Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. Július 29., szombat Petőfi Népe ppcIíPTTl I kClbKcIIlcl és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter A nyárfa az erdőbe való Kecskemét Időről időre visszatérő téma a fakivágások indokoltsága. Szerkesztőségünk gyakran kap panaszos jelzéseket egy egy brutálisnak neve­zett pusztításról. A közelmúltban a Balaton part­ján okozott tragédiát egy nyárfa, amelyet vihar döntött ki. A fa súlyosan megsebesítette a közel­ben napozókat. Köztudott, hogy Kecskeméten nagyon sok nyárfát ültettek néhány évtizeddel ez­előtt, amelyek magassága mára bizony eléri a 20-25 métert - mondta el dr. Hajnal Lajosné, a város főkertésze. Ezek a fák az er­dőbe valók, és nem a városokba. Gyorsan megnőnek, viszonylag hamar el is öregszenek, ami szükségessé teszi a kivágásukat, cseréjüket. A belsejükbe nem lát­hatunk, így nem tudhatjuk, hogy a következő komoly szélvihar melyiket csavarja ki. Azt pedig tapasztalhattuk már, hogy ko­moly károkat okozhat, akár em­beréletben is. Ezért kezdemé­nyeztük ezeknek a fáknak a fo­lyamatos cseréjét. Sok a lakossági bejelentés is, amelyekkel igyek­Felvételünk a kecskeméti József Attila.utcában készült a veszélyesen magasra nőtt nyár­fák kivágása Után. fotó: banczik RÓBERT szünk foglalkozni. Legutóbb a résére, de tervezzük a Béke fa- József Attila utcában vágtunk ki sor nyárfáinak cseréjét is. hatalmasra nőtt fákat a lakók ké- _________________ ■ * L epusztult szükséglakások ______Kecskemét __________ S ok a panasz a szükséglakások­ra. Kecskeméten a Szinyei Merse Pál és a Wéber Ede utcában több szükséglakás is található. Az ön- kormányzati tulajdonban lévő épületek nagyon leromlott álla­potban vannak, a bérlőik pedig rossz életkörülmények között él­nek. Ráadásul a közvetlen kör- nyezetükben élőknek is gyakran gondot okoznak. Ezen sürgősen változtatni kellene - döntött a kecskeméti képviselő-testület. A probléma kivizsgálásával és a szükséges feladatok megszerve­zésével a városatyák Jánosi Ist­ván alpolgármestert bízták meg, akinek szeptember 30-ig kell el­készítenie a javaslatát. Szüksé­ges a lakások műszaki állapotá­nak felmérése, majd a bérlőkről pontos nyilvántartást kell készí­teni. Egy részük ugyanis jogsze­rűtlenül, másik részük jogszerű­en, használati vagy bérleti szer­ződés alapján tartózkodik a bér­leményben. Konkrét terveket kell kidolgozni arra is, hogy a la­kásokat felújítsák, lebontsák, vagy a jogszerű lakáshasználók részére új bérlakásokat építse­nek, illetve vásároljanak. To­vábbá meg kell vizsgálni, hogy milyen támogatási lehetőséget tud az önkormányzat igénybe venni a probléma megoldásá­hoz. Amennyiben új bérlakáso­kat építenének más városré­szekben, akkor ott lakossági fó­rumot fognak tartani, és a vá­rosrészi önkormányzatokkal is egyeztetnek. s. H. Támogatás a rendőröknek Városháza vásárolják. A támogatásról már biztonságáért Közalapítvánnyal döntöttek a városatyák, de szám- kötik meg. Az alapítvány vásárolja 'Új gépjárművet vásárol a rendőr- viteli és technikai okokból az ősz- meg a gépkocsit, majd a rendőrök ség. A kecskeméti önkormányzat szeget még nem utalták át. Mint kizárólagos használatába adja. Az 700 ezer forinttal támogatja a megtudtuk, a támogatási szerző- autó üzemeltetési költségeit a ka- rendőrkapitányságot, amelyből a dést a rendőrkapitányság helyett pitányság a részére elkülönített közterületi szolgálatot segítő autót célszerűbb, ha a Kecskemét Köz- 5 millió forintból fogja fedezni. ■ A Naprendszer Kecskeméten? A főtéren egy strandlabda méretű szobor lenne a Nap. A Föld egy gyöngyszem a kö­zelben, a Plútó mákszem a planetáriumban. A tervekről és a planetárium működéséről kérdeztük E. Kovács Zoltán csillagászt. Kecskemét- Az országban három planetárium van. Buda­pesten, Kecskeméten, Pécsett is újra működik egy. Planetáriumunk elsősorban a tanítást szol­gálja, segíti. Ezt tekintjük fő feladatunknak, cé­lunknak. A tananyaghoz kapcsolódó műsoraink vannak az óvodától az egyetemig, ezekben ben­ne van a pedagógusoknak adott módszertani se­gítség is - mondja E. Kovács Zoltán igazgató. 1992 óta a város működteti az intézményt. Az önkormányzat mindössze annyi pénzt ad, ami éppen csak elég a működéshez, viszont a saját költségvetésből tudunk spórolni. Fejleszteni azonban főként pályázatokból lehet.- Két évig a Soros-alapítvány modellintézménye voltak. Hogyan segítette ez a planetárium műkö­dését?- A Soros-alapítványtól két évre kaptunk majd­nem ötmillió forintot. Meghirdettünk pedagó­gus-továbbképzéseket, de óvodapedagógusok­nak, tanítóknak, fizika- és földrajztanároknak is tartottunk szakmódszertani foglalkozásokat in­gyen. Ez annyira jól működött, hogy ma már az egész országból jönnek továbbképzésekre. Szakmai és módszertani központként dolgo­zunk azóta is. A Soros-alapítványtól kapott pénzből fejlesztettük a felszerelésünket is. A leg­szükségesebb eszközöket már beszereztük. Van mini meteorológiai állomásunk. Ez méri a kül­ső-belső hőmérsékletet, páratartalmat, légnyo­mást. Van mikroszkópunk, több távcsövünk, ra­dioaktív sugárzást és elektromágneses sugárzást mérő műszerünk, jó minőségű oszcilloszkó­punk. Ezeket az eszközöket díjmentesen köl­csönadjuk az iskoláknak, s azt is megtanítjuk a pedagógusok­nak, hogyan vehetik hasznu­kat az oktatásban. Jövőre talán a japán kormánytól kaphatunk egy közel 20 millió forintos planetáriumi vetítőgépet aján­dékba. A ma használt vetítőnk ugyanis majdnem 40 éves. El tudunk vele menni az Északi­sarktól az Egyenlítőig, az új vi­E. KOVÁCS ZOLTÁN csillagász, tanár 1956-ban született Győrben. 1981-ben végzett az ELTE-n, kö­zépiskolai matematika-fizika szakos tanárként és csillagász­ként. 1986 óta a kecskeméti planetárium igaz­gatója. Rendszeresen publikál, több csillagá­szati témájú könyvet írt. Az ország egyetlen csillagászati szaktanács- adója. szont egy két éggömbös műszer. Megmutatja többek között, hogy milyennek látnánk Ausztrá­liából az égboltot.- Mekkora az igény a planetárium műsoraira?- Évente majdnem harmincezer fő látogat el ide. Ez több mint három-négyszerese az 1986-os számnak. Tavasszal fogadjuk a legtöbb kirándu­lót. Sokszor reggel 8-tól este 8-ig háromnegyed óránként egyfolytában váltják egymást a csopor­tok. A befogadóképességünk körülbelül ötven fő, ennek gyakran a másfélszeresét kell bezsú­folnunk a kupolaterembe. Ezzel együtt is sajnos el kell utasítanunk több csoportot helyhiány mi­att. Elsősorban a kecskemétieket, mert ők egész évben jöhetnek. Nagyon sok az óvodás és kisiskolás csoportunk. Ebben a korban kezdenek ugyanis érdeklődni a gyerekek a reális valóság iránt. Programjaink kapcsolódnak a tananyaghoz, az életkorhoz. A műsorok egymásra is épülnek. Az 5-8. osztá­lyosokat már minden érdekli, még az is, hogy van-e élet a Földön kívül.- Egyetemistakora óta dédelget egy, a világon egyedülálló álmot...- Szobrokkal szeretném modellezni Kecskemé­ten a Naprendszert. Méghozzá méret- és távol­ságarányosán. A főtéren egy nagy strandlabda jelképezi majd a Napot. A Föld a főtér közelé­ben egy gyöngyszem lenne, a Plútó egy mák­szem a planetáriumban, a legközelebbi szom­szédos csillag pedig körülbelül ezer kilométerre volna. Ekkora távolságra van tőlünk például Isz­tambul. A világban eddig négy helyen készítet­tek hasonlót. Hármat Amerikában, egyet Svájc­ban. Nálunk viszont a makettekhez csatlakozó bronzszobrok is lesznek. KOVÁCS JUDIT Tagiskola lett a tagozatból Oktatás Megtették az első lépést az önál­lósodás felé. Tagiskolává nyilvá­nították a kecskeméti Nyíri úti is­kola speciális szakiskolai tago­zatát. Erről a város önkormány­zatának képviselő-testülete a kö­zelmúltban döntött. A módosí­tást azért kérte az iskola, mert a későbbiekben önállósítani sze­retnék a képzési formát. Ennek a legfőbb oka az, hogy nagyon nagy a Kecskeméten kívüli, úgy­mond vidéki érdeklődés az isko­la iránt. Az önállósodás megva­lósításához az átszervezés az el­ső lépcsőfok. A speciális szakis­kolának tavaly szeptember óta az egykori kisfái iskolaépület ad otthont. A tagiskola vezetésére szeptembertől az eddigi tagozat- vezető kapott megbízást a kép­viselő-testülettől. Az átszervezés egyébként nem terheli meg több­letkiadással a város kasszáját. TUDÓSÍTÓNKTÓL Fiatalok jönnek a fővárosból Kunadacs Az utóbbi időben egyre több fiatal telepedik le Kunada- cson. Éppen ezért újabb ut­cákat is nyitni kellett a tele­pülés szélein. A nyugati részen - Árpád és Bem utcának elnevezve - több mint nyolcvan telket adtak el koráb­ban. Itt hatvan ház már elké­szült. Tizenhét család a község­határon túlról érkezett ide. Fő­leg a fővárosból települnek le. Érthető, hiszen kedvező volt az ár. Négyzetméterenként hat fo­rintért adta el az önkormányzat. A közműdíj - víz, gázcsonk, vil­lany és kövesút - számlája sem volt sok, hatvanezer forint. Az ideköltözöttek átlagéletkora alig haladja meg a harminc évet, s zömmel fiatal házasok. Tavaly Kunadacs északi részén is utcát nyitottak. Itt 97 házhe­lyet alakított ki az önkormányzat. Igaz, felemelték az árakat, de a négyzetméterenként fizetendő negyven forint is még mindig csábító. A kis község lakosságá­nak lélekszám-növekedése már a statisztikai nyilvántartásban is látható. Amíg két évvel ezelőtt alig több mint 1760-ari, ma már 1786-an élnek a faluban. Az új utcákban is mindig nagy a nyüzsgés, hiszen a porták kö­rül van még csinosítanivaló. Ott- jártunkkor a közmunkások is dol­goztak. A vízelvezető árkokat ásták. A tizenöt ember a Felső­Kászül az újvízelvezető árok. kiskunsági és Duna-melléki Kis­térségi Területfejlesztési Önkor­mányzati Társulás sikeres köz­munkapályázatának eredménye­ként szorgoskodik Kunadacson. p.s. FOTÓ: PULAI SÁRA Hétvégi piaci körkép Piaccsarnok Barackdömping van a kecs­keméti Budai utcai piacon. Az asztalok roskadásig megteltek a finom gyümölcs különböző fajtáival. Az őszibarack kilóját 50-120 fo­rint között mérték. Az ára első­sorban a gyümölcs nagyságától és érettségétől függött. Kopasz­barackot is nagyon sok helyen kínáltak, kilója 70-150 forint volt. Természetesen a magbaváló ba­rackot adták drágábban. Akadt, aki fogyasztásra, de volt, aki be­főzésre vitte a gyümölcsöt. A nyári körtét 150-200, a szilvát 70-100, a ringlót 50-60, az apró nyári almát 40-60, a szőlőt 150- 200 forintért kínálták. Kelendő volt a dinnye is. A standokon 40 forintért adták a görögdinnyét, a sorokban azonban olcsóbban is hozzájuthattunk a csemegéhez. A zöldségfélék közül nagy meny- nyiségben találhattunk sárgaré­pát és gyökeret. A nagy és vastag répákat kilónként 120 forinttól mérték, de a vékonyabbakat ked­vezőbb áron is megkaphattuk. A répa csomóját 80-100 forint között adták. A karfiolt 80-120, a vörös­hagymát 120-140, a lilakáposztát 180-200, a kelkáposztát 120-150, a PIACI ÁRAK, KECSKEMÉT FI/Kg Paradicsom Édes paprika®1 Fürtös uborka Fokhagyma »om Banán Görögdinnye Sárgadinnye 80-150 150-200 80150 50150 80100 300400 220250 190220 3540 100120 Forrás: PN4NFO fejes káposztát 100-120, a burgo­nyát 50-70 forintért mérték kilón­ként. A csemegekukorica darab­ja 10-20 forint volt. A tojás egyre drágább. Tegnap 18-20 forintot kértek darabjáért. Többen keres­ték az édes paprikát és a paradi­csomot. Mindkét termék ára csök­kent az elmúlt hetekhez képest. Most érdemes lecsót vagy töltött paprikát főzni, hiszen kedvező áron juthatunk az alapanyagok­hoz. Színes kardvirágok sokasá­ga fogadta a piacra látogatókat. A több színben pompázó virágo­kat szálanként 30-70, míg csok­ronként 100-150 forintért kínál­ták. Vegyes csokrokat is választ­hattunk. A margarétából, őszi ró­zsából, szegfűből álló bokrétá­kat 50-80 forintért adták. TUDÓSÍTÓNKTÓL Strandprogramok Izgalmas versenyeket szervez­nek a kecskeméti Széktói Stran­don. A városi sportigazgatóság szerdától vasárnapig minden­nap más-más versenyszámot hir­det. Jövő szerdán 16 órától víz alatti úszóverseny, csütörtökön 15 órától kincskereső verseny, pénteken 16 órától medenceho­ki lesz. Szombaton 15 órákor a diákok, vasárnap pedig a felnőt­tek játszhatnak streetballmecs- cseket. A versenyeken a részvé­tel ingyenes, de a belépődíjat meg kell váltani. ■ 72. születésnapja alkalmából gratulál dédunokája Gergő, és köszöni a sok-sok fánulságot, gondoskodást, , szeret etet. _||

Next

/
Oldalképek
Tartalom