Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-18 / 91. szám

ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 11. oldal 2000. Április 18., KEDD AGRÁRGAZDASÁG A tagdíjért szolgáltatnak Kötelező tagság, kötelező tagdíj nélkül kell alig csökkenő feladataikat ellátni november 1-től a kamaráknak. Ha képesek lesznek er­re. A lenni vagy nem lenni kérdése, ha nem is drámai hangsúllyal, de szerepelt a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara napokban tar­tott küldöttgyűlésén is. Pénzügyi gondok egyelőre nem nyomasztják a vezetőket, mert eddig, tavaly is, jól gazdálkod­tak. Talán ezért is tudnak a jövőre összpontosí­tani. Mi következik a kamara számára a törvény módosításából? Miként lehetne a köztestületet a nyugat-európai agrárkamarákhoz hasonlóvá tenni, jogosítványaik megfogyatkozása ellenére is? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kővá­riné dr. Bartha Ágnessel, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara titkárával.- Van néhány jó lapjuk, amit kijátszhatnak szo­rult helyzetükben ? - kérdeztem a titkár asszonyt.- Én hiszek benne, hogy vannak lehetőségeink. Itt van mindjárt a tagdíj. Eddig mindenki meg­kapott minden szolgáltatást, amit csak igényelt, függetlenül a tagdíja összegétől. Ezen változta­tunk. Összhangba hozzuk a tagok részéről el­várható szolgáltatásokat az általui fizetett tagdíj mértékével. A tagdíj hányadában is kifejezhető szolgáltatásokat alakítunk ki. Célunk, hogy a ka­marai tag az általa befizetett tagdíj arányában részesüljön a szolgáltatásainkból. És tisztán lás­sa, mire fordítódott a befizetése. A gazdasági kamarákról szóló törvényt tavaly módosította a parlament. 2000. no­vember 1-jétől nem lesz kötelező a tagság és a tagdíj fizetése sem. Addig soron kívü­li választást is tartanak.- Megmagyarázná ezt kissé tüzetesebben?- Az elnökség úgy döntött: jövő évtől általános mezőgazdasági biztosítást kötünk a tagokra. En­nek árát a tagdíjból egyenlítjük ki. Úgy is mond­hatnánk, abba lesz beépítve. A biztosítási díj el­viszi a befizetett tagdíj egy részét. Aki a legki­sebb összeget fizeti, annak lehet, hogy a tagdíja teljes összegét. De aki, mondjuk, százezret fizet, mert más szolgáltatásokra is igényt tarthat, an­nak még maradnak lehetőségei más, térítésmen­tes szolgáltatások igénybevételére. A szolgáltatá­sokkal természetesen minden tag élhet, de eb­ben a konstrukcióban egyeseket térítésmente­sen, másokért pedig díjat fizetve igényelhet.- Mik lesznek ezek a szolgáltatások?- Ami eddig megvolt, mind megmarad, él. De kí­sérleti jelleggel működik már egy új pénzügyi szolgáltatásunk is: a pályázatfigyelés, forrásfi­gyelés. Egy kamarai tag, egyéni gazda, családi vállalkozása van, közölte velünk, milyen fejlesz­tési elképzelései vannak. A lehetséges forrásokat nem ismeri, ezért megbízta a kamarát, hogy fi­gyelje a pályázati lehetőségeket. Megtaláltuk, amire szüksége van. Megküldtük neki a pályá­zati kiírás szövegét. Az ügyet ő intézi tovább, de fölkérhetett volna bennünket is. Van egy társas KŐVÁRINÉ DR. BARTHA ÁGNES 1956-ban született Debrecenben. A JATE jogi karán szerzett diplo­mát. 21 évig dolgozott az állam- igazgatásban, végül Bács-Kiskun főjegyzőjeként. 1995-től: a me­gyei agrárkamara titkára. Férjezett, 4 gyermeke van. vállalkozás, amelyik nem csupán az FVM- pályázatok figyelésére kért fel bennünket. Az összes, Magyarországon elérhető pályázat folya­matos figyelését kérte. S ő a pályázatok elkészí­tését is tőlünk várja majd. Ez magasabb igényű szolgáltatás, ennek a költségei is egyediek, de méltányosak lesznek.- Mire szolgálnak ezek a kísérletek?- A tapasztalatok alapján határozzuk meg, mely szolgáltatásokat lehet beszámítani a tagdíjba. Ha valaki például 20 ezer forintot fizet, ebből el­megy 3 ezer a kollektív biztosításra, 5 ezer az FVM-források figyelésére. Amennyiben pályázat elkészítését is kéri, az ő 20 ezer forintját felhasz­nálta. Teljes értékű szolgáltatást kapott egy adott kereten belül. A 200 ezer forintos tagdíjért nyilvánvalóan komplexebb szolgáltatást nyúj­tunk majd. Még egyszer hangsúlyoznám, azt akarjuk, hogy a tag tisztán lássa, mire használó­dik fel a befizetett pénze. Egyébként már fenn vagyunk az interneten is. A tartalomjegyzékünk bővülni fog. Piaci információkkal, keres-kínál összeállítással.- Az érdekvédelemhez hogyan viszonyulnak?- Nem vonulunk ki az utakra ezután sem. Ugyanis a közvetlen érdekképviseletet a módosí­tott kamarai törvény is tiltja számunkra. De van lehetőségünk az érdekmegjelenítésre. Sőt az eszköztárunk bővült is. Be tudunk kapcsolódni az Európai Unióban tevékenykedő agrárlobby munkájába a nemzetközi kapcsolataink révén. Az unióban nagy súlya van az agrárszervezetek, érdekképviseletek szövetségének, amelyhez a mi külföldi partnerkamaráink tartoznak, és vál­lalták e téren is az együttműködést. Ha az unió mezőgazdasági bizottsága ennek érveit elfogad­va dönt valamiről, akkor az mindegyik nemzeti kormányra nézve kötelező lesz, a miénkre is, ha fölvesznek bennünket az unióba. A nemzetközi kapcsolódásunknak az ad jelentőséget, hogy vannak olyan általános agrárérdekek, amelyek mindegyik országban érvényesek. Például egy­aránt érdeke a francia, a dán, a német, az angol stb. farmernek és a magyar gazdának, hogy az agrárolló ne nyíljék tovább. Es az is, hogy az ár­politikában figyelembe vegyék az alapanyag-elő­állítók, a parasztok megélhetési szempontjait is. Tehát vannak közös érdekek, amelyek érvénye­süléséért az unió szintjén talán eredményeseb­ben lehet majd fellépni, mint idehaza - véleke­dett Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a megyei agrár­kamara titkára. A. TÓTH SÁNDOR Agrárgondokról Kerekegyházán Akik pályáznak támogatásra, keressék fel a falugazdászt Agrártámogatásokkal kap­csolatos fórumot tartottak az elmúlt hét végén Kerek­egyházán. A több órás ta­nácskozáson hasznos infor­mációkhoz jutottak a gaz­dák. Ám a hozzászólások­ból kiderült: sok sérelem­mel, félelemmel élnek együtt a térség gazdái. Czakó István polgármester elis­meréssel illette bevezetőjében az országgyűlési képviselőjüket. Közbenjárásával megoldódott a nagysúlyú sertések felvásárlása. - De maradt még megannyi kér­dés, ami foglalkoztatja a gazdá­kat - mondta. Csendes János, az Agrárrend­tartási Hivatal vezetője megpró­bált rájuk válaszolni. Röviden beszélt a magyar mezőgazdaság helyzetéről, amelyet - összeha­sonlítva a határon túliakkal - si­keres ágazatnak ítélt. Madari Jenő, az FVM Bács-Kis­kun Megyei Hivatalának vezető­je az agrártámogatásokról csak röviden szólt. Ám kihangsúlyozta a közelgő határidőket. Felhívta a figyelmet a minőségi termelést segítő hitelkonstrukcióra, a mű­trágya-áruhitel felhasználására. Az érdeklődők minél előbb ke­ressék meg a falugazdászokat, hi­szen a határidők sürgetőek. Utalt arra, hogy földalapú támogatást is csak azok kaphatnak, akiknek nincs köztartozásuk. Vass György Boldizsár, az Ag­rárinnovációs Kht. képviselője a biogazdálkodás, az agrárkörnye- zet-védelem fontosságáról be­Több környékbeli településről is eljöttek a gazdák, s előadták valós vagy vélt sérel­meiket. FOTÓ. p. s. szélt. Szabó Tibor, a helyi Ho­mokhátsági Mintagazdaság ügy­vezető igazgatója a társaság ed­digi eredményeit, távlati céljait ismertette. A hozzászólók egyike sokak aggodalmát fejezte ki a hazánkba telepítendő, óriás tojótyúkfarm miatt. Ugyanis Kerekegyházán jelentős a baromfitenyésztés és a tojástermelés. Ám örömmel vet­ték az agrárrendtartási hivatal ve­zetőjének válaszát, miszerint a német vállalkozó nem kap enge­délyt a tyúkfarmra. A fórumon több fülöpházi résztvevő is volt. Egyikőjük a földkiadás rendezet­lenségét ecsetelte, más arról ér­deklődött, hogy import tenyészál­latra van-e támogatás, illetve mire számíthatnak a fiatal agrárvállal­kozók? Egy szabadszállási felszó­laló a biogazdálkodásához kért információkat. Dómján Imre ke­rekegyházi hozzászóló kissé fel­paprikázott hangulatban kért szót. Mondandójában költséges­nek vélte a helyi biogazdálkodást, s „elszámoltatta” az érintetteket. Kunadacsról és Fülöpházáról ér­kezett gazdák is bírálattal illették a dunavecsei székhelyű vízgaz­dálkodási társulat munkáját. Sőt ki is mondták: nincs ésszerű víz- gazdálkodás. Egy soltszentimrei hozzájuk csatlakozva azt vallotta, tudja, hogy fizetnie kellene, de miből, amikor rendre ráfizetéses a paraszti élet. Balogh József országgyűlési képviselő így összegezte magá­nak az elhangzottakat: bőven ka­pott feladatot. PULAI SÁRA Nitrogénhiányra panaszkodnak Duna-Tisza köze Műtrágyahiány van. Harminc­negyven százalékkal is kevesebb lehet az idei kalászosok termése, amennyiben nem kapnak nitro­gént az őszi vetések. A műtrágyahiányt a Bácskai és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség már jelezte az FVM- nek. A gyár ebbe a térségbe nem tud elegendő mennyiséget szál­lítani. Sőt ha lejut egy kisebb mennyiség, a gazdák csak emelt áron juthatnak hozzá. Varga Jó­zsef, a szövetség munkatársa sze­rint csak ott van nitrogénműtrá­gya, ahol előtárolásban a KITE révén még decemberben nagy mennyiséget vettek raktárkészlet­be. Se román, se orosz műtrágya­importra nem lehet számítani, mert azt 500 forintos pótvám ter­heli. Balogh István, a KITE bajai alközpontjának vezetője elmond­ta: ők igyekeztek felkészülni a nitrogén tavaszi hiányára. Még hitelbe is adták decemberben és januárban a műtrágyát, továbbá élharcosai voltak a magyar mű­trágya-felhasználási programnak. Most fizikailag sem tudnak egyet­len tonnát sem beszerezni. A gyár inkább a keleti, határ menti vidékekre összpontosít, hogy visszaszorítsa az ottani külföldi műtrágyát. Azok a gazdák, akik nem jutnak hozzá a nitrogénhez, minőségileg is gyengébb gabonát állítanak elő. így az eladásban sem bízhatnak. TUDÓSÍTÓNKTÓL 4 BÁCS-KISKUN KEGYEI A KERESKEDELMI “ ÉS IPARKAMARA CHAMBER OFCOMMERCE AND INDUSTRY BÁCSÍISKÜN COUNTY A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ezúton tájékoztat minden tisztelt vállalkozót és érdeklődőt, hogy a kamara hfreiről, aktualitásairól többek között a következő megyei médiákon keresztül értesülhetnek az április 18-ától 25-éig terjedő időszakban:- A Gong Rádióban minden reggel a 1/2 8-as és 1/2 9-es hírekben kap­hatnak fontos információkat a hallgatók. Az elhangzott hírek a kama­ra internet-honlapján is megtalálhatók. A honlap címe: www.kecskemet.com/kamara- A Kecskeméti Lapok csütörtökönként a megyében tevékenykedő vál­lalkozókkal készített riportokat ad közre._- A Független Délvidék minden csütörtökön "Kamara Hírek" cím alatt közli a legfrissebb információkat.- A Fresh Rádióban minden hétfőn, szerdán és pénteken, 1/2 8-kor és 1/2 10-kor értesülhetnek a vállalkozók az aktualitásokról.- A Halas TV-ben április 20-án, csütörtökön, a 19 órás hírek előtt rövid beszélgetést láthatnak Bóna László úrral, a Bóna Autószerviz Kft. ügy­vezetőjével, mely még aznap este 3, illetve április 23-án (vasárnap) 4 alkalommal ismétlésre kerül. Néhány kiemelkedő fontosságú rendezvényre is sor kerül ebben az időszakban:- Április 18.: Bács-Kiskun megyei utazási irodák részére szakmai fórum, Kecskemét.- Április 18.: Foglalkoztatás-egészségügyi tudnivalók és tájékoztatás; veszélyes anyagok forgalmazása, felhasználása a tevé­kenységengedélyezés feltételei, Kalocsa.- Április 19.: Szakképzési Fórum a szakképzési hozzájárulás elszámo­lásáról, Kiskőrös.- Április 19.: Mérésügyi Napok, Kalocsa.- Április 20.: Pályázati lehetőségek, Kecskemét.- Április 20.: Mérleghitelesítés, Baja.- Április 21.: Szabadalmi és iparjogvédelmi tájékoztató, Kecskemét További információért forduljanak bizalommal a kamara bármely, a megyében működő ügyfélszolgálati irodájához! Fejlesztendő ágazat: a húsmarhatenyésztés Fel kell lendíteni a hazai húsmarhatenyésztést. Több érv is emellett szól. A vilá­gon nő az igény a marhahús iránt. Itthon várhatóan meg­nő a gyepterület, 200-300 ez­resre bővíthető az állomány. A magyarországi húsmarha-te- nyésztés fellendítésére javaslatot dolgozott ki a Pannónia Egyetemi Kutatási Koordinációs Központ Kht. Ezt Papócsi László, a kht. igazgatója egy szakmai tanácsko­záson ismertette a napokban. A jelentős hagyományokkal bíró ágazat fejlesztése kedvezően hat a vidék népességmegtartó képes­ségére és a falusi turizmus fel­lendülésére is. Az állatállomány­bővítést az Európai Unióban elő­térbe kerülő ágazati szerkezet- váltás, a csatlakozás után várha­tóan megduplázódó magyaror­szági gyepterület, a vidéki lakos­ság jövedelempozíciójának javí­tása, valamint a marhahús világ­kereskedelmének növekedése is indokolja. A húsmarha-állomány jelenle­gi helyzetéről Papócsi László el­mondta: tavaly a húshasznú szar­vasmarhát tartó gazdák átlagban kilónként 49 forint ráfizetést könyvelhettek el. A koncepció szerint 200-300 ezres állatállo­mány elérése a cél, ám ehhez ágazati, szakmai és térségi össze­fogás szükséges. Az idén az FVM a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztés támogatására 1,4 milli­árd forintot fordít. ■ HUNGARY-MEAT KFT Kkfházi Vágóhídjának 2000. 16. heti (04.17-04. 21.) vágási adatai Termék- vágósertés- nagy súlyú sertés- vágómarha- vágóló Súlykategória Vágási mennyiség 100-140 kg 150 kg felett 450 kg felett 350 kg felett 9.000 Ft/db o- U9 C N Érd.: 76/462-216 tel./fax. DUNAHOLDING BRÓKERHÁZ RT. Értékpapírpiac 2000. április 10-14. Karcza G. Tamás lnterN(y)et? Úgy tűnik, itt a vég. Már ami, persze, a technológiai papírok irreális árfolyam­növekedését illeti Az elemzők többször is figyelmeztettek: "a lufi előbb-utóbb kipuk­kad". A pontos időt senki sem tudta, de amikor a Nasdaq meghaladta az 5000 pontos szintet, sokan gondolták úgy, hogy most már közel a 'Vég". Mindig kell valami, ami megfordítja az eseményeket. Ebben a felfokozott hangulatban, félelem­teljes várakozásban a Microsoft bírósági elmarasztalása volt az az apró hógolyó, ami idővel lavinává duzzadt. A múlt héten már száguldó hógörgetegként temette maga alá sorra az eddig oly népszerű technológiai szektorbéli papírokat Az irányadó - és egyben az ügyeletes "mu­mus" szerepét betöltő - Nasdaq-index a hét elején még a 4400 pontos értékről indított, a hét végére azonban már alig haladta meg a 3300 pontbs értéket. A pénteki 9,67 százalékos zuhanása pedig alighanem bekerül a történelmi esemé­nyek közé. Hasonlóan gyengén teljesített a Dow Jones index is. Heti közel 1000 pontos esése többek között az újabb kamatemelési félelmeknek köszönhető. A pénteki 617,78 pontos zuhanás valóban egy eladási hisztéria látszatát kelti, a reakció mégis paradox. Az eddigi (orosz válság óta bekövetkezett) kamatemelé­seket ugyanis a piac sosem fogadta pesszimistán. Az elemzők már-már arra az elhatározásra jutottak, hogy a kamat­szint kézben tartása nem megfelelő esz­köz a gazdaság befolyásolására. A jelen­leg kilátásba helyezett monetáris szűkítés ennyire másként hatott volna a befek­tetőkre? Talán inkább a Nasdaq hanyat­lása rántotta magával a többi indexet is, hiszen a negatív hatás egész Európát el­érte. Az a tendencia, miszerint az ún. mo­mentumbefektetések után újra előveszik a hagyományos szektorbéli papírokat, még nem indult meg. A logika lényege az, hogy az elmúlt két évben a hagyományos szek­torbéli részvények jóval alulteljesítették az adott tőzsdék átlagos növekedését, és halmozottan lemaradtak az éppen fel­kapott divatos iparágakban tevékenykedő cégek részvényei mögött. A két befek­tetési forma között alapvető különbség, hogy míg a momentumbefektetések az éppen 'futó" papírokra összpontosítanak a fundamentális tényezőket figyelmen kívül hagyva, addig a hagyományos papí­rok valódi befektetésként értelmezhetőek. Budapesten higgadtabbak voltak a befektetők, hisze a BUX "mindössze" 482 ponttal lett könnyebb. A 9430,94 pontos zárásnál persze azt is figyelembe kell venni, hogy még nem volt idő lereagálni a pénteki nagy tengerentúli esést. Az index csökkenése főképpen a MATÁV szerep­lésének volt köszönhető. A telekom­munikációs cég részvényei a hét végére megközelítették a 2000 forintos szintet, és alig fölötte, 2020 forinton zártak. A Nasdaq szereplése után esniük kellett volna még a Synergon papírjainak is, de a 3200 forintos zárás inkább stagnálás, vagy enyhe emelkedés eredménye volt. Az, hogy a számítástechnikai cég rész­vényei ilyen jól tartották magukat, főként annak köszönhető, hogy árazása a kül­földi hasonló cégekétől eddig is elmaradt, valós gazdasági tevékenységet folytat (ami ebben az iparágban nem elhanya­golható), és időről időre újabb megrende­lésekről tud beszámolni. Jelenleg viszony­lagos "illikviditása" is pozitívumai közé so­rolható, hiszen mivel jelentős külföldi tőke nem áramlott ezekbe a részvényekbe, most az eladói oldal sem erős. Dunaholding Brokerház Rt. 6000 Kecskemét, Horváth D. krt. 10-12. Tel.: 76/486-606, .486-607 Fax: 76/481-884

Next

/
Oldalképek
Tartalom