Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-10 / 238. szám
2000. Október 10., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 7. oldal AGRARGAZDASAG A mezőgazdasági szövetkezetek szétzúzása a törvénymódosítás célja. Ezt állítja az ellenzék. A kormány oldalán azt mondják: nem a rombolás a szándékuk. Sőt, az építés. Életképes családi gazdaságokat akarnak létrehozni. Ezek majd egyesülhetnek termékpályás szövetkezetekké. A szövetkezeti törvény módosítását nagyon sokan és sokat vitatják. Viszont nagyon kevesen értik, hogy voltaképpen mi a vita tárgya. Erre próbálunk fényt deríteni Csatári József kisgazda és Orosz Sándor MSZP-s képviselő véleményének bemutatásával. Magyarország- Nagyon-nagyon sok a bizonytalanság, és nagyon sok szám van a köztudatban a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a vita nem igazán gazdasági jellegű, hanem inkább a politika mozgatja. Egy idézet, amely a parlamentben hangzott el. Gyimóthy Géza, a kisgazdák vezérszónoka így fogalmazott: „csak úgy lehet új házat építeni, ha leromboljuk a régit, amelynek még az alapjai is rosszak”. Csatári József, a Független Kisgazdapárt képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke. Tulajdonképpen mi ez a törvényjavaslat, illetve mi ennek a törvényjavaslatnak a célja? A rombolás, vagy pedig valami más, valami régi sérelemnek a rendezése? Csatáry József:- Megdöbbenve hallom ezeket a téves eszmefuttatásokat. Először is két új törvényjavaslat van a parlament előtt. Az egyik a nagyon régóta várt szövetkezeti üzletrész megoldásához vezető út. A másik pedig az új szövetkezeti törvény. Tehát nincs itt semmiféle törvénymódosítás, hanem két új törvény bevezetéséről van szó. Az első törvény, amely a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos, ez egy nagyon régi sérelmet orvosolna. Ugyanis borzasztó nagy feszültség van az agráriumon belül a külső üzletrész-tulajdonosok és tagok között a szövetkezetekben. Ezt az áldatlan állapotot az ellenfél sem vitatja, hogy meg kell oldani, ezt a csomót valahogy ketté kell vágni. A kormánynak van egy álláspontja a külső üzletrész-tulajdonosok elszámolásával kapcsolatban, amely egyértelmű és világos. A tulajdonosnak tudni kell tulajdoni jogával élni, és nem arra húzni az időt, hogy ez a tulajdon elvesszék, elemésztődjön és tóek az emberek becsapottá váljanak.- Tehát ugye arról van szó, hogy 1992-ben hozták létre ezt a bizonyos fogalmat, ezt a külső üzletrésztulajdont. Egyes vélemények szerint 260 milliárd forint volt a szövetkezetek vagyona, 51 milliárd forint jutott a külső üzletrész-tulajdonosoknak. Ezek a tulajdonosok olyan szövetkezeti tagok, akik tulajdonképpen nem tagok. Tehát vagyonuk van a szövetkezetben, de arra nincs ráhatásuk, hogy a szövetkezet hogyan működjék. Tehát gyakorlatilag egy olyan vagyonnal rendelkeznek, amely felett igazán nincs rendelkezésijoguk. Ezt szeretnék rendezni ezzel a törvényjavaslattal. Csatári József:- így igaz, ők nem tagok, hanem külső üzletrésztulajdonosok. És van vagyonuk, de nem kaptak Nem rombolni, építem akarnak Kormánypárti és ellenzéki vélekedés a szövetkezeti törvényről érte osztalékot. Ez az állapot már tovább nem tartható, ezt meg kell oldani. A megoldás menete pedig a következő, amit végeredményben a törvényjavaslat tartalmaz. Kilencven napon belül a törvény elfogadása után és a közgyűlés után kell egy olyan elszámolást véghezvinni, amelyben el kell számolni a külső üzletrész-tulajdonosokkal, lehetőleg pénzben. Ez egy eléggé kemény kihívás a szövetkezeteknek. Ugyanis kilencven nap alatt, meg kell mondani, nagyon nehéz a likviditással küzdő szövetkezeteknek helyzetbe kerülni, hogy ezt meg tudják oldani.- Igen, olyannyira kemény, hogy például 1999- ben a szövetkezetek fele veszteséges volt. Egy olyan 7 milliárd forint veszteség volt az egész szektorban, tehát a szövetkezeti szektorban. Ennek ismeretében hogy tudnák kifizetni a tartozásaikat, illetve a külső üzletrész-tulajdonosokat? Miből? Csatári József:- Igen, éppen ezért felmerült bennem is a gondolat, amikor a módosító indítványomat megfogalmaztam. Ennek a lényege az, hogy tárgyi eszközökkel, gépek, berendezések, épületek, építmények, esetleg még szolgáltatás bevonásával, egyezség alapján legyen meg a vagyonelszámolás.- Tehát magyarul, a szövetkezetek a tartozásaikat úgy fizessék ki, illetve úgy rendezzék, hogy odaadják a gépet a jelentkezőnek, odaadják a műtrágyát, a vetőmagot. Csatári József:- A módosító indítványban az is benne van, hogy összevontan kivihessék a rájuk eső részt.- Igen, tehát nyolc-tíz ember összeáll és akkor egy olyan gépet visz ki, amivel mondjuk közösen tudja művelni az adott területet. Csatári József:- így van, de ez még messze nem a végső elképzelés. Ugyanis a kormánypártok gondolkodnak azon, hogy egyéb módosító indítványokkal tegyék zökkenőmentessé ezt a traumának látszó helyzetet. Úgy szeretnénk ezt végrehajtani, hogy a mezőgazdaság ne szenvedje kárát, hanem az előnyét élvezze ennek az állapotnak. És messze nem a szét- rombolás a szándékunk, hanem az építés. Olyan multifunkcionális családi gazdaságokat szeretnénk létrehozni, amelyek később az új szövetkezésben termékpályás szövetkezetekbe tömörülve tudják hasznosan kifejteni az agrári- umban a tevékenységüket. Ez eltökélt célja a polgári kormánynak. Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának másik alelnöke, a Magyar Szocialista Párt képviselője meglehetősen fejcsóválva hallgatta Csatáry József gondolatait. Mi a kifogásuk a törvényjavaslat ellen? Önök ugyanis ezt úgy, ahogy van, nem támogatják. Sőt, ön egy törvény- javaslatot is beterjeszt majd, ha a jelenlegi formáiban fogadja el a parlament a külső üzletrészek tulajdonosainak a kifizetését. Orosz Sándor:- Valóban egy nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen az országban kétmillió üzletrész-tulajdonos él. Ebből a mezőgazdasági szövetkezetekben lévő üzletrészek tulajdonosa megközelítőleg egymillió. Ezt azért szeretném rögzíteni, mert nemcsak a mezőgazdasági szövetkezetekben lévő üzletrészek sorsáról folyik a vita a parlamentben, hanem - nagyon pontosan fogalmazott alelnök társam - a két új törvényjavaslat egyike a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szól, a másik az új szövetkezetekről szólóan, egyébként hasonló technikát, csak ötéves időt adva szab meg az egyéb üzletrésztulajdonosoknak. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ezt az 1992-ben elfogadott törvény által létrehozott helyzetet - mert tényleg van benne sok igazságtalanság - fel kell oldani. Ez a feloldás azt kell, hogy eredményezze, hogy a tulajdonosok szabadon élhessenek jogosítványaikkal. Ezt azonban nem tartjuk elfogadhatónak oly módon, hogy a problémát úgy oldjuk meg, hogy a műtét sikerült és a beteg meghal. Tehát hogy úgy oldjuk fel az üzletrészproblémát, hogy megszüntetjük az üzletrészt magát.- Konkrétan ennek a törvényjavaslatnak milyen gondjai vannak, milyen veszélyei vannak? Milyen hatása lesz, ha a jelenlegi formában fogadja el a parlament?- Leértékeli a magánszemély-tulajdonosok, az üzletrész-tulajdonosok vagyonát. Elmondta Csatáry úr is, hogy azért volt kénytelen ő a vagyontárgykivitelre egy módosító indítványt beterjeszteni, mert a készpénzben való kifizetés kötelezettségének az előírása azt eredményezi, hogy tulajdonképpen minden vagyontárgyukat értékesíteni kell. Ki kell fizetni a harmadik személyek felé fennálló tartozást, és aztán ami jut, azt ki kell adni ezeknek az üzletrész-tulajdonosoknak, de nemcsak a külsősöknek, hanem a belsősöknek is. Könnyen belátható, hogy ez nem lesz annyi, mint amennyi azon a papíron van, amit most otthon elővesz az üzletrész-tulajdonos, és rá van írva, hogy 300 ezer. Azt gondolja, hogy majd kap 300 ezer forintot. Messze nem ennyit fog kapni. Valószínűleg olyan helyzetek is lesznek, amikor nem fog kapni semmit sem. Mi ez ellen a helyzet ellen tiltakozunk.- Hány szövetkezet élné ezt túl? Orosz Sándor:- Ezt nagyon nehéz mondani, hiszen a vidéki emberek életképességét bár nagyon-nagyon megtépázta a politika, de teljesen megszüntetni nem tudta. Biztos vagyok benne, hogy keresni fogják a túlélés technikáit, bár nagyon nehéz lesz. Mert ha a vagyon ilyen leértékelése egyidejűleg azzal is fog járni, hogy meg fognak szűnni ezek a szövetkezetek és innentől kezdve előállnak azok a további károsodások és ezek a károk megint csak a magánszemélyek kárai lesznek. Hogy például megszűnnek munkahelyek. Hetvenháromezer és százezer közé tesszük azoknak a munkahelyeknek a számát, ami megszűnik. Ha ezt így végrehajtják és ki kell fizetni. Ennek az embernek, akinek a munkája ott van, ez az egyetlen lehetősége, hogy ez a munkája megmaradjon. Ki fogja őt kártalanítani a munkahelye megszűnéséért? Vagy: korábban az üzletrésztulajdon problémáit érzékelve, volt arra lehetőség, hogy úgynevezett életjáradékra válthatták nyugdíjas szövetkezeti tagok magát az üzletrészt. Ha megszűnik a szövetkezet, ki fogja ezt az életjáradékot nekik folyósítani? Szövetkezetek használják a földet. Ha megszűnnek, ki fogja fizetni a földtulajdonosoknak a haszonbérleti díjat?- Tehát nagyon sok kérdés van és ezért is kívánja beterjeszteni ezt a bizonyos kárpótlási törvényt. Természetesen ez nem ugyanaz a törvény. Orosz Sándor:- Természetesen nem. Azt gondoljuk, hogy ezt a jogszerű, de igazságtalan helyzetet úgy kell feloldani, hogy kárt ne okozzunk. Ha pedig kárt okozunk, akkor azt azonnal térítsük meg. Ez a törvény kárt okoz, ha elfogadja az ország- gyűlési többség, ezért az állam által igazságtalanul a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok és a földtulajdonosok vagyonában okozott károkért az államnak helyt kell állni. Ezt célozza az a törvényjavaslat, amit - ha így fogadják el a szövetkezeti törvényt - kénytelen leszek beterjeszteni az Országgyűlésnek. Én őszintén örülnék, ha még folyna a vita a parlamentben. Hiszen még mindig nem végleges a kormány álláspontja sem. Ennek ellenére az általános vita már lezárult. Igazából nem túl jó, ha ilyen fontos kérdésben kósza hírek alapján kell a pártoknak véleményt nyilvánítaniuk. Azért van a parlament, hogy megalapozott előterjesztések alapján folyjék-a vita. Én bízom benne, hogy minél előbb elém kerülnek azok a javaslatok, amelyekről Csatári képviselőtársam is beszélt. ______ ______________MR E melkedő termelői árak Budapest A mezőgazdasági termelői árak augusztusban 24,8 százalékkal, az első nyolc hónapban 20,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorstájékoztatójából derül ki ez. Augusztusban a növények termelői ára 27,5, az élő állatoké és állati termékeké 21,6 százalékkal emelkedett a tavaly augusztusi szinthez képest. A mezőgazdasági termékek termelői ára júliusban 24 százalékkal, míg tavaly augusztusban 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. r: í % A I 5 0 Kedvezményes hirdetési lehetőséget kínálunk azoknak az egyesületeknek, alapítványoknak, különböző szervezeteknek, amelyek szeretnék megköszönni a személyi jövedelemadó nekik felajánlott egy százalékát, vagy szeretnék közzétenni, mire költik azt. tC(!v(?mőiiyck árúink ;cicí(* líiKlctőúckrc: 1 hasáb 50 milliméteres méret: 5.000 Ft+áfa 1 hasáb 100 milliméteres méret: 9.500 Ft+áfa 1 hasáb 100 milliméteres méret: 18.000 Ft+áfa PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. pályázatot hirdet HIRDETÉSI TANÁCSADÓ állásra j Kecskemét területére Elvárásaink leendő munkatársunktól: !* □ legalább középfokú iskolai végzettség (felsőfokú végzettség előnyt jelent) I □ kiváló kommunikációs képesség □ kreatív gondolkodás □ jó szervezőkészség □ saját személygépkocsi □ telefon □ 40 év alatti életkor előnyt jelent □ reklám-marketing területen szerzett ismeret előnyt jelent Amit ajánlunk: □ egy nagymúltú napilap kollektívájához tartozás □ magas kereseti lehetőség □ folyamatos képzés Várjuk kézzel irt, fényképes szakmai önéletrajzát. Cím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A, Király Ernő hirdetésvezető i A tőzsde világa Októberi pangás Október első hete a piac egészét tekintve alacsony napi forgalmakat, és az árak tekintetében nem éppen eseménydús kereskedést hozott. Jelentős bejelentésre nem került sor, és a MOL-Borsod- Chem-TVK hármas körüli érdeklődés is inkább csak nagy forgalmakban mutatkozott meg. A hét elejétől kezdve majd minden nap a BorsodChem adta az amúgy alacsonynak számító átlagosan 12-13 milliárd forintos forgalom 30-40%-át. Árfolyama hullámvasúiként mozgott, mely mögött piaci hírek szerint a Gazprom folyamatos vásárlása állt, hogy érdekeinek érvényesítése végett a közgyűlésre kellő arányú tulajdonnal rendelkezzen. A MÓL mindeközben nem igazán kívánkozott el a 4900 forintos szintről, bár egyszer- kétszer 5000 forintig is drágult. A Matáv kanossza járása sem ért még véget, mivel a jelentősebb külföldi vevők megjelenése ellenére sem tudott igazán erősödni a folyamatosan és kitartóan tevékenykedő eladói oldal aktivitása miatt. Kivételt csak a TVK képezett, miután árfolyama lassan-lassan araszolva átlépte a 4000 forintos határt és a hét egészét tekintve 7%- kal drágult. Az OTP és a Richter megközelítette, és óvatosan átlépte a 16000 forintos értéket, azonban a másfél héttel ezelőtti alacsony árakon vásárló befektetőket profitrealizálásra késztette, így emelkedésük megtorpant. A hét jelentősebb nemzetközi eseménye a FED döntése volt, melynek értelmében a kamatszinteket változatlanul hagyta, azonban az amerikai gazdaság feje felett továbbra is ott lebegő infláció veszélyére hívta fel a figyelmet. A technológiai szektor részvényei számára sem volt jobb ez a hét, mint a korábbi, bár elemzők véleménye szerint esélyt lámák egy közeljövőbeli technológiai hosszra, ami elfújhatja a hazai pangást is. (Szepesi László CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt., 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. Tel.: 76/512-100
