Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-17 / 90. szám

2000. Április 17., hétfő A SZÁMÍTÓ GÉP VILÁGA Petőfi Népe - 7. oldal ______________________Adatbázis______________________ C él: az információs társadalom A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros tisztét betöltő Magyarország javaslatára megtar­tott szemináriumon a 16 tagállamból 13 vett részt (Ausztria, Moldávia és Ukrajna nem képviseltette magát). Az információs társadalom legfontosabb kérdéseiről szóló tanácskozáson Katona Kálmán hírközlési miniszter megnyitóját követően előadások hangzottak el többek között a határokon átnyúló távközlési tarifákról, a vasúti szál­lítmányozás dokumentumainak elektronikus formában történő alkal­mazásáról, valamint a kulturális örökség dokumentálásáról. A részt­vevők ajánlásokat fogalmaztak meg a tervek szerint 2000 novembe­rében Budapesten sorra kerülő KEK-kormányfői találkozó számára. Az ajánlás javaslatot tesz egy olyan állandó munkaszervezet létreho­zására, amely az információs társadalom feltételeinek megteremtését szorgalmazza a tagállamokban. Versenyeznek az európai on-line-újságírók Egész Európára kiterjed a londoni székhelyű NetMedia által meghirdetett on-line-újságírói ver­seny. A hazai webes zsurnaliszták 22 kategóriában pályázhatnak magyar nyelvű munkáikkal május 1-jéig. A versenyt idén rendezik hatodszorra, de eddig csak a szigetországban tevékenykedő újság­írók számára volt nyitott. A díjat azt felismerve ala­pították, hogy az on-line-újságírás mélyrehatóan megváltoztatja a szakmát, ám nincs olyan nemzetközi elismerés, amelyik a szakma legjobbjainak ezen a téren nyújtott extra teljesítményét honorálná. A pontos feltételek a NetMedia 2000 honlapján olvashatók. A 22 kate­gória között megtalálható a legjobb on-line-újságíró, a legjobb on­line-cikk, a legjobb design és navigáció, valamint a mobilkapcsolatot legjobban felhasználó újságíró is. Nevezési díj nincs, a pályaműve­ket kizárólag a NetMedia honlapján lehet benyújtani. A díjakat ün­nepélyes keretek között július 6-7-én adják át Londonban. Fejlődő hazai on-line-reklámpiac Sikeres évet zárt a hazai on-line-reklámpiac, felül­múlva a legoptimistább becsléseket is. Tavaly a vál­lalatok 345 millió forintot költöttek el internetes reklámra, míg 1998-ban ez az összeg csupán 60 millió forint volt. A Magyar Reklámszövetség Internet Tagozata (MRIT) 1999 áprilisában alakult, és a múlt év szeptemberében készítette el első alkalommal on-line- reklámköltségekről szóló jelentését. Az önbevallásos módszerrel összegyűjtött, listaáron számított felmérés alapján 1999 első fél évé­ben hazánkban 110 millió forintot költöttek a hirdetők internetes rek­lámfelületek vásárlására, míg az év második felében 235 millió forin­tot; ez 113 százalékos növekedés az előző fél évhez képest. A meg­rendelések 88 százalékban ma még reklámcsíkokra - bannerekre - irányulnak, de fejlődés tapasztalható az on-line-szponzoráció terüle­tén is, ennek részaránya közelíti a 10 százalékot. Meredeken növekvő cybertámadások A San Franciscó-i központú Computer Security Institute (CSI) és az FBI helyi számítógépes osztagá­nak jelentése szerint az általuk vizsgált intézmények 90 százaléka bukkant hálózatát érő támadás nyoma­ira az elmúlt évben. A 273 intézmény 70 százaléka vált súlyos támadás áldozatává - ide értendő az egyedi információk ellopása, a pénzügyi csalás, a rendszerbe hatolás, a szolgáltatások megtagadását (DoS) eredményező támadások és az adathálózatok elleni szabotázsakciók. 74 százalékuk ismerte el, hogy anyagi vesz­teségek érték, de csak 42 százalék közölte a pontos mértéket. Az iga­zolható veszteségek 1999-ben 266 millió dollárra rúgtak, és ez több mint kétszerese az 1996-1998 közü 120 millió dolláros éves átlag­nak. Miközben a nagyobb sajtóvisszhangot a külső támadásoknak szentelik, a megkérdezettek 81 százaléka jobban tart az elégedetlen alkalmazottak bosszújától. Tavalyelőtt 10,8 millió dolláros veszteség keletkezett a hálózatok elleni szabotázsakciókból, a kimutatható veszteség 1999-ben már 27 millió dollárt tett ki. GameStar GameStar- a játékos Az oidait a Computerworid Számítástechnika munkatársai készítették a FEB Sajtóügynökség együttműködésével. Komputerhippik a hálón Az Electrohippies csoport az interneten kíván tüntetni a már jól ismert DoS- (Denial of Service) támadásokkal. Ennek az a lényege: egyszer­re olyan nagy mennyiségű adatot kérdeznek le a meg­támadott internetszerverről, hogy az túlterheltté válik, s felmondja a szolgálatot. Az Electrohippies csoport speciá­lis, DoS-támadásokra alkalmas szoftvert fejlesztett ki, amelyet a szimpatizáns on-line-tüntetők gépeiken futtatva akár húsz perc alatt túlterhelhetik egy vállalat webszerverét. Az E-hippies szó­vivője szerint ez a szoftver más, mint a korábbi DoS-támadá- soknál alkalmazott programok, mivel csak több ezer önkéntes „együttes támadásával” lehet megbénítani a célpont kiszolgá­lóját, így aztán a „garázda eleme­ket” sem lesz olyan könnyű (egyenként) beazonosítani. Az elmúlt hónapokban lebo­nyolított, az amerikai portálok el­leni sikeres DoS-támadásoknál még olyan programokat használ­tak, amelyek központilag irányí­tották a mit sem sejtő felhaszná­lók számítógépeit. Az aktivisták reményei szerint több ezer „tüntető” együttes ak­ciója nyomán másodpercenként 60 ezer lekéréssel tudják bom­bázni az áldozat szerverét, ami elég ahhoz, hogy egy közepes méretű vállalat honlapja ideigle­nesen megbénuljon. A nagy por­tálok elleni akciókhoz azonban e programok (még) nem elég hatá­sosak, mivel ott több kiszolgáló van beépítve a hirtelen megnö­vekvő adatforgalom kezelésére. A hamarosan, április közepére beígért első támadások célpont­jait még nem tudni, de a „jósá­gos” E-hippik legalább két nap­pal előtte értesíteni fogják a ki­szemelt áldozatokat. Miért nem terjed gyorsabban? Magyarországon a legdrágább az internet A szokásosnál többször került szóba az utóbbi napokban az internet, és annak ára. A kormányzat egyik legfontosabb kihívásának tartja, hogy átvezesse Magyarországot az „internetkorszakba”. Az informatikai fejlődés gátja egyrészt az, hogy kevés a magyar háztartásokban a számítógép, főleg az olyan, amely alkalmas az internetes kapcsolatra. Másfelől legalább ennyire megnehezítik a hozzáférést az internetezés költségei. Stumpf István kancelláriaminiszter kijelen­tette, hogy az árcsökkentés érdekében fel kí­vánják venni a kapcsolatot az internetszolgál­tatókkal. Sajnos a Matávot nem említette, ho­lott ami igazából drágává teszi nálunk az internetet, az a telefonszámla. Ezeken a hasábokon szerepelt már, hogy egy, a világ 28 országára kiterjedő felmérés szerint Magyarországon a legmagasabbak az internetezés költségei (tehát: nem nagyon drága, nem egyike a legdrágábbaknak, hanem „a” legdrágább). Tovább idézve a hírt: „A la­kosság vásárlóereje közti különbségeket is fi­gyelembe véve havi 20, 30 és 40 órányi inter­net-hozzáférés költségeit mérték fel dollárra átszámítva. Hazánk mindhárom költséglistát vezeti - majdnem kétszer annyiba kerül az méri ugyanezt: 2700 forintnak megfelelő ko­ronáért, miközben a skandináv országban jóval nagyobbak a távolságok, mint Ausztri­ában. Nem véletlen, hogy azokban az országok­ban, ahol olcsó a telefon, ott az internet is az. Megint egy osztrák példa: az egyik internet­szolgáltató havi 9,90 schillingért (egy pohár sör áráért) kínált előfizetést. A legnagyobb osztrák szolgáltató 66 schillingért (kb. 1200 Ft) ad teljes körű és korlátlan internet-hoz­záférést kedvezményes tarifájú és különösen nagy teljesítményű telefonvonalon. Túl jószívűek lennének a példaként emlí­tett cégek, netán állandósult a jótékonysági roham Európa néhány nyugati országában? Szó sincs ilyesmiről, inkább józan megfonto­lás. Az információs társadalom megteremté­se végeredményben elképesztően nagy üzlet (lesz). Az interneten alapuló új technológiák megjelenése, alkalmazása átrendezi a mun­kaerőpiacot (magasabb képzettség, távmun­ka stb.), megteremti az elektronikus kis- és nagykereskedelmet, a bank- és pénzügyek akármekkora távolságból intézhetők, „ház­hoz megy” az internet révén az iskola, az egyetem, a továbbképző intézet, a múzeum... Hogyan? Mindenekelőtt azáltal, ha a mostaninál olcsóbbá válik az internetezés telefonköltség-tartalma is. Félő ugyanis, hogy éppen az az ágazat válik magas árai miatt a fejlődés kerékkötőjévé, amelyik egyébként hatalmas lendületet adott a gaz­daság és a társadalom fejlődésének. Inter- netügyben előrelépés lenne a nagy sávszé­lességű (például: tévé-) kábelen történő szolgáltatás is, csakhogy ezzel meg a ká­belhálózatok gazdái (nem kis részben tele­fonszolgáltatók!) késlekednek. Búcsú a flopitól Közvetlen megbízás a BÉT-re ________Egy kis Ámítástechnika ________ U nió az unatkozókért Májustól közvetlenül is leadhatják tőzsdei meg­bízásaikat a brókercégek ügyfelei a Net Trade - Central Europe.com bróker- portál és a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) MMTS elektronikus kereskedési rendszerét is szállító svéd CMA Small Systems AB jó­voltából. A két társaság sajtóértekezleten jelentette be, hogy májustól a világ minden tájáról leadhatják a BET-en és a térség egyéb bör­zéin forgó papírokra a megren­deléseket az internetes PC-vel vagy az internetre felkészített mobiltelefonnal rendelkező ügyfelek. Értelemszerűen ezzel egy időben megvalósul a köz­vetlen összeköttetés a brókercé­gek és a BÉT kereskedési rend­szere között. Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha a brókerszolgáltatást nyújtó alkuszcég lakossági ügyfeleitől átvette a megbízást az interneten keresztül, kénytelen volt azt flopira kimásolni, majd egy má­sik, a BÉT rendszeréhez kapcsolt számítógépbe betenni, s így vég­rehajtani az adásvételt. A Net Trade brókerügynökség szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a kereskedés közben valós idejű magyar és an­gol nyelvű piaci információkhoz is hozzájussanak. További elő­nye a rendszernek, hogy névte­lenséget biztosít használóinak, a kiszolgálás pedig gyorsabbá vá­lik. Az egyszerű kezelhetőség mi­att szakértők arra számítanak, hogy jelentős mértékben bővül hazánkban - s később a térség többi országában is - a kisbefek­tetői kör, s ezzel együtt a jelenle­gi háromról mintegy tízre növek­szik Magyarországon a home bro­kering szolgáltatást is nyújtó al­kuszcégek száma. E-könyvet lopnak a weben Stephen Kiifg könyve nem az első volt az interneten, viszont az első volt, amely csak az interneten jelent meg, köny­vesboltokban, könyv alakban nem. Ha úgy tet­szik, kísérlet volt, amely elképesztően nagy sikert aratott. A horrortörténetek királyának Lovaglás a puskagolyón című, nem éppen hosszú lélegzetű írá­sa (könyv alakban vékonyka, mindössze 66 oldalas kötetet ten­ne ki) olyan hatalmas sikert ara­tott, hogy már az első három na­pon több mint ötszázezren (!) töl­tötték le maguknak. A minden korábbi várakozást felülmúló siker az e-könyvek fantasztikus jövőjét sejteti. Csakhogy most ez a jövő a hackerek miatt kissé két­ségessé vált: sikerült feltörniük a könyv 40 bites titkosítási kulcsát. Megjelenésének első napján még ingyen lehetett letölteni, azt követően is igen olcsón, mindössze két és fél dollárért lehetett hozzá­jutni King kísértettörté- netéhez. Am a hackerek számára talán még ez is sok volt, bár az igazi vagá­nyok nem a pénz miatt te­szik {„...mert meg tudjuk csinálni!” - így szól az igazi hacker-hitvallás), tény ami tény: több amerikai honlapon is feltűnt, no meg jó néhány le­velezési listán is a partnerek fi­gyelmébe ajánlották King „megfejtett” könyvét. A Glassbook elektronikus könyvkiadó elnöke szerint nem létezik tökéletes másolásvéde­lem: a könyvkiadóknak kell mi­nél hamarabb levadászniuk a vi­lághálóról a kalózmásolatokat. Ez sem az igazi megoldás azon­ban, mert a kiadók elrettenhet­nek az internetes könyvkiadás le­hetőségétől. A biztonság kedvé­ért a Glassbook mostantól 64 bites titkosítási kulccsal árulja legsikeresebb e-könyveit. Az interneten művészi tökéllyel üthetik agyon az időt, méghoz­zá tökéletesen felesleges dolgokkal azon férfiemberek, akik sze­retnek unatkozni. Az Egyesült Államokban alakult Unatkozó Férfiak Országos Uniója ugyanis külön webhelyei hozott létre a - finoman szólva - szemlélődő alkatú urak számára. A honlap a szürke, egyhangú időtöltés egész tárházát kínálja: a legérdek­telenebb könyvek recenzióját, a leglaposabb vicceket, és a hó­nap legunalmasabb eseményeinek ismertetését. A webhely láto­gatói mindemellett márciusban élő közvetítésben nézhették és hallgathatták a fű növését, a víz csepegését, vagy kitölthették a fekete-fehér oldalakon közzétett, teljesen céltalan és bugyuta tesztkérdéseket. Az unatkozó férfiak exkluzív klubjába azok tartoznak, akik tudják, sőt büszkén vallják, hogy unalmasak, hogy mindenkit halálra untatnak, és kísérletet sem tesznek ar­ra, hogy a róluk kialakult képet megváltoztassák. Csúcstechnika a zongorában Nem kell hozzá zenész? A nemcsak járműveiről, hanem elektronikus hangszereiről is híres Yamaha különösebb beharangozás nélkül mutatta be high- tech hang­szerének prototípusát. A 333 ezer dolláros (cse­kélység: mint­egy 90 millió fo- 1 rintba kerü­lő!) csoda- * || hangszer a beépített szá­mítógép segítségével MIDI- és hang-CD-állományok leját­szására képes. A zenész a billen­tyűzet használata mellett hangjá­val is irányíthatja a zongorát, amely ráadásul automata üzem­módban is működik: a PC segít­ségével képes kamarazene, zon­goraverseny, dzsessz- és popze­nék zongoraszólamainak leját­szására, s eközben a billentyűk is mozognak. Az automata leját­szás alatt az előadóművész a képernyő érintésével vagy hang­utasítással irányíthatja a zongo­rát. A csúcsmasina belsejében ta­lálható kalapácsokat, húrokat és pedálokat a Yamaha C7L modell­vették át. A kül­ső borítás cseresznye- fából készült, a lábak pedig alu­míniumból. A PC lelke egyébként egy 600 megahertzes Pentium III-as pro­cesszor 128 megabájt RAM-mal; a merevlemez kapacitása 20 giga­bájt, és helyet kapott benne egy hatszoros sebességű DVD-ROM, valamint egy tizenkétszeres CD- ROM-meghajtó is. Az érintőkép­ernyő egy 14,1 hüvelyk átmérőjű folyadékkristályos monitor. A Ya­maha által kifejlesztett XG Sound Source segítségével a MIDI leját­szó 1454 hangszín visszaadására alkalmas. internetezés nálunk, mint a második legdrá gább Lengyelországban!" Amennyiben tehát az a cél, hogy legalább azok közül, akiknek a technikai lehetőségül már adott az internet eléréséhez, minél töb ben kapcsolódjanak rá - a (telefon)tarifa díjakat is csökkenteni kellene!, Túl drága a telefon a nálunk jóval tehető sebb Tizenötök országaiban is - állapította meg az Európai Unió Bizottsága, mert még mindig nincs igazi verseny a helyi szolgálta­tók között. Brüsszel annak ellenére drágállja a helyi hívások árát, hogy például Németor­____ szágban jóformán naponta je lenti be a sok telefon­ig társaság valamelyi- ke: megint csök- |*| kentette tarifáit. Hlgaz, Németor- I szágban a nagy konkurencia miatt W már majdnem „iga- pr zi” a verseny. Első­sorban a távolsági hívá- ik ára zuhan folyamatosan, már-már annyira, hogy olcsóbb lesz Amerikát hívni, mint a szomszéd utcában lakó nagymamát. Drágállja az EU Bizottsága a tele- font még akkor is, amikor például ;£■ az egyik osztrák telefontársaság ■ havi 250 schillingért (4500 Ft) kor- Wf látlan belföldi telefonálást kínál. W Egy svéd társaság még olcsóbban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom