Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-18 / 193. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT ANESZTEZIOLÓGUSOK IV. 2000. Augusztus 18., péntek A legsúlyosabb, gyakran életveszélyes állapotban lévő betegeket a kórházak intenzív osztályain ápolják. Az intenzív terápiás szakorvosok azok, akik nap mint nap megküzdenek a beteg életéért. Munkájuk másik, nem kevésbé fontos területe a műtétek előtti érzéstele­nítés, altatás. Ha ők nem lennének, egyetlen komo­lyabb, tehát altatást igénylő műtétet sem végezhetné­nek a sebészek. Az aneszteziológusok munkája óriási odafigyelést igénylő, lelkileg és fizikailag is megterhe­lő feladat. Ha a műtét sikeres, az az ő sikerük is. Soro­zatunk következő részeiben őket mutatjuk be. Lehető­ség szerint - hiszen nyár van, a szabadságolások ide­je - szeretnénk a megye valamennyi intenzív terápiás szakorvosát bemutatni. Ma kecskeméti és kiskunhala­si szakembereket ismerhetnek meg. Élet és halál között Hajdú doktor nagyon szeret a betegekkel foglalkozni. Időnként lelkileg is közel kerül hozzájuk. Úgy véli, az új évezredben végre el kell jutni oda, hogy fájdalom- mentes legyen a gyógyulás. Ha a betegek nem szenvednek állandó fájdalmaktól, a védekezőmecha­nizmusuk is jobban működik, és gyorsabban gyógyulnak. Fájda­lom nélkül a mindennapokban is másképp élünk. így érthető, ha a doktor a mentőzés mellett az aneszteziológiát és intenzív terá­piát választotta hivatásul. Ez utóbbi a sürgősségi betegellátás magasabb szintje. Első „nagy szerelme” a sebészet volt, az in­dította az aneszteziológia felé. Az intenzív osztályon élet és halál között lebegnek a betegek. Biológiai óránk születésünktől fogva ketyeg. Ezt el kell fogadni. Nincs örök élet. Ám korántsem mindegy, hogyan hal meg az em­ber. A hosszas ágyban fekvés is megviseli a szervezetet. A maga­tehetetlen betegek olykor mérhe­tetlen fájdalmakkal küszködnek. De mindenkinek joga van a mél­tóságteljes halálhoz. Hajdú dok­tor és kollégái feladata többek kö­zött a vágyott fájdalommentesség biztosítása. A halálhoz mindmáig nem tudott hozzászokni. Az orvostudomány is csak ar­ra képes, hogy időt adjon az em­bernek. A doktor úr azt is siker­ként éli meg, ha fél évet vagy egy évet nyer a halállal szemben. S legnehezebben azon betegek el­vesztését dolgozza fel, akikhez lelkileg közel kerül. A napi munkában, a túlterhelt­ség dacára is azt tartja: legfonto­DR. HAJDÚ ANDRÁS 1958-ban szüle­tett a romániai Hétfalun. 1984- ben Marosvá­sárhelyen szer­zett diplomát. 1984-89-ig kö­telező gyakornokságát töltötte Moldovában. 1990 óta él Kecs­keméten. 1990-92-ig mentő­orvos volt, azóta pedig a repü­lőkórházban dolgozik. 1996- ban tett szakvizsgát anesztezi- ológiából és intenzív terápiá­ból. Nős, két gyermek édesap­ja. sabb a beteg-orvos kapcsolat mi­nősége. A legnagyobb kihívás: megmaradni embernek, ember­ségesen viselkedni. Szakmai si­kerei közül az újraélesztésekre emlékezik legszívesebben. Nem­egyszer hozott már vissza bete­get a klinikai halál állapotából. A betegség helyes felismerése és a megfelelő kezelés gyógyulást eredményez. A gyors döntések Hajdú doktor számára nem jelen­tenek stresszt. Szereti a pörgő munkát. Külö­nösen a mentőzés során hasznos ez. Igen érdekli a kardiológia, szeretne mélyrehatóbban foglal­kozni e szakterülettel. A minden­napos önképzés elengedhetetlen, hisz’ gyorsan fejlődik az orvostu­domány. Szerencsére olyan vál­tozások mennek végbe a szakmá­ban, melyek egyre inkább sürge­tik a szervezett továbbképzése­ket is, s ez orvosnak, betegnek egyaránt hasznát szolgálja. Intenzív terápia Kiskunhalason Dr. Kiss József hétéves ta­pasztalattal a háta mögött tért vissza a kiskunhalasi kórház intenzív osztályára. 1990-ben átmenetileg egy fiatal, szakképesítés nélküli orvosra ma­radt ugyanis az egész intenzív és aneszteziológiai ellátás. Emiatt egy szakorvost kellett visszahívni Halasra. Ez egybeesett a házior­vosi rendszert előkészítő kísérlet befejezésével. A szegedi doktor így ismét a halasi intenzív osz­tályra került. Miután sem a bete­gek, sem az intézmény számára nem voltak tartósan biztosítva a kielégítő feltételek, fejlesztések kezdődtek. Az évek során fokozatosan nőtt az orvoslétszám is. Jelenleg összesen nyolcán látják el a kór­házat. Az intenzív ellátás mellett a teljes aneszteziológiai szolgála­tot is biztosítják. A 15 intenzív­osztályos nővér mellett 11 szak­asszisztens aneszteziológusuk is van. Az elmúlt három-négy esz­tendőben 5500-6000, különböző típusú érzéstelenítés történt a 12 hónapos periódusok alatt. A hala­si intenzív oszályon évente 250- 280 beteg fordul meg. A nyolc in­tenzívágy mellett nyolc anesz­teziológiai munkahelyük is van. A műtők mellett ugyanis az intéz­mény egész területén szükség le­het aneszteziológusokra. A mű­szerezettség sokat javult az el­múlt évtizedben. A közelmúltban négy betegőrző monitort is vásá­roltak. Emellett tavasszal - az egyik betegük révén - egy mo­dem EKG-készülékhez is jutot­tak. A hozzátartozók befizettek ugyanis a halasi intézmény alapít­ványi számlájára. A kellemes emlék mellett így a napi munkájukban is komoly se­gítséget jelent ez az új számítógé­pes műszer. A négy lélegeztető gépük átlagéletkora hasonló a leg­DR. KISS JÓZSEF 1958-ban született Szegeden. 1983-ban végzett a SZOTE-n, az­óta dolgozik a kiskunhalasi kór­ház intenzív osztályára. 1987-ben szakvizsgázott aneszteziológiából és intenzív terápiából. 1987-88 kö­zött külföldön dolgozott, 1989-90 között a szen­tesi kórházban. 1996-tól osztályvezető főorvos. 2000-től a szegedi egyetem orvos-közgazdász, egészségügyi menedzser hallgatója. 2000-től a fekvőbeteg-ellátásért felelős igazgató- helyettes. Nős, kettő gyermeke van. több magyar kórházéhoz, de a megbíz- hatóságuk megfelel a kö­vetelmények­nek. Az altató­gépek 50 szá­zaléka is az újabbak közé tartozik. Az anesztezioló- gia-intenzív te­rápia az egész­ségügyi ellátá­son belül a leg­költségesebb területek egyike. A halasi intézmény életében egyéb­ként a kilencvenes évek elején megkezdett laparoszkópos tevé­kenység számított az egyik leg­fontosabb újdonságnak. Az osztály dolgozói azóta is rendszeresen vesznek részt elő­adásokon, kongresszusokon. Leg­utóbb például dr. Törjék Zoltán, dr. Csamangó Katalin és dr. Kiss József összegezte egy új altató­szerrel történő narkózisok ta­pasztalatait a siófoki, nemzeti aneszteziológiai kongresszuson. Mindenhol - így Halason is - gon­dot jelent viszont, hogy az aneszteziológia és az intenzív el­látás sem tartozik ma még a pre- feráltabb szakmák csoportjába. ■ A betegnek mindig igaza van A doktornő a megyei kórház belgyógyászatán rendre a legsúlyosabb állapotú bete­geket kezelte. Üzemorvosként és mentőorvos­ként is magára utalva dolgozott. Mindez jó alapot jelentett jelenle­gi munkájához. Annak idején hív­ták dolgozni a véradóba is, ám ott nemigen nyílt volna lehetősége olyan munkára, ami igazán von­zotta. így inkább az anesztezio­lógiát választotta. Az utóbbi idő­ben ez a szakma is elnőiesedett. A folyamatos döntéshelyzetek megedzik az embert. Holló doktornő „ars poeticája”: a betegnek mindig igaza van. Azért dolgozik, hogy segítsen a rászorulókon. Az intenzív osztá­lyon nem lehet kikerülni a halált. A fiatalok elvesztését dolgozza fel legnehezebben. Ha idős ember hal meg, olyan beteg, aki eleve gyógyíthatatlan, az könnyebben elfogadható. Ám szerencse - véli a doktornő hogy gyerekeket nem kezelnek a repülőkórházban. S ha el is veszí­tenek valakit, akkor is mindig van következő beteg, akire mosolyog­ni kell... A napi munkában a doktornő kamatoztatni tudja belgyógyász végzettségét is. A műtétek előtt előkészíti a betegeket, felméri az állapotukat, javaslatot ad az ope­rációt végző kollégáknak, s a mű­tét utáni időszakra is szolgál taná­csokkal. Ez mindenkinek jó: bete­geknek, orvosoknak egyaránt. Egyik legnagyobb szakmai sikerét a közelmúltban élte meg. Május­ban a repülőkórházba került az a fiatalember, aki súlyos autó- krosszos balesetet szenvedett. A fiú túlélte a balesetet. Ám a sebé­szek elismerték: az, hogy kijöttek a műtőből, az altatóorvosok érde­me volt. A doktornőt a munka tartja a pályán. E kis kórházban több idő jut a betegekre, a velük való be­szélgetésre, mint egy nagy intéz­ményben. Egyikük-másikuk a fel­épülése után olykor vissza­jön, s hírt ad magáról. Ne­héz szavakba önteni, mit je­lenthet ez az orvos számá­ra, aki a beteg életéért küz­dött. Holló doktornő ezért is szereti, amit csinál. Még ak­kor is, ha né­hanap nincs nagyobb vágya, mint az aneszteziológusok munkáját hogy végre jól kialudja magát. ma még nemhogy a laikusok, de Munkája mind szellemileg, gyakran még az orvos kollégák mind fizikailag fárasztó. Sajnos sem értékelik igazán. ________■ D R. HOLLÓ ILONA Nagykőrösön született. 1980-ban végzett a SZOTE-n. 1985-ben belgyógyászatból, 1990- ben aneszteziológiából és intenzív terápiából tett szakvizsgát. 1980- 87-ig a kecskeméti megyei kórház IlI-as belgyógyászati osztályán dolgozott és üzemorvos volt Nyárlőrincen. 1987 óta a Kecs- keméü Repülőkórházban dolgozik. 1990-98-ig mentőorvos volt. 1988 óta a MEP-nél területi el­lenőrző főorvos. ,, r' Az egyik Önre v Megnyerheti 8 db Volkswagen Polo Classic 60 és 6 db Opel Corsa City bármelyikét ha 2000. augusztus 18-án 9-17 óra között, 19-én 8-14 óra között ötöslottót játszik legalább 400 Ft értékben (a Joker játék nem számít bele) online játékmódban. KIMBE* IMÁBA* SORSOLÁS! Ne féljenek a gyerekek DR. TÓTH ILONA 1960-ban született Kecskeméten. 1987-ben végzett a szegedi mf*! * fi SZOTE-n, azóta dolgozik a kecske­méti megyei kórházban. i i 1992-ben aneszteziológiából és intenzív terápiából. 1998-ban kar­diológiából szakvizsgázott. 1992 óta foglalkozik fájdalomterápiával is. Férjezett, két gyermeke van. A megyei kórház fül-orr-gé­gészeti osztályán nap mint nap találkozhatnak a bete­gek dr. Tóth Ilonával. Az utóbbi években a fiatal dok­tornő látja el az osztály anesztezi­ológiai feladatait. Vele találkoz­hatnak érzéstelenítés előtt és éb­redés után a mandulaműtött gye­rekek és a súlyos gégeműtéten át­esett felnőttek egyaránt. Osztá­lyos feladatai mellett dr. Tóth Ilo­na természetesen részt vesz az in­tenzív osztály munkájában is: rendszeresen ügyel tehát a Nyíri úton is. Mint a fül-orr-gégészet anesz­teziológusa nagy gyakorlatot szerzett a gyermekek altatásá­ban. A feladat nem kevés: a gye­rekek ugyanis nem kis felnőttek - mint ahogy azt sokan gondol­ják - tehát az érzéstelenítésük is másképp kell, hogy történ­jen. Fontos, hogy a szakember felkészült legyen az ébredési szakaszban előforduló problé­mákra, például a gyakori gége­ödémákra. A szülők is, de legfőképp a gyerekek fél­nek az altatás­tól. Félelmü­ket az altató­orvosnak kell oldania azzal, hogy mindent szépen el­mond, elme­sél a kis bete­geknek. Dr. Tóth Ilona bevált módszere, hogy altatás előtt még véletlenül sem említi meg az injekció szót. A gyerekek nem szurit kapnak, hanem álompillangót, amelyik egy icipicit megcsípi őket. A szülők számára megnyugta­tó, ha az orvos elmagyarázza ne­kik: ma már az altatás abszolút biztonságos. A lehető legjobb, a gyermeki szervezetet a legkevés­bé megterhelő szereket alkal­mazzák, s maga az altatás! idő is lényegesen lerövidült. Mindösz- sze 20 perc egy mandulaműtét. Ugyanakkor az is tény, hogy az ébredés utáni állapotot nehezen viselik a gyerekek. Szédülnek, kettős látásuk van - s a tünetek bizony a szülőket is megrémítik. Aggodalomra azonban nincs ok, a tünetek a műtét után egy órá­val megszűnnek. Dr. Tóth Ilona szerencsés or­vosnak tartja magát, mert azzal foglalkozik, ami a legjobban ér­dekli. Kedvenc szakterülete az intenzív terápia, de érdeklődési területébe a kardiológia és a fáj­dalomterápia is beletartozik. A fül-orr-gégészeten is gyakorta előfordul, hogy szívbeteg ember kerül a műtőasztalra - szívgyó­gyász képzettségének tehát nagy hasznát látja. A bonyolultabb gégeműtétek öt-hat órán át tartanak, s az alta­tóorvosnak mindenféle vész­helyzetre fel kell készülnie. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Pálházi Ilona, Paprika Tamás Akisorsolt nyertesek nyeremé­nyükért bármely lottózó­ban nyereményigénylési lapjuk szeptember 18-ig jelentkezhetnek. Ezt követően a nyereményígény elévül. SíídfNCSIJÁHK RT Sorsolás a Szerencsejáték Rt. székházában, augusztus 18-án 10 órától és augusztus 19-én 9 órától, óránként. További információk a lottózókban, interneten a www.szerencsejatek.hu címen és az akció ideje alatt ingyen hívható 06-80-313-313 zöld számon. A nyertes átvételi igazolás számokat augusztus 18-án 11-19 óra, 19-én 10-16 óra között óránként bemondja a Kossuth Rádió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom