Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT REUMATOLÓGUSOK I. 2000. Július 14., péntek A mozgásszervi betegségek, mint például a reuma, a porckopás vagy az ízületi gyulladás, gyakran kínzó fájdalommal járnak. A gerinc, a végtagok, a csípő és az izmok fájdalma időnként oly erős lehet, hogy a beteg napokig lábra sem bír állni. Akik ilyen esetek­ben segítenek: a reumatológusok. Sorozatunk mai és következő részében a megye reumatológusai közül mutatunk be néhányat. Ma kecskeméti szakembere­ket ismerhetnek meg. alapján aztán adott időpontban a doktornő vizsgálatra fogadja a beutaltakat. Szoros együttmű­ködésben dolgozik más szakor­vosokkal, hisz számos olyan re­umás kórkép létezik, amely ha­táreset lehet. így például olykor a szemészettel, az ortopédiával, az ideggyógyászattal vagy ép­pen a belgyógyászattal kell fel­venni a kapcsolatot az eredmé­nyes gyógyítás érdekében. Ha a kiegészítő vizsgálatok le­letei is megérkeznek - ez csupán néhány napba telik -, megszüle­tik a diagnózis, s a főorvosnő megfelelő terápiát javasol. A reumás panaszokkal küsz­ködő betegek számára a gyógy­szeres kezelés mellett gyógy­tornát, gyógymasszázst, úszást stb. szoktak előírni. Ezen keze­lések természetesen a rendelő- intézetben folynak, szintén elő­jegyzés alapján, a támogatot­taknak ingyenesen. Következetes komplex keze­léssel jelentős javulás érhető el a beteg állapotában. De lehető- , ség nyílik arra is, hogy a rászo­ruló beutalós betegek - a szak­orvos által megállapított kórké­pekre - gyógyfürdőkbe fürdő­jegyeket kapjanak. A reumatológiai szakrendelés mellett egy centrum is műkö­dik, ahol hétfő délelőttönként és csütörtökönként fogadják a csontritkulásos betegeket. ________________________ ■ r ól, hogy milyen terápia (gyógy­szeres, injekciós vagy fizioterá­pia) javallott. Dr. Jászay Péter nagy jelentő­ségűnek tartja a betegek felvilá­gosítását és a terápiás tanács­adást. Munkatársaival több, ott­hon alkalmazható gyógytorna­programot dolgozott ki a bete­gek számára. A Repülőkórház jól felszerelt fizioterápiás rész­leggel rendelkezik, így a bete­gek kezelésére számos fizio­terápiás lehetőség helyben adott. Néhány szolgáltatást pe­dig a kecskeméti fedett uszo­dában vehetnek igénybe a bete­gek. A szakrendelőben végzett fizioterápia térítésmentes, ám az uszodai és egyéb gyógyfür- dős (pl. Harkány, Hajdúszo­boszló) kezelésekért a kormány Dr. Jászay főorvos kedvenc július elsejével életbe lépett szakterülete a reumatológia égé- rendelete alapján fizetniük kell sze. A mozgásszervi betegségek a betegeknek, épp annyira érdeklik, mint a A dr. Jászay Péter vezette reu- szakmai kihívást jelentő olyan matológiai szakrendelést hétfő­határterületi betegségek, mint tői péntekig reggel 8-tól déli 12- az alagút-szindrómák vagy a ig kereshetik fel a háziorvosi be- vállsérülések. Évtizedek óta dől- utalóval érkező betegek. Az óri- gozik reumatológusként, s meg- ási betegforgalom miatt - tavaly győződése, hogy az orvos-beteg 7300 beteget láttak el a két szak­kapcsolatban a legfontosabb té- rendelésen, és 16.300 fiziote- nyező a bizalom. Olyan légkört rápiás kezelést végeztek - be­kell teremteni a szakrendelőben vezették az előjegyzéses rend- - vallja -, hogy a beteg a legtel- szert. A Repülőkórház mellett a jesebb őszinteséggel tárhassa főorvos úr Kunszentmiklóson is fel problémáit a segíteni akaró dolgozik: ő vezeti az ottani reu- orvosnak. A jó anamnézis (te- ma-szakrendelést, ahol kedden hát a beteg részletes kikérdezé- és pénteken találkozhatnak vele se panaszairól, korábbi sérülé- a betegek. Szívesen vállalt fel- seiről, életmódjáról stb.) fél di- adata a kunszentmiklósi strand- agnózis. Rendkívül sok múlik fürdő vizének klinikai vizsgála- a reumatológiában a fizikális ta. Mint a munkacsoport veze- vizsgálaton is. A modern képal- tője a fürdő vizének gyógyvíz- kotó eljárások ugyan megköny- zé minősítésén dolgozik, nyítik a szakember dolgát, de a reumatológiában változatlanul a legfontosabb diagnosztikai „eszköz” az orvos keze és sze­me. A fizikális vizsgálat és a be­teg állapotának alapján dönt ar­A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Pálházi Ilona DR. JÁSZAY PÉTER 1951-ben szüle­tett Kisvárdán, 1977-ben vég­zett a DOTE-n. 1983-ban általá­nos orvostanból szakvizsgázott. 1986-ban tette le reuma- és fizioterápiás szakvizsgáját, majd 1993-ban akupunktúrás szakképesítést szerzett. 1983 óta dolgozik a Kecskeméti Re­pülőkórházban. 1986 óta a re­uma- és fizioterápiás osztály főorvosa. Katonaorvos, rend­fokozata orvos-alezredes. Nős, három gyermeke és egy uno­kája van. DR. MAGYAR KLÁRA 1948-ban szüle­tett Kengyelen. 1974-ben szer­zett diplomát a DOTE-n. 1982- ben reumatoló­giából és fiziote­rápiából szakvizsgázott. 1974- 77-ig Nyíregyházán, majd Aj­kán dolgozott. 1978 óta a kecs­keméti megyei kórház rendelő- intézetének munkatársa. Férje­zett, két gyermeke van. Magyar főorvosnő már több mint húsz esztendeje dol­gozik a megyei kórház ren­delőintézetében. Ő vezeti a reumatológiai szakrende­lést, s a csontritkulásos be­tegeket is kezeli az ambu­lancián. Nagy százalékban degenerat kopásos elváltozásokkal, val mint gyulladásos ízületi fájda makkal küszködő betegek k rülnek ide. A rendelőintézetben házio vosi beutalóval fogadják a jái betegeket. Az ide érkezőket naponta kb. 45-50 reumás bete jelentkezik a rendelésen - a ka tonozóban előjegyzésbe veszii ám a szakrendelés túlterhel sége miatt az ő türelmükre szükség van. Az előjegyz* A reumatológia specialistája A kecskeméti megyei kórház reumatológiai osztálya az el­múlt időszakban szakmailag jelentősen előrelépett. Mára rutineljárássá váltak az ízü­leti ultrahangos vizsgálatok. Ha­zánkban a második reumatológiai osztályként minden szükséges fel­tételt megteremtettek az izotópos szinovektómia nevű eljárás beve­zetésére. Ennek lényege, hogy ál­tala az arra alkalmas beteg men­tesül a burjánzó ízületi belhártya eltávolító műtététől. Az osztá­lyon heteken belül elvégzik az el­ső ilyen jellegű kezelést. A kórház igazgatósága hozzájárult ahhoz, hogy egy csontanyagcsere-vizsgá­ló laboratóriumot is felállítsanak. Ezáltal valamennyi csontbetegség labordiagnosztikája elérhetővé vá­lik Kecskeméten. Ezt kiegészíten­dő egy teljestest-csontsűrűség- mérő műszert is kap az osztály, ami közvetlenül képes megmérni a csigolyák, a combnyak és bár­mely csont ásványianyag-tartal- ambulancián mát. A csontvizsgáló laboratóri- szakorvosi be- um mellett kap az osztály egy im- utalóval fogad- munológiai laborautomatát is. ják a betegeket, A reumatológián jelenleg 54, háziorvosi be- a mozgásszervi rehabilitáción 32 utalóval csak ki­ágy van. A két osztályon együttvé- vételes esetben, ve 56 kolléga dolgozik, a rendelő- Folyamatos intézetben pedig 28. E nagy szer- konzíliumot tar­vezet három fő részre osztva mű- tanak más osz- ködik. A rendelőintézetben a járó- tályok és a bel- beteg-ellátást és a fizioterápiát dr. gyógyászati am- Magyar Klára, a mozgásszervi re- bulancia számá- habilitációt dr. Csík Erzsébet, a re- ra is. umatológián folyó munkát pedig Gál főorvos dr. Bertalan Mária főorvos vezeti úr számára a dr. Gál János osztályvezető főor- legnagyobb kihívást az osztály az irányba halad. Ehhez rugal- vos irányítása alatt. Az állandó or- felkészítése jelenti a következő másságra, állandó tanulásra, szer- voslétszám tíz fő. Bács-Kiskun- időszak változásaira, a jelenlegi vezett képzésre és önképzésre ban jelenleg a kecskeméti az betegkör hagyományos, „szana- van szükség. Ám kollégái mun- egyetlen működő rehabilitációs tóriumi jellegű” ellátása mellett, káját, alkalmazkodóképességét osztály. A többi kórház finanszí- Az átalakulás új területek felvál- látva a főorvos úr bízik a siker- rozási problémák miatt ódzkodik lalásával jár együtt. A nyugat- ben. Ő maga legszívesebben az az ilyenfajta tevékenységtől. A európai gyakorlatban a reumato- úgynevezett nagy gyulladásos kecskeméti osztályhoz területileg lógia alapvetően a nagy gyulladá- kórképekkel, autoimmun beteg- Észak-Bács-Kiskun tartozik, mint- sós kórképek kezelését jelenti, ségekkel foglalkozik, egy 280 ezer ember. Az osztályos az osztály is egyre inkább ebbe ___________________________I D R. GÁL JÁNOS 1953-ban született Szegeden. 1978-ban végzett a SZOTE-n, az­óta a megyei kórházban dolgo­zik. 1983-ban belgyógyászatból, 1888-ban kardiológiából, 1993- ban reumatológiából és fiziote­rápiából, majd 1996-ban mozgásszervi rehabi­litációból szakvizsgázott. 1996-tól osztályve­zető főorvos. A Magyar Reumatológusok Egye­sületének vezetőségi tagja. A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium póttagja. El­vált, két gyermeke van. HA FÁJ MINDEN CSONTUNK... A reumatológiai kezelés része a fizioterápia. A különböző kiegészítő gyógymódok jelentősen javít­hatják a beteg állapotát.__________________________fotó: pn-archív F ontos a rehabilitáció DR. CSÍK ERZSÉBET 1944-ben szüle­tett Dunaszerda- helyen. 1969-ben szerzett diplomát a SZOTE-n. 1977- ben egészségügyi szervezésből, 1985-ben reumatológiából és fizioterápiából, 1996-ban moz­gásszervi rehabilitációból szak­vizsgázott. 1982-ben került a reumatológiai osztályra, azóta itt dolgozik. 1999 óta főorvos. Elvált, egy lánya van. A mozgásszervi rehabilitá­ciós osztályra olyan moz­gáskorlátozott emberek ke­rülnek, akik erős fájdalma­ik miatt sokszor már nem tudják ellátni magukat. Itt kezelik az agyvérzés, agyi in­farktus után féloldali funkcióza­varral, bénulással küszködőket, továbbá az érbeteg amputált és idegsebészeti, ortopédiai, illetve traumatológiai műtétet követően rehabilitációra szoruló betegeket is. Az osztály nem tudja fölvál­lalni a baleseti agysérültek, a négy végtagjukra vagy két alsó végtagjukra teljesen bénult bete­gek kezelését. Ezen betegek el­látását országosan szervezik, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. Ott a betegek speci­ális ellátásban részesülnek. Az osztályon 32 mozgásszervi rehabilitációs ágy van. A beteg érkezésekor felmérik állapotát, és rehabilitációs tervet készítenek: a beteggel megbeszélik s kitűzik a számára elérhető, reális célt. A rehabilitáció team-munka. Aktív közreműködője a beteg, az or­vos, a gyógytornász, a nővér, a masszőr és a fizikoterápiás asz­szisztens. Igen fontos, hogy a be­teg elfogadja a mindenkori álla­potát, s hogy megértse: a mara­dék képességeit kell fejleszteni. Ezért nem tudják az osztályon felvállalni az elfekvő betegeket, azokat, akik rehabilitációra nem alkalmasak, akiknél nem várha­tó, hogy segédeszközzel vagy anélkül mozgásképessé válnak. A sikeres gyógyuláshoz nagy szükség van a betegek bizalmá­ra és a munkatársak segítségére. A főorvosnő hangsúlyozza: köl­csönös együttműködés nélkül, önmagában senki sem érhet el sikert ezen a területen. Köszönet illet minden kollégát az odaadó munkáért, a betegek iránt tanú­sított türelemért, segítő szándé­kért! Természetesen a legnagyobb örömet az jelenti, ha gyógyul a beteg. Minden rászoruló esete egy-egy kihívás. Csík főorvosnő számára az itt töltött közel húsz esztendő során a legemlékezete­sebb sikereket az adta, ha olyan betegeket indított el a gyógyulás útján, akiken máshol nem tudtak segíteni. Csík főorvosnő életútja során úgy tapasztalta: az admi­nisztratív munkakörben nem ta­lál örömöt. Ám a reumatológia és a mozgásszervi rehabilitáció mindenért kárpótolta. Úgy véli, az osztályon folyó munkában nagy segítségükre szolgálna egy válltornáztató készülék, s ő ma­ga mindent megtesz, hogy bete­geik számára színes televízió­hoz jussanak. Szakemberként érzékenyebb a mozgáskorláto­zott emberek mindennapi gond­jait illetően, mint az átlagembe­rek. Éppen ezért azon fáradozik, hogy Kecskeméten is élvezhes­sék a mozgáskorlátozottak az esélyegyenlőségi törvény bizto­sította jogaikat. Gyulladásos betegségek Bertalan főorvosnő hosszú évek óta a mindenkori osztályvezető helyettese, s emellett természete­sen az osztályos munkában is ki­veszi a részét. Feladatai közé tar­tozik a napi gyógyítás, a kórter­mekben fekvő betegek felügyele­te és a betegfelvétel. A doktornő és kollégái aktívan részt vállalnak a pályakezdő orvosok szakmai képzésében is: a betegvizsgálat, a mindennapos feladatok, a szak­mai fogások elsajátításában ő maga is átadja tapasztalait az if­jabb generációnak. A mozgásszervi megbetege­dések közül a gyulladásos meg­betegedések jelentik a szakem­berek számára az izgalmasabb, erőt próbáló feladatokat. Közü­lük némelyik mindmáig gyógyít­hatatlan, ám gyógyszeres keze­léssel fékezhetők. Ezek a meg­betegedések bármely életkorban felléphetnek, de legjellemzőb­bek 30-50 éves életkor között. Jelentős részük ún. autoimmun megbetegedés. Az osztály tervei között szerepel, hogy szakem­bergárdát képeznek ezen nehe­zen kezelhető betegségek gyó­gyítására, igyekeznek immuno­lógiai szakvizsgával rendelkező kollégákat bevonni a napi mun­kába. A degeneratív megbetege­dések az életkorral előrehaladva DR. BERTALAN MÁRIA 1948-ban Pán- don született. 1974-ben vég­zett a SZOTE-n. 1983-ban reu­matológiából szakvizsgázott, 1996-ban pedig rehabilitációs szakvizsgát tett. 1977-81-ig a kecskeméti SZTK reumatológi­ai szakrendelésén dolgozott. 1981 óta a megyei kórház reu­matológiai osztályán dolgozik. Férjezett, két gyermeke van. egyre jellemzőbbek. A csontok, ízületek természetes kopása mel­lett egyéb tényezők is közre­játszhatnak kialakulásukban: baleseti sérülés, rossz tengelyál­lás, veleszületett csípőficam stb. Az osztályon sok a gerincbeteg, köztük olyanok, akik igen súlyos porckorongbetegségben szen­vednek. A főorvosnő munkája tehát igen sokrétű. Szerencsés ember­nek vallja magát: szereti, amit csinál, számára mindig a beteg az első. Az osztályon fekvő elesett, idős embereket lelkileg is támo­gatja. Fájdalmas gerincbetegségek A fiatal, mindig mosolygós és rendkívül energikus dok­tornő nagyon szereti a szak­máját. Kedvenc szakterülete a gerincbe­tegségek gyógyítása. A deréktáji, illetve a derékból az alsó végta­gokba kisugárzó fájdalmaktól be­tegek-ezrei szenvednek. A vezető tünet mindig a fájdalom, amely időszakosan az alsó végtagok zsibbadásával, érzészavarral, az izomerő csökkenésével és ritkán átmeneti vizelet- és széklettartási zavarral társulhat. Ezekből a tü­netekből az alapos fizikális vizs­gálattal pontosan meg lehet álla­pítani a gerincbetegség helyét. A tünetek hátterében általában porckorong-rendelleneség, illetve különféle ún. alagút-szindrómák állnak. (Az alagút szindróma ak­kor fordul elő, amikor a gerincből kiinduló, a végtagokat ellátó ideg­szál nyomás alá kerül izomhasa- dékok között, illetve csontos ala­gutak átlépése közben.) A gerinc­betegségek gyógyításának sokféle formája ismert, dr. Csendes Judit a legcélravezetőbbnek a lokális injekciós technikát tartja. Ezt al­kalmazza legtöbbször. Az ideg­gyökök, illetve idegkilépési pon­tok helyi injekciózásával látvá­nyos és gyors eredmények érhe­tők el. A betegek rövid időn belül DR. CSENDES JUDIT 1967-ben szüle­tett Kecskeméten. 1993-ban végzett a SZOTE-n. 1994- ben a Kecskeméti Repülőkórház­ban, 1995-98 kö­zött a kecskeméti megyei kór­ház reumatológiai osztályán dolgozott. 1998-ban szakvizs­gázott reumatológiából. 1998 óta ismét a Kecskeméti Repü­lőkórházban dolgozik. Jövőre szakvizsgázik fizioterápiából. tünetmentessé válnak: megszaba­dulnak a kínzó fájdalomtól. A Repülőkórház I. számú reu­matológiai ambulanciáján ter­mészetesen mindenféle reuma­tológiai betegséget kezelnek, gyógyítanak. A leggyakrabban előforduló kórismék a gerinc­betegségek mellett az ízületi ko­pások, a lágyrész reumatizmu- sok, izomfájdalmak és a gyul­ladásos ízületi megbetegedések. A szakrendelőt - melyet a dok­tornő ízlésesen, otthonosan ren­dezett be - előjegyzés alapján, háziorvosi beutalóval kereshetik fel a betegek minden munkana­pon reggel 8-tól 14 óráig. ízületi fájdalmak A bizalom a legfontosabb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom