Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

10. oldal - Petőfi Népe IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 2000. Április 27., csütörtök Bankokról rosszat vagy semmit? Vagy rosszat vagy semmit sem mond a ban­kokról a legtöbb magyar ember. A lakosság a magas hitelkamatok miatt panaszkodik. A vállalkozó, a vállalat ezen felül még a hitelek elérhetetlensége, a megkívánt fedezetek irre­ális mértéke miatt is dühöng. A bankok pe­dig félnek a rossz adósoktól, mint a tűztől.- Önök hogyan győződnek meg arról, hogy ki lesz a jó ügyfél, jó adós? - kérdezem Jaksa Jánost, a Raiffeisen Bank Bács-Kiskun és Szolnok megyét felölelő régiójának igazgatóját kecskeméti fiók­jukban. ' - A Raiffeisen Banknál mi nem elégszünk meg azzal, ha az igényelt hitelre elegendőnek tűnő in­gatlanfedezetet tud felajánlani az ügyfél - mond­ja a bankár. - Bankunk mindenekelőtt a működő- képességet vizsgálja. Ennek vizsgálatát mi a mér­leg és eredménykimutatás adataira alapozzuk, melyet lehetőség szerint három évre visszame­nőleg átvizsgálunk.- S már döntenek is a hitelről?- Ahhoz, hogy megérthessük az adott vállalat működését, természetesen szükség van az adott iparág átfogó ismeretére, ahol a vállalat, vagy a vállalkozó tevékenykedik. Ezen túlmenően képet szeretnénk kapni arról, hogy milyen az adott cég piaci helyzete, milyenek az üzleti kilátásai. Ter­mészetesen megvizsgáljuk azt is, hogy arányban van-e a vállalat saját forrása, más szóval tőkéje az általa igényelt külső banki forrással. Mi azt tartjuk, ez a mutató lehetőség szerint egy körüli érték legyen. Az is releváns információ a bank számára, hogy kik az ügyfél vevői, milyen a fize­tési fegyelem a vevők esetében. Szintén fontos tisztázni, hogy az adott vállalat hogyan kezeli a szállítóit. Mekkora fizetési haladékot tud elérni azoknál és a fizetési határidőket betartja-e. Mindezek a szempontok alapvetően az éven be­lüli, úgynevezett forgóeszköz finanszírozó hite­lek esetére vonatkoznak.- Ha egy cég beruházási hitelt akar, hogyan jár­nak el?- A beruházási hiteligények indokoltságát már jó­val nehezebb felmérni. A beruházási hitelek ter­mészetükből fakadóan éven túliak, így ezekben az esetekben a teljes futamidőre kell látnunk, Magyarorszűgon 44 bank működik. A külföldi bankoknak és pénzintézetek­nek 23 képviselete található nálunk. miből fog az adott beruházás megtérülni. A kis­vállalatok, vállalkozók esetében ezt a legnehe­zebb láttatni. Valóban nehéz három-öt évre, va­gyis a teljes futamidőre olyan terveket készíteni, amelyekből a piaci pozíció, a működőképesség és a hitel visszafizetése nagy biztonsággal meg­ítélhető. Sajnos ilyenkor a bankok kényszerűség­ből főként a fedezetek meglétét vizsgálják. Azt, hogy az adott ingatlan egy kényszerhelyzetben mennyiért értékesíthető és hogy az fedezi-e a mindenkori kamat és tőke kintlévőséget, vagyis az adósságszolgálatot. Azonban véleményem szerint az ilyen megközelítést a bankoknak lehe­tőség szerint kerülniük kell.- Tegyük fel, a Raiffeisen Bank kész szerződést kötni egy adott céggel. Mi történik ezután?- A hitelképesség bevizsgálását követően, ami bankunknál a teljes dokumentáció megérkezésé­től számítva maximum két hetet vesz igénybe, egy úgynevezett vállalati hitelkeretet állapítunk meg. Ezen meglévő hitelkereten belül az ügyfe­lünk gyakorlatilag azonnal juthat folyószámla hi­telhez, eseti for­góeszközhitei­hez, akkreditív- hez, vagy példá­ul bankgaranciá­hoz.- Ellenőrzik a hi­tel fölhasználá­sát?- Együtt élünk az ügyfeleink­kel. Folyamato­san nyomon kö­vetjük, hogy ho­gyan tudunk hozzájárulni a cég eredményes­ségéhez. Azon­ban olyan is előfordul, hogy kénytelenek va­gyunk mérsékelni, vagy akár teljes egészében megszüntetni a vállalati limitet. Habár erre na­gyon ritkán van példa.- A Raiffeisen Bank milyen eredménnyel dolgo­zik?- A bank egyike azoknak a magyarországi ban­koknak, amelyek folyamatosan nyereségesek. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Raiffeisen Bank évek óta az egyik legmagasabb eszköz és tőkearányos nyereséget produkálja Magyarorszá­gon. Egyébként a Raiffeisen Bank az Osztrák Raiffeisen Bankcsoport tagja, amely Ausztriában a legnagyobb, száz százalékig magántulajdon­ban lévő banktömörülés. Részesedése az osztrák pénzpiacon eléri a huszonöt százalékot. A ma­gyarországi Raiffeisen Bank tavaly 6,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. Idén 8,5 milliárd a terv, amit az elmúlt hónapok teljesít­ménye alapján várhatóan túl fog a bank szár­nyalni. A bank vállalati hitelállománya a magyar bankrendszer 6,9 százalékát adja! A mérlegfő­összege meghaladja a 290 milliárd forintot, ami mutatja, hogy a Raiffeisen a magyarországi nagy­bankok közé tartozik.- Megvilágítaná, mit takar a mérlegfőösszeg szó?- A mérlegbeszámoló az a pénzügyi kimutatás, amely a gazdálkodó szervezet, jelen esetben a bank eszközeinek, kötelezettségeinek és saját vagyonának kapcsolatát mutatja meg. Leegysze­rűsítve: a mérlegfőösszeg a bank erőforrásainak méretét mutatja.- Milyen üzletágai vannak bankjuknak?- A bank korábban Unicbank néven volt ismert. Erről a bankról lehetett tudni, hogy tradicionáli­san a nagyvállalati és önkormányzati piacon volt jelen. A bank tulajdonosi struktúrája, szemléle­te nem, csak neve változott előbb Raiffeisen Unicbankra, majd 1998. januárjától Raiffeisen Bankra. így a két fent említett üzletág mellett előbb az úgynevezett private banking, majd a la­kossági üzletág indult el. Az idei évben már har­mincezer lakossági ügyfél megszerzése a célunk a bank kilenc régiójában. Nyáron teljesen új la­káshitel-konstrukcióval jövünk ki a lakossági pi­acra, ősszel pedig megcélozzuk a kis- és közép- vállalatokat.- A kamatok most miért lefelé mennek?- Elemi érdeke az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozás, melynek egyik alapvető feltéte­le az infláció leszorítása. Ezért a Magyar Nemze­ti Bank a maga eszközeivel mindent megtesz a kamatlábak mérséklése érdekében, ami termé­szetesen magával vonja a betéti és a hitelkamat- lábak csökkenését - magyarázza Jaksa János, a Raiffeisen Bank régió igazgatója. __ A. TÓTH SÁNDOR J AKSA JÁNOS bankár 1968-ban szüle­tett Lajosmi- zsén. Miskolcon közgazdász dip­lomát szerzett. Jelenleg Angliá­ban - jár egye­temre, az üzleti tudományok mestere tudományos fokoza­tot szerzi meg. 1995 óta a Raiffeisennél dolgozik. 1997: fiókvezető lesz. 1999-től ré­gióigazgató. Nős, 2 gyermek apja. A 2000-es évek sikertényezői Nyílt szakmai nap a SZÜV RT. szervezésében Az Európai Unió bizottsága áprilisi lisz- szaboni rendkívüli csúcsértekezletén fogadta el az „eEuropa”, azaz a digitá­lis Európa megvalósításának tervét. Magyarországi szakmai műhelyek, így a SZÜV Rt. munkatársai is dolgoztak azon, hogy e program mintájára egy hasonló koncepciót készítsenek. Az „eMagyarország” („eHungary") prog­ramcsomag elkészült, és szerves ré­sze a március végén elfogadott Szé- chenyi-tervnek. E nagyívű terv a Tudás­alapú társadalomra épít, melynek gaz­dasági vállalatai és intézményei olyan informatikai eszközöket használnak majd, melyek jelentősen javítják ver­senyhelyzetüket és termékeik, illetve szolgáltatásaik minőségét. Ebben a rendkívül gyorsan fejlődő elektronikus világban a SZÜV Rt. fogódzót nyújt a vállalatok és intézmények gazdasági és informatikai vezetői, döntéshozói részére. A 2000-es évek sikertényezői cí­met viselő szakmai napot május 3-án, szerdán reggel 9-től rendezi a SZÜV Rt. a kecskeméti városházán. A részle­tekről Jánosy László, a SZÜV RT. Bács- Kiskun megyei területi igazgató­ja tájékoztatta lapunkat.-Tavalyi előadássorozatunk idei folytatásában az ország 14 városában a 2000-es évek sikertényezőivel foglal­kozunk. Mint a rendezvény szervezői, olyan aktuális informatikai kérdéseket teszünk fel, melyekre a SZÜV RT. megtalálta, kidolgozta és alkalmazza már a választ. A május 3-ai, kecskemé­ti szakmai nap résztvevői számára azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen in­formatikai eszközök vihetnek sikerre egy-egy vállalatot vagy intézményt. Olyan kérdésekre válaszolunk, mint például: hogyan lehet egy vállalatból „evállalat", hogyan válik minőségivé a vállalat számítástechnikai rendszeré­nek üzemeltetése, hogyan térül meg többszörösen is a vevőkapcsolatok ke­zelése? Bizonyára érdeklődés övezi majd azt az előadásunkat, amely arról szól: hogyan működnek a papír nélkü­li irodák. Konkrét vállalati, kórházi, ön- kormányzati példákat ismertetünk az optikai archiváló és lekérdező rend­szer alkalmazására. Emellett szó lesz arról, hogy miért éri meg a kisvállala­tok számára is a korszerű vezetői infor­mációs rendszert (MIS) alkalmazni, majd bemutatjuk, hogy milyen új lehe­tőségeket teremt az Internet a verseny­szférában a dolgozók belső képzésé­re. Egy másik előadásunkban azt mu­tatjuk be, hogy milyen lépések vezet­nek egy település honlapjának létreho­zásától az elektronikus népszavazásig, vagyis milyen utat kell végigjárnunk ah­hoz, hogy eljussunk a digitális önkor­mányzásig. Szakmai napunkon részt vesz a Harmadik Évezred Alapítvány (HÉA) Stratégia Kutató Intézet képviseleté­ben Varga Csaba, aki az információs korszakról és a tudásalapú társada­lomról tart előadást. Rendezvényün­kön szeretnénk népszerűsíteni a Tu­dásrégió programot is, mely Pest me­gye, Bács-Kiskun megye és Kecske­mét együttműködésében a térség in­formációs társadalmának kiépítését segíti. Nyílt napunkra meghívtuk a Dél- Alföldi Intelligens Régió stratégiai programjának kidolgozóit (e program Kelet-Európábán elsőként célozza meg, hogy informatikai alapokon fej­lesszük a gazdaságot), majd szekció­ülésekkel zárjuk tanácskozásunkat, melyre ezúton is meghívom mind a ver­senyszféra, mind a nonprofit szerveze­tek képviselőit - mondta végezetül Jánosy László. Bakot lőnek-e a vadászok? Bács-Kiskun Egy küldött szerda este e sorok szerzőjétől tudta meg, hogy a Bács-Kiskun Megyei Vadászszövetség pénteken 10 órakor küldött- közgyűlést tart. És mond­hatni igen furcsállotta, hogy meghívót tegnap estig nem kapott. Egy másik vadász olvasónk pedig behozott egy meghívót, amely a küldöttközgyűlésre hívja az érde­kelteket. Azért jött el hozzánk, mert nem ért egyet a napirend­del. Ugyanis az elnökség beszá­molóinak meghallgatása, az alap­szabály módosítása után válasz­tásra is sor kerül. Letelt a négy év, új tisztségviselőket választanak. De hogyan? A meghívó szerint választanak levezető elnököt, je­lölőbizottságot, szavazatszámlá­ló bizottságot, vagyis megteszik az előkészületeket. Szünet követ­November l-jétől nem lesz köte­lező a gazdasági kamarai tagság, sem a tagdíj. De mi lesz az addig be nem fizetett tagdíjakkal? A kérdés sokakat foglalkoztat. Ter­mészetesen az érintett köztestü­leteket is. Lapunk április 15-ei számában ismertettük Sümeghy Csaba ka­marai kormánybiztos nyilatkoza­tát. A többi közt arról beszélt, hogy a gazdasági kamarák csak az idei tagdíjat hajthatják be az eddigi módon. Az esetleges ko­rábbi tartozásokat csak magánjo­gi úton követelhetik. A Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamara reagált a nyilatkozatra, mert úgy véli, hogy az félreveze­ti a kamarai tagságot, ellent­mond az ide vonatkozó jogsza­bálynak. Ahhoz, hogy Sümeghy Csaba nyilatkozata érvényre jut­hasson, egyidejűleg több tör­vényt módosítani kellene - véli Kovács Sándorné, a köztestület gazdasági vezetője. A kamara kötelességének érzi a teljes körű tájékoztatást, hiszen ezen eset­leg vállalkozások sorsa múlik - így a reagálás. Mellékelve elküldték lapunk­nak a Pénzügyminisztérium adó­kezik, majd megejtik a válasz­tást^ Úgy, hogy a küldötteknek nem lesz alkalmuk az őket delegáló társaságok tagságát megkérdez­ni, kiket látnának szívesen a kö­vetkező ciklusban a szövetség el­nökségében. Csak úgy saját fejük szerint kell javaslatot tenniük a jelölőbizottságnak, majd szavaz­niuk, holott a tisztük a kollektívá­juk véleményének képviselete a küldöttközgyűlésben. Úgy érzi mindkét vadász olvasónk, hogy egy ilyen választás nélkülözi a kötelező demokratizmust. Talál­gatásokra adhat okot a nagy siet­ség, hogy egy röpke szünet után miért oly sürgős „lezavarni” az oly fontos választást. Megszólalásunkat az ügyben azért kérték, hogy elkerülhető le­gyen egy érvénytelen tisztségvi­selő-választás, vadásznyelven szólva: ne lőjön bakot a jelenlegi vezetőség. igazgatási fő­osztályának 2000. február 23-ai keltezé­sű levelét a szóban forgó tárgyban. Eb­ben a többi közt ez áll: „A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 42. paragra­fusa szerint: A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedő időszakra megál­lapított és meg nem fizetett tárgy­évi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjéről szóló törvény rendelke­zéseinek megfelelő alkalmazásá­val - adók módjára hajt be a tag­díj megállapítása tárgyában ho­zott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megálla­pító jogerős határozat alapján.” Hadi László főosztályvezető a törvény szövegéhez hozzáfűzte; a 2000. október 31-éig keletkező tagdíjtartozásokat a kamarák öt­éves elévülési időn belül hajthat­ják be. A nagyhal megeszi a kicsit Baja A mintegy két évvel ezelőtt kez­dődött brókercsődök Baját sem kerülték el. Először a szegedi székhelyű CB Bróker ment tönk­re, majd a fővárosi központtal bíró Diana Investment. Milliók úsztak el, nem beszélve az elma­radt haszonról. A mondás, miszerint a nagy­hal megeszi a kishalat, a pénz vi­lágában fokozottan érvényes. A CB Bróker ügyfélállományát 1998-ban Baján a Dunaholding Rt. kebelezte be. Több mint 500 ügyfél hiányolta sok millió forint értékű papírját. A becsődölt cég­nél meglelt értékpapírokat folya­matosan utalták a DH bajai fiók­jába, ám hosszú idő után tudták csak visszaszolgáltatni a káro­sultak vagyonát. Persze a várt hozamról így is lemondhattak a befektetők. A hiányzó értékeket 1 millió forintig a Befektető­védelmi Alap fizette meg. Igen lassan, mivel a sok brókercsőd miatt nem mindig volt meg a kel­lő összeg az alap pénztárában. A Diana Investment Rt. vidéki terjeszkedése során mintegy 1,5 éve nyitott irodát Baján. Tavaly ősszel azonban kiderült, hogy a hozamgaranciás ügyletekre nincs meg a kellő fedezet a tár­saságnál. Ezért az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüg­gesztette a cég kereskedési jo­gát, majd zártkörű pályázaton a Concorde Értékpapír Ügynök­ség Rt.-nek ítélte a cég állomá­nyát. A Concorde igazgatója, Streitmann Norbert kérdésünk­re elmondta: amint lebonyoló­dott technikailag az átvétel, írá­sos értesítőt küldtek a volt Dia- na-ügyfeleknek. (A cégnek 3000 ügyfele és 2,2 milliárd forint ér­tékű portfóliója volt. Baján mint­egy 150 ügyfélnek 70 millió fo­rint értékű portfóliója.) A befek­tetők értékpapírja és pénze meg­van. A 2 milliárd forint saját tő­kével és 500 milliárdos évi forga­lommal bíró Concorde Rt.-nél pedig biztonságban is van az ál­lomány. A kényszerű lépés nem jelentett plusz költséget az ügy­feleknek. Ugyanakkor a garan­tált hozamra szerződött befekte­tők haszna részben elúszott. A budapesti cég egyébként Baján is fiókot akar nyitni a közeljövő­ben. QÉCZY ZSOLT A.T.S. __________________Cikkünk nyomán__________________ A kamara más véleményen van Construma után, építési szezon előtt Kérdések az Akker-Plus Kft.-hez Egy új családi ház építése, vagy akár átalakítása sok gonddal, utá­najárással jár. Sok a megválaszo­latlan szakmai kérdés: mit vegyünk, hol vegyünk, hogy minőségi ter­mékhez jussunk a legkedvezőbb áron? Aki most, amikor az építkezé­si szezon beindul, ilyen terveket sző, először körbejárja a kecske­méti kereskedőket, vagy ellátoga­tott a Construma építészeti szakki­állításra, az megpróbál választ kap­ni a kérdésekre.- De milyen is ez a piac, amelyen fél éve megjelent az Akker-Plus Kft. is? - Endrődi Ferenc ügyvezető igazgatót kérdeztük.- Ma kb. annyi lakás épül ide­haza, mint az 50-es években - mondja a cégtulajdonos. - Ennek ellenére bízom a piac fellendülé­sében. Úgy látom, hogy az épít­kezési kedvet erősíti a kormány kedvezményes kamattámogatá­sos hitelrendszere is. De a lakás­kassza-szerződésekkel rendelke­zők is kezdik igénybe venni a tá­mogatási rendszert. S az is lénye­ges, hogy az ingatlanpiacon az utóbbi két évben megugrottak az árak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás iehetősége emeli a lakások értékét. Ezért aki ma ide beruház, később jól járhat. Az in­gatlan ugyanis értékálló.- A telephely megnyitása óta me­lyek az eddigi tapasztalatai?- Eleinte nehezen találtak meg bennünket az építkezők. Sok vásár­ló telefonon kérdezte, hogy merre is van a Wéber Ede utca 10-12. Régen ez ugyanis a Korhánközi út volt. így talán többen ismerik.-Mi az a plusz, amely a cég meg­erősödését segíti elő a piacon? Mi az ön üzleti filozófiája?- Aki mindent tőlünk vásárol, an­nak jelentős árengedményt adunk, az árut az építkezés helyére ingye­nesen kiszállítjuk - mondja az üzlet­ember. - Azért, hogy a legmegfele­lőbb terméket vigye haza a vevő, szakmai tanáccsal állunk a rendel­kezésére. A telephely TO fős csa­patát jól ismerik Kecskeméten. Az Endrődiné Kulai Piroska vezette csoport szaktudását, rugalmas e- gyüttműködését elismerik a helyi vevők, kivitelezők. Jelenleg több mint 50 kivitelezővel illetve viszont­eladóval állunk kapcsolatban. Köz­tük olyan nagyokkal, mint a Baustar vagy a Hírös-Ép, de folytat­hatnám a sort tovább is. De szá­munkra mindegyik partner egyfor­mán fontos. Az üzleti filozófiánk egyik alapköve: „nemcsak” eladni akarunk, hanem magas színvona­lon szeretnénk szolgáltatni. Azaz személyes kontaktusok kialakításá­val kívánjuk megnyerni az építke­zők bizalmát. A másik pedig a komplexitásban rejlik. A családi ház építőanyag-szükségletének tel­jes szegmensé- ben tudunk épi- űk tőanyagot bizto­sítani különféle árkategóriák­ban.- Nemrég a ruma építőipari í szakkiállításon vettek részt. Mik a tapasztalatok?- Az egyik gyártó partnerrel állí­tottunk ki közös standon - folytatja Endrődi Ferenc. - Néhány nappal a kiállítás után látszik, hogy jelentős közvetlen és közvetett haszna volt a pesti megjelenésünknek. A Construma egy hete a szakma ün­nepe, a marketingmunkánk fontos része volt, mivel a gyártó és a vevő között a híd szerepét töltjük be. A kiállítás volt a találkozási pont. A jövőt meghatározó döntések elő­készítésének a színtere volt ez a szakmai kiállítás, melyet továb­bi marketingmunka követ a ré­gióban, ahol az egyik meghatáro­zó szereplői vagyunk a piacnak. Tevékenységünkben-fontos szere­pet szánunk a kecskeméti te­lephelyünknek, melyet a vásárló­ink a Wéber Ede utca 10-12. szám alatt találnak meg. Tele­fon: 76/ 508-710, 508-711, fax: 76/508-713. Nyitva tartás: 8-tól 16,30-ig - mondotta végül az igaz­gató. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom