Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-21 / 248. szám
4. oldal - Petőfi Népe AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÜNNEPÉN 2000. Október 21., szombat Szervezkedő pedagógusok Kecskeméti pedagógusok aláírásai 1956-ból. „A polgári demokráciáról, a nacionalizmusról, sovinizmusról, a nemzeti függetlenségről és szabadságról vallott nézetek nagy fertőzést okoztak a pedagógusok körében”, sajnálkozott 1957. március 18-án az MSZMP Bács-Kis- kun Megyei Intéző Bizottsága. A jelentés a pedagógusok között végzett munka tapasztalatairól készült. Hozzátehették volna, hogy szerintük - az akkori párt- zsargonnal szólva - a nevelők álhumánus kispolgári nézetei „komoly károkat okoztak”. A kecskeméti tanárok, tanítók ugyanis megengedhetetlennek tartották a megrettent hatalom visszamenőleges hatályú statáriá- lis rendelkezéseit, amely sok száz fiatal hazafi életét fenyegette. Búzás János szakszervezeti titkár, Fazekas Ferenc tanulmányi felügyelő és Karácsony Kálmán szakfelügyelő személyes felelősségének érezte, hogy megkísérelje a szörnyűségek megakadályozását. Tiltakozó levelet címeztek a tüntetők követelésére kinevezett miniszterelnöknek, Nagy Imrének. A három példányban készült dokumentumból kettő maradt a megyeszékhelyen. Egyik Fazekas Ferenc nyugalmazott katonatelepi iskolaigazgatónál, ennek másolatát közöljük. Az aláírók közül kevesen élnek. A még köztünk lévők egyike-má- sika elfeledte, hogy mikor, hol nyomatékosította aláírásával a tiltakozást. Talán Kiss Márta - a papíron dr. Kovács Jenőné - jár legközelebb az igazsághoz. Derengő emlékei szerint az aláírók közül elég sokan az ének-zeneiben vagy a később Tóth Lászlóról elnevezett, Czollner téri iskolában dolgoztak. Szomszédságunkban működött az Iskolák alsó fokú gondnoksága, ahol napközben sok nevelő intézte ügyeit. Valószínűleg ott vállalták legtöbben az aláírás kockázatát. A névsor láttán többen felidézték az október utolsó napjaiban tartott, izzó hangulatú úttörőházi pedagógusgyűlést. Az említett Kiss Mártától tudom, hogy az énekes iskola tantestülete volt a legtájékozottabb. A véletlen úgy hozta, hogy igazgatójuk, Szent- királyi Márta a fővárosban tartózkodott október 23-án, és így a személyes élmény hitelével ismertette a históriai fordulatot. A számos kecskeméti pedagógus bátor kiállását tanúsító tiltakozó levélnek közgyűjteményben volna a helye. H. N. Hogy legyen jel... 1956 ...Hogy legyen jel címmel 11. között készítette egy férfi, aki- a forradalom idején készült és ről Kutrucz Katalin a Történeti eddig még nem publikált képek- Hivatal elnökhelyettese csak any- ből összeállított albumot jelente- nyit árult el, hogy „majdnem tett meg a Történeti Hivatal és a profi” fotós volt. A férfi özvegye XX. Század Intézet. A kötetben azt a feltételt szabta, hogy sem látható, csaknem 80 felvételt az ő, sem férje neve nem kerül- 1956. október 23. és november hét nyilvánosságra. ____________■ K ecskeméti nemzetőr Nagykanizsán Utcát neveznek el az olimpikon forradalmárról Nagykanizsán két éve márványtáblán olvasható a kecskeméti születésű Orbán Nándor neve. A néhai öttusázó olimpikonról és nemzetőrparancsnokról utcát is elneveznek a városban. Amikor Orbán Nándor tanár úr 1912-ben az ötkarikás játékok népszerűsítéséért szereplést vállalt az első kecskeméti olimpiai rendezvényen, aligha gondolta, hogy akkor kétéves fiát 24 év múltán érmes reményekkel nevezik be a sportolók nemzetközi seregszemléjére. Isten, haza, család, munka, szeretet A gyermek életútját már tizenévesen meghatározta nagyszerű fizikuma és családi környezete, valamint fölnevelő iskolája, a piarista gimnázium. Édesapját, aki 1919-től a polgári és a hozzá kapcsolt leányiskola igazgatója volt, negyvenévi szolgálat után búcsúztatták. Az ünnepi köszöntők szerint „vele a jóság és a hazaszeretet győzedelmeskedett.” Magatartását, cselekedeteit az iskola zászlószalagján olvasható jelmondata vezérelte: Isten, haza család, munka, szeretet. A kötélgyártó Orbán János Halasi-kis (ma Bajcsy-Zsilinszky) utcai házában felnőtt három fiú közül csak ketten tértek haza az első világháborúból. Lajos hősi halált halt. János, a későbbi bírósági tanácselnök századosként, Signum Laudissal dekorálva szerelt le. Az ugyanígy kitüntetett, s főhadnagyként hazatért Nándort 1926-ban az elsők között avatták vitézzé. Elsőszülöttként e címet örökölte szintén Nándor nevű fia, akit a legjobb sportolók között külön is megemlített a gimnáziumi közös értesítő. Többszörös bajnok Ludovikás tiszti növendékként a kezébe került sportkönyv hívta föl a figyelmét az öttusára. 1932 júniusában második lett a hazai országos versenyen. 1934: már a legjobb németek, svédek ellen is megállta a helyét. A honi öttusasport első nemzetközileg elismert versenyzője volt. Felavatott tüzértisztként dobogós hely reményében állt rajthoz a berlini olimpia első napján. Fél Kecskemét a rádió mellett örvendezett jó vívásának (hála az olaszországi speciális edzéseinek). A gyengébbre sikerült pisztolylövés és egy makrancos ló ellenére elért ötödik helyezését a sportág első nagy sikereként méltatták. A következő években többször nyert magyar bajnokságot, 1938-ban pedig a legjobbnak bizonyult a nagy budapesti nemzetközi versenyen. A nagyöblű sportpisztoly magyar bajnoki címével vigasztalódott 1940- ben, amikor a háború miatt elmaradt a helsinki olimpia. a lakosságot a fegyverek leadására, a nyugalom megőrzésére. Mégis letartóztatták az ötgyerekes családapát. Másodfokon, 1958. január 24-én 10 évi börtönnel büntették hazafias magatartásáért. Kecskeméten megismert felesége - dr. Virágháthy Viktor törvényszéki tanácselnök lánya - urához méltó, heroikus kitartással tartotta fenn a családot. Férje korábban kitelepített édesapjának visszakapott csekélyke nyugdíjából támogatta menyét, unokáit. Segítettek a volt tiszttársak, Unra csomagokkal külföldre menekült magyarok és a közeli erdőkben téli tüzelésre gallyakat gyűjtő Orbán fiúk. Emléktábla Az 1963-ban amnesztiával szabadult egykori olimpikonnak rendszeresen jelentkeznie kellett a rendőrségen. Boldogan vállalta el az idegenforgalmi bevétlek növelésére szervezett siófoki lovasiskola szakmai vezetését, noha tudta, hogy még ravaszabbul figyelik minden szavát. A gazdaság jóindulatú igazgatója azonban belügyesek követelésére kénytelen volt elbocsátani a német és olasz vendégekkel anyanyelvükön társalgó, magát az angolokkal is megértető lovasoktatót, aki mellesleg 1965 novemberében kétszáz induló közül harmadik lett az öregfiúk országos versenyén. Öttusázó barátainak köszönhetően Zenthe Ferenc dublőré volt a Rákóczi hadnagyának lovas jeleneteiben, szerepet kapott a Gábor diákban. Eltávolíttatták a győri mélyépítőktől is, ahol segédmunkásként a vállalati egyesület öttusázóit edzette. Munkahelyről munkahelyre sodródott, egyre rosszabb körülmények közé került. A Balatonboglári Állami Gazdaságból mezőgazdasági segédmunkásként ment nyugdíjba. Nem érhette meg a felemás rendszerváltást, de örvendhetett unokáinak. Leukémiában halt meg 1981-ben. Az első szabadon választott kormány ezredessé léptette elő, és a bankigazgatók egykét heti átlagkeresetének megfelelő összeggel kárpótolta a családot. Neve hiányzik szülővárosa életrajzi lexikonéból. Nagykanizsán két éve márványtáblán örökítették meg a nemzetőrség és Orbán Nándor parancsnok érdemeit, a város ön- kormányzata pedig az idén áprilisban elhatározta, hogy ez év végéig utcát neveznek el az olimpikon forradalmárról. Egyetérthetünk jó egészségben élő özvegyével, György, Nándor, Pál, János és Ilona gyermekeivel: „nemcsak édesapjuk, a család vesztesége, hogy az ismert történelmi-politikai körülmények megakadályozták tudásának és tapasztalatainak átadását.” HELTAI NÁNDOR Orbán Nándor válogatott mezben. Édesapjához hasonlóan ő is önként jelentkezett frontszolgálatra. Egy 1944-ben kelt parancsnoki vélemény szerint „mint a 9/7. üteg parancsnoka a nyári hadművelet alatt, az orosz védelmi vonal áttörésénél és a csatában kiváló teljesítményeiért és vitéz magatartásáéit a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét érdemelte ki. A doni védelem alatt, a téli nagy szovjet támadás közben ütegének nagy része volt abban, hogy a 9. hadosztály előtti sávban az oroszok minden támadása kudarcba fulladt. Egy ellenséges harckocsira felugrott, és kézigránáttal azt harcképtelenné tette.” A kommunista hatalomátvételt követően utolsó katonai állomáshelyén, Nagykanizsán menesztették. Az ország egyik legkiválóbb lovasa két pár lóval fuvaros vállalkozóként tartotta el szaporodó családját. A szódásüvegek és zongorák szállításában fölül- múlhatatlan Orbán Nándoron senki sem látta, hogy milyen nagy bánat kínozza. Az ötvenes években így is elhatározták „a gyanús elem” kitelepítését. Lovasoktató és kaszkadőr A balatonfenyvesi állami gazdaság fogadta be. Lovakhoz értő szakemberként hívták később Somogyfajszra. Itt találtak rá 1956 októberének utolsó napjaiban a nagykanizsai nemzetőrség parancsnokának őt kiszemelő forradalmárok. Négy napja volt a fegyelmezett viselkedés és a legfontosabb katonai ismeretek megtanítására, felújítására. November 4-én hajnalban őt is harckocsik dübörgése riasztotta. Látta, nincs esély az ellenállásra, amit a telefonon fölhívott Király Béla vezérőrnagy is megerősített. Ezért fölszólította az összegyűlt nemzetőröket és A felkelő magánkiadású könyve Magánkiadásban egy kötetet adott ki Bátki Ferenc, amely A fegyveres felkelés igaz története címet viseli. A szerző az 1956. október 26-át követő kecskeméti napokra emlékezik. Bátki Ferenc vitatott alakja az 1956-os kecskeméti eseményeknek. Mivel a kritikus napokban csak október 31-éig volt a városban, s tevékenységéről nem maradt fenn írásos dokumentum, az 1956-os szervezetek is ellentmondásos véleményt alakítottak ki arról, amit szóban és a könyvében állít. Nem kevesebbet állít ugyanis, mint azt, hogy ő volt a kecskeméti fegyveres felkelés egyik vezetője, s ebben a minőségében a Homokbányán tartották fogva, ahol halálra is ítélték. Életben maradását annak köszönheti, hogy a forradalom budapesti győzelmének hírére az őt kivégeztetni akaró Gyurkó Lajos vezérőrnagy elhagyta a várost. Bátki Ferenc olyan ismeretekkel rendelkezik az 1956-os kecsBátki Ferenc A fegyveres felkelés igaz története keméti napokról, amelyek alapján aligha kételkedhetünk abban, hogy valóban résztvevője volt az eseményeknek. írásában azonban rengeteg az egyelőre ellenőrizhetetlen, szubjektív elem, s olyan mértékben állítja be magát főszereplőnek, hogy sokan kételkednek szavaiban. Tény azonban (erről írások is szólnak), hogy Kecskeméten fegyveres felkelőket fogott el a Gyurkó Lajos parancsnoksága alatt álló katonaság, akiket a Homokbányánál lévő laktanyába szállítottak. Az elfogott fegyveresek listája azonban nem maradt fönn, mint ahogyan megsemmisültek azok az iratok is, amelyekből hitelesen kiderülne, hogy mi történt velük. Ez a hiány okozza a legnagyobb nehézséget a város 1956-os eseményeinek feldolgozásában. A hiánnyal nem tudott mit kezdeni a megyei levéltár sem, amely pedig két kötetben dolgozta fel 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiáját és személyi adattárát. Az is tény - a magam gyermekkorából tudom -, hogy a Kádár-rendszerben suttogva keringtek a balladaszerű történetek Kecskeméten arról, hogy 1956- ban a Homokbányánál felkelőket kínoztak meg és végeztek ki. Nem mehetünk el tehát szó nélkül Bátki Ferenc szubjektív emlékiratai mellett. Egyelőre ugyanis csak ez az egyetlen forrás a Homokbányánál történtekről. BÁLÁI F. ISTVÁN Titkokkal a lelkemben éltem Emlékeznek a halálra ítélt ’56-osok gyermekei Egy borongós őszi napon a 9 éves Gulyás Anikó meglepve fedezte fel a helyi lapban édesapja fotóját. Valamiféle írás is volt mellette, de a kislány arra nem figyelt. Csupán az izgatta, hogy apjából, Gulyás Lajos református lelkészből hős lett. A „szenzációval” kezében szaladt a többi gyerekhez, hadd irigyeljék őt, a hős lányát. 1956-ot mutatott a naptár... Gulyás Lajost - állítólagos főbenjáró bűneiért - nemsokára kivégezték, összetörve ezzel a pici lány lelkét, aki csak sok-sok év múltán értette meg: a forradalmat követően miért, s miként börtönöztek be, gyilkoltak meg ártatlanul embereket. Nem ez az egyetlen szívszorító történet a Körösi Zsuzsanna - Molnár Adrienne szerzőpáros nemrégiben megjelent könyvében. A 43 interjút tartalmazó, Titokkal a lelkemben éltem című kötet megdöbbentő. Az 56-os elítéltek ma már felnőtt gyerekeivel folytatott beszélgetésekből elsősorban az derül ki, hogyan élték meg ezek a családok a férj, az apa váratlan, igaztalan elhurcolását, illetve saját kirekesztésüket. De választ kapunk arra a kérdésre is: miként tartották a lelket gyermekeikben az anyák, illetve hogyan alakult a magukra maradtak sorsa. Az interjúalanyok között találunk kivégzett vagy börtönbüntetésre ítélt apa gyermekét, fele-fele arányban fővárosit és vidékit, értelmiségit és kétkezi munkást, fiatalabbat és idősebbet. Molnár Adrienne, a könyv alapját képező kutatás vezetője szerint az ’56-os gyerekek valójában csak sejtették, de nem tudták, mi történik körülöttük a forradalom napjaiban. A nagy lelki fordulatot az édesapa letartóztatása jelentette. A 43 interjúalany szinte mindegyikében élénken él a házkutatás vagy a még menthető értékek barátokhoz menekítésének nyomasztó emléke. Sokan a legapróbb részletekig leírták a börtönbéli beszélők megalázó körülményeit is. A hosszú rács egyik oldalán sorban a csíkos ruhás férfiak, a másik oldalon, jó egy méterre a hozzátartozók. A szerzők úgy vélik: leginkább az anya lelkierején, találékonyságán és a környezetükben élők szolidaritásán múlott, hogy az elszenvedett traumát miként ellensúlyozzák. Könnyebb helyzetben voltak azok a családok, amelyekben a barátok, esetleg az elhurcolt már szabadult cellatársai elmagyarázták, mi is történt valójában, míg mások 40 évig homályban éltek. Az „56-os anyák” hiába kerestek munkát, a magasabb pozícióban lévőket eltanácsolták, s útlevélért is hiába folyamodtak. Az érintett fiatalok számára a középiskola, az egyetem évekig vágyálom maradt, és később is csak ritkán fordult elő, hogy egy-egy szolidáris pedagógus „elfelejtette” beleírni a több munkahelyen vagy az ifjúsági szervezetekben megkívánt jellemzésbe, hogy „osztályidegenről” van SZÓ. TAKÁCS MARIANN
