Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-13 / 241. szám

Palota és kunyhó Béka kulipintyója csuda egy házikó. Ott áll az egyik Kecskemét környéki dűlőút mellett. Jönnek is közel-távolból (no inkább csak közelből) megbámulni, mert ilyen vityillót valóban ritkán látni isten kék ege alatt. Van mit nézni rajta: a vityilló nemigen hasonlít semminemű más épületre a világon. Kissé szabálytalan, falait maga Béka rakta, szabadon értelmezve az építészmesterség összes szabályát. Cifra egy ház lett ez: a cserepek inkább a ház oldalát védik, mintsem a tetejét, az ablakok sem éppen ott vannak, ahol a legtöbb építményen. „Díszíti” a házat egy emeleti terasz is, kissé csálé, de büszkén magasodik a gizgazos udvar fölé. Pedig Béka éjjel-nappal ezt a házikót építgeti, szépít- geti, csinosítja, amikor csak teheti. Ebbéli tevékeny­ségében nem zavarja senki: az eszemadtának csak ritkán jut más munka. Mégis, hogyan kerül ennek a Béka nevű úriem­bernek a csudaháza mostani mellékletünk bekö­szöntőjébe? Máris megmagyarázom! Mégis van abban valami elgondolkodtató, ahogy Béka nap mint nap hozzátesz valamit a nagy műhöz. Hol a hosszára rakott téglafalat vakolgatja újra, hol egy termetes farönkkel támasztja ki a lépcső tartókorlátját, hol meg az egyelőre üresen álló tetőtérbe hurcikolja fel a téglákat. Néha látom, amint áll az udvarban, csípőre tett kézzel, oldalra fordított fejjel méregeti, mit javíthatna még a portán. No, munkából nem fogy ki egyhamar, az biztos. És Békán aztán igazán látszik, mennyire szereti ezt a bizarr kulipintyót. Állítólag el nem adná semmi pénzért. Azt mondja, ilyet nem találna sehol, ilyen éppen neki, meg a családjának való, díszes-cifra palotát. És ebben igaza is van. Csak az tudhatja ezt, aki maga is éveken át szépítget- te, alakítgatta tulajdon otthonát. Hihetetlen, mennyire ragaszkodik az ember egy-egy általa kijavított, meg­szépített, csinosított aprósághoz. Egy helyrepofozott ab­lakkerethez, újracsiszolt, újrafestett ajtóhoz, fényesített rézki­lincshez... Vagy akár egy saját kézzel újratapétázott panel­lakáshoz, kínnal-keserwel lerakott szőnyegpadlóhoz... Nincs az a mester, aki nagyobb lelkesedéssel, szívvel görnyedne a munka felett, mint a tulajdonos maga. Hát az én szememben ezért hasonlatos a Béka csuda-kulipintyója a leghetykébb palotához. Nincs ház, ami csúnya lenne, ha érződik rajta a tulajdonos szeretete, gon­doskodása... BÁN JÁNOS Szépítészet 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom