Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT GYERMEKGYÓGYÁSZOK I. 2000. Június 16., péntek Ha beteg a gyerek... Rémálom, izgalom, ha beteg a gyerek. A sziilő is szenved, ha baj van a kicsivel, s te­hetetlenül kénytelen nézni szenvedéseit. Akik segíte­nek - a gyermekgyógyászok. Sorozatunk elkövetke­ző részeiben a megye kórházaiban dolgozó gyermek- gyógyászokat mutatjuk be. Ma kiskunhalasi, bajai és kalocsai szakembereket ismerhetnek meg. Tüdőgyulladás, hörghurut DR. LEI GÁBOR 1970-ben szüle­tett Kalocsán. 1996-ban dokto­rált a SZOTE-n. 1996 óta dolgo­zik a kalocsai gyermekosztályon. Nőtlen. Csecsemő- és gyermekgyó­gyász-szakvizsga előtt áll. Dr. Lei Gábor a kalocsai kórház csecsemő- és gyermekosztályán kezelőorvosként dolgozik. Ked­venc területe a légúti megbetege­dések és a vesebetegségek keze­lése. Óvodás- és iskoláskorban a leggyakoribbak ezeknek az egyébként kórházi kezelésre rit­kán szoruló betegségeknek a szö­vődményei. Természetesen a sú­lyos következmények elhárítása érdekében a fellépő szövődmé­nyeket idejekorán kell gyógyke­zelni. A légúti betegségek közül a gyermekek körében igen gya­kori a tüdőgyulladás és az aszt­maszerű hörghurut. Közösségbe járó gyermekek esetében a felso­rolt fertőző betegségek megelő­zése rendkívül nehéz. Az első tünetekre a szülőnek kell odafi­gyelni, és a gyermeket időben a házi gyermekorvos gondjaira bízni. Ha a házi gyermekorvos helyesen választja meg a megfe­lelő gyógyszert, és helyesen ren­deli el annak adagolását, a fertő­zés súlyosbodása kivédhető. Fé­lig gyógyult gyereket a közösség­be visszavinni nem szabad. Nem azért, mert megfertőzheti társait, tudniillik a legtöbb esetben né­hány nap elteltével a beteg már nem fertőz. A teljes gyógyulást azért kell kifeküdni, hogy a gyer­mekek nehogy visszaessenek, esetleg felülfertőződjenek. Kór­házi kezelés után az orvos java­solja sok zöldség, gyümölcs, vita­minkészítmény fogyasztását. Er­re azért van szükség, hogy a szer­vezet ellenálló képessége helyre álljon. A kórházban a gyógysze­res kezelés a teljes gyógyulásig, azaz általában 5-10 napig tart. Idén májusban különösen sok hasmenéses beteg szorult infú­ziós folyadékpótlásra. Télen, a kalocsai laktanyában felfedezett járványos agyhártyagyulladás idején az osztályon jelentősen megnőtt a betegforgalom. Főként a szülők pánikhangulatát kellett oldani. Az óvodáskorú betegek körében a leánygyermekek húgy­úti fertőzései a leggyakoribbak. Ennek oka lehet felfázás, mely­nek hátterében higiénés hiányos­ságokat lehet sejteni. A legtöbb ilyen megbetegedés kéthetes ke­zelést igényel. Ezután a kis bete­geket rendszerint visszarendelik a vesebeteg-gondozóba ellenőr­zésre. Az osztályon ritkábban fordulnak elő, azonban itt vizs­gálják a fej- és hasfájós, valamint az epilepsziás gyermekeket is. Gyermekgyógyászat Kalocsán DR. KATONA ZOLTÁN 1940-ben szüle­tett Szegeden. 1966-ban dokto­rált a SZOTE-n. 1971-ben cse­csemő- és gyer­mekgyógyász-szakvizsgát tett Szegeden. 1983-ban immuno­lógiai képesítést szerzett. 1998 óta az orvostudomány kandi­dátusa (PhD). 1983-tól osz­tályvezető a kiskunfélegyházi kórház csecsemő- és gyermek- osztályán. 1991-től a kalocsai csecsemő- és gyermekosztályt vezeti. Négy gyermeke van. Kalocsán a kórházban 31 ágyas csecsemő- és gyermekgyógyásza­ti osztály működik, ahol 0-18 éves korig kezelik a betegeket. Bár a városban és vonzáskörze­tében több mint 80 ezer lakos él, hat helyett csupán két orvos látja el mind az osztályos munkát, mind pedig a szakrendelést. Dr. Katona Zoltán osztályvezető főor­vos szerint az osztály felszerelt­sége, műszerezettsége közepes. Bővítésére szükség volna. Például a szülést követő akut újszülöttko­ri veszélyállapotok elhárításában nagy segítséget jelentő műsze­rük, mely a vér oxigéntartalmát méri, nemrég romlott el. Szükség volna a gép érzékelőfejének cse­réjére, mely ugyan beszerezhető, de az értéke valamivel meghalad­ja a 100 ezer forintot. Kellene még egy kombinált orvosi műszer is, mely a vér oxigénszintjén kívül még a pulzust, a légzést és a vér­nyomást is mérné, lehetővé téve a folyamatos műszeres betegség­észlelést. Beszerzésére talán ala­pítványi támogatásra lesz lehe­tőség. Most szerencsére egy pá­lyázaton a debreceni Szeretet és Gondoskodás Mozgássérült Be­teg Gyermekekért Alapítványtól egy 700 ezer forint értékű EKG készüléket nyertek, melyet június 8-án vették át egy szerény kórhá­zi ünnepség keretében. A műsze­rért az alapítvány mellett a város­ban és a környéken önfeláldozó- an adományozó embereknek ez­úton is hálás köszönetét monda­nak az osztály dolgozói. Az el­múlt években jelentősen javult az ellátás. Az újszülött-halálozás je­lentősen visszaszorult, a másod­lagos agyi károsodás pedig eltű­nőben van az újszülötteken a szü­lést követő percekben végzett eredményes, akut gyermekorvosi ellátás következtében. Évente az osztályon mintegy 1100 fekvő be­teget kezelnek. Á betegek jelen­tős része (főleg légúti vagy ritkáb­ban húgyúti) fertőzésben vagy ezek valamilyen szövődményé­ben szenved. Hangsúlyozottan odafigyelnek az ismétlődő infek­ciókra, azok okának felderítésére, helyes kezelésére s a gyógyító módszerek tudományos megala­pozottságára. Különösen nagy fi­gyelmet fordítanak az antibioti­kumok alkalmazására. Célzott kezelésekre törekednek. Nem tit­koltan az alapellátás munkájának javítását is szeretnék szolgáim: a rezisztencia előretörésének korá­ban nagy szükség van a feleslege­sen széles spektrumú kezelések visszaszorítására, a szakmai aján­lások fokozott betartatására. Ka­tona doktor az Egészségügyi Mi­nisztérium Antibiotikum Bizott­sága és a Magyar Tudományos Akadémia (mint köztestület) tag­jaként erről számos tanulmányt tett közzé. Immunológusként úgy véli: a kezelés során komplex mó­don a gyermek szervezetének vé­dekező mechanizmusát is segí­teni kell a gyógyulás érdekében. Az osztály szakambulanciája munkanapokon reggel fél kilenc­től fél 12-ig, délután pedig 2-től fél négyig fogadja a betegeket. ■ Új utakon a bajai gyermekosztály Baján 1993-ban a néhai gyermekkórház épületéből a gyermekosztály a városi kór­ház felújított részlegébe került. Itt megfele­lő közelségben van a diagnosztikai és a la­boratóriumi háttér is. Jelenleg a 45 ágyas osztályon egyidejűleg 35 csecsemőt és gyermeket tudnak fekvő betegként fogadni. A koraszülöttrészleg tízágyas. Dr. Rajkai Irén osztályvezető főorvos 7 orvos és 26 fős jól képzett személyzet munkáját irányítja. Idén két fiatal orvos szakvizsgázik, két doktornő pedig már 2-2 szakvizsgával ren­delkezik (újszülött-gyermekgyógyász és gyermekneurológus). Az osztály betegfor­galma az elmúlt években megháromszoro­zódott. Évente jelenleg 1900 fekvő és mint­egy 11 ezer járó betegre tehető. Csökkent az ellátásra szorulók nagyobb központokba való elvándorlása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bajaiak elégedettek az ellátással. A bajai gyermekosztály nyitott. Nem csak a látogatások korlátlanok. A beteg gyermek mellé az osztályra térítésmentesen befek- het az egyik szülő vagy nagyszülő. így a gyermek nem érzi azt, hogy cserbenhagy­ták, és a szülő számára is megnyugtató ér­zés együtt lenni beteg gyermekével. Remél­hetőleg a jövőben ez hotelszolgáltatás for­májában történik majd. A járóbeteg-ellátás lehetőségeit jelenleg két pluszrendelő kiala­kításával kívánják tovább bővíteni, amihez a kórház vezetősége már zöld utat adott. Az ellátás színvonalának növeléséhez nagy­mértékben hozzájárult az is, hogy 1994- ben megalakult a Bajai Gyermekosztályért Alapítvány. A korszerű műszerezettség is részben ennek köszönhető. Például a be­tegőrző monitor a szub-intenzív ellátást te­szi lehetővé, az osmométert a vesebeteg gyermekek kivizsgálásánál használják, a verejték-elektrolit-meghatározó készüléket pedig genetikai betegség kiszűréséhez. Fo­lyamatban van továbbá egy az osztály tevé­kenységének megfelelő 1-2 szobás szub- intenzív részleg kialakítása is, természete­sen a vele járó korszerű műszerekkel együtt. Mindez lehetővé teszi, hogy a meg­felelő diagnosztíkai és laboratóriumi háttér­rel, valamint a kórház egyéb osztályainak lehetőségeivel élve, a gyermekosztály a vá­DR. RAJKAI IRÉN 1947-ben született Memyén. 1971-ben doktorált a POTE-n. 1975-ben csecsemő- és gyer­mekgyógyász-szakvizsgát tett. 1979-ben infektológiá- ból szakvizsgázott. 1971-től 1993-ig a Ba­ranya Megyei Gyermekkórházban dolgo­zott. 1993-tól a bajai kórház gyermekosz­tályának osztályvezető főorvosa. Egy gyer­meke van. rosi kórház szokványos feladatkörén túl mutasson. Az osztályépítő munka mellett Rajkai főorvosnő szeretné újból fellendíteni a tudományos munkát. Korábban gasztro- enterológiával, májbetegségekkel foglalko­zott. Beosztott orvosai körében a tudomá­nyos munka iránti érdeklődés megvan, a kórházban adottak ehhez a feltételek, élni kell tehát a lehetőségekkel. HA BARÁTSÁGOS A DOKTOR NÉNI. A kórház kevésbé félelme­tes a gyermekek számára, ha a velük foglalkozó, őket gyógyító or- vosok kedvesen elmagyarázzák, mi miért történik velük. ________m A z újszülött egészségéért DR. TÚRI KATALIN 1959-ben szüle­tett Baján. 1985-ben dokto­rált a SZOTE-n. 1990-ben cse­csemő- és gyer­mekgyógyászati szakvizsgát tett a POTE-n. 1994-ben újszülöttgyógyász-szakvizs- gát tett a HIETE-n. 1985 óta dolgozik a bajai kórházban. Két gyermek édesanyja. Dr. Túri Katalin főorvos a bajai kórház jelenleg egyetlen újszü­löttgyógyásza. Bár a' szülészeti osztályon kapott beosztást, egy­aránt dolgozik és ügyel a gyer­mekosztályon is. A város von­záskörzetében a mintegy 100 ezer lakosra évente 850 körüli szülés jut. Nappali műszakban, valamint éjszaka is, ha problé­más szülés várható, a doktornő jelen van a csecsemő világrajöt- ténél. Az újszülött körüli teen­dők három fő csoportba sorolha­tók: az alkalmazkodási gondok megoldása (sárgaság, hányoga- tás, esetleges fertőzések, eny­hébb légzési zavarok). A vidéki újszülöttek számára az utólagos gondozást ambulánsán oldják meg. A következő nagy esemény és egyben feladat a szoptatás. Minden újszülöttet meg kell ta­nítani arra, hogyan kell emlőből szopni. Erre jók a baba-mama­szobák, ahol a kismama együtt lehet a csecsemővel, bármikor a mellére teheti. Az újszülött szá­mára rendkívül fontos, hogy leg­alább hat hónapig szopjon. Szer­vezete ellenálló képességének kialakulásában az anyatej meg­határozó szerepet játszik. Sajnos a kismamák hajlamosak arra, hogy a szoptatás semmivel ki nem váltható élményteli idősza­kát önkényesen (vagy ügyetlen­ségből) megrövidítsék, az anya­tejet pedig tápszerekkel váltsák fel. Sok esetben a csecsemő már 4-6 hetes korában azért kényte­len elszokni az emlőtől, mert a kismama nem elég kitartó (nem feji ki a tejet, nem serkenti eléggé az anyatejképződést). A harma­dik csoportba tartozik a veleszü­letett fejlődési rendellenességek kiszűrése (csípőficam, anyagcse­rezavarok, hallásvizsgálat, vese­fejlődési rendellenességek stb. Külön kategóriát képez a nagyon beteg, kis súlyú koraszülöttek, illetve a veleszületett rendelle­nességek kezelése. Bajáról a sú­lyosabb kis betegeket inkubátor­ban, szakorvosi kísérettel általá­ban a szegedi vagy a pécsi gyer­mekklinikára szállítják. A kisebb szívhibákat, a múló vesefejlődé­si zavarokat helyben gondozzák. A gyermekosztály koraszülött­részlegére a 2300 gramm alatti súlyú gyermekek és a beteg új­szülöttek kerülnek, akik nem igé- nyelnek intenzív kezelést. ■ A vesebetegség-specialista Dr. Bodrogi Tibor negyedszáza­da dolgozik gyermekgyógyász­ként. Főleg a gyermek-vesebeteg- ségekkel foglalkozik, ezen a te­rületen egyedül neki van a me­gyében szakvizsgája. Kiskunha­lason is a lehető legközelebb akarja hozni a betegekhez a leg­magasabb szintű szakszolgálta­tást. A főorvos az egyetemi éve­ket követően a nemzetközi kar­diológiai társaság korábbi elnö­kének, dr. Papp Gyula akadémi­kusnak a munkacsoportjában kezdett el magzati ritmuszava­rokkal foglalkozni. Később a sze­gedi gyermekklinikán dolgozott. Egy évig - 1984-ben - a gyermek- dialízis-központot is vezette. Az ország első műveseállomásán végzett munkáját egy rektori és egy miniszteri dicsérettel is ho­norálták. A főorvos nagyon sok területen szerzett tapasztalato­kat. Az újszülöttgyógyászat, a vesebetegségek után, mostaná­ban a gastroenterológiában - a gyomor- és bélbetegségekben - mélyedt el. A szerzett tudásból sok mindent a kiskunhalasi kór­házban is meg tudott honosítani. Ugyanis 1993 óta a csecsemő­gyerekosztályon rengeteg min­den megváltozott. Az osztály éves - 1300 körüli - forgalma szinte megduplázódott. Miköz­ben a születések száma folyama­tosan - 100-150 fővel - csökkent az elmúlt években. Emellett már 1994-től nyitott az 51 ágyas osz­tály a szülők előtt is. így a beteg gyermekek mellé felvett kísérők száma a korábbi 27-ről közel 800 főre emelkedett. A hurutos idő­szakokban sokszor nem is tud­nak mindenkit elhelyezni. A szü­lészeten kialakított rooming in- hez hasonlóan ma már ez a kez­deményezés is követendő gya­korlatnak számít. Az ápoló sze­mélyzettől azonban fokozottabb odafigyelést követel a nap 24 órá­jában. Hiszen minden a szülők szeme előtt zajlik, hasonlóan az otthoni ápoláshoz. Az osztályon DR. BODROGI TIBOR 1951-ben szüle­tett Kiskunhala­son. 1975-ben végzett a SZOTE- n. 1977-ig a SZOTE Pharma- kológiai Intézetében dolgozott. 1981-ben csecsemő-gyermek­gyógyászatból szakvizsgázott. 1977-93 között a Szegedi Gyer­mekklinikán dolgozott. 1991- ben nephrológiából, 1992- ben neonathológiából szak­vizsgázott. 1993 óta vezeti a halasi kórház gyermekosztá­lyát. Nős, két gyermeke van. 14 szakorvos dolgozik. Négyen másodszakvizsgával is rendel­keznek. Az osztályon dolgozik kardiológus, pulmonológus és infektológus szakember is. A fő­orvos reméli, hogy jövőre a gyer­mekkori cukorbetegségekkel, két év múlva pedig a gyermekbőr­gyógyászattal is szakvizsgázott orvos tud majd Halason foglal­kozni. Mindenkinek lesz tehát egy második specialitása. Újabb gyermekbarát - kevés fájdalom­mal járó - diagnosztikai berende­zésekhez is szeretnének majd hozzájutni. Ilyen készülék pél­dául a vérvételt kiküszöbölő, a szénhidrát-felszívódási zavaro­kat vizsgáló berendezés. A lehe­letet vizsgáló készülék - hat évvel ezelőtt - 400 ezer forintba került. Egy őrző monitort is tudtak vásá­rolni az idén, ezt alapítványi for­rásból kapták. A készülék meglé­te különösen az agyhártyagyulla- dásos hullámnál volt nagyon fon­tos. Négy fertőzött gyermek is meggyógyult az év elején. Erről nemrég számoltak be az orszá­gos kongresszuson. A koraszü­löttek és a súlyos állapotban be­kerülő gyermekek életfunkciói­nak figyelése ezzel tehát teljeseb­bé vált. ■ OLTÁSOK. Bár a gyerekek nagyon félnek az injekciótól és az oltá- soktól, egészségük érdekében néha szúrni kell. ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom