Petőfi Népe, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-29 / 124. szám

2000. Május 29., hétfő A Z EURÓPAI Petőfi Népe - 7. oldal U N I Ó KÜSZÖBÉN Jövő nélkül nincs múlt FalUfelújítás a Felső-Kiskunságban - európai színvonalon A nemzetközi zsűri valamennyi középületet megnézte. Felvételünk a múzeum udvarán készült. FOTÓ. P. S. A 2000. évi Európai Falufelújítási Díjat meg­pályázta a szalkszentmártoni önkor­mányzat is. Tette ezt 32 európai táj és régió, illetve tizenegy nemzet. S mint egy Bécsből érkezett írásos információ tartalmazza, e Bács-Kiskun megyei település előkelő helyen szerepel, sőt rekordgyanús. SZALKSZENTMÁRTON A versenykiírás egy esztendeje, a hivatalos meg­nyitó pedig Brüsszelben volt. A beadott doku­mentumoknak szigorú előírásoknak kellett meg­felelniük. A nemzetközi zsűri tizenöt fővel kezd­te meg a pályázatok értékelését. Ezt követően a csoportok ellátogattak a településekre is. A mi­nap Szalkszentmártonba hárman érkeztek. Hu­bert Lieb müncheni professzor (aki falufejlesz­téssel foglalkozik), Karl Mayr, az alsó-ausztriai agrárhivatal dolgozója és dr. Angela Kunz agrár­mérnök. Az új főtér hat év alatt mintegy tízmillió forint ráfordítással lett európai hírű. A csoportot Aranyi János polgármester fogadta. De ott voltak a díszteremben a testület tagjai, az egyházak s a civil szervezetek képviselői, s per­sze a neves helytörténész, Majsai Károly. Az már csak természetes volt, hogy helyi népvise­letbe öltözött lányok álltak díszsort. A nemzetközi zsűri tagjai a Petőfi Népe kérdése­ire válaszolva elmondták, hogy jövetelük célja nem más, mint a beadott pályázatot a valóság­ban is megnézni. Különösen értékelték a meglé­vő infrastruktúrát, s azt, jól látják a településen, mi az, amire az európai embernek szüksége van az ideális környezet kialakításához. Később, amikor órákon át rótták a település ut­cáit, tereit, elragadtatva beszéltek a többféle épí­tési stílusról, a falu képének összhangjáról. A re­formátus templom például a ro­mantika jegyeit, a községháza a késői barokk építészetet képvise­li. Ez - a polgármester szavaival él­ve - csak úgy valósítható meg, hogy bontva is építenek. Vagyis soha semmit nem szüntetnek meg. Ha valamelyik épületet már nem éri meg felújítani, az újként is ugyanazt a képet mutatja, mint elődje, felhasználva annak értékeit. Az új főtér hat év alatt mintegy tízmillió forint ráfordítással lett európai hírű. A három­ezer lélekszámú település egykoron, Mária Teré­zia idején városi címet kapott. Nem titkolt szán­déka az a mai vezetésnek, hogy egy ekkora ék­szerdoboz visszaszerezze e rangot. Különösen készülnek most augusztus 20-ára, amikoris Szent Márton szobrát avatját. E művé­szi alkotásnak persze már megvan az újonnan kialakított tere. Ahol pedig képtelenség fát, bok­rot, virágot ültetni, a falu lakói ott sem botladoz­nak. Ugyanis ez az a hely, ahol még a térburkoló köveket is maguk gyártják, rakják. A vidékfejlesztésért és falufelújításért odaítélen­dő európai szintű kitüntetést - aminek mottója Jövő nélkül nincsen múlt” - egyébként csak olyan pályázók kaphatják, akik a magukat kö­rülvevő táj ökológiai és szociális minőségének javításáért folyamatosan tesznek is. Különösen értékelik a lakóhely jellegét megőrző település- fejlesztést. Odafigyelnek a teljességre törekvő koncepciókra, amelyek a tartós fejlődésre irá­nyulnak, ugyanakkor „látomás”, fantázia és bá­torság is jellemzi őket. De hosszan sorolhatnánk a nemzetköi zsűri értékelési szempontjait. Min­denesetre a szalkszentmártoniak nagy remé­nyekkel várják az ez év őszén sorra kerülő VI. Európai Falufelújítási Díj pályázatának ered­ményhirdetését, amely Kaiserslauternben lesz. PULAI SÁRA Uniós bővítés 2005-ben? Hírek, információk a Dél-Alföldről Régió Az Országos Területfejlesztési Tanács felhatalmazása alapján az FVM Országos Területfejlesz­tési Központja egy, a régiókat érintő, az országot átfogó ren­dezvénysorozatot indít útjára ebben az évben. A rendezvény- sorozat elnevezése: „Régiók ha­tárok nélkül” a tartalmára is utal. Nevezetesen arra, hogy Magyarország újonnan kialakí­tott minden régiója országhatár­ral érintkezik. Példaértékű kap­csolatot ápol határszomszédos területeken élő emberekkel, szervezetekkel. A fent nevezett rendezvénysorozat ezt kívánja a középpontba állítani, bemutat­va ezt a régió érdekeltjeinek, a kormányzati szakembereknek, s az EU meghívott vendégeinek. A Dél-alföldi Régiót érintő ren­dezvényt 22-én tartják Békés­csabán. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács június 16-án tartja a Régió napja című egy­napos, szakmai rendezvényét, ahol a területfejlesztés elmúlt 10 éves tapasztalatairól, dél-alföldi vonatkozásairól esik szó. A mezőgazdaságra többet szánnak Brüsszel Az EU brüsszeli bizottsága a kö­zelmúltban fogadta el a jövőre szóló költségvetési javaslatokat is. A költségvetés az idei 91,6 milliárd euró után jövőre 95,25 milliárdra emelkedik, ebből me­zőgazdasági támogatásra a mos­tani 45 milliárd után jövőre 48,1 milliárd jutna. A kelet-európai államok csatlakozásának előké­szítését segítő uniós anyagi tá­mogatás 3,26 milliárd euróra nő a javaslat szerint az idei 3,18 milliárdról. Ebből mezőgazdasá­gi célokra 0,54, infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztés­re 1,08, a PHARE-programra 1,62 milliárd jut, míg a mediter­rán tagjelöltekre 0,19 millió eurót szánnak külön. Magyar vonzerő Maqyarorszáq Magyarországnak a külföldi tő­ke számára jelentett vonzerejét elemezte pénteki számában a De Standaard című belga lap. A független napilap cikkében rá­mutatott, hogy a hidegháború vége óta a kelet- európai külföl­di befektetések mintegy fele, 21 milliárd dollár Magyarországra érkezett. Nálunk már 35 multi­nacionális cég van jelen - írja a lap. A tizenöt legnagyobb ma­gyar exportőr közül pontosan tucatnyi külföldi kézben van. _________________________! Ausztria Az EU keleü bővítése közben va­lószínűleg 2005-ben kerül sor az első felvételekre. Az első csoport­ban várhatóan Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Észt­ország kerül az Unió tagjai közé. Ezt Richter Sándor, az Összeha­sonlító Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének szak­értője jelentette ki. Richter a Der Standard című bécsi lap gazdasá­gi rovatában emlékeztetett, hogy Szlovénia az egy főre jutó GDP- ben, vásárlóerő-paritáson szá­molva, a jelenlegi EU-átlag 73 százalékát éri el, lehagyva Portu­gáliát és Görögországot. Csehor­szágban és Magyarországon ez az érték 63 százalékot, illetve 52 százalékot tesz ki. A korábbi bő­vítés országai sem voltak sokkal fejlettebbek: Görögország 1981-es csatlakozásakor az egy főre jutó GDP az akkori EU-átlag 62 száza­lékát tette ki, Spanyolországban ez az érték 1986-ban, tíz évi visz- szaesés után, 68 százalék volt Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig • Mérföldkövek a csatlakozásig Kényes kérdések terítéken Brüsszel Az unió számára legérzéke­nyebb csatlakozási tárgyalá­si témakörök tárgyalását kezdte meg Magyarország és az Európai Unió pénteken. Olyanokét, amelyek esetében szinte bizonyosan EU-részről vár­ható átmenetkérés. A két fél kö­zött 1998 ősze óta folynak a tény­leges tárgyalások, és a harminc fejezetre bontott témacsomagból már csupán néhány nem került terítékre. Most a költségvetési el­járási ügyek mellett a bel- és igaz­ságügy, továbbá a munkaerő sza­bad áramlása kerül a következő napokban tárgyalóasztalra. Ezek mindegyikében a csaüakozást kö­vető átmeneti intézkedésekről tárgyalnak folyamatosan. A költ­ségvetés esetében Magyarország folyamodott az átmenetkérés le­hetőségéhez. Ennek a lényege az volt, hogy a közös EU-kasszához való hozzájárulását a csatlakozás első éveiben még csökkentett ösz- szeggel teljesítse. A másik két témában az EU- nak vannak aggodalmai, amelyek az uniós kezdő pozíció készítése­kor már felszínre is kerültek. A bel- és igazságügy területén min­denekelőtt a határok védelme, a személyek szabad mozgásáról szóló fejezetben pedig a Nyugatra készülő kelet-európai munkaerő aránya aggasztja az EU egyes tag­országait. Az utóbb említett téma­körökben várható a kiinduló ál­láspontok ütköztetése, a gyors be­fejezésre utaló előrelépés azon­ban aligha történik meg az első találkozón, amely egyébként he­lyettesi szintű lesz. Magyarorszá­got Juhász Endre főtárgyaló kép­viseli. Az említett három témáról ugyancsak pénteken tárgyal az EU öt másik országgal, Észtor­szággal, Csehországgal, Ciprus­sal, Lengyelországgal és Szlové­niával is. Egyes becslések szerint ezek­ben a fejezetekben jövő tavasznál előbb aligha várható kompro­misszum, ugyanakkor kelet-euró­pai remények szerint a teljes tár­gyalási folyamat a jövő év végére befejezhető. A legérzékenyebb té­makörök közül júniusra csupán a mezőgazdaság maradt. Nem tár­gyalnak egyelőre az EU intézmé­nyes rendszerével foglalkozó feje­zetről, mert az abban foglalt jog­anyag az unió most folyó kor­mányközi konferenciájának nyo­mán egészen bizonyosan változni fog. Pénteken Magyarország ese­tében három régebben megnyi­tott témával is újra foglalkoztak: az iparpolitikai, a távközlési kér­désekkel, illetve az áruk szabad áramlásának problémakörével. Ezek közül az előzetes állás sze­rint kettő esetében várható, hogy ideiglenesen lezártnak nyilvánít­ják, azaz a csatlakozási szerződés megkötését majdan megelőző utolsó egyeztetésekig félreteszik. Ebben az esetben tizenkettőre emelkedhet a lényegében befeje­zett fejezetek száma. Körülbelül ilyen arányú az EU-val tárgyaló többi elsőkörös ország eddigi tel­jesítménye is. Testvértelepülési kapcsolatok Cserelátogatásokkal indult Ágasegyháza-Lauter „Ha csak annyi eredményt érünk el, hogy diákjaink megismerik egy másik nép kultúráját, már akkor is megérte.” így jellemezte Ádám Józsefné ágasegyházi pol­gármester települése és a német- országi Lauter város partnerkap­csolatát. Ágasegyháza és Lauter két év­vel ezelőtt kötött testvérvárosi megállapodást. A kapcsolat első­sorban diákcsere-programokon alapszik, de tervezik a gazdasági együttműködést is - mondta Ádámné. A polgármester hang­súlyozta: az EU-csatlakozás előtt fontos számukra, hogy tapaszta­latot gyűjtsenek egy EU-tagor- szágban. Ariim János, az általános isko­la igazgatója is pozitívan nyilat­kozott a partnerkapcsolatról. A jövőben folytatni szeretnék a si­keres cserelátogatásokat. A ter­vek szerint minden évben példá­ul a hetedikesek utaznának ki. így előbb-utóbb minden ágasi gyermek eljuthatna Lauterbe, ahol megismerhetnék a német kultúrát, életmódot. Emellett a nyelvtanuláshoz is kiváló segítsé­get nyújtana a német program. Az ágasi gyerekek először tavaly ősszel látogattak ki Lauterba. A barátságos vendégfogadást viszo­nozva a magyar családok pedig az elmúlt hónapban látták vendé­gül a lauteri lurkókat. A német vendégek négy napot töltöttek el hazánkban. Magyar barátaikkal elutaztak Budapestre, Kecske­métre és bebarangoltak a kör­nyékbeli buckákat. SEBESTYÉN HAJNALKA A barátság - egymást megismerve - gyerekkorban kezdődik. FOTÓI S. H. A 2000-es évek sikertényezői Az információs társadalom korszakának kihívásai Kecskemét Az Európai Uniónak egy­szerre kell kialakítania a nemzetgazdaságok integrá­cióját, s felelnie a fejlődéssel együttjáró kihívásokra. Nagy-Britanniát a szénbányá­szat, gőzgép elterjesztése, a vasút kiépítése, és a profi hajózás tette részben naggyá. Ennek jó két­száz éve. A többi nagyhatalom legfeljebb másolhatta a briteket. Az Egyesült Államokban terjesz­tették el a leggyorsabban a tö­megtermékek futószalagszerű gyártását. Az USA XX. századi nemzeti sikere részben ennek köszönhető. A gazdasági nagyhatalommá formálódó Európai Uniónak ten­ni kell valamit azért, hogy Japán­nal és az USA-val tartsa a fejlődés iramát. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja szeretne len­ni, egyáltalán nem mindegy, hogy a közösség miféle fejlődési stratégiát követ a következő években. A stratégia egy új kor­szak kihívásainak is meg kell hogy feleljen. Ennek a neve: in­formációs korszak. Május 3-án egyebek mellett erről az új kor­szakról, az ehhez történő alkal­mazkodásról is hallhattak elő­adásokat mindazok, akik részt vettek a Kecskeméten rendezett A 2000-es évek sikertényezői konferencián. A szakmai fórumot a SZÜV Rt. rendezte a városházán. Az elő­adók közül Varga Csaba, a Har­madik Évezred Alapítvány Straté­gia Kutató Intézet kutatási és fej­lesztési igazgatója az információs korszak kérdéseiről tartott elő­adást. Egyebek mellett elmondta, hogy az EU 1994-ben az ún. Bangemann-jelentésben fogal­mazta meg az első, az új korra adandó stratégiai válaszát. Tavaly decemberben az Euró­pai Bizottság Romano Prodi ve­zette kormánya új stratégiai programtervezetet hozott létre. Ez az Elektronikus Európa nevet viseli. A program lényege: min­den ország jusson el az informá­ciós társadalom korába. A szülő­atyák 10 ún. kulcsakcióban fog­lalták össze érthetően a tervezet lényegét: 1. Az európai ifjúság számára legyen mindennapi do­log a digitális eszközök használa­ta. 2. Olcsóbban lehessen az internethez hozzáférni. 3. Fel kell gyorsítani az elektronikus keres­kedelmet. 4. Gyors internet-hoz­záférés a kutatók és a diákok ré­szére. 5.1ntelligens kártyák a biz­tonságos elektronikus hozzáfé­réshez. 6. Kockázati tőke a high- tech kis- és középvállalatok szá­mára. 7. A fogyatékosok részvéte­le az e-világban. 8. On-line egész­ségügy. 9. Intelligens közlekedés és szállítás. 10. On-line kormány­zás. Varga Csaba elmondta, hogy a fentebb felsorolt 10 pont egyben az unió azon törekvését is mutat­ja, hogy az EU nem akar lemarad­ni a világversenyben. Ezért az in­formációs társadalom kiépítése mellett döntött. BARTA ZSOLT l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom