy a 2000. évi XXXII. törvénnyel bezárólag jelentős változáson ment keresztül a vámigazgatást meghatározó jogszabályi környezet az elmúlt és az idei évben. A módosítás során számos új rendelkezés, jogintézmény, eljárási szabály . került beépítésre a vámtörvénybe az értelmező rendelkezésektől a záró rendelkezésekig, tehát a módosítás a vámtörvény teljes terjedelmét érintette. A jogalkotás négy területet ölelt fel, úgy mint a gazdasági vámeljárások, az egyszerűsített vámeljárások, a kötelező felvilágosítás és a tevékenységi engedélyek új, egységes rendszere. Vámeljárási formák A gazdasági vámeljárások tekintetében az EU-vámjogszabály egységesen tevékenységi engedélyt ír elő. Eszerint az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezéséhez is tevékenységi engedély szükséges. A jelenlegi ft VÁM- ÉS ADÓBEFIZETÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSBEN __________(AZ ELSŐ 8 HÓNAP)__________ B evételek (Mrd Ft) Társasági adó 111,3 Vám- és importbefizetés 90,2 Általános forgalmi adó 775 Fogyasztási és jövedéki adó 319,3 Személyi jövedelemadó 442,2 Illetékek 36,1 Forrás: PM raktározás-vámkezelés megbontásra került, úgymint vámhatóság által üzemeltetett kézi raktárba történő tárolás, illetve vámraktárba történő vámraktározás. A vámraktározás területén új számítási módszer alapján kerül megállapításra a tevékenységi vámbiztosíték, és a nyilvántartások vezetésének szabályai változtak meg. A globalizációval járó kereskedelempolitikai változások kezelése érdekében teljes vámeljárási struktúraátalakításra volt és van szükség. Az Unióhoz csatlakozva a vámeljárásoknak fokozottan bizalmi elvre kell épülniük, ugyanakkor az ellenőrzésről sem mondhat le a vámigazgatás, amely természetesen nem jelenthet totális ellenőrzést. Érdemes megjegyezni, hogy a forgalmi adatok jelentősen növekedtek az elmúlt tíz évben, a kiviteli és a behozatali vámkezelések vámértéke mintegy ötszörösére nőtt, és a behozatali kezelések száma megduplázódott. A totális ellenőrzés tehát emiatt sem működhet, de a bizalmi elv és az áru gyors, egyszerűsített továbbításának igénye mellett továbbra is fontos érv a költségvetés bevételi forrásának biztosítása, a biztonságos ellenőrzés fenntartása. Ezt a két, alapvetően különböző feladatot csak úgy tudja a magyar vámszervezet végrehajtani, ha az eddig kizárólagosan gyakorolt vámigazgatási jogosítványok egy részét az arra jogosiútságot szerző ügyfelek részére jogszabályi felhatalmazás alapján kiadja. A törvény hatályba lépését követően azok a nagy ügyfelek, akik eddig is jelentős számú vámkezelést végeztek, és rendelkeznek a megfelelő garanciális feltételekkel, lehetőséget kaptak az egyszerűsített rendben történő vámkezeléseibe. Nem engedélyezhető egyszerűsített vámeljárás jövedéki termékekre, olyan árukra, amelyeknek behozatalát vagy kivitelét jogszabály tiltja, vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti, valamint olyan árukra, amelyekre jogszabály alapján exporttámogatás vehető igénybe. Kötelező felvilágosítás A jogszabály-módosítások sorában kiemelkedő jelentőségű és teljesen új jogintézmény a kötelező tarifális felvilágosítás (RTF) és a kötelező származási felvilágosítás (RSZF) rendszere. A RTF hat évig, a RSZF három évig érvényes vámigazgatási határozat. Lényegüket tekintve olyan határozatok, amelyek a gazdálkodó kérelmére, az általa szolgáltatott adatok tarifális és származási besorolását tartalmazva egységes értelmezést biztosítanak a vámszerveknél és más hatóságoknál. Tevékenységi engedélyek A gazdasági vámeljárások és az egyszerűsített vámeljárások tekintetében a vámtörvény egységes tevékenységi engedélyezést határozott meg. A tevékenységiengedély-kérelmek egységes nyomtatványok, amelyeket a törvény hatályba lépését követően lehet beszerezni. Az egységes engedélykérelmek lehetővé tették a számítástechnikai feldolgozást, így a kiadott engedélyekről a vámigazgatás- nak júliustól naprakész adatai vannak, istsi Európában egyedülálló Az OTP Bank vámpénztári hálózata 106 elérhetőségi pontjával a legszélesebb Magyarországon, s egyebek között olyan egyedülálló szolgáltatásokat kínál, mint a készpénz nélküli fizetést lehetővé tevő vámkártya, illetve az automata vámpénztári rendszer. Tavaly 13 ezer ügyfél 45,1 milliárd forintot fizetett be az OTP Bank vámpénztárain keresztül a Magyar Államkincstárba. Az OTP Bank vámpénztári hálózata immár két éve segít ügyfeleinek a vámügyintézés leegyszerűsítésében. A vámpénztári szolgáltatással az OTP Bank partnerei a vámhatóság által megszabott kötelezettségeiket (vám, áfa, statisztikai illeték stb.), illetve a vámbiztosíték- megfizetést azonnal rendezni tudják a bankfiókban, ahol olyan speciális bizonylatot kapnak az OTP Banktól, amely a vámtörvény előírásainak is megfelel, és a vámeljárások során azonnal felhasználható. Ameny- nyiben az ügyfélnek van az OTP Banknál pénzforgalmi vagy folyószámlája, akkor készpénzzel, átutalással, illetve bankkártyával is fizethet, ha nincs, akkor csak készpénzzel egyenlítheti ki tartozását. A vámpénztári szolgáltatást legegyszerűbben az OTP Bank által kibocsátott, Európában is egyedülálló vámkártyával lehet igénybe venni. A vámkártyát devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyiségű és devizabelföldi jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások igényelhetik. Érvényessége 2 év, éves díja nincs, így ingyen kérhető a számlavezető fiókokban. A kártya csak elektrohikits űfótí; kizárólag a vámeljárás, ‘áÖrálT tn'é'^fí-" zetendő vám-, áfa-, statisztikai illeték és egyéb, a vámeljáráshoz szorosan kapcsolódó díjak, valamint a vámbiztosítékok megfizetésére használható. Nem lehet vele készpénzt felvenni és vásárolni, így biztonságot nyújt tulajdonosai számára a visszaélésekkel szemben. A vámkártya csak belföldön, az OTP Bank vámpénztári szolgáltatást is nyújtó bankfiókjaiban, illetve az OTP Bank automata vámpénztári rendszerében (AVR) használható. Az AVR az OTP Bank olyan saját fejlesztésű speciális rendszere, amely a vámkártyával történő fizetést egyszerűsítve oldja meg, és a köztartozás megfizetését megfelelő bizonylat kiadásával azonnal, emberi beavatkozás nélkül igazolja. Használata a vámpénztári szolgáltatástól abban különbözik, hogy ezeken a speciális pontokon csak az OTP Bank vámkártyájával lehet fizetni. Az 1998 júliusában bevezetett vámkártya népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az OTP Banknál a kártyával lebonyolított forgalom az idén már meghaladta az összes vámszolgáltatással kapcsolatos befizetések ötven százalékát. Az AVR vámügynökökhöz és szállítmányozókhoz telepített hálózata 1999 óta folyamatosan bővül; az OTP Bank célja az, hogy országos lefedettséget érjen el. Idén a 106 vámpénztári szolgáltatási pontból már 30 AVR-ként üzemel. Az OTP Bank vámpénztári hálózatában a vámterhek és a vámbiztosíték megfizetésén felül vámigazgatási tevékenységekhez kapcsolódó bankgaranciát és kezességvállalást igazoló okmányokat is. kiválthatnak Bizakodó magánnyugdíjpénztárak Budapest Szövetségre lépett az öt legnagyobb magánnyugdíjpénztár. Tagjai abban reménykednek, hogy a kabinet egy két éven belül eleget tesz ígéretének: hatról nyolc százalékra emeli a magán-nyugdíjpénztári járulékokat. A nyugdíjreform elindítása óta a kormány fizeti be a tb nyugdíj- kasszájába azt a részt, amit az átlépő tagok már a magánpénz- tárakban gyűjtenek. Ez az ösz- szeg jövőre - az Orbán-kabinet számításai szerint - mintegy 70 milliárd forintra rúg. A miniszterelnök a költségvetési vitában ezekre a kiadásokra hivatkozva gyakorlatilag azt javasolta, hogy a parlament vizsgálja felül a szakemberek nem támogatták, nyugdíjreformot. A magánnyugdíjpénztárak vezeA miniszterelnök ötletét el- tői pedig úgy vélekedtek, hogy a lenzéki politikusok, független kormányfő felvetése kizárólag szakértők és nyugdíj-biztosítási politikai, s nem szakmai jellegű. MAGÁNPÉNZTÁRI TAGDÍJBEFIZETÉSEK RÍM . ■* . ‘ ‘ ■■■ I ■ "1000 -------------------------- ---------------------------------------------------------------1 998 1899 2090 A KSH-átlagkereset alapján számított, átlagos egyéni tagdíj Forrás: PSZÁF Teret a folyóknak! A parlament környezetvédelmi bizottsága már megkapta a vízügyi és a környezetvédelmi tárca közös javaslatát a hazai folyók szabályozására. Ez szorosan kapcsolódik a következő hónapok árvízi védekezésének témájához, így érthetően szóba került a tegnap befejeződött Vízkárelhárítás és a környezeti károk összefüggései című konferencián. Budapest A tanácskozáson Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy kiemelten fontos feladat a védvonalak folyamatos ellenőrzése. Mind a kormány, mind pedig az érintett szaktárcák feladata, hogy biztosítsák a megfelelő anyagi hátteret a folyó menti töltések, tározók, árterek állandó karbantartására, tq ország területének ugyanis több mint 50 százaléka árvíz által veszélyeztetett, és az évszázados töltések egy- harmada már nem kellően megbízható. Illés Zoltán hangsúlyozta: az ár elleni sikeres védekezés nem kis részben a hozzáértő vízügyi szakemberek érdeme. Hajós Béla, a közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról szólt, hogy a statisztikák szerint 2-3 évente egy-egy kisebb, 5-6 évenként közepes, és hozzávetőleg évtizedenként nagyobb árvízzel kell számolnunk. Hazánk csaknem összes folyója határainkon kívül ered ugyan, de a forrásvidékről induló árhullám a mi országunkon át vonul le. Ezt tetézi, hogy Magyarország a szomszédos országok zöménél alacsonyabb fekvésű. A közelmúlt árvizei közel 170 milliárd forintos költséget jelentettek. Be kell látnunk - tette hozzá a helyettes államtitkár -, hogy a védekezés legjobb módja a fejlesztés. Idén januárban a kormány elfogadta a tízéves fejlesztési programot, mely teljes folyógazdálkodási koncepciót tartalmaz a jövőre nézve. Mottója: „Teret a folyóknak ”, ami arra utal, hogy ezen elképzelés szerint nem a töltések magasítása a legjobb megoldás. Helyette a hullámterek visszaállítására kellene törekednünk. Nem kell kitelepítésekre gondolni, hiszen ez óriási ellenkezést váltana ki. Azt szeretnénk elérni, hogy a hullámterek - amelyek az árvíz levezetésére valók - ne szántóként, mezőgazdasági területként működjenek, hanem természet- védelmi szempontból is értékes zöld élettérként - fejtette ki Hajós Béla. (juhász)
