Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-13 / 241. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORV 0 S A I T DIAGNOSZTIKA IV. 2000. Október 13., péntek 6:::J|J|H Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s mi­lyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a beteg­nek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztiká­hoz persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell Az utóbbi években a megye hat kórházá­ban forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fej­lődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, patológia) dolgoznak. Ma kecskemé­ti, bajai és kalocsai orvosokat ismerhetnek meg. Gyors, pontos diagnózis Dr. Móczár Emőke főorvos asszony több mint két évti­zede dolgozik röntgenor­vosként a kiskunfélegyházi városi kórházban és a ren­delőintézetben. Már egyete­mi évei alatt is a radiológia érdekelte. így egyértelmű volt számára, hogy ezen a területen helyezkedik el. Eddigi pályafutása alatt a szakma hatalmas fejlődésen ment keresz­tül. Munkába állásakor még csak átvilágítást és röntgenfelvételeket készítettek. Ezt követően az or­szágban az elsők közt sikerült ultrahangos gépet beszereznie a félegyházi kórháznak. Három éve már mammográfiás készülé­ke is van az intézménynek. Idén pedig csontsűrűségmérőt vásá­roltak. Időközben az átvilágító és a felvételi gépeket is modernizál­ták. A főorvos szerint a gépek és műszerek megfelelnek a kor kö­vetelményeinek. A betegeket ma­gas színvonalon tudják ellátni. Egyedül egy CT (computer-to- mográf) hiányzik. A főorvos asz- szony szerint nagy előrelépést je­lent, hogy ma már számítógépes rendszerben rögzítenek minden adatot. Ez könnyebbé, gyorsabbá teszi munkájukat. Mindennapi munkájuk során nagy hangsúlyt fektetnek az úgynevezett kli­maxterápiára, melynek kereté­ben mammográfiás és csontsűrű­ség-vizsgálatokat végeznek első­sorban változó korú nőknél. DR. MÓCZÁR EMŐKE 1949-ben szüle­tett Kiskunfél­egyházán. 1973- ban végzett a Szegedi SZOTE- n. 1978-ban szakvizsgázott radiológiából. 1973-tól dolgo­zik a kiskunfélegyházi városi kórház röntgenosztályán. Fér­jezett, két gyermeke van. Dr. Móczár Emőkének a mam- mográfia és az ultrahangos diag­nosztika a kedvenc szakterülete. A mammográfia azért, mert ezzel rengeteg nőnek tudnak se­gíteni. Véleménye szerint 40 éves kor felett évente egyszer minden nőnek ajánlott ezen a vizsgálaton részt vennie. Az ultrahangos di­agnosztikát azért kedveli, mert gyors és pontos diagnózist tud­nak készíteni. A félegyházi rendelőintézet­ben naponta több mint száz bete­get fogadnak. A rendelésre be­utalóval lehet jelentkezni. A főorvos asszony elmondta, a napi több mint száz páciens el­látása sok időt vesz igénybe, ezért előfordul, hogy a betegek­nek várakozniuk kell. Hozzátet­te: mindent megtesznek a vára­kozási idő csökkentése és a bete­gek magas színvonalon való ellá­tása érdekében. Miről árulkodnak sejtjeink? Dr. Csanádi Jolán főorvos a kalo­csai kórház patológusa. Az osztá­lyon 2 orvos, 3 asszisztens, egy adminisztrátor, valamint 2 bonc­mester látja el az igen összetett feladatokat. A kórboncnok fő fel­adata a betegekből származó szövetek és testnedvek vizsgála­ta. A legtöbb esetben a beteg vele nem találkozik, bár a szakorvo­sok műtét közben gyakran kiké­rik a véleményét a szabad szem­mel egyértelműen nem megítél­hető szervi elváltozások jellegé­ről. Mégpedig azért, mert a kór­boncnok a percek alatt elkészített metszetek mikroszkópos értéke­lésével pontos diagnózist ad, így a klinikus megválaszthatja a he­lyes beavatkozás módját. Csaná­di doktornő személyesen is talál­kozik a betegekkel, mivel a sejt­vizsgálathoz a mintavételezést (amikor csak teheü) ő végzi el. Legfőbb szakterülete a tüdőpato­lógia, ezen belül is a citológia. Ez érthető, hiszen hosszú éveken keresztül dolgozott a deszki tü­dőkórházban. Óriási tapasztalat­tal rendelkezik, ezért ha tüdőbe­tegségről van szó a patológiai munka során, a kalocsai, a bajai és a deszki kórház is a segítségét kéri. Véleménye szerint a tüdőtu­berkulózis előfordulása napja­inkban lassan növekszik. Jelen­tősen megszaporodott a dagana­tok száma. A tüdődaganatok ve­zető helyet foglalnak el a férfiak tumoros halálozásában. A nők­nél csak az emlőrák előzi meg ezt az esetszámot. Ez nem csak azért van, mert több a szűrővizsgálat, jobb a kivizsgálás. A gond az, hogy a beteg a kór kezdeti stádi­umában, kis panaszokkal ritkán DR. CSANÁDI JOLÁN 1952-ben szüle­tett. 1976-ban doktorált a SZO- TE-n. 1981 kór­bonctani kórszö­vettani szakvizs­gát tett a HIETE- n. 1991-ben citológiai szakké­pesítésben részesült. 1991-ig a SZOTE patológiai intézetében, 1998-ig a deszki tüdőkórház patológiai osztályán dolgozott, 1998-tól a kalocsai kórház pa­tológiai osztályának vezetője. Férjezett, két gyereke van. megy orvoshoz. Hazánkban a tü­dőszűrés néhány éve már sajnos nem kötelező, ami szintén rontja a helyzetet. Pedig az erős dohá­nyosoknál, a poros, füstös mun­kahelyeken dolgozóknál fontos kiemelési lehetőség lesz. A rák ma korántsem egyenlő a halállal. A legkisebb gyanú esetén, né­hány sejtből álló mintából ponto­san meg lehet állapítani a daga­natot, vagy más betegséget. A ko­rán felfedezett rosszindulatú tu­mor esetén teljes gyógyulásra is lehet számítani. A legtöbb citoló­giai vizsgálatot a nőgyógyászok végzik, a méhnyakrák kiemelé­se mellett meg lehet adni a gyulladásokat kiváltó kórokozót is. Ezenkívül emlőből, bőr alat­ti csomókból kiszívott sejteket, testüregi folyadékokat kell érté­kelnie a patológusnak, amit több­szörös ellenőrző vizsgálatot kö­vet. Ehhez a kalocsai kórház pa­tológiai osztálya megfelelő mű­szerekkel bír. ■ Izotópvizsgálat a daganatkutatásban Az izotópdiagnosztikai osztálynak három fő tevékenységi területe van. Az in vivo diagnosztikai vizsgálat során a be­teg szervezetébe intravénásán lágy gammasugárzó radioak­tív izotópot juttatnak. Az izotóp a vizsgálni kívánt szervben (máj, csont, stb.) vagy kórfolyamatban (daganat, gyulladás) halmozódást mutat, ezáltal lefényképezhető. Vizsgálható to­vábbá az agy vagy a szívizom vérellátása, a vizeletkiválasz­tás és elfolyás zavara stb. Az eljárással kimutatható a daga­nat elhelyezkedése, nagysága és áttéte is. Az in vitro izotópdiagnosztikai vizsgálat egészen más jellegű. A beteg szervezetébe ekkor nem ke­rül izotóp, ellenben a levett vér­mintájából radioaktív izotópot tartalmazó reagensek segítségé­vel határozzák meg az egyes be­tegségeket. (Pl. hormonvizsgála­tok, tumormeghatározás, magzati fejlődési rendellenesség, csontsű­rűség-diagnosztika.) A harmadik terület az izotóp­terápia. A pajzsmirigy-túlműkö- désben szenvedő betegeket jód- izotóppal kezelik, a rosszindula­tú daganatok fájdalmas csontát­téteinek kezelésére pedig az Y90 fájdalomcsökkentő terápiát al­kalmazzák. Tervezik a krónikus ízületi gyulladásban szenvedő betegek fájdalomcsökkentő izo­tópterápiájának bevezetését is, együttműködve a reumatológu- sokkal. Dr. Rajtár Mária kedvenc szak­területe a nukleáris onkológia, vagyis a daganatos betegségek radioizotópos diagnosztikája. Kandidatúráját arról írta, milyen szerepe van a radioaktív képal­kotó eljárásoknak az emlőrák­stádium megállapításában és kö­vetésében. Tudományos tevé­kenységével e témában nagy szakmai elismerést vívott ki, e szakterület specialistájának tart­ják. Kinevezése óta mindent el­követett azért, hogy az emlőrák diagnosztizá­lásában a sen- tinel-nyirok- csomó-vizsgá- lat meghono­sodjék a me­gyei kórház­ban. A vizsgá­lattal ugyanis pontosabb in­formációt kap az orvos a da­ganatos beteg­ség kiterjedé­séről. A vizs­gálat lényege az, hogy megmu­tatja a sebésznek - közvetlenül a műtét előtt - azt a nyirokcsomót (az őrszemet), amely a daganat­hoz legközelebb van. Ha ez a nyirokcsomó már tartalmaz kó­ros sejteket, a sebésznek az ösz- szes hónalji nyirokcsomót el kell távolítania. Az eljárás azért forradalmi je­lentőségű, mert a hónalji nyirok­csomók teljes eltávolítása rendkí­vül sok kellemetlenséget okozott a betegeknek. Ha csak annyi nyi­DR. RAJTÁR MÁRIA 1948-ban született. 1973-ban vég­zett a SZOTE-n, majd 1978-ig a SZOTE II. belgyógyászati kliniká­ján dolgozott. 1979-1997 között a SZOTE központi izotópdiagnoszti­kai laboratóriumának adjunktusa volt. 1978-ban szakvizsgázott belgyógyászatból, 1982-ben izotópdiagnosztikából. 1991-ben sze­rezte meg az orvostudomány kandidátusa címet. 1997 óta vezeti a megyei kórház izotópdiagnosz­tikai osztályát. Férjezett, két gyermeke van. rokcsomót távolít el a sebész, amennyit szükséges, a beteg gyógyulása biztosabb, gyorsabb, életminősége a műtét után ki­mondottan jobb. Dr. Rajtár Mária kedvenc szakterülete az e vizsgá­latokban való részvétel. Amellett, hogy naponta vizsgál és több száz leletet véleményez, fontos­nak tartja a fiatal szakorvosjelöl­tek és az asszisztensek képzését, s elengedhetetlennek a Ciniku­sokkal való napi konzultációt. ÁTVILÁGÍTOTT CSONTOK. A hagyományos röntgenvizsgála­tok nélkül a baleseti sebészek aligha tudnának dolgozni. A rönt­genfelvételeket műtét után is alaposan tanulmányozzák az orvo­sok. FOTÓ, PN-ARCHlV Agyi érelváltozások A szerény, munkáját nagy szakmai felkészültséggel végző dr. Tusa Magdolna eredetileg ideggyógyásznak készült. A radiológiát is a neurológia mi­att szerette meg. Ügy érezte, hogy korszerű vizsgáló módsze­rek nélkül az ideggyógyász sok esetben csak találgathatja, de biztosan nem állíthatja, milyen kóros agyi elváltozás áll egy-egy ideggyógyászati betegség hátte­rében. Amikor a megyei kórház­ban elkezdődtek a CT-vizsgála- tok, a fiatal doktornőre elsősor­ban mint ideggyógyászra számí­tottak. A CT ugyanis eredetileg az agy vizsgálatára szolgáló be-, rendezés volt. Ám a technika fej- érdekli a végtagok, belső szervek lődött, s ma már a computer- érvizsgálata és egyáltalán min- tomográf bármely rejtett, más den, ami az ultrahanggal diag- képalkotó módszerrel nem látha- nosztizálható. tó elváltozást képes kimutatni. Véleménye szerint a CT-vizs- így például azokat a hasi elváltó- gálát széles körű alkalmazása új zásokat, amelyeket a belek miatt távlatot nyitott a diagnosztiká- nem láthat a szakember ultra- ban. A computer-tomográf segít- hangon. Vagy azt, hogy egy-egy ségével sok esetben gyors és pon- rosszindulatú daganat milyen tos diagnózis adható. Eldönthető stádiumban van. (A CT ugyanis például, hogy agyvérzése van-e a úgy világítja át a test egy-egy ki- betegnek vagy infarktusa. Baleset választott szeletét, hogy arról ha- után van-e agyi sérülése vagy ko- rántmetszeti rétegfelvételt készít, ponyán belüli vérzése. Ez külö- Harántmetszetben pedig nem ta- nősen akkor fontos, ha a kezelést karják egymást az egyes szer- vagy műtétet órákon belül el kell vek.) végezni, hogy a betegnek esélye A technika fejlődésével párhu- legyen a gyógyulásra, illetve élet- zamosan a doktornő érdeklődése ben maradásra, is egyre inkább a radiológia felé Tusa adjunktusnő szabadide- fordult. Megtartva mégis a régi jében szívesen foglalkozik a fiata- irányt, kötődést, a mai napig lókkal, például a röntgenasszisz- kedvence az ultrahangos érvizs- tensekkel. A folyamatos önkép- gálát (doppler-vizsgálat), amely zést is rendkívül fontosnak tartja, az agyat ellátó erek elváltozásai- így például az anatómiai ismere- ról ad képet. De legalább ennyire tek elmélyítését. _____________■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Vajda Piroska, Király László DR. TUSA MAGDOLNA 1954-ben szüle­tett Csátalján. 1978-ban vég­zett a SZOTE-n, majd a megyei kórház ideg- gyógyászatán kezdett dolgozni. 1985-ben szakvizsgázott neurológiából. Néhány évig a kecskeméti Margaréta Otthonban dolgo­zott, majd 1991-ben a megyei kórház radiológiájára került. 1994-ben szakvizsgázott ra­diológiából. Férjezett, két gyermeke van. Mi az angiográfia? Bácskai főorvos nemcsak választott hivatása, hanem társadalmi megbízatásai ré­vén is ismert Kecskeméten. Alapító tagja, orvos elnöke a Mál­tai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának. Négy éve önkor­mányzati képviselő, 1998 óta ő az egészségügyi bizottság elnö­ke. Jól ismeri tehát az egészség­ügy aktuális gondjait, ám a mun­kahelyén az angiográfia iránti el­kötelezettségét tartja a legfonto­sabbnak. Az angiográfia a radiológia önálló részterülete. Két fő cso­portja van: az érrendszer vizsgá­lata és az érrendszeri elváltozá­sok kezelése. Az angiográfián ke­zelt, vizsgált leggyakoribb beteg­ség az érszűkületnek nevezett verőeres érbetegség. Az érszűkü­let, érelzáródás, érduzzanat a test bármely pontján kialakulhat (agyi, végtagi, hasi erekben), s sok esetben csak a műtét segít. Az angiográfia egyik feladata az, hogy megállapítsa az érelváltozás helyét, fajtáját, nagyságát, s a le­let ismeretében eldöntse, hogy a beteg műthető-e vagy sem. A vizsgálatot helyi érzéstelenítés­ben végzik, a vizsgált érbe célzot­tan bejuttatott katéter és érfestő folyadék segítségével. A vizsgálat tulajdonképpen a hagyományos röntgenvizsgálathoz hasonlít az­zal a különbséggel, hogy a képet az orvos nem a film előhívása után, hanem azonnal látja. A vizsgálati adatokat ugyanis digi­tálisan rögzítik. Az angiográfia óriási segítséget jelent az érsebé­DR. BÁCSKAI FERENC iV44-Den szüle­tett Csikérián. 1973-ban vég­zett a SZOTE-n, azóta dolgozik a megyei kórház­ban. 1978-ban szakvizsgázott be ból, majd 1982-bei ból. 1982 óta veze kórház angiográfia Nős, két gyermeke gyógyászat- 1 radiológiá­éi a megyei i részlegét, van. szek és az onkológusok számára, hiszen megmutatja az elváltozás mértékét, a daganat elhelyezke­dését, nagyságát. Az angiográfia terápiás célú al­kalmazása az, amikor a feltárt ér­rögöt az érbe juttatott gyógyszer segítségével - tehát műtét nélkül - oldja fel a radiológus. A daga­natterápiában is alkalmazható az angiográfia, mert segítségével el- zárhatók a daganatot tápláló erek. Bácskai főorvos számára most a legnagyobb szakmai kihívás a fedett érprotézis-beültetés meg­honosítása a megyei kórházban. Az eljárás helyettesítheti a nagy feltáró műtétet azzal, hogy katé­ter segítségével behelyeznek az ér üregébe egy eszközt, amelyik kifeszíti és nyitva tartja a szűkü- letes érrészt. Az elmúlt két évben a főorvos húsz ilyen beavatko­zást végzett, s reméli, hogy több­re is lehetőséget ad a tb-finan- szírozás. LÁTHATÓ AZ AGYMŰKÖDÉS. A korszerű képalkotó eljárások kö­zé tartozik a CT-vizsgálat, amely az agy működését és betegségeit tárja fel. fotó: pn-archív

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom