Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

8. oldal - Petőfi Népe TISZTELT SZERKESZTOSEG! 2000. Szeptember 27., szerda Mentőssors két tételben Nem szokásunk egy témáról ilyen nagy terjedelmű írá­sokat közölni. Nem is szeretnénk, ha gyakorlat válna belőle, de ez a két levél rendkívül tanulságos. Ezért kivételesen közread­juk a szokatlanul hosszú írásokat. Tisztelt leendő „mentőszakápo­ló” kolléga! Miközben munka­kedvtől és szakmai elhivatottság­tól túlfűtötten jelentkezel a men­tős állásra, hallgasd meg néhány jó tanácsom. Ha nincs megfelelő egészség- ügyi tapasztalatod, ne aggódj - 2 hét alatt a megyei mentőszerve­zetnél elsajátítod a szakma csín- ját-bínját. Tudnám tanácsolni, hogy azt a két hetet négy dolog el­sajátítására fordítsd: jelentkezni, jelenteni, engedélyt kérni, menet­levelet vakon is pontosan kitölte­ni. Ha mindezt tudod, akkor már olyan nagy bajod nem lehet. Vizsgádat évenként meg kell ismételned. Ne lepődj meg, ha akár több év mentőzés után is - egyik napról a másikra - szakma­ilag annyira alkalmatlanná válsz, hogy a vizsgán megbuktatnak. Lehet, hogy nem fogod megérte­ni, hogyan felejthetted el a szak­mát, miközben nap mint nap be­tegekkel dolgoztál - de meg ne kérdezd - úgy is megmagyaráz­zák. Ha több év munka után még­is sikerül megbukni, vigasztalódj, hogy esetenként a megyében al­kalmazott szakápolók 70%-a nem tud megfelelni, tehát nem csak te felejtesz és butulsz. Ne aggódj, pár hét múlva lehetőséged lesz bebizonyítani, hogy a látszat csal. Persze az a pár hét alatt, míg pót- vizsgázhatsz, tovább kell dolgoz­nod. Hogy az alkalmatlan vizsga után a pótvizsgáig eltelt időben mégis hogyan jut eszedbe a szak­ma - ne kérdezd -, fegyelmi is jöhet. Papírforma szerint egy hét áll rendelkezésedre a vizsgára va­ló felkészülésre - a gyakorlatban való alkalmazás még várat magá­ra. Végezetül, de nem utolsósor­ban, tudnám ajánlani a követke­ző napi „étrendet”: reggelire szol­gálati szabályzat, ebédre a rádió­zás szabályzata, vacsorára mun­ka törvénykönyve. Mindezek „teljeskörű” ismerete mellett is azért érhetnek meglepetések. Ha mindezen tanácsom meg­fogadod, talán örömed is leled munkádban, és munkaidőd zöme nem a kötelezően előírt, de ki nem érdemelt tiszteletadással te­lik el. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Tisztelt Leendő Mentőápoló Bajtárs! (Mi ugyanis a bajban tár­saknak tekintjük egymást, s a ki­vétel szerencsére ritka...) Ha munkakedvtől (mely nem összetévesztendő az állástalan- ság, fenyegető elbocsátás, egyéb külső kényszerek okozta helyze­tek generálta érzésekkel) és szak­mai elhivatottságtól (kontra ala­pokat nélkülöző önértékelés és eleddig meg nem talált életcél ke­resése) fűtötten jelentkezik a Bács-Kiskun Megyei Mentőszer­vezet kecskeméti mentőállomá­sán meghirdetett üres mentőápo­lói állások betöltésére, akkor az alábbi tényekkel kell szembenéz­nie:- az érettségi bizonyítvány fel­vételi követelmény, a mentő szak­ápolói vagy más irányú középfo­kú egészségügyi képesítéssel ren­delkezők előnyt élveznek;- 80 órás, rendelet által előírt képzésben kell elsajátítani a men­tőápolói szakmai követelmények minimumát, ebből a főorvos előtt (előttem) vizsgát kell tenni. (Van, akinek ez nem sikerül). Termé­szetesen a szakma csínját-bínját ennél sokkal hosszabb idő alatt lehet elsajátítani (én még most is minden beteg ellátásakor találok magamnak tanulságot), ám ez biztosan lehetséges, a megyében számos ápoló bajtárs dolgozik, akiknek életüket köszönhetik be- teg/sérült emberek.- A mentő szakápolói képesí­tést az alkalmazás kezdetétől szá­mított öt éven belül meg kell sze­rezni, a kétéves munka melletti képzés költségeit az Országos Mentőszolgálat fedezi. (Persze ta­nulni azért nem tud a dolgozó he­lyett.)- Miután mindkét alapfelada­tunk - a mentés és betegszállítás - ellátásakor beteg emberekért vagyunk felelősek, velük „bá­nunk”, mind szakmai felkészült­ségünk folyamatosan szinten tar­tása, fejlesztése (éves vizsga), mind a szolgálat folyamatos mű­ködését biztosító szabályok (szolgálati és működési szabály­zat, rádiószabályzat és még szá­mos körlevél, rendelet, törvény) alapvető ismerete és betartása el­engedhetetlen.- Működésünk gazdasági hát­tere kettős, az OEP finanszírozá­sához teljesítenünk kell bizonyos kötelezettségeket, például a me­netlevelek hibátlan kitöltését. (Többek között a dolgozók fizeté­se múlik rajta.)- A bérezés a közalkalmazotti bértábla szerinti (közismerten alacsony), reményeink szerint a sürgősségi betegellátás fejleszté­se keretében ennek rendezésére is sor kerül. Várjuk tehát mindazon, a fenti követelményeknek megfelelő és megfelelni akaró testileg-szelle- mileg-lelkileg egészséges embe­rek jelentkezését, akik hozzánk hasonlóan képesek arra, hogy sa­ját problémáikon túllépve a ná­lunk is nagyobb bajban lévőknek egyenlőre méltánytalan alacsony anyagi és erkölcsi elismerés elle­nében segítséget nyújtsanak. Nem várjuk azok jelentkezé­sét, akik a „Salus aegroti suprema lex” - A beteg egészsége minde­nek felett - latin közmondás taní­tását nem akarják vagy nem tud­ják magukévá tenni. Üdvözlettel: DR. ROTYIS MÁRIA, MENTŐSZERVEZET, VEZETŐ FŐORVOS Én is így látom! Az emberek nem egyformák, erre is születni kell. Vannak olya­nok, akik bár „szakemberek”, so­hasem fognak azzá válni, ehhez az ezt igazoló papír kevés, kell a tapasztalat, melyet az élet tanít meg velünk. Sajnos van olyan, aki erre kevéssé fogékony. A sér­tődés nem segít, be kell látni, ha valaki nem erre a pályára szüle­tett. (ezt bizonyítja az évenkénti vizsga). Üdvözlettel: TÖRTÉL! TIBOR, _____ MENTŐÁPOLÓ ÉS SZOLGÁLATVEZETŐ M egint a gazdagok járnak jól A szeptember 19-ei Petőfi Népé­ben olvastam, hogy a magyar la­kosság 7 és fél százaléka szegény, és ehhez még hozzátette a cikk írója, hogy a többgyermekes csa­ládok körében találhatók a leg­szegényebbek. Ezen nincs cso­dálkoznivaló, csak az a problé­ma, hogy beszélnek róla, de nem tesznek semmit. Ráadásul az em­berek többsége úgy gondolja, hogy a nagycsaládosoknak min­den segítség megadatik, pedig ez nem így van. Én és a férjem rendes munkás­család vagyunk, négy gyermeket nevelünk. Most ott tartunk, hogy ha 8 napon belül nem fizetünk, a lakásunkat elveszik és földönfu­tók leszünk. Ez a kormány csa­T akásművészeti T ijeisoePltes2etl Szakkiállítás és Vásár 2000. november 16-19. Erdei Ferenc Művelődési Központ Bővebb felvilágosítás és jelentkezés COUNTY í PRESS Rendezvényszervező Iroda Kecskemét. Petőfi S. u. 1/A. Tel/Fax: 76/417-980 E-mail: countypress@mail.countypress.hu Fő médiatámogatók: Lakáskultúra Petőfi Népe ládpolitikája. Felháborító, hogy a családi pótlékot még az is meg­kapja, aki egyáltalán nincs rászo­rulva, ráadásul évek óta nem emelik. Az adókedvezménnyel sem tudunk mit kezdeni. Termé­szetesen megint a gazdagok jár­nak jól. Hiába dolgozunk, egy­szerűen 3 iskolás gyereket képte­lenség ilyen szegénységben nyu­godtan nevelni. Szeretnénk végre nyugodtan élni, és úgy beiskoláz- tatni gyerekeinket, hogy ne le­gyen ilyen nyomorúságos életük. Ehhez viszont a kormány politi­káján kellene változtatni. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Cikkünk Nyomán Nem vettem sértésnek Szeptember 20-ai számunk­ban jelent meg a Nem va­gyok én tolvaj című levél, melyben a levélíró arról be­szélt, mi történt vele a Tesco bevásárlóközpont­ban. Nagy Józsefné, kecskeméti olva­sónk telefonon hívott fel bennün­ket, elmondta, ő hogyan véleke­dik a dologról. Vele is történt már hasonló eset, de nem vette sértésnek a „zaklatást”. Véleménye szerint a biztonsági őrök csak a munkáju­kat végzik, nem szórakozásból állnak ott. Bizonyára jó pár lopás előfordult, mielőtt ezeket az óv­intézkedéseket bevezették. Olvasónk pár tanáccsal szol­gált: ő hogyan vásárol. Először is a mobiltelefonját kikapcsolja, hogy ne a boltban nyúlkáljon a zsebébe, táskába a készülék után. Mivel látása már nem az igazi, a szemüvegét is előkészíti, azt sem kell keresgélni. Mindig listával megy vásárolni, ezért azt sem a szatyor aljára rejti, hanem a kezében tartja. Mivel cukorbe­teg, mindig van nála pár szem kockacukor, az esetleges rosszul- lét ellen. Ha érzi, hogy szükség van rá, inkább kimegy a sor végé­re, és ott veszi elő, vagy szól, hogy rosszul van, szüksége lesz a nála lévő cukorra. Olyan is elő­fordult már, hogy az áruházban vásárolt süteményből kellett ott a helyszínen ennie, senki nem bántotta ezért, hiszen jelezte, hogy mi a baja. Ha zsebkendőt kell használnia, azt is a sorok vé­gén veszi elő, ahol jól látszik, nem a polcról vette le. A telefonbeszélgetés végén el­mondta olvasónk: reméli, tudott segíteni tapasztalataival mások­nak is, és nem éri őket kellemet­len meglepetés vásárlás közben. A magyar virtus Ahány ember, annyi néző­pont. Amennyire nincs két teljesen egyforma ember, ugyanannyira látunk min­dent egy kicsit másképpen. A Petőfi Népe szeptember 11-ei számában a Nézőpont rovatból megismerhettük egy nézőpont­ból az ezredvégi vigasságokat, megtudhattuk, hogy a magyar virtus velejárója a kötekedés, és hogy illetlen dolog a fényes ün­nepségek költségeit firtatni. Fő­leg akkor, ha nem kérdeztük meg húsz éve, hogy ugyan mennyibe is került egy víziparádé, vagy ka­tonai díszszemle. Szépen hangzó megállapítás, brilliáns érv, kár hogy mindkét lábára sántít kissé. A magyar virtusnak nemcsak a kötekedés a velejárója bár erre is van sok példa. Velejárója a fenn az ernyő nincsen kas típusú ma­gatartás is, és azt hiszem a szó­ban forgó ünnepségek kapcsán ilyennel is találkozhattunk. Ép­pen ezért nem nagyon értem, hogy miért kötekedés az, ha a polgár ünnepnapon is józan ész­szel gondolkodik. Szép ünnep­ség, megható ceremónia, de sze­retném tudni, mennyibe került. Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy csak tegnap született, emlé­kezhet rá, hogy nem volt olyan új adó, járulék és egyéb sarc az el­múlt húsz évben, amely beveze­tésekor el ne hangzott volna az alábbi varázsige: azért van szük­ség a befizetésükre, hogy az adó­zó polgár láthassa saját hozzájá­rulását a nép, majd nemzetgaz­daság bevételeihez. Természete­sen ekkor és csak ekkor lesz majd joga megkérdezni, számon kérni, mire is költötték adóforint­jait. Az egyetlen elfogadható vá­lasz pedig az lenne, hogy az egyes ünnepségek ennyibe és ennyibe kerültek. Akinek a környezetében kisis­kolás gyermek van, ismerheti a rossz hír közlésének egyik kör­mönfont módját: igaz, hogy én intőt kaptam, de még öten-hatan az osztályból szintén. Ahogy a szülőt ez nem nyugtatja meg, úgy nem sokat ér az az érv sem, hogy 15 éve is volt díszszemle, víziparádé, lepényevés, és az is sokba került. Ha nekik akkor szabad volt, akkor nekünk most miért nem? Azért uraim, mert egy hibára soha nem lehet mentség, legfel­jebb igen gyenge magyarázat az, hogy mások ugyanezt tették. SZOLAROV EMIL, VÁROSFÖLD Tetszett a szélhámos Nemere István kisregényével, a Szerelmes szélhámossal kapcso­latban írom le néhány gondolato­mat. Nem kritikai elemzést óhajtok írni, mert az a kritikusok felada­ta. Csupán annyit akarok papírra vetni, hogy én mindegyik folyta­tást kíváncsian vártam, és élve­zettel olvastam minden monda­tát és szavát. Éppen csak egy szó nem tetszett: az, hogy vége. Én szívesen olvasnám a szerel­mes pár életének alakulását, ha az író képzeletvilágában megszü­letne. Nemere Istvánnak szívből gratulálok, további irodalmi munkájához sok sikert kívánok. LUKÁCSI BÁLINT, SZABADSZÁLLÁS Megkérdeztük olvasóinkat Adna-e földet a külföldieknek? Domonyi Ván Jenő, Kis­Nánai-Nagy r. míi.„ j László, Kis­kunfélegyhá­Róbert, Baja: jÉÉMlÉib kőrös: za: Np - * í •- Nem értek f|i- Nem enged­- Nem értek I egyet azzal, f ném, hogy Á egyet a külföl­hogy külhoni- J g j külföldiek vá­diek földhöz ak nálunk tér­sároljanak ná­lunk termőföl­det. A magyar 4' M juttatásával. Úgy vélem, ez a hazai földtu­Mezőgazdasá- JSÄftL-JLJ Domonyi László | Ván Jenő vásárlók hátrányban lennének a tőkeerős külföldiekkel szemben, a legjobb földeket ők vennék meg. A jelentős beruházással megvalósuló korszerű mezőgaz­dasági termelés sem a magyar ér­dekeket szolgálná. Inkább ural­nák a hazai piacot, és mi magya­rok legfeljebb napszámosként, cselédként dolgozhatnánk gazda­ságukban alacsony bérért. lajdonodok rovására menne. Ez csak az úgynevezett uzsorás ré­tegnek lenne jó, mivel a földet jó áron tudnák értékesíteni. A pri­vatizáció idején ugyanis olyan emberek is földhöz jutottak, akik nem értenek a mezőgazdaság­hoz. A külföldiek földhöz jutása akkor lenne ideális, ha ugyanak­kor a magyarok is földhöz jut­hatnának más országokban. gi vállalkozóink még nem elég tő­keerősek. Nálunk nemcsak a munkaerő, hanem a termőföld is olcsó. Függő viszonyba kerül­nénk a tőkével rendelkező idegen tulajdonosokkal szemben, ha el­adnánk nekik a földet. Legalább addig nem volna szabad engedé­lyezni a külföldi földbirtoklást, amíg az ár és az életszínvonal ki nem egyenlítődik a vásárlóéval. ■ lőkös István Akit naponta várunk Lőkös István Baján 2 kör­zetben ter­jeszti a Petőfi Népét. A 2 diplomás fia­talember 4 gyermek édesapja. Mindennapi munkája mellett jól jön a kiegészítő kereset. Hajna­lonként 30 kilométert kerékpá­rozik azért, hogy a friss újság 270 családhoz eljusson még mi­előtt a kedves olvasó munkába indulna. Jól ismerik őt a korán­kelők a kórház, illetve a Rókus temető környékén, valamint az egész Homokvárosban. Sajnos itt sok az idős kisnyugdíjas, akik közül néhányan kénytelenek le­mondani a már megszokott új­ságot. Helyükbe az új városrész fiatal házaspárait kell megcéloz­nia lapunk terjesztőjének. Olvasószolgálat NEGYED- MILLIÓ FO­RINTOT nyerhet! La­punk nagy­szabású, őszi játékán 250 ezer forintos takarékbetét­könyvet nyer előfizetőink legszerencsésebbi- ke. Ez a fődíja ugyanis a Petőfi Népe régi és új előfizetői szá­mára szervezett játéknak. A napilapban és a PN Grátisz­ban több alkalommal megjelent szelvények kitöltésével és be­küldésével pályázhatnak mind­azok, akik már előfizetők és akik most rendelik meg és fize­tik elő a Petőfi Népét. Akár egyetlen cédulával is lehet nyer­ni, ám az esélyek többszöröz- hetők a beküldött nyeremény- szelvények számával. Előfizető­ink ezeket beküldhetik egyen­ként vagy egyszerre október 11- éig, illetve átadhatják kézbesítő munkatársainknak, a helyi szerkesztőségekben, vagy olva­sószolgálatunknál. KÉTSZÁZ AJÁNDÉK! A negyedmilliós fődíj mellett még 199 nyereményt sorsolunk ki a játékban részt vevő Petőfi Népe-előfizetők között. A sor­soláson másodszor kihúzandó szelvény beküldője egy mikro­hullámú sütőt nyer, a harmadik cédula egy konyhai robotgépet ér. Mixergép és olajsütő követ­kezik majd, továbbá asztali órák és esernyők. Kérjük, ne fe­ledkezzenek el a szelvények be­küldési határidejéről és a lap előfizetéséről! Sok szerencsét kívánunk! VIDEOKA- | ZETTÁT kül­dünk. Sok visszatérő, keresztrejt­vény-kedvelő olvasónk ___ Sg“ ' K bekapcsolód­nak, akik megfejtik és beküldik a hétvégi rejtvényeket. Leg­utóbb videokazettákat sorsol­tunk ki, melyeken (újra) meg­nézhetik a kecskeméti repülő­nap eseményeit. A szerencse ezúttal Ökrös Barbara szanki, Molnár Istvánné Kiskunhalas, Nánási Sándorné jászszentlász- lói és Kovács Andrásné kecske­méti kedves olvasónknak ked­vezett, gratulálunk! HÍVJA A 06-80/480-756-ot! Olvasószolgálatunk munkatársa várja kérdéseiket, a lappal és terjesztésével kapcsolatos ész­revételeiket, valamint a megren­deléseket. A hívás díját hétfőtől péntekig, délelőtt 8 és 11 óra között mi fizetjük. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom