Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-11 / 85. szám

Petőfi Népe PN-Kalauz 2000. Április 11., kedd előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor Fölgyorsult a részaránykiadás A lakiteleki gordiuszi csomó főhatósági kibogozásra vár Földbirtok-politikai referens. Ilyen beosztás is létezik a megyei földhivatalban. Korsós Lajos tölti be. Két kulcsfontosságú területet koordinál egész Bács-Kiskunban: a rész- aránytulajdon-kiadást és a földhasználati nyilvántartást. Együttműködik a megyei FVM hivatallal, a nyolc körzeti földhivatal­lal és a községi, szövetkezeti ügyintézőkkel. Jók az eredmények. Korsós úr tavaly szeptemberben jött a megyei földhivatalba dolgozni. Akkor a föld részarány­tulajdon kiadása 62 százaléknál tartott Bács-Kis- kunban, de jelenleg már eléri a 92-t. A cél, hogy a földtulajdon-rendezésnek ez az utolsó szaka­sza minél előbb lezáruljon. Ez kell ahhoz, hogy a szaktárca tiszta képet lásson a tulajdoni és a földhasználati viszonyokat illetően.- Megakadt a részaránykiadás folyamata három­négy éve - tájékoztat Korsós Lajos. - Most elhá­rítjuk az akadályokat. Egyébként Bács-Kiskun- ban sokkal több munkával jár a részarányki­adás, mint például a Dunántúlon. Ugyanis a jo­gosultak többsége itt önálló ingatlanként kérte, kéri a részarányföldjét. Ragaszkodik hozzá, ren­delkezni akar fölötte. S az önálló ingatlanokat ki kell méretni földmérővel, utána külön-külön nyilvántartásba venni. Azokon a tájakon, ahol a jogosultak osztatlan közös tulajdonban kérték ki a részarányukat, mert visszaadták a tsz-nek bérművelésre, gyorsabban ment a kiadás doku­mentálása. Ott majd akkor lesznek gondok, ha meg akarják szüntetni a közös tulajdont. Ná­lunk itt a tanyás rendszer is sok-sok feladatot adott a földhivataloknak. De már elmondhatjuk, hogy a finisben vagyunk.- Mindenütt simán megy a részaránykiadás?- Sajnos nem. Van olyan probléma, amelyet mi nem is tudunk megoldani. Például a volt laki­teleki Szikra Tsz fölvett valamikor 30 millió fo­rint hitelt, úgy, hogy a hitelező bank jelzálogjo­got jegyzett be a majorra és a közeli területeibe. Ezt törölni kellene ahhoz, hogy a részarány­földeket kiadhassuk, tulajdonként bejegyezhes­sük a jogosultaknak. A bank érthető okból nem törli a jelzálogjogát. Az érintett volt tsz-tagok pe­dig nem hajlandók rendezni, átvállalni a tarto­zást, szintén érthető okból. Ennek a gordiuszi csomónak a megoldásához országos főhatósági együttes rendezésre van szükség. Mi itt nem tu­dunk tovább lépni. Tiszaalpáron szintén nehéz­kesen mentek a dolgok, de a volt Tiszatáj Tsz te­rületén már 80 százalékban nevesítettük a rész­arányföldeket. A Búzakalásznál még vannak KORSÓS LAJOS 1953-ban született Kalocsán. 1975-ben végzett a mezőgazdasá­gi főiskolán, Kaposváron. Munkahelyei: kalocsai tsz, városgazdasági vállalat, Kalocsai Földhivatal. 1999. szeptember 1- jétől: a megyei földhivatal birtokpolitikai refe­rense. Nős, 2 gyermeke van. gondok, de ott is rendet csinálunk rövidesen. Aranykorona-mérleget kell készíteni, vagyis tisz­tázni kell, mennyi még a kiadható aranykorona. Utána sorsolhat itt is az FVM hivatal.- Részaránytulajdonát hol kaphatja meg a jogo­sult?- Csak annak a tsz-nek a területén, ahol tag, vagy pedig tagsági jogviszonnyal azonos jogállá­sú személy volt az érdekelt. Ez vonatkozik a 15 aranykoronáig terjedő, alkalmazotti jogviszony­ból származó részarányföldre is.- Mi történik, ha befejezik a részaránykiadást és a tulajdonbejegyzést?- Megvizsgáljuk, maradt-e a szövetkezetek tulaj­donában termőföld. Ha maradt, azt szét kell osztani az összes jogosult között. Ugyanis szö­vetkezetnek nem lehet termőföldtulajdona. Ha aranykorona-hiány van, nincs elég föld az igé­nyek kielégítéséhez, akkor az úgynevezett ki­vett, azaz nem művelt területeket kell kiosztani. Ilyenek a vízállások, a víztározók, az anyagnye­rő helyek, az elhagyott majorok területei.- S ha még ez mind kevés?- Akkor legvégső soron megváltja az állam a részaránytulajdont, pénzben.- Mikorra fejezik be a munkát?- Reményeink szerint egy-két hónapon belül túl leszünk rajta. Kivéve persze a lakiteleki ügyet.- Másik munkaterületén, a földhasználati nyil­vántartásba vételnél milyen eredményt értek el a március végi határidőig?- Az országban az összes termőterület 34 száza­lékát vetették földhasználati nyilvántartásba a tulajdonosok, illetve a bérlők. Bács-Kiskunban • ennél sokkal jobb az eredmény: a megye összes termőterületének 67 százalékát jelentették be. Ez annak az ötvennél több fórumnak köszönhe­tő, amelyet a bejelentés fontosságáról tartottunk a gazdálkodóknak - mondja Korsós Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal földbirtok-poli­tikai referense. A. TÓTH SÁNDOR Kevesebb aranyérmet osztottak Ezt a versenyt követi a kunsági és az országos mustra Kiskőrös Versenyeztek a helyi borok Kiskőrösön április 6-án. A helyőrségi klubban megtar­tott verseny előfeltétele volt a kunsági borvidéki és az országos versenyen való részvételnek. A több mint száz bormintát há­rom bizottság bírálta, dr. Kerényi Zoltán és Keresztes József, a Sző­lészeti-borászati Kutatóintézet munkatársai és Vikker János, az OBI területi felügyelője vezetésé­vel. A csúcsbizottságot Horváth Csaba, a HNT helyettes főtitkára vezette. A szigorú bírálat eredmé­nyeként a korábbiaknál kevesebb bor kapott aranyérmet. Főként a fehérborok szerepeltek gyen­gén. A vörös- és rozé borok kö­zül a nemzetközileg ismert faj­ták, a Kékfrankos, a Merlot jó be­nyomást keltettek. A zsűri 12 arany-, 33 ezüst- és 37 bronzér­met adott ki a 34 termelőnek, bo­rászati vállalkozásnak. Sokan kaptak különdíjat. A hegyközség különdíját a Szlovák VIN Kft. fe­hérboraiért, a Petőfi-gimnázium Vincellérképzője a legjobb Kék­frankosért és Dulai András a leg­jobb termelői vörösboráért érde­melte ki. A Pátria Étterem külön­díját a kiválóan szereplő Vincel­lérképző kapta. A legkiválóbb ka­darka termelőjének, Varga Illés­nek Barkóczi Ferenc polgármes­ter adta át az önkormányzat ván­dorserlegét ______S1NKOVICZ LÁSZLÓ Á ltalános Mezőgazdasági Összeírás 2000. április 1-21. Számvetés - gazdálkodásunkról, környezetünkről, lehetőségeinkről, magunk és közös jövőnk megalapozásáért! Kérjük, legyen partnerünk ebben a munkában, hiszen a tisztánlátást szolgáló mezőgazdasági „országos leltár" elkészítése közös érdekünk. ÁMÖ 2000 Mezőgazdaságról a mezőgazdaságért! Opel-remények Frankfurt Az Opel a tavalyi jelentős vesz­teséget hozó év után az idén is­mét a nyereséges zónába akar kerülni. Rober Hendry, a rüs- selsheimi központú vállalat el­nöke újságíróknak mondta ezt Frankfurtban. Az Opelnek tavaly 50-100 millió márka vesztesége volt. Üzemi vesztesége 200-250 mil­lió márka közé tehető. Az Opel forgalma viszont újabb rekor­dot, 32 milliárd márkát ért el 1999-ben. Az Opel tavaly nagy összegeket fordított új modellek kifejlesztésére és technológiai innovációkra. Ennek a munká­nak a gyümölcsei hamarosan beérnek. Még a kissé lelassuló autóipari konjunktúra sem tud­ja lefékezni az Opelnél elindult kedvező folyamatot - mondta a vállalat amerikai elnöke. Tüntetés helyett tárgyalást Budapest Megoszlik az agrártársada­lom. Egyik része, élén a Me­zőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetségével (MOSZ) de­monstrációt tervezett mára és holnapra. Ez elmarad. A volt tsz-eket tömörítő ol­dallal szemben hét érdek- képviselet - köztük a Magosz - nem tüntet, in­kább tárgyalna. Utóbbiak széles körű, az ágazat gondjait teljes mértékben felöle­lő egyeztetést kezdeményeznek a kormányzattal. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Országos Szövet­ségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten, rendkívüli sajtótá­jékoztatón jelentette ezt be. A szervezetek képviselői kifej­tették: bár jelentős gondok van­nak a magyar mezőgazdaság­ban, ezeket tárgyalásos úton kell rendezni. Bejelentették, hogy a fellendülő gazdaságban az agrárium is többlettámogatásra tart igényt, és sérelmezték, hogy a Széchenyi-tervben a mezőgaz­daság fejlesztéséről nem esik szó. Az egyeztetésre vonatkozó ja­vaslatukat eljuttatják Torgyán József földművelésügyi és vi­dék-fejlesztési, valamint Stumpf István kancelláriaminiszternek. A sajtótájékoztatón jelenlévő szervezetek a Magosz, a Magyar Kertészek és Kertbarátok Orszá­gos Szövetsége, a Mezőgazdasá­gi Gazdasági Társaságok Szö­vetsége, a Magán Földtulajdono­sok Szövetsége, a Magyar Kerté­szek Egyesülete, az Országos Gazdaszövetség, továbbá a Ma­gán Erdőtulajdonosok Szövetsé­ge leszögezte: egybehangzóan ismét elutasították a készülő ag­rárdemonstrációban való rész­vételt. Ezt a szervezetek megbí­zottai azzal indokolták, hogy amióta az elmúlt év őszén az agrár-érdekképviseletek meg­kötötték a megállapodást a szaktárcával, nem volt érdemi egyeztetés az agrárium prob­lémáiról, amelyen valamennyi aláíró szervezet részt vett vol­na. MTI Falugazdászoknak az áruhitelről Kamatmentes műtrágya- (fosz­for- és káliumtípusú alapműtrá­gya-) -áruhitelt is igénybe ve­hetnek idén a termelők. Hektá­ronként 6 ezer forint értékben. (Ugyancsak 6 ezer forintért fém­zárolt vetőmagot, 3 ezerért pe­dig növényvédő szert vásárol­hatnak áruhitel formájában.) Ezzel kapcsolatosan ma Kiskő­rösön, a Körösi Csárdában tájé­koztatót tart a falugazdászok­nak a Tiszamenti Vegyiművek Rt. vezérigazgatója, Deák Gábor. Az agrárkamara küldöttgyűlése Ma fél 10-től küldöttgyűlést tart a Bács-Kiskun Megyei Agrárka­mara (Kecskemét, Szövetség tér 1. alatt). A többi közt tájékozta­tó hangzik el a kamarák átalaku­lásával kapcsolatos feladatokról. Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a ka­mara titkára a regionális agrár­kamara (szövetség) alakításá­nak előkészítéséről is beszámol a küldötteknek. ■ Erdőtelepítésre 2,4 milliárd Budapest Az idén erdősítésekre a kor­mányzat 2,462 milliárd forintot fordít a költségvetésből. Ennyiből akár 10 ezer hektárral is növel­hető a magyarországi erdőterület nagysága. Ormos Balázs, az Or­szágos Erdészeti Egyesület főtit­kára vélekedett így hétfőn az Erdő és az erdei munkás a XX. században című, millenniumi konferencián, Budapesten. Hoz­zátette: tavaly erdőtelepítések támogatására 2 milliárd forint jutott, amelyből mintegy 8 ezer hektár erdő létesült. Jelenleg 1,8 millió hektárt borít erdő, ami 19 százalékos erdősültséget jelent. Ezt az európai uniós normák­nak megfelelően minél előbb legalább 23 százalékra kell emel­ni. Glóbus-közgyűlés A Globus Rt. éves rendes köz­gyűlésén 5 évre újra választották az igazgatóság tagjait. A tulajdo­nosok elfogadták a 150 forintos osztalékjavaslatot. Ezt Temesfői István, az igazgatóság elnöke a közgyűlést követően mondta el, hétfőn. A közgyűlésen 1,5 milli­árd forint adózott eredménnyel, és 10,3 milliárd forintos mérleg­főösszeggel hagyták jóvá a tár- saság elmúlt évi mérlegét. ■ Közösen eredményesebb Városföldön! A Városföldi Magtár Kft. széles profillal várja a gazdákat és a gazdaságokat. A tár­saság a termeltetési szerződések megköté­sén túl termények szárításával, betakarí­tásával és forgalmazásával is foglalkozik. Kezdetek A Városföldi Magtár Kft. 1996-ban alakult meg. Dómján Gergely ügyvezető igazgató elmondta, hogy a cég kezdetben csak búzatárolással foglal­kozott. A környékbeli kisebb termelők terménye­it raktározták el. Később megkezdték a vetőmag termelését és feldolgozását. Ezzel párhuzamo­san beindították a kistermelők saját kalászos ve­tőmagjainak a tisztítását és csávázását. Bővítet­ték eszközparkjukat: kombájnokat, traktorokat vásároltak. Bérelt és saját földterületeiken folya­matosan termesztenek különböző terményeket, elsősorban a kalászos növényeket. A telepen gyártják a Biomit Plus növénykondicionáló szert is. A lombtrágya növeli a növény ellenállóké­pességét a különböző betegségekkel szemben. Talajművelés, betakarítás A cég fontos szolgáltatásai közé tartozik a talaj­művelés és betakarítás. A térségben több olyan gazda is tevékenykedik, aki nem rendelkezik kor­szerű gépekkel. A Magtár Kft. igény szerint vállal még szántást, vetést és vegyszerezést is. Szárítás, tisztítás, tárolás A társaság profilja 1999-ben bővült. Kisebb kapa­citású, de aprómag (köles, muhar) szárítására is alkalmas tisztító- és szárítóberendezést állítottak fel. Az új gépsoron lehetőség van a vetőmagok el­különített szárítására. Tavaly indították be a nap­raforgó teljes technológiájának a szolgáltatását. Ez magában foglalja a szerződéskötést, a betaka­rítást, a szárítást és a tárolást. Fémzárolás, csávázás, forgalmazás A cég vállalja a termények fémzárolását is. Az ál­lamilag elismert ellenőrzés több ütemben törté­nik, de a jó minőségű termelésnél ez elengedhe­tetlen. A Városföldi Magtár Kft. a környező gaz: dákon, gazdaságokon kívül a kecskeméti Agroker Kft.-hez is szállít kalászos vetőmagot (árpa, búza, tritikálé). De a hazai piac után nyitott a nyugati kereskedelem felé is. Egy külföldi cég legutóbb nagyobb mennyiségű kukoricát tisztítatott meg a vetőmagüzemben. A terményt bevizsgáltatta, és a laboratóriumi eredmények kiváló minőségről tanúskodnak. Termeltetési szerződések Ettől az évtől a cég már a sárga és a vörös köles termeltetésére is köt szerződést. Jelenleg a kuko­rica-szerződéskötések folynak. Emellett kötnek még szerződést őszi búzára, árpára és tritikáléra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom