Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-23 / 145. szám
4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT GYERMEKORVOSOK II. 2000. Június 23., péntek Ha beteg a gyerek... Rémálom, izgalom, ha beteg a gyerek. A szülő is szenved, ha baj van a kicsivel, s tehetetlenül kénytelen nézni szenvedéseit. Akik segítenek - a gyermekgyógyászok. Sorozatunk elkövetkező 7'észeiben a megye kórházaiban dolgozó gyermek- gyógyászokat mutatjuk meg. Ma kiskunhalasi és kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Szívügye a gyógyítás Dr. Gyenes Vilmos gyermekkardiológus a gyermekkori szívfejlődési rendellenességek gyógyításával foglalkozik. Feladata a rendellenességek felismerése, a diagnózis felállítása, szükség esetén a gyerekek műtétre juttatása, a műtét utáni ellenőrzésük és későbbi állapotuk nyomon követése. Munkája tehát igen sokrétű. Mi sem természetesebb, hogy minden szülő aggódik gyermekéért. Ám Gyenes doktor mégis igyekszik megnyugtatni a szülőket. Ne ijedjenek meg, ha csemetéjükről azt mondja az orvos: szívzöreje van. A szívzörej u- gyanis általános jelenség gyermekkorban. A statisztikák azt bizonyítják, hogy száz élve született gyermek közül csupán egy- nel tapasztalható - általában enyhe - szívfejlődési rendellenesség. A gyermekkardiológusok feladata a másik 99 gyereket elkülöníteni, akik nem betegek. A súlyos szívfejlődési rendellenességek tünetei már újszülöttkorban felismerhetők. Ezek a babák az ún. „kék babák”, akik cia- notikus szívfejlődési rendellenességben szenvednek vagy pedig azok, akik keringési elégtelenség rendellenes tüneteit adják. Hazánkban ma a születés után minimum 4-5 napig maradnak az apróságok az újszülöttosztályon. Ott döntő többségüknél felismerik a bajt. Ám igen nagy problémát jelent, hogy a diagnosztizáláshoz nem rendelkeznek speciális ultrahangkészülékkel, pedig ez életmentő lenne. Azon babák, akiken műtétet kell végrehajtani, a sürgősségi centrumokba kerülnek Budapestre, illetve Szegedre. Nagy eredmény, hogy ma hazánkban nem marad el újszülöttkori sürgősségi műtét. A szívfejlődési rendellenességek egy másik jellemző csoportját rendszerint a szülők vagy a gyermekorvosok veszik észre. Ezek vezető tünetei: egyrészt terhelésre jelentkező, indokolatlanul szapora légzés csecsemőkorDR. GYENES VILMOS 1951-ben született Szegeden. 1975-ben végzett a SZOTE-n azóta dolgozik a megyei kórházban, 1979-ben tett szakvizsgát gyermekgyógyászatból, 1985-ben gyermekkardiológiából, 1995-től a megyei gyermekkardiológiai szakrendelés vezetője, 1999- től részlegvezető főorvos a gyermek intenzív és a csecsemő-gyermek részlegen. Nős, két egyetemista gyermeke van. ban, másrészt ismétlődő fertőzések vagy a várt súlygyarapodás elmaradása. Ha valaki ilyen tüneteket észlel gyermekén, feltétlenül forduljon mielőbb orvoshoz! A szív- és keringési betegségek szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek szülei túlsúlyosak és dohányoznak. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni az egészséges életmód fontosságát. Ám ne majmoljuk a túlzásba vitt fogyókúrákat, annál százszor többet ér az egészséges önmérséklet: a sok mozgás, a sport, a helyes táplálkozás és a dohányzás mellőzése - hangsúlyozza a kardiológus. Gyenes doktornak igazi szívügye a kecskeméti gyermekosztály sorsa. Szeretné, ha valamiképpen végre jobb útra terelődne az immáron negyedszázados kényszerpályáról. Állandó, naprakész tudást, folyamatos önképzést igényel tőle választott hivatása. A beteg gyermekek szüleivel való kapcsolat- tartás kiteljesíti életét. Sokan ismerik őt szerte a megyében. Hajdani kis betegeivel olykor évek múltán is találkozik. Gyógyító munkája mellett különös örömet jelent számára az emberi kapcsolatokban megbúvó szépség, da- colva olykor a tragédiákkal is. ■ Dr. Mauch 5 pont mama ■ i A gyermekgyógyászat professzora Temesvári professzor, a megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője itthon és külföldön is elismert szakember. A Magyar Gyermekorvos Társaság elnökségi tagja, az Európai Gyermekorvos Kutató Társaság elnöke. Szakterülete: a méhen kívüli élethez történő alkalmazkodás zavarainak gyógykezelése, elsősorban az újszülöttkori központi idegrendszeri károsodások megelőzésének vonatkozásában. Rendszeresen publikál, eddig 120 tudományos közleménye jelent meg, s közel kétszáz tudományos előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon. Az általa vezetett osztály 55 ággyal működik. Ebből húszat tartanak fenn beteg újszülöttek gyógyítására, ugyancsak húsz gyermekágyuk van, tíz csecsemőágy és öt ágy az intenzív gyermekrészlegen. Évente 2500 bent fekvő betegük van. 16 orvos dolgozik az osztályon, ezek fele gyermekszakorvos. Közülük négyen szereztek már ráépített szakképesítést, azaz második szakvizsgát is tettek. A többiek fiatalok, ők még szakvizsga előtt állnak. Munkájukat kb. 65 nővér és 6-8 fős kisegítő személyzet segíti. Ez a létszám éppen hogy elegendő ennyi beteg mellé. Problémát jelent, hogy a nővérek közül többen szakképesítés nélküliek. Kecskeméten az egészségügyi szakképzés gyermekgyógyászati helyzete fejlesztésre szorul. Á közelmúltban tervek születtek az osztály átalakítására: szeretnének létrehozni egy új koraszülött, illetve újszülött intenzív részleget. Az elképzelések szerint az új részleg új épületbe is költözne. Az így felszabaduló terület a gyermek intenzív osztály betegeinek ellátását szolgálná a továbbiakban. A változtatások igen sür- getőek. A húsz-harminc esztendeje meglévő helyzet tovább nem tartható fönt. Az országra általánosan jellemző finanszírozási gondok Kecskemétet sem kerülik el. Ám biztató, hogy folyamatban van a tervezés, mely egy éven belül kivitelezhető. A beruházáshoz az anyagi fedezet egy részét a megyei kórház adja, s egyéb forrásokat is felhasználnak. Az anyagi gondok ellenére igen nagy öröm, hogy az utóbbi Prof. dr. TEMESVÁRI PÉTER 1950-ben született Apátfalván. 1974-ben végzett a SZOTE-n. 1990-ig a szegedi gyermekklinikán dolgozott, 1990-97-ig osztályvezető főorvos volt a Makói Városi Kórházban. 1998-tól a kecskeméti megyei kórház gyermekosztályának vezetője. 1980-ban szakvizsgázott csememő- és gyermekgyógyászatból, 1983-ban neonatológiából. 1986 óta az orvostudomány kandidátusa. 1996 óta az orvostudomány és az MTA doktora. Nős, két gyermeke van. években javultak a gyógyítási mutatók, így például csökkent a csecsemőhalandóság. Az osztályon leggyakrabban kezelt betegségek: az újszülöttkori éretlenségből adódó kórállapotok, krónikus légúti betegségek, baleseti sérülések, mérgezések, idegrendszeri károsodások. A betegek többsége apróság, igazi pici gyerekek. Sajnos gyakorta okoznak gondot az otthoni szociális problémák. A napi munkában nincsenek speciális kihívások - véli a professzor. Minden területtel azonos intenzitással kell foglalkozni, hisz minden emberi élet - élet, és mint ilyen; megőrzendő érték. Temesvári professzor szívéhez az újszülöttkori gyógyászat áll legközelebb. Pályafutása során számos megrázó esettel is találkozott már. A megrázó eseteket, a tragédiákat nehezen felejti. Ám azok is hozzátartoznak az orvosi munkához. Az orvos- és ápolókollégák mindennap áldozatos munkát végeznek. Az állami egészségügy jelen helyzetében, a sok-sok probléma ellenére sem lehet engedni a gyermekorvosi munka nehézségek árán elért színvonalából. Az bűn lenne. Nincs szívet melengetőbb annál, mint ha egy kisgyerek egészségesen, moso- lyogva távozik az osztályról. ■ ÚJSZÜLÖTTEK. Az élet első napjai az újszülöttosztályon telnek. Fontos, hogy az ápolójelöltek tudják: hogyan kell a pici babákkal bánni. pn-illusztráció Szénanátha, asztma A légúti megbetegedések számának növekedése inspirálta dr. Huri Anikót arra, hogy megszerezze a gyer- mekpulmonológiai szakképesítést is. A doktornő két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a szakrendelőben, ahol rendelkezésre állnak az allergiás betegek kivizsgálásához szükséges bőrtesztek és egy légzésfunkciós készülék is, az inhalativ gyógyszerek használatához szükséges segédeszközök mellett. Ugyanakkor az inhalativ technika ellenőrzésére is lehetőség van. A rendelési idő hétfő és csütörtökön délelőtt, fél kilenctől délután kettő óráig tart Halason. Szerda délután pedig két órán keresztül légzésfunkciós vizsgálatokat végeznek. Természetesen az osztályra bekerülőknek is elérhetőek ezek a vizsgálati módszerek. Az utóbbi néhány évben egyébként már sokkal több gyermeket tudtak a városban kezelni. Emiatt több asztmás, szénanáthás és egyéb allergiás beteget is lehet kiszűrni. A decemberig tartó, másfél éves periódusban egyébként, közel 400 gondozottuk volt. Ebben a félévben is kb. 100 új beteget vettek nyilvántartásba. Az allergia v kialakulásának okai között egyébként a fű- és gabonapollen koncentrációs szám növekedése és az urbanizáció áll. Dr. Huri Anikó tavaly készített egy felmérést, amely a gondozott betegek körében kiemelkedően magas fű, gabona- és parlagfűallergiát igazolt. Az asztmások nagy része főleg háziporatka-allergiás. Az elmúlt évtizedben az inhalációs steroidok révén nagyon sokat javult a magyar asztmahelyzet is. Kevesebb kórházi felvétel történik, mivel csökkent az akut rohamok száma. A megelőzésre azonban a doktornő szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ennek érdekében különböző szóróanyagokban tájékoztatják a lakosságot például arról, hogyan lehet a lakásokban csökkenteni a háziporatka-kon- centrációt, mit lehet tenni a pe- nészgomba-allergia esetén. A szülőknek intézkedési tervet is készítenek az akut rohamok esetére. Nemrég a halasi gyermek- pulmonológia nagy elismerést kapott azzal, hogy dr. Huri Anikó és dr. Illés Ágnes jövőre a városban szervezheti meg a szakterü- let tudományos ülését. _______■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter. Munkatársak: Pálházi Ilona és Paprika Tamás Allergiás megbetegedések Bács-Kiskun megyében csupán Kiskunhalason és Kecskeméten működik gyermektüdőgyógyász szakrendelés. Ez utóbbit dr. Madar Katalin vezeti a megyei kórház Izsáki úti épületében. Itt fogadják Kalocsa, Baja, Kiskunfélegyháza és e városok vonzás- körzetének betegeit is, a csecsemőktől egészen a tizenéves fiatalokig. Havonta 250-300 betegük van. A kisgyerekeket sokféle problémával hozzák ide a szülők. A leggyakoribbak: az asztmás jellegű hörghurut, az asztma, a szénanátha, az ismétlődő légúti infekciók, a köhögés, de olyan betegük is van, aki ételallergiában szenved. A rendelésen háziorvosi beutaló és előjegyzés alapján fogadják a kis betegeket, de sürgős esetben természetesen anélkül is gyógyítanak. Az első vizsgálat után eldől, mi lesz a beteg gyermek sorsa. Ha szükséges, a kórház gyermekosztályára kerül, vagy a megfelelő szakintézménybe irányítják. A már kivizsgált betegek is ide járnak vissza szakorvosi ellenőrzésre. A szakrendelésen igen szem- betűnőek az úgynevezett időszakos betegségek. Tavasztól őszig az allergiás megbetegedések, ősztől tavaszig pedig a légúti infekciók dominálnak. Allergiás tünetek már csecsemőkorban is jeDR. MADAR KATALIN 1980-ban végzett a SZOTE-n, azóta Kecskeméten dolgozik a megyei kórházban, 1985-ben szakvizsgázott csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 1997-ben gyermektüdőgyógyászatból, 1997 óta vezeti a gyermek tüdőgyógyászati szakrendelést. Férjezett, egy tízéves kislány édesanyja. lentkezhetnek, de kisdedkorban, amikor még éretlen az immun- rendszer, több az infekciós megbetegedés. A bölcsődés és óvodás korosztályra az úgynevezett közösségi betegségek jellemzőek. Ritka az a gyermek, aki nem kap el valamilyen fertőzést a társaitól Igen fontos, hogy a szülők ne hanyagolják el a látszólag jelentéktelen tüneteket sem. Ha köhé- csel, tüsszög a gyerek, vagy gyakorta fújja az orrát, akkor is ajánlatos orvoshoz fordulni. Jobb félni, mint megijedni: az „egyszerű” szénanáthából is kialakulhat súlyos allergiás betegség. A vizsgálatokban nagy segítséget jelentene a szakrendelésen egy légzés- funkciós készülék. ■ Fertőzések, hasmenések A dr. Hell Gizella vezette megyei feladatokat ellátó osztályon évente 650 beteget ápolnak. A betegségek nagy részét az enterális fertőzések adják. Emellett a felső légúü hurutos, a tüdő- és középfülgyulladásban szenvedők is gyakran kerülnek a fertőzöosz- tályra. Nyáron általában bakteriális okokból, hasmenés és hányás miatt kerülnek felvételre a gyermekek. A szalmonella és vérhas kórokozója szerencsére az idén még nem ütötte fel a fejét - a doktornő elmondása szerint. Tavaly viszont legalább 20 beteget ápoltak. Emellett minden évben van néhány meningitiszes betegük. A januári agyhártya-gyulla- dási járvány során egyébként mind a négy ápoltjukat sikerült meggyógyítaniuk. A debreceni országos kongresszuson beszámoltak az eseteikről. A klasszikus fertőző betegségek között a bárányhimlő és annak szövődményei, a májgyulladásos, illetve egyéb más - lép- és májmegnagyobbodással járó - megbetegeDR. HELL GIZELLA 1949-ben született Kisteleken, 1973-ban végzett a SZOTE-n, 1973-tól dolgozik a halasi kórházban, 1977- ben szerezte meg a gyermekgyógyászati szakvizsgát, 1984-ben infek- tológiából szakvizsgázott, 1988-tól irányítja a gyermek fertőzőosztályt. dések fordulnak elő. Tavasszal volt egy nagy Rota-vírus járvány is, amely az egész megyében éreztette hatását. A cseppfertőzéssel terjedő, hányást és hasmenést okozó vírus rengeteg megbetegedést eredményezett. Az intézményben még egy kis ambulancia is működik. Itt általában a kiütéses, magas lázzal érkező betegeket fogadják, sokszor beutaló nélkül is. ■ DR. HURI ANIK( 1954-ben született Nagykőrösön, 1978-ban diplomázott a SZOTE-n, 1978 óta a halasi kórház gyermek- — osztályán dolgozik, 1983-bar csecsemő- és gyerekgyógyá szatból szakvizsgázott, 1998 ban szakvizsgázott gyermek pulmonológiából. Férjezett két fia van.
