Petőfi Népe, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-12 / 110. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A ME GYE ORVOSAIT TÜDŐGYÓGYÁSZOK II. 2000. Május 12., péntek Korunk pusztító betegsége a rák. Míg a nők körében az emlőrák, a férfiak között a tüdőrák a leggyakrab­ban előforduló tumorfajta, és sajnos a vezető halál­ok is. Pedig a tüdődaganatok jó része gyógyítható, csakhogy a betegek általában későn fordulnak or­voshoz. A daganat ugyanis a kezdeti időkben tünet­mentes. Ezért életmentő jelentőségű a tüdőszűrés. Sorozatunkban azokat a szakembereket ismerhetik meg, akik a szűrésben és a gyógyításban is rendkí­vül fontos feladatot látnak el. Ők a tüdőgyógyászok. Bács-Kiskun megyében két tüdőosztály van: Kalo­csán és Kecskeméten. (Baján a tüdőgondozó a kór­ház területén, önálló egységként működik. Vezető főorvosa dr. Vajtai István.) Ma kiskunhalasi és kecs­keméti tüdőgyógyászokat ismerhetnek meg. 5—1 _________ A MELLÜREG hosszmetszeti rajzán láthatók a szív mögött a tüdőfelekbe vezető légutak. Az ábra részei: 1. gége, 2. légcső, 3. bor­da, 4. rekeszizom, 5. mellhártyazsák, 6. szív, 7. tüdő. ___________■ 1 654 A MELLKAS KERESZTMETSZETI rajzának részei: 1. szegycsont, 2. bordaközi izmok, 3. szív, 4. tüdő, 5. csigolya, 6. fali mellhártyale- mez, 7. borda, 8. zsigeri mellhártyalemez.____________________■ Belgyógyász és tüdőspecialista A kecskeméti megyei kórház 72 ágyas tüdő-belgyógyászati osztá­lya az Izsáki úti épület egyik fel­újított pavilonjában működik. Az osztály sajátos diagnosztikus egy­ség, mely magában foglalja a röntgendiagnosztikát, a bron- chológiát (hörgőtükrözés), a lég­zésfunkciós laboratóriumot és a tűbiopsziás vizsgálati módszert. Az osztályon lévő tüdő-belgyó- gyászati szakambulancia minden délelőtt fogadja a Bács-Kiskun megyéből háziorvosi beutalóval érkező betegeket. Az osztály fő profiljai: a tüdődaganatos betegek kivizsgálása és gyógyítása, a tbc- és egyéb gyulladásos körfolyama­tok kezelése, valamint az asztmás betegek és a légzési elégtelenség­ben szenvedők ellátása. A tbc-s betegek gyógyítására elkülönített részleg szolgál az osztályon. 12 ágyas szubintenzív részleget is ki­alakítottak az új osztályon az akut asztmás, illetve egyéb súlyos légzési elégtelenségben szenvedő betegek ellátására. A tüdő-belgyó- gyászati osztály szoros szakmai kapcsolatban áll a megyében lévő tüdőbeteg-gondozó intézetekkel és a kórház onkoradiológiai köz­pontjával. A tüdőgyógyászok te­vékeny szerepet vállalnak a tüdő­daganatos betegek onkológiai te­rápiás tervének kidolgozásában és végrehajtásában. Az osztály minden alapvető diagnosztikai eszközzel rendelkezik, ám a szubintenzív részlegen még szük­ség volna respirátorra, őrzőmoni­torokra és vérgáz-analizátorra. Az osztályon évente 2000, a szakam­bulancián pedig 6000 beteget lát­nak el. Dr. Bozóky Géza főorvos az osztály egyik legfontosabb jel­lemzőjének tartja, hogy a tü­dőgyógyászok belgyógyászati szemlélettel is rendelkeznek. Nem pusztán a tüdő betegségeit látják és gyógyítják, hanem az egész embert vizsgálják. Hi­szen majdnem minden belgyó­gyászati beteg­ségnek van tü­dőgyógyászati vonatkozása, il­letőleg egyetlen tüdőgyógyásza­ti betegség sem gyógyítható a beteg általános belgyógyászati állapotának pontos ismerete nélkül. A kiváló szakember hírében álló, rend­szeresen publikáló főorvos ked­venc szakterülete a tűbiopszia (a tüdő célzott citológiai vizsgála­ta), és a különböző tüdőfolyama­tok - beleértve a daganatos meg­betegedések biológiai viselkedé­sét is - vizsgálata, kezelése. Má­sik kedvenc szakterülete a sú­lyos állapotban lévő, életet ve­DR. BOZÓKY GÉZA 1950-ben született Kiskunhalason. 1975-ben végzett a szegedi SZOTE- n, azóta dolgozik a megyei kórház­ban. 1980-ban belgyógyászatból, 1994-ben tüdőgyógyászatból szak­vizsgázott. 1986-ban Belgiumban, a Leuven-i Ka­tolikus Egyetemen dolgozott ösztöndíjasként. 1990-92 között a hódmezővásárhelyi kórház bel­gyógyász osztályvezető főorvosa volt. 1992 óta vezeti a megyei kórház tüdő-belgyógyászati osz­tályát. Nős, három gyermeke van. szélyeztető légzési elégtelenség­ben szenvedő betegek gyógyítá­sa. Az osztály betegközpontú szemléletének és kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően a daganatos betegek túlélési esé­lyei jelentősen növekedtek. Dr. Bozóky Géza főorvos ezekre a „hétköznapi csodákra” a leg­büszkébb. Az asztma kezelhető A tbc-t nem győztük le Dr. Ruby Éva tüdőgyógyász fő érdeklődési területe a bron- chológia és a daganatos betegek kezelése mellett az asztmás be­tegek gyógyítása. Az osztály egyik fő profilja az asztma keze­lése. A betegeket a megye egész területéről fogadják, annál is in­kább, mert tüdőgyógyászati fek­vőbeteg osztály csupán két he­lyen van a megyében: Kalocsán és Kecskeméten. Az osztályra, il­letve az osztályon működő szak- ambulanciára - a sürgős, akut asztmás rohamokat kivéve - elő­zetes kivizsgálás után kerülnek a betegek. A szakambulancián a fizikális és műszeres (röntgen, légzésfunkció) vizsgálat mellett allergológiai vizsgálatot is vé­geznek, majd a vizsgálati ered­mények ismeretében döntenek a szakorvosok arról, hogy szüksé­ges-e a beteg kórházi kezelése. Az asztma gyakran előforduló betegség, tavaly a megyében több mint négyezer asztmás be­teget láttak el a tüdőgyógyászok. Az asztmás rohamot vissza­fordítható légúti szűkület okoz­za. Légúti gyulladás vagy aller­gia váltja Id a légzési nehézsé­get, fulladást okozó betegséget. Klinikai tünete még a sípoló lég­zés, a köhögés, a mellkasi fájda­lom. A tünetek általában éjszaka vagy a hajnali órákban jelent­keznek. Vannak esetek, amikor az asztma oka kideríthető, vagyis a tüdőgyógyász meg tud­ja állapítani, hogy mi okozza a beteg allergiás asztmáját. Példá­DR. RUBY ÉVA 1957-ben szüle­tett Szegeden. 1982-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a me­gyei kórházban. 1988-ban szakvizsgázott tü­dőgyógyászatból. 1992 óta adjunktus. Férjezett, két gyer­meke van. ul a fa- és fűfélék pollenje, a parlagfű, a házipor. Ilyen eset­ben a kezelés is könnyebb, a hörgőtágító gyógyszerek szedé­sét még a növények virágzása előtt el lehet kezdeni. Sokszor előfordul azonban, hogy az asztma oka kideríthetet­len. A gyógyszeres kezelés per­sze ilyen esetben is segít. A tü­dő-belgyógyászati osztályra a súlyos asztmában szenvedő, il­letve az asztmás rohamot el­szenvedő betegek kerülnek. Az osztálynak 12 ágyas szubinten­zív részlege van, ahol az asztma következtében kialakult légzési elégtelenség ellátására minden lehetőség adott. A betegek a komplex kezelés (oxigénterápia és szteroidkezelés) hatására ál­talában 1-2 hét alatt tünetmen­tessé válnak. Gondozásukban az osztály orvosai mellett fontos szerepet vállalnak a tüdőgondo­zók szakemberei is. Dr. Lengyel Mária kedvenc szak­területe a gyulladásos betegsé­gek kezelése, gyógyítása. A gyul­ladásos tüdőbetegségek közül ki­emelendő a krónikus hörghurut, a tbc és a tüdőgyulladás. A tüdő­gyulladás (pneumonia) az egyik leggyakoribb tüdőbetegség. A betegek kezelését általában a há­ziorvosok vagy a tüdőgondozó szakorvosai kezdik el - hiszen általában hozzájuk fordulnak először a betegek. Vannak azon­ban olyan súlyos esetek - pl. amikor a tüdőgyulladás légzési nehézséget okoz -, amikor a be­tegek gyógyulásához kórházi ke­zelésre van szükség. És ez nem is könnyű feladat: a megfelelő antibiotikum megválasztásán nagyon sok múlik. Különösen, ha idős, legyöngült szervezetű betegről van szó, de akkor is, ha a tüdőgyulladás a már meglévő egyéb betegségekhez - mint pl. cukorbetegséghez, szívbetegség-, hez - társul. Bár ma már az anti­biotikumos kezelésnek köszön­hetően a betegek döntő többsége kigyógyul a tüdőgyulladásból, egy nagy kiterjedésű, kétoldali, teljes légzési nehézséget okozó folyamat igen súlyos helyzetet jelent, de a gyógyítás ilyen felté­telei is adottak az osztályon. • A hörghurut szintén gyakran előforduló gyulladásos beteg­ség. Kiváltó oka általában a do­hányzás. Gyakran tüdőtágulattal együtt jelentkezik, de okozhatja meghűlés is. A krónikus hörg­hurut - oka e bajnak is a do­DR. LENGYEL MÁRIA 1946-ban szüle­tett Szegeden. 1971-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a me­gyei kórházban. 1975-ben szakvizsgázott tüdő- gyógyászatból. 1991-92-ben megbízott osztályvezetője volt a megyei kórház tüdő-belgyó- gyászati osztályának. 1992 óta osztályvezető-helyettes főor­vos. Férjezett, egy lánya van. hányzás - állandó kezelést igéj nyel. A felülfertőződött betegek lázasak, köpetük gennyes. Ellá­tásuk, az akut kezelés a kórház­ban történik, majd az utógondo­zást a tüdőgondozók szakorvo­sai végzik. A tüdőgyulladás rettegett faj­tája a tbc. Bár az utóbbi években valamelyest csökkent a tbc-s be­tegek száma a megyében, az egy­kori morbus hungaricus még ma is veszélyes. A tüdő-belgyógyá­szati osztályon évente 100-120 tbc-s beteget kezelnek. Szeren­csére a tbc gyógyítható betegség, ám csak akkor, ha a beteg együtt­működik orvosával és folyama­tosan, pontosan szedi a gyógy­szereket. Dr. Lengyel Mária főor­vos asszony szerint a tbc elleni küzdelem egyik fontos tényezője a rendszeres szűrés. Tüdőbeteg-gondozás Halason Kiskunhalason 1939 óta működik tüdőbeteg-gondozó. 1986-ban ké­szült el a kórház új szárnya, mely­ben a tüdőbetegek gyógyítása mellett a mellkasi betegségek tel­jes skálájának diagnosztizálását végzik. Áz országban a húszas évek végén a harmincas évek elején szerveződött ellátóhálózat a tüdőbetegségek, a tbc felszá­molására. Idősebb Kovács Ferenc professzor szervezte meg a tüdő­gondozás járóbeteg-ellátási for­máját. Halason a Szilády Áron ut­cában működött a 80-as évekig a tüdőbeteg-gondozó. Az 50-es é- vekben még fekvőbeteg-iptézmé- nye is volt a városnak. Hajdú László főorvos kiemelte a Cse- tényi házaspár óriási szerepét, akik hosszú időt eltöltve, rengete­get tettek a tbc felszámolása érde­kében. Akkoriban még csak a tbc- vel foglalkoztak, de annak radio­lógiai, bakterológiai és immunoló­giai vonatkozásaival együtt. A 70-es évek közepétől a tüdőbe­teg-gondozói hálózathoz került már a pulinonológia területe is. Az asztmás, a bronchitises és az aller­giás betegségek kivizsgálása, illet­ve gyógykezelése után a tüdőtu­morokkal is a foglalkozni kezdtek. Ma már a daganatos betegségek jelentik az óriási kihívást a tüdő- gyógyászok számára. Évente 25- 30 ilyen beteget fedeznek fel Hala­son is. A dohányzás az egyik fő oka annak, hogy évente 7000 új tüdőrákos beteg van Magyaror­szágon. Dr. Hajdú László 1974-ben ke­rült az I-es belgyógyászati osz­tályra, ahol dr. Gesztesi Tamás osztályvezető főorvossal kialakí­tották a koronária őrzőt. 1982- től viszont már a tüdőgondozó egyik főorvosa. Dr. Csetényi Artúrné dr. Bereczky Éva vezette az intézetet 1986-ig. A mellkas­gyógyászat abban az időszakban kezdett meghonosodni a kórház­ban. 1986-tól azonban már egye­dül irányítja a gondozót, a főor­vosnő pedig heti 15 órában végzi az ernyőfényképes szűrővizsgá­latokat. A mellkasi diagnosztiká­hoz korszerű légzésfunkciós be­rendezések és EKG-háttér áll a rendelkezésre. A radiológiai mű­szerpark azon­ban elavult. A mellkasi járóbe­teg-ellátás és a tüdőbeteg-gon­dozás mellett végzik a kötele­ző tüdőszűrése­ket. Kiskunha­las és Pirtó la­kosságának 75 százaléka jele­nik meg az éves vizsgálatokon. A környező települések ellátása mellett azonban regionális, me­gyei feladataik is vannak. A mo­bil ernyőfényképes (MEF) vizs­gálatokkal évente közel 45 ezer beteget szűrnek meg a félegy­házi, bácsalmási és kiskőrösi tü­dőgondozó területein. Egyre na­gyobb számban foglalkoznak a kórházban asztmás, allergiás, krónikus bronchitises és tüdő- embóliás megbetegedésekkel. Emellett a mellkasi nyirokcso­mó-problémák is elterjedtek. A hozzájuk forduló betegeknél ál­talános belgyógyászati gondol­DR. HAJDÚ LÁSZLÓ 1946-ban született Makón. 1970- ben diplomázott Szegeden a SZOTE-n. 1970-ben Szekszárdon kezdett dolgozni az intenzív kar­diológiai osztályon. 1974-ben ke­rült Halasra, az I-es belgyógyásza­ti osztályra. 1975-ben szakvizsgázott belgyó­gyászatból. 1982 óta dolgozik a tüdőbeteg­gondozóban. 1985-ben szakvizsgázott tüdőgyó­gyászatból. Nős, két lánya van. kozással szűrik ki a különböző betegségeket. Hajdú László főor­vos az asztma esetében nagyon fontosnak tartaná, hogy már a kezdeti stádiumokban felfedez­zék a problémákat és rögtön ke­zeljék is. A halasi kórház tüdő­belgyógyászata komplex asztma­centrumként működik. ■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Paprika Tamás, Pozsgai Ákos TESSÉK SÓHAJTANI! A tüdő működéséről és esetleges be­tegségeiről egy egyszerű, hétköznapi fizikális vizsgálat is sokat el­árul. A tüdőbetegségek enyhébb fajtáit a háziorvosok kezelik, gyó­gyítják. PN-ARCH ÍV

Next

/
Oldalképek
Tartalom