Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-05 / 208. szám

4. oldal - Petőfi Népe 2000. Szeptember 5., kedd Nfll VILÁG TÜKÖR Az orosz-japán béke kerékkötője A moszkvai belügyminiszter szerint nem merénylet volt az újabb két robbanás Az orosz elnököt fogadta Aklhito japán császár. Nem közeledtek az álláspontok Vla­gyimir Putyin orosz elnök és Móri Josiro japán miniszterelnök csúcs- találkozóján a Kuril-szigetek sorsával kapcsolatban. Az orosz államfő há­romnapos útjának hivatalos célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése. Tokió A japán tárgyalóküldöttség soraiból kiszi­várgott értesülések szerint a két politikus abban állapodott meg, hogy a kérdés továb­bi megbeszélések tárgya lesz. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem sikerült egyezségre jutni a két ország viszonyát rendező, a má­sodik világháborút végleg lezáró békeszer­ződéssel kapcsolatban, mivel annak aláírá­sát Tokió a szigetek visszaadásához köti. A mostani találkozó egyébként az idén már a harmadik volt a két politikus között. A másfél órán át tartó tárgyalás során Móri megismételte azt az 1998-ban született ja­pán kompromisszumos javaslatot, amely szerint országa hajlandó lenne tudomásul venni a szigetek orosz fennhatóságát, amennyiben Moszkva elismeri Tokió terü­leti igényeit. Ebben az esetben Japán előse­gítené a szigetek gazdasági fellendítését. * Két robbanás történt hétfőn Oroszország­ban. A Moszkvától 200 kilométerre délke­letre fekvő iparváros, Rjazany piacterén be­következett detonáció két emberéletet kö­vetelt, két másik személy megsebesült. Ugyancsak robbanás volt egy szentpétervá­ri butikban is; itt egy eladónő könnyebb égési sérüléseket szenvedett. Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter mindkét esetben kizárta a merénylet lehetőségét. Ugyan­FOTÓ: EUROPRESS/EPA akkor megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy tavaly szeptember óta több mint háromszáz áldozatot követeltek a csecsen szeparatisták által Oroszország-szerte el­követett terrortámadások. GYŰ LAY ZOLTÁN A Kuril-szigetek ügye A Kuril-szigetcsoport négy déli tagja a második világháború után került a Szovjetunióhoz, Japán azonban ezt nem ismeri el, az ország északi ré­szének tekinti és visszaköveteli. 1956-ban Nyi- kita Hruscsov akkori pártfőtitkár hajlandó lett vol­na visszaadni két szigetet, később Borisz Jelcin is tett hasonló értelmű, bizonytalan ígéreteket. Putyin nem tartja időszerűnek a követelést, mert úgy látja, egy esetleges precedens lavinát indíta­na el: a második világháború után Kalinyingrád is hasonlóképp került a Szovjetunióhoz, s ha a Kuril-szigeteket vissza lehet követelni, akkor azt is. A második ok stratégiai: az orosz atom-tenger- alattjárók a Kuril-szigetek között képesek kijutni kikötőikből a Csendes-óceánra. A harmadik gaz­dasági: a szigetek térségében hallatlanul értékes halfajták vannak. Aki birtokolja a szigeteket, azé az 500 kilométeres gazdasági zóna is, ahol egyedül van joga halászni, s ez dollármilliárdokat jelent. ______________■ K osztunica választási esélyei A jugoszláviai választások mindenképpen változást hoznak a szerb demokráciában „Azért indulok az elnökválasztáson, mert változások kez­dődnek Szerbiában. Ha az ellenzék bojkottálná a választá­sokat, ez belső konfliktusokhoz és akár háborúhoz vezet­hetne” - jelentette ki Vojiszlav Kosztunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke. Belgrád A Los Angeles Times belgrádi tu­dósítója szerint a jugoszláv ellen­zék poliükusai közül - a közvéle­mény-kutatások szerint is - egye­dül Vojiszlav Kosztunicának van esélye a szeptember 24-i elnök- választásokon Szlobodan Milo­sevics jelenlegi jugoszláv elnök­kel szemben. A politikus azon­ban azt fejtegette az amerikai új­ságírónak, hogy minden olyan erőfeszítés, amelyet Washington Milosevics ellenfeleinek megsegí­tésére tesz, épp a visszájára for­dul, és magát az elnököt erősíti. „A Clinton-kormány azonban téved - fejtegette az 56 éves Kosztunica -, ha azt hiszi, hogy például a Budapesten megnyitott koordinációs iroda a jugoszláv el­lenzék javát szolgálná. Ellenkező­leg: ezt az intézményt akár a halál csókjának is nevezhetném”. Egy másik csók, tudniillik az, hogy Vük Draskovics kezet csó­kolt Albright amerikai külügymi­niszter asszonynak, az ellenzéki vezér tekintélyét ásta alá. Dras­kovics egyébként, ha nem is ép­pen az erről készült felvétel mi­att, önkéntes száműzetésbe vo­nult Montenegróba, ám makacsul visszautasítja Kosztu­nica támogatását, ami növeli Milosevics esé­lyeit. Kosztunica az ellen­zék választási szövetsé­gének lehetőségét ború­látóan ítéli meg. A vár­ható manipulációkkal kapcsolatban az elnökjelölt úgy vélte: ha az ellenzék be tudja bizonyítani, hogy Milosevicsék esetleges győzelme csalásnak kö­szönhető, tiltakozásokkal fog rea­gálni. Ez azonban már nem a pár­tok, hanem a nép tiltakozása lesz. Ezzel együtt nem úgy zajlanak majd le a megmozdulások, mint 1996-ban, mert most mélyebb az apátia. A másik eltérést a négy év­vel ezelőtti helyzethez képest Kosztunica abban látja, hogy akkor a helyi közigaz­gatási választásokról mindenki tudta, nem hozhatnak fordulatot; most azonban változá­sok kezdődnek Szerbi­ában, s ez megmozgat­ja az embereket. A bé­csi Die Presse című na­pilapnak nyilatkozva Kosztu­nica utalt arra, hogy a magyarok és a muzulmánok is őt támo­gatják. A szerbiai közállapotokra jel­lemző, hogy Belgrádban tegnap rendőrök szállták meg az Otpor nevű ellenzéki mozgalom köz­pontját. Semmilyen hivatalos okmányt sem mutattak fel, és teherkocsikra kezdték felpakol­ni a szervezet berendezéseit, iratait. EUROPRESS Lótolvajnak nézték a román olimpikonjelöltet Bukarest Lótolvajnak nézték az osztrák határőrök Magyar- ország és Ausztria határán Viorel Bubau román sport­lovast, aki a félreértés mi­att nem tudott részt venni az olimpia előtti utolsó pontszerző nemzetközi versenyen - jelentette hét­főn a Mediafax román hír- ügynökség. A sokszoros román és balkán bajnok Viorel Bubau számított az egyetlen esélyesnek arra, hogy Sydneyben az olimpián Romániát képviselhesse lovag­lásban. Csak hat pontja hiányzott ahhoz, hogy biztosítsa magá­nak a helyet Sydneyben, s ezt a hat pontot egy Németország­ban rendezett nemzetközi ver­senyen kellett volna megsze­reznie. A román sportember azon­ban nem tudott részt venni a versenyen, mert az osztrák-ma­gyar határon az osztrák határ­őrök lótolvajnak nézték, lovát lefoglalták és visszaküldték Romániába. Ő továbbutazha­tott Németországba, ahol a ro­mán nagykövetséghez fordult, de csak azt a segítő tanácsot kapta, hogy panaszával fordul­jon a román külügyminisztéri­umhoz. Viorel Bubau „civilben” a Maros megyei Marosszentanna település polgármestere, 25 éve szenvedélye a lovaglás. Az iga­zi álma az olimpiai részvétel, de az ötkarikás játékokkal soro­zatos balszerencséje van. 1992-ben teljesítette a kikül­detési szintet, de nem utazha­tott, mert pont az indulás előtt megmérgezték a lovát. Négy évvel később amiatt volt kény­telen távol maradni Atlantától, mert nem volt egyetlen olyan lova sem, amellyel rajthoz áll­hatott volna. Miután a lovassportszövet­ség nem áll túl fényesen anya­gilag, Bubau saját költségén vett részt minden pontszerző versenyen. Az álom azonban az osztrák-magyar határon szerte­foszlott. Megbírálta a Vatikánt a zsidó diaszpóra Róma „Mélységes sajnálkozását” fejezte ki a zsidó diaszpóra ügyeivel megbízott izraeli miniszter amiatt, hogy II. János Pál vasárnap egy „vitatott történelmi szere­pű” pápát emelt a boldogok sorába. Miháel Malhior utalt arra, hogy IX. Pius gettókban különítette el a zsidókat, s elraboltatott a szü­leitől egy erőszakkal megkeresz­telt zsidó kisfiút, Edgardo Mor- tarát, aki később katolikus pap lett. A miniszter szerint ezt a boldoggá avatást a zsidó közös­ség úgy értelmezheti, mintha a katolikus egyház elfogadná az erőszakos hittérítés gyakorlatát. Az olasz sajtó vatikáni forrá­sokat idézve azt írja, hogy a Szentszék nem tulajdonít külö­nösebb jelentőséget ennek az ál­lásfoglalásnak, mivel az szerinte nem tükrözi az izraeli kormány hivatalos véleményét, s a rabbi­miniszter önkényes értelmezést ad a boldoggá avatásnak. A Corriere della Sera az eset kap­csán emlékeztet arra, hogy két évvel ezelőtt Izrael azt kérte: a Vatikán halassza él ötven évre XII. Pius boldoggá avatásának procedúráját. A'kérést Izrael szentszéki nagykövetsége ter­jesztette elő, tehát hivatalosnak volt tekinthető. Ezúttal azonban- jegyzi meg az újság - egy „má­sodvonalbeli” miniszter szólalt meg. A Vatikán úgy tartja, hogy az utóbbi időben érezhetően javul­tak a kapcsolatai Izraellel és a zsidó világgal, különösen II. Já­nos Pál márciusban-tett szentföl­di látogatása óta. Ezért a Bronz­kapu mögött az a vélemény ala­kult ki, hogy ezt a viszonyt nem csorbíthatja egy izraeli politikus „alkalmi nyilatkozata”. Csak­hogy a Szentszék mostani lépé­sét rosszallóan vette tudomásul az olaszországi zsidó közösség is, amelynek elnöke, Amos Luz- zato a sajtónak kijelentette: IX. Pius boldoggá avatása akadályo­kat gördíthet a zsidó-keresztény párbeszéd útjába. Az olasz napilap ezzel kap­csolatban megállapítja: ez a vita különleges diplomáciai pillanat­ban tört a felszínre. Izrael ugyan­is a Jeruzsálemmel kapcsolatos vita keretében a többféle megol­dási lehetőség között fontolóra vett egy „vatikáni” típusú válto­zatot is. Ez azt jelentené, hogy az óvárosban lévő szent helyek ugyanolyan státust élveznének, mint Rómában a Szentszék. En­nek tanulmányozásához az izra­eli külügyminiszter már kért is információkat az olasz kormány­tól arról, miként szabályozzák az olasz-vatikáni kétoldalú kap­csolatokat. Hírek röviden Pénzügyminiszteri találkozó Az Európai Unió keleti bővítése mellett foglalt állást az osztrák pénzügyminiszter a magyar és szlovén kollégájával tartott találkozóján. Magyarországot Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke képviselte Mariborban. Nemzetközi hadgyakorlat Cooperative Key-2000 elnevezéssel légi békefenn­tartó hadgyakorlat kezdődött a Románia déli részén fekvő Mihail Kogalniceanu légi támaszponton. A szeptember 15-ig tartó műveletben hat NATO-tagál- lam - köztük Magyarország - és a Partnerség a bé­kéért program további nyolc országa gyakorolja, hogy a légierő miként tud részt venni egy olyan bé­kefenntartó akcióban, amelyet az ENSZ felkérésére hajtanának végre egy nyílt összecsapássá fajult válságban. Médiatanácskozás Budapesten A szabad véleménynyilvánításról tanácskozott ne­ves szakemberek részvételével az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének bizottsága Budapesten. Megvitatták a médiakoncentráció helyzetét, vala­mint a Törökországban bebörtönzött és a Csecsen- földön eltűnt újságírók problémáját. Kiadványok az Unióról Bemutatták tegnap a Magyarország európai integrá­ciójáról és a csatlakozás jelenlegi állásáról áttekin­tést nyújtó „Engem is érint” sorozat friss informáci­ókkal kibővített brosúráit. Megjelent továbbá Euró­páról módszeresen címmel egy középiskolai taná­roknak szóló módszertani segédkönyv is. Havel bírálja a cseheket Nagyobb megértéssel kellene kezelnie Prágának a temelíni atomerőművel kapcsolatos osztrák aggo­dalmakat - jelentette ki Václav Havel cseh elnök. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár közölte: Ausztria akadályozni fogja Prága felvételét az Euró­pai Unióba, ha megnyílik az atomerőmű. Magyarázat a katasztrófára Egy DCIO-esről származó fémlemez idézhette elő a 113 ember életét kioltó Concorde-balesetet. Az amerikai gépről hiányzik ugyanis egy olyan fémlemez darab, amilyen felhasította a július 25-én szerencsétlenül járt francia szuperszonikus repülő- gép futóművének egyik kerékabroncsát. ■ BENZINBLOKÁD. Az elviselhetetlenül magas dízelárak miatt a fuvarozók és a termelő parasztok elzárták a külvilágtól Franciaország legfontosabb olajfinomítóit és üzemanyagraktárait. Érdekképviselőik szerint a drágulás az elmúlt 12 hónapban 40 százalékos volt. _____________________fotó, europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom