Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-05 / 80. szám
FOTÓ: VR-ARCHÍV 8 . oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA | §j| Tusakodás a szépségkirálynőért ,Nem biztos, hogy magyarként akarok kijutni az olimpiára ■ Parties Katalin néhány hete bejelentette, hogy kettős állampolgárként a jövőben görög színekben versenyezne. A tavalyi, margitszigeti öttusa-vb-n a legcsinosabb hölgynek választott sportolónő ügyében azóta is tart az egyezkedés. Szövetségünk kétmillió forintot kért nevelési díjként, ám csak 2001-től engedné az országváltást. A görögök viszont nem várnának addig. Ráadásul felajánlották, ha Parties hellénként kvótát szerezne, a nevelési díj mellett azonnal a magyar szövetség számlájára utalják az országváltás miatt kieső MOB-támogatást. Úgy tudjuk, ez plusz négymillió forint lenne.- Édesanyám révén születésem óta kettős állampolgár vagyok - mondta Parties. - Januártól megszűnt a Gerevich Alapítványtól kapott támogatásom. Húszezer forintos fizetésből pedig nem tudok megélni! Sajnos esély sincs arra, hogy bármi is változzék. Szeretnék tanulni, de a szombati angolnyelv-tanfo- lyam tervét sem nézték jó szemmel. Egyéni támogatóm, a Csáky Trans nélkül már abbahagytam volna. A görögök gond nélküli felkészülést és nyugodt anyagi hátteret garantálnak. Az itthoni világbajnokoknál - Balogh Gabinál és Vörös Zsuzsinál - is több juttatást kapnék. A vívás miatt azonban itthon készülnék. Fizetnék a tréningjeimet, edzőtáborozásomat és a mestereimet. Április közepén dőlhet el a sorsom, csakhogy április 8. és 11. között Szöulban rendeznek Világkupaversenyt, ami Sydneyre kvalifikál. Emellett még a darmstadü vk-n és az olaszországi vb- n szerezhetek kvótát. Ugyanakkor félő, hogy az egyezkedés miatt két szék között a földre esek. Bevallom, nem biztos, hogy magyarként akarok kijutni az olimpiára, mert ebben az esetben a szabályok szerint 2004-ben nem indulhatok görög színekben. Azaz elveszne a rendező jogán automatikusan járó 2004-es athéni részvételem, továbbá elbukhatnám a jövőm szempontjából fontos anyagi biztonságot. Ami nem mellékes. Legalábbis számomra. (SCHILLER) Újraéled a Mir? Bajkonur Mégsem zárult le az orosz űrkutatás egyik dicső fejezete. Ehelyett az újrakezdés vagy a folytatás napja volt a tegnapi Bajkonurban. Egy Szojuz-TM űrhajón elindult a világűrbe az a páros, amelynek feladata az lesz, hogy felélessze a már alaposan kiöregedett orosz Mir űrállomást. A kozmikus objektum - a tervek szerint - további öt éven át fogadhat újabb látogatókat. Es már nem csak profi űrhajósokat! Pedig amikor tavaly augusztusban elhagyta a Mirt az utolsó, állandó legénység, még úgy volt, hogy az idén tavasszal már csak egyvalamiért utaznak az űrállomásra kozmonauták. Azért, hogy előkészítsék a több mint 14 éves Mir megsemmisítését. Ehelyett most Szergej Zaljotyin parancsnok és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnök azon lesz, hogy ismét „fitté” tegye az űrállomás-matuzsálemet. Ehhez azonban pénz kellett. Az orosz űrkutatás szűkös anyagi lehetőségei ezt nem tették volna lehetővé, külföldi befektető után kellett nézni. Az Enyergija, a Mir üzemeltetője szinte az utolsó pillanatban talált tőkeerős nyugati szponzorokat, és a télen - MirCorp néven - új részvénytársaságot alapítottak. Az Enyergija a részvények 60 százalékát birtokolja, a többi fölött a Gold and Appel nemzetközi befektető cég rendelkezik. Amely mindjárt 20 millió dollárt áldozott a Mir további üzemeltetésére. A Bermudán bejegyzett és amszterdami székhelyű MirCorpnak azóta már sikerült 30 millió dollárt ösz- szegyűjtenie. De folytatódik a további szponzorok felkutatása. Pénzszerzési szempontból sokat várnak attól a kezdeményezéstől, miszerint a Mirt immár nem csak tudományos, hanem turisztikai célokra is felhasználják. Az űrkutatás történetében először nyílna alkalom arra, hogy egyszerű földi halandók is eljuthassanak a világűrbe. Anélkül, hogy bármilyen feladatuk lenne. Kedvtelésből lebeghetnének a súlytalanság állapotában, miközben mintegy 400 kilométeres magasságban gyönyörködhetnének a Föld látványában. Egy-egy Mir-kirándulás viteldíja azonban egyelőre igen drága lenne: 20 millió dollár. Az orosz szakemberek azt állítják, hogy ha lesz elég pénz, ők műszaki szempontból megfelelő állapotban tudják tartani az űrállomást. A mostani szépreményű tervek azonban némileg zavarják az amerikai űrkutatási szakembereket, akik már az épülőfélben lévő nemzetközi űrállomásban gondolkodnak. És attól tartanak, hogy az oroszok a Miijükkel lesznek elfoglalva, azaz halogatják a programban rájuk kiszabott feladatok végrehajtását. Az Enyergija azonban nyugtatgatja a partnert. Baján eddig csak a hangunkkal találkozhatott.
