Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-16 / 191. szám

2. oldal - Petőfi Népe VÉLEMÉNYEK HÍR HÁTTÉR 2000. Augusztus 16., szerda Jó napot! Augusztus 16., szerda Köszöntjük az Ábrahámokat! Az Ábrahám bibliai név, je­lentése: sokaság atyja. Kö­szöntjük még a névnapjukat ma ünneplő Áhim, Amelita, Szeréna nevű olvasóinkat is! Lapszél Bajai halászlé Ez már tényleg vicc, lassan gu­milabdát adnak el ügyesebb ke­reskedők ezzel a címmel. A zacskós terméket évek óta for­galmazzák, megszokni nem le­het, de belenyugszik az ember, hát ilyen is van, mondja, és le­gyint egyet. Ám az egyik keres­kedelmi televízió a héten rátett egy lapáttal, ráadásul éppen va­lamiféle gasztronómiai jellegű­nek álcázott műsorában. Kezd­tek főzni a fiatalemberek, még­hozzá halászlét, így hagytam be­kapcsolva a készüléket, gondol­tam, majd jól kiröhögöm őket a tudományukkal. Mert ugye fi­nom halászlét csak Baja térségé­ben lehet összeeszkábálni. Hát csudálkoztam is, meg mosolyog­tam, amikor elkezdték főzni az alapiét, ami eleve gyanússá teszi a dolgot, merthogy felénk ilyen nincs. Egészen döbbenetes vala­mit készítettek végül, közös erő­vel, csak a hangos mosoly, az fa­gyott az arcomra, mert a végén kiírták a receptet. Ez még nem lett volna olyan nagy baj, de a fura főzet neve is ott virított: Ba­jai halászlé. Inkább előbb, mint utóbb csak le kéne védetni eme márkanevet valahogy. oéczy SZENTEK LETTÉK. Az orosz ortodox egyház szentnek ismerte el II. Miklóst, az utolsó orosz cárt és csa- ládját. Az 1915-ben készült képen baloldalt látható Miklós. _____________________________fotó, epa A só, a kenyér, meg a számítógép Évszázadokig a só ára volt a min­denható fokmérő hazánkban, s újabb évszázadokon át a kenyér ára. Mára mindez a múlté. Két éve halljuk, olvassuk hogy a me­zőgazdasági termékek túl olcsók. Volt, aki ennek tulajdonította a mezőgazdaság vesszőfutását. Mert a nagy bevásárlóközpontok lenyomják az árakat. Mert ott, és egyedül ott nem működnek a piac törvényei. Na­gyon kinevetnék azt, aki manap­ság áruhiányról beszélne. Egyete­mes túltermelés van. Ha nincs itt elég, akkor jön az olcsóbb görög, vagy Kanári-szigetekről hozott termék. Szállítással is olcsóbb, mint az itt termett. Lehet, hogy nem olyan jóízű, de kétségkívül szebb, s vásárláskor a pénztárca vastagsága mellett a szem is lé­nyeges. Annyit mondták, hogy túl olcsók a magyar mezőgazdasági termékek, már szégyellte magát az ember, s arra gondolt, talán kö­vetelni kellene az áremelést me­zőgazdaságunk érdekében. De arra máig kellett várni. S nem azért, mert idén kevesebb kenyérgabona termett! Nem ter­mett kevesebb. Nem azért, mert felszöktek az üzemanyagárak, ez­zel a szállítási költségek. A szállí­tási, feldolgozási költség az im­portnál is magasabb. A termék mégis olcsóbb volt a standon. Arról van szó, hogy a környező országokban volt rossz a termés. Értékesebb lett a búza. Ezért töb­be kerül a kenyér, a péksütemény. Húsz-huszonöt százalékkal. Mellbevágó a drágulás. Két év­tizede politikai okok miatt nem engedte volna a hatalom. Mint most a gáz árát... Alig van vissz­hangja. Annak sem, hogy minden élelmiszer drágult, ha nem is ily mértékben. Eddig olcsó volt, most kevésbé az, de elmarad az európai áraktól. És vállat vonunk. Az a nyugalom, ahogyan a köz­nép, a hatalmas nyugdíjas tömeg fogadta ezt a nagy áremelkedést, azt is jelzi, hogy a korábbi megél­hetési szorítás enyhült a nyaka­kon. A kenyér ára helyett más a legfontosabb. Falvakban járva, a létezés minőségének mutatói­ként, azt mondják el, hogy van víz, villany, gáz, bárhol telefon, s csatorna. Meg teleház. A gyerek­nek nem karórát vesznek bérmá­lásra, vagy a jó vizsga után, ha­nem számítógépet. Mennyi penészes, száradt ke­nyér van ma a kukákban? A ku­kabúvárok kasztján belül külön szakág a kenyér gyűjtése a lakos­sági hulladékból. Ez is Magyaror­szág. ___________KADAR PÉTER ___ ____________________Nézőpont Tapodi Kálmán__________ K ezükbe vették sorsuk irányítását Még harminc nap van az olimpiáig. Az újkori játékokon gyakran szereztek sportolóink dicsőséget, s örömöt az egész nemzetnek. Ausztráliában csak maroknyi sportolói csapat képviseli megyénket, de mindenki szurkol értük. A Duna-Tisza közi sportbarátok arra is büszkék lehetnek, hogy tizenhat év után ismét lehetnek magyar ké­zilabda-játékvezetők az olimpián. A legjobbnak tartott magyar pá­ros, a Kiskunhalason élő Klúcsó Jenő és Lekrinszky Tivadar vezet­hetnek mérkőzéseket. Az ő jó teljesítményükért is sokan szoríta­nak. A kiskunmajsaiak soha sem felejtik el megemlíteni, hogy a sportág alapelemeivel a település csapatában ismerkedett meg Klúcsó Jenő. A kézilabda alapjait közel négy évtizede rakták le a kisváros­ban, s úgy tűnt, nem Déva vá­rát kezdték el építeni. Negyed- százada már megyei bajnoki címet ünnepelhettek a férfiak, később a válogatott játékost is kinevelő női csapat volt az eredményesebb. Az elmúlt év­tized megint a férfiaknak hozott több sikert. Idén tavasszal éppen az eddigi legjobb teljesítményüket nyújtották. Mégis majdnem kártya­várként omlott össze az eddigi felépítmény. Nem Déva várát kezdték el építeni A majsai kézilabdásokat is utolérte most a magyar sport legnagyobb gondja: a pénzhiány. Az „aligcsapatot” már csak a város finanszíroz­za kötelességből, de más támogatóra nem akadtak. S.O.S-jeleikre még a település sportjáért felelősök sem reagáltak. Vannak, akik sze­rint azért tart itt a honi sportélet, mert sok tisztátlan tőke áramlott oda. A sportminiszter éppen Majsán mondta, hogy az állam a gazda­ságban is arra törekszik, hogy az úgynevezett szürke- és feketegazda­ságot „kifehérítse”. Akkor ez a sportban sem lehet másként. A hatal­mi szándék érthető, de a legális tőkések még nem tartják kifizetődő­nek a sportba invesztálni. A majsai kék-sárgák most kezükbe vették sorsuk irányítását. Amatőr alapokon is vállalták az indulást. A tavaszi bajnok most a bent- maradásért küzd. A játékosok tudják, jó ideig nem lesz új szerelés, új cipő, mert a pénz az utazásra, játékvezetői díjakra, terembérre is alig futja majd. Döntésükre mégis büszkék lehetnek. Még az is előfordul­hat, hogy egy-egy sportkarriert elérő mostani serdülő játékos őket emlegeti majd, akiktől elleste a sportág alapjait. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus 15.) Borsodchem 9 500 Ft ű Fotex 305 Ft ű Matáv 1750 Ft O Mól 3 755 Ft ü OTP 15 385 Ft ■ O Rába 2190Ft Ü Richter 16010 Ft ű Zalakerámia 2 630 Ft 1> BUX: 8399,26 +0,80% eltérés az előző záróértékhez képest BanKVVustria Creditanstalt Betétkampány 3-6 havi lekötésre 2000. szeptember 30-ig. 1 millió Ftfeletti lekötésnél 9,30% kamat 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. Tel.: 76/512-100 43537a ELR. pénzváltó Kecskemét, Dobó krt. 8. (Centrál Passage Üzletház) Pénznem 1 egységre Vétel Eladás USD 284.5000 290.0000 DEM 132.0000 133.7500 ATS 18.7500 19.0500 ITL 0.1325 0.1360 CHF 165.0000 168.7500 FRF 39.0000 40.4000 CAD 190.2500 196.5000 NLG 116.0000 119.0000 SKK 5.0000 6.3000 ESP 1.5400 1.5850 Napközbeni árkorrekció lehetséges! Tel.: 76/418-884 • Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internet: www.goldinfo.hu AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 432,46 Cseh korona 7,39 Euró 260,83 Horvát kuna 36,5 Szlovén tolár 1,12 Lengyel zloty 65,80 Svájci frank 167,30 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 286,53 __________Hírháttér * Olajbizottsáoi jegyzőkönyv • Hírháttér__________ A pu jelentette be a mobillopást Az alábbiakban újabb részletet közlünk Nógrádi Zsolt elhíresült vallomásából, amit a parlament olajbizottsága előtt tett. Ezúttal képviselői kérdésekre válaszol a tanú. Budapest BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. Én is köszönöm ezt a kimerítő vallomást. Engedje meg, hogy én ne a konkrét ügyekre kérdezzek rá, hisz itt két óra alatt nagyon sok konkrét nevet és összefüggést kaptunk, amelyet egyből nem is le­het áttekinteni, és nyilván, majd a részletes jegy­zőkönyv alapján fogunk tudni egy idő után ele­mezni. Én mást szeretnék kérdezni. Ön egy olyan világról beszélt nekünk, ahol mindig mindennek megvan az ára. Mindennek megvolt az ára, és nem vitatta senki. Akkor volt némi zavar, amikor valaki nem kerülhetett elő, és a ki nem fizetett nagy pénzek konfliktusai okoztak belső problé­mát. De amikor korrumpálni kellett, vagy valamit el kellett intézni, ott soha nem volt zavar. Azt, ké­rem, elintézték. Egyet szeretnék megkérdezni, az ön egy fél mondatát. Az, (rogy ön újra szabad ember lehes­sen, potom 200 ezer forintba került, és ön meg­jegyezte azt, hogy: amit egyébként nem fizetett ki. Miért? Mindennek megvan az ára. Én végig­hallgattam önt, itt sokkal nagyobb pénzek röp­ködtek. És akkor, amikor 3 év után önnek lehe­tősége volt arra, hogy némi korrupcióval véget vessen a bujkálásnak, akkor a betyárbecsület is azt mondja, hogy 200 ezer forint nem tétel egy ilyen ügynél. Én a lelkületét szeretném ennek megismerni. NÓGRÁDI ZSOLT: Azért nem fizettem ki, mert nekem, amikor én nem voltam otthon, én ’94-ben lízingeltem egy készüléket, rádiótelefont. És ’96- ban betörtek hozzám, és elvitték. Apuék bejelen­tették, hogy ellopták ezt a készüléket. Erre az ügyészség engem beperelt, hogy én elloptam a készüléket, és nem elég, ha apu jelenti be, nekem kellett volna bejelenteni, és ezért köröztek engem három évig. És ennek az ügynek az elévülése ’98 decemberben volt, és az az ügy elévülése az is ’98 decemberében, nekem végig kellett ugyanúgy bujkálnom, hiába intézték el ezt az ügyet, azt a három évet le kellett..., és ’98-ban apu eltűnt, és engem még utána is köröztek. Ez volt az egyik ok. A másik ok. Én apunak odaadtam a kétszázezer forintot, és mivel neki a 125 milliót nem fizette ki a Flaisz, azt mondta, hogy egy fillért nem ad neki, és azt odaad­ta az öcsémnek. Ennyi történt. BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Elné­zést, ne haragudjon, ha három év után ekkora tételnél potom kétszázezer forintba kerül, hogy én nyugodtan felülhessek a vo­natra vagy vehessek egy jegyet a moziba, akkor ez nem lehet tétel egy 170 milliós ügynél. Én ezt nem értem. NÓGRÁDI ZSOLT: De enélkül is el lett intézve, mert én mondtam az előbb, hogy engem még kö­röztek utána egy évig. Nekem hiába intézik el az egyik ügyet, ha a másikban még köröznek. Akkor ugyanúgy nem ülhetek be se moziba, se sehova. A másik. Nem Soltvadkerten éltem és olyan ira­tokkal láttak el engem, hogy nekem nem volt gond, én levezettem százezer kilométert, engem igazolhattak, azt csináltak, amit akartak. Csak nem mehettem haza a lakásomba. Az, hogy most köröznek vagy nem köröznek; úgy jártam az or­szágban, mint akárki más, csak nem mehettem a lakcímemre haza. A másik, hogy hiába fizettem volna, az csak egy jóindulat volt, vagy mit tudom én, mi volt a Kakasék részéről, hogy elintézik, amikor engem még utána egy évig köröztek másik ügy miatt. Ak­kor se eleje, se hátulja nem volt. Kakas csapdát ál­lított nekem, elintézték, haza akartak csalni, és a másik ügyben le akartak tartóztatni, mivel volt apuval az ügyük. Innen indult közötte meg apu között a konfliktus. BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Nem nagyon értettem ezt a másik ügyet. Azért, mert öntől elloptak egy mobiltelefont, azért körözték? NÓGRÁDI ZSOLT: Nem, ahogy elkezdtek köröz­ni, én lízingeltem egy készüléket, a soltvadkerti lakcímemen maradt otthon, történt ott egy betö­rés, és ott ellopták ezt a készüléket. Apu bejelen­tette Kiskőrösön a rendőrkapitányságon, hogy el­vitték a Zsolti készülékét is. És akkor a lízingcég küldözgette a papírt, hogy adjam vissza a készülé­ket, én nem tudtam visszaadni, mert nem volt meg. És akkor a lízingcég följelentett az ügyészsé­gen Kiskőrösön, hogy elloptam a készüléküket. Hiába mutattuk, azt mondta az ügyész, hogy nem fogadja el, mert nem én tettem a feljelentést. És aldtor ott álltam befürödve, hogy olyan ügyért ke­resnek, amihez semmi közöm. ■ BÍRÓCZI GYULA (1916 - 2000) Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por is végtelen fia, Istent teremti csodaszellem, Hitvány pehely vas végzet ellen, Viaskodó harmónia. (Juhász Gyula: Himnusz az emberhez) Az alkotó ember legszentebb vonása az értékteremtés képessége. A tudás, amely révén tetteinek mércéjéül nem a hic et nunc, azaz az itt és most valóság, hanem az emberi erények valamiféle időtlen rendszere szolgál. Bíróczi Gyula a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat nyugalmazott igazgatója alkotó ember volt. 1945-ig a Magyar Királyi Hadsereg katonatisztjeként, majd a II. Világháborút követően statisztikusként, könyvelőként, igazgatóként egyaránt a "soha-meg-nem- elégedés" semmihez sem hasonlítható érzése sarkallta új megoldások keresésére, kísérletezésre, a meglévő lehetőségek bővítésére. Fárad­hatatlanul dolgozott, alkotott és tanított. Legendás műveltsége, huma­nitása és kreativitása rendkívüli szerénységgel párosulva vívta ki munkatársai, tanítványai, szűkebb és tágabb környezete elismerését. "Dolgozom, amíg szükség van rám", nyilatkozta nyugdíjba menetelekor egy vele készült interjúban. Ez a mondat mindennél jobban jelzi ars poeticáját, azt, a feladat iránti alázatot, amely egész pályáját meg­határozta. Pedig a történelem, a XX. század története számos próbatétel elé állította. 1916. szeptember 4-én született Budapesten egy felvidéki nemesi család harmadik gyermekeként. Korán elhunyt édesapja példáját és a családi hagyományokat követve a katonatiszti pályát választja. 1934-től a Ludovika Akadémia hallgatója, ahol 1939-ben tüzér hadnagyként végzett. Tehetsége és szorgalma révén igen gyorsan lépett előre a ranglétrán, s 1941-ben már mint századost vezényelték a frontra. A II. Világháborút s csaknem 5 évnyi hadifogságot követően előbb statisztikusként, majd könyvelőként dolgozott a kiskunhalasi székhelyű Dél-Pest megyei Kéményseprő Vállalatnál, amely később Bács-Kiskun megyei Ké­ményseprő Vállalat néven működött tovább kecskeméti központtal. Itt bízták meg 1971-ben igazgatói teendők ellátásával. Majd miután a Talaj­erőgazdálkodási és a Kéményseprő Vállalat összevonásával meg­született a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat, az új intézmény igazgatójává is őt választották. Számos publikációja, cikke jelent meg különböző szakmai kiad­ványokban. Rangos konferenciákon tartott előadást az ágazat új ki­hívásairól. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Hivatása mellett nagy gondot fordított a katonai hagyományok megóvására is. Egyik alapitó tagja volt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kecskeméti Csoportjának is. 84 éves korában ragadta el a halál. Gazdag életművet hagyott örökül családjára, feleségére, gyermekeire, unokáira, dédunokáira, vala­mennyiünkre, akik hiszünk abban, hogy a közösségért végzett munka emléke az ércnél is maradandóbb. Tisztelői, egykori munkatársai, barátai, ismerősei 2000. augusztus 25-én 14 órakor vehetnek tőle végső búcsút a Kecskeméti Köztemetőben. I A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara ismét indítja kihelyezett formában, szeptembertől ______az alábbi másoddiplomás képzéseket főiskolai, egyelemi végzettségűek részére: * Pénzügyi vállalkozási szakértő * Számvitel vállalkozási szakértő' * Pénzügyi, adó-, illeték-, vámszakértő és mérnök (üzemmérnöki végzettségűek részére: ’■ * Közgazdász szakmérnök Jelentkezés és felvilágosítás: 8000 Székesfehérvár, Móri út 16. Tel.: 22/317-977 mn.: 9-15 óráig Kubinyi Gyuláné Telefon: 06-30-239-6676, 06-30-938-9265 http://www.matav.hu/uzlet/minerva • E-mail: minerva90@matavnet.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom