Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

Petőfi Népe 2000. Március 8., Szerda és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula Lepusztult a kultúrház Kerekegyháza A kerekegyházi művelődési ház lepusztult. Nem felel meg a mai követelmények­nek. Nehéz elképzelni, hogy ilyen helyre vágynak az emberek szórakozni. Egyáltalán van-e a kultúrára igény, s ha igen, mi az? Ilyen és hasonló megállapítások, kérdé­sek hangzottak el még február elején a kerekegyházi képviselő­testületi üléseit. Volt, aki kifej­tette, hogy számon kérni csak akkor lehet, ha az igény adott, s a feltételek megvannak. A fentiek a helyi közművelő­désről szóló rendelet tárgyalása­kor kerültek felszínre. Ezen belül hangzott el a Katona József Műve­lődési Ház múlt évi beszámolója. Ihásziné Magyar Beáta igazgató alapos rendezvénynaptárt tárt a képviselők elé. A felsorolásból ki­tűnt, hogy azért minden korosz­tály találhatott magának megfele­lő programot. Voltak különböző szakköri és klubfoglalkozások, versenyek. Meseműsortól a nép­dalkörön át a drogellenes előadá­sig. Hosszú lenne közreadni mind az intézmény által szervezett ese­ményeket, mind pedig a kívülről hozottakat. Az idei tervben is van­nak iskolai, óvodai programok, bálok, gyermekműsorok, egész­ségüggyel kapcsolatos megmoz­dulások, bemutatók, árusítások. Mégis volt, aki - bár minden bizonnyal jól ismeri a helyi vi­szonyokat - kifogásolta a műve­lődési ház működését. De el­hangzott az a vélemény is, mi­szerint az intézmény jelenlegi állapotát nézve nem lehet csodá­kat várni. Ugyanis „a nehezen nyíló vasajtótól kezdve minden siralmas” - mondta egy hozzá­szóló. Érvek, ellenérvek sora hangzott el, amire a beszámoló elkészítője, Ihásziné végezetül ennyit mondott: nincs miért le­sütni a szemem. Az írásos anyagot végül tudo­másul vették a képviselők, ám a rendeletalkotást elnapolták. Tet­ték ezt azzal a kikötéssel, hogy a közművelődési intézet segít­ségével készüljön felmérés a la­kosság igényéről, a kultúrházzal kapcsolatos elvárásairól. Czakó István polgármester február 29-én tárgyalt az intézet illetékeseivel. Ők kinyilvánítot­ták, hogy vállalják a szakértői véleményt és a felmérés elkészí­tését. De a munka többrétű, idő- és költségigényes. Magyarul: százezrekbe kerülne, mint egy nemrégiben elkészített, hasonló jellegű munka Tiszakécskén. Most a kerekegyházi testületen a sor. A fentiek figyelembevéte­lével döntenek a felmérésről. A képviselők ma délután tar­tanak ülést. E téma a polgármes­ter beszámolójában hangzik el a három órakor kezdődő közmeg­hallgatás után. Ezt követően még tucatnyi kérdést tárgyal­nak. PULAI SÁRA Jótékony hangverseny Evangélikus templom megsegítésére fordítja a rendező Független Női Szövetség kecske- Ma este 6-kor tavasznyitó jóté- méti szervezete. Fellép Papp Fe- konysági hangverseny lesz a kecs- renc, aki megzenésített verseket keméti evangélikus templomban, ad elő gitáron és az M. Bodon Pál A bevételt a nehéz helyzetben lé- Zeneiskola tanárai, tanulói, vő gyermekek, illetve családok __________________________! S orozat a grafológiáról A grafológia iránt érdeklődők- velődési Központban. A foglal­nék indul beszélgetéssorozat kozásokat Vörös Júlia okleveles ma délután 16 órától a kecske- grafológus vezeti, méti Erdei Ferenc Általános Mű- __________________________1 H árom öngyilkosság Kecskemét-Lajosmizse ten e§y ^4 éves hölgy dobta el------------------------- magától az életet úgy, hogy nagy Három szomorú tragédiáról is hírt mennyiségben vett be altatószert, kaptunk tegnap a megyei rendőr- Egy 46 esztendős, kecskeméti tér­ség sajtószolgálatától. Lajosmi- fi pedig a pincéjében akasztotta zsén egy 75 esztendős férfi akasz- fel magát. A bűncselekményt tóttá fel magát otthonában, a fé- mindegyik ügyben kizárják, szer tartógerendájára. Kecskémé- __________________________1 V issza kell dalolni a közönséget! CSIZMADIA LÁSZLÓ 1934-ben született Budapesten. 1955-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolá­ban. 1955- ben szerződtette a Fővárosi Operettszínház. 1956- ban néhány hónapig Kanadában élt. 1964-68 között a győri színházban játszott. 1968-86 között a Szegedi Nemzeti Színház tag­ja volt. 1986 óta a kecskeméti Katona József Színház­ban játszik. Nős, egy lánygyermeket nevel. Az örökös bonviván. Pályatársai, tiszte­lői szerint ez a kitüntető cím jár Csiz­madia Lászlónak. A ma is, 66 évesen is sármos színész az operettirodalom szinte minden bonvivánszerepét elját­szotta 45 éves pályafutása alatt. Színház Eredetileg operaénekesnek készült, és cso­dás tenorjával nagy karriert futhatott volna be. Még nem volt húszéves, s már együtt játszott a Csárdáskirálynőben Honthy Han­nával, Latabár Kálmánnal, Feleky Kamillái. Ám jött 1956, a kanadai intermezzo, aztán a mellőzöttség évei. A tehetséges, kiváló képességű művész csak 1964-ben találhatta meg a visszautat a színházba. Előbb Győr, majd Szeged volt sikerei helyszíne. Kecske­métre 1986-ban Lendvay Ferenc direktor hívta azzal, hogy „vissza kell dalolni a kö­zönséget” a színházba. Az érv hatott, Csiz­madia László 14. évadját tölti Kecskeméten.- Operaénekesnek készült, mégis vidéki operettszínész lett. Miért?- Amikor végeztem a középiskolában, a varsói VIT lázában égett az ország. Énekes­ként én nyertem meg ezt az országos válo­gató versenyt. Felfigyeltek rám, és szerző­dést ajánlott a Fővárosi Operettszínház. Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjének a főszerepére hívtak, a partne­rem Petress Zsuzsa volt. Nem tudtam ellen­állni a felkérésnek, de az volt a tervem, hogy a Zeneakadémián tanulok tovább. Csakhogy szerep szerepet, turné turnét kö­vetett. Jártam például Moszkvában azzal a legendás Csárdáskirálynővel, amelyet a fia­tal Szinetár Miklós rendezett. Szerette a borjúpaprikást tojásos galuská­val, és imádott kártyázni. Mi, fiatalok gyak­ran részesültünk abban a kegyben, hogy a „nagy” Honthy Hanna kártyapartnerei le­hettünk. Aztán jött 1956 és Kanada. Az akkori szerelmem családjával disz- szidáltunk. A lágerben házasodtunk össze, és munkát is hamar kaptam. Igaz nem színházit. Egy hónappal a ki­érkezésünk után torontói lakásomból hívtam fel az édesanyámat, aki persze mit mondott: Gyere haza kisfiam! És én visszajöttem, mert iszonyatos hon­vágyam volt.- Visszajött, vállalva, hogy mellőzött lesz, vállalva, hogy vidékre szám­űzik...- Igen. Éveken át jártam az országot az Országos Filharmónia utazó társu­latával, a Honthy Hanna-brigád tagja­ként. Felléptünk minden eldugott fa­luban és minden nagyobb városban. Jó iskola volt. A fővárosi színészi lét elér­hetetlen volt számomra, ezért nagyon örültem, amikor Szolnokra szerződhet­tem, majd 1964-ben Győrbe. A győri négy év volt az én főiskolám. Olyan sokat ját­szottunk, hogy levegőt venni sem volt időnk. A premiert követő nap már az új darabot próbáltuk. A színház teljes súlyá­val ott volt a vállamon, én mégis - talán éppen ezért - nagyon szerettem Győrben. Az operettirodalom kiváló bonvivánszere- peit énekelhettem el. Ott ismertem meg második feleségemet, Máté Etát is.- Majd következett a legfényesebb időszak, Szeged. Szerette, hogy szerették?- Nem illik ilyet az embernek önmagáról mondani, de mégis mondom, mert ez az igazság: Szegeden sztár voltam. A szegedi 18 év volt az én fénykorom, akkor volt a hangom a legjobb. Kiváló szerepeket játsz­hattam el, s nemcsak operettet, hanem operát is. Olaszul is éne­keltem a szegedi operával a Bajazzók Arlequinjét, s több tenor karaktert is megformálhattam. Az operával és az operettel bejártam Európát, megismertem a világot. Mindent eljátszottam, amit el lehet játsza­ni, s annyi sikerben volt részem, hogy egy percig sem kellett azon siránkoznom: mi lett volna, ha akkor nem megyek el Kana­dába.- És miért váltott? Miért szerződött Kecske­métre?- Szegeden egy gálaesttel köszöntötték a 30 éves színpadi jubileumomat. Ezt a mű­sort levetítette a tévé, ezt látta Lendvay Fe­renc. Az ő hívó szavára jöttem ide. Az első öt év volt a legcsodálatosabb: Sybill, Mari- ca grófnő, Csárdáskirálynő, Cirkuszher­cegnő, Mária főhadnagy, My fair Lady. De most sem panaszkodom, egy évadban két- három szép szerepet kapok. Szeretem Bumble szerepét a Twist Olivérben, most az Égi szerelem című operettben Emil gróf szerepét játszom. Időközben nagyon meg­szerettem a várost, remélem, ez kölcsö­nös. Itt nősültem harmadszor, feleségem Frigyesi Tünde, a színház koreográfus­asszisztense.- Nem érez keserűséget a vidéken töltött év­tizedek miatt? Nem bánja, hogy az Othello helyett „csak" az operettek Othellója, a Mo­soly országa Szu-Csong hercege jutott?- Nem. Az én sorsom így volt megírva. Másrészt a Mosoly országát vagy bármi mást jól elénekelni, emberbőrbe bújtatni egy operettfigurát - az egyik legnehezebb színészi feladat. Erre születni kell. S úgy tű­nik, talán én erre születtem. ÁBRAHÁM ESZTER Óriási élmény volt alig húszévesen együtt turnézni Honthy Hannával, aki az életben is - nemcsak a színpadon - sztár volt. SEGÍTSÉG A TANULÁSBAN. Ingyenes korrepetálást biztosít a széchenyivárosi diákoknak a TÉR Ifjúságsegítő Egyesület. A Látótér program munkatársai a napokban a Móra-iskola nyolcadikosait tá- jékoztatták a lehetőségről. ______________________fotó, kovács judit B úcsú a bizottságoktól Városháza tást. így nem lesz megfelelő hátte­- re ahhoz, hogy színvonalas ren- Dr. Szabó Attila kecskeméti ön- dezvénysorozatot szervezzen, kormányzati képviselő két bízott- ezért lemondott. A képviselő meg- sági tagságáról is lemondott. Tes- vált a Városházi Hírek szerkesztő- tületi ülésen jelentette be, hogy a bizottsági tagságától is. Erről írás­millenniumi bizottság nem kap ban tájékoztatta a polgármestert, elég anyagi és erkölcsi támoga- __________i___________ * D rága napszemüvegek Kecskemét jel két óra tájban, hogy oda be­------- jusson. A kereskedésben már A rendőrjárőr akció közben ért össze is pakoltak 3 millió 600 tetten két betörőt a hírős városi ezer forintnyi márkás napszem- Petőfi Sándor utcán hétfőn éjsza- üveget, amikor az URH-s kocsi - ka. A két jugoszláv állampolgár- pechükre - arra járt. A 23 és a 32 ságú férfi egy optikai szaküzlet éves jugoszlávot őrizetbe vették, ajtajának hengerzárját törte el éj- _________________________I An yakönyvi hírek Születtek: Kun Adrienn (anyja neve: Czinege Gab- riella) He- tényegyháza, Kúrált Márta Ágnes (Kiss Márta) Tisza- kécske, Ho­moki Edina Ubornyák Beáta) Fel- sőlajos, Szilvási Laura (Kálmán Szilvia), Horváth Csenge (Pohan- kovics Katalin) Foktő, Kállai Van­da (Kiss Erika), Kovács Áron Be­nedek (Kovács Katalin) Jakab- szállás, Kalmár Richárd (Marton Mónika) Hetényegyháza, Gu­lyás Gergő (Dantesz Ágnes) La­kitelek, Szaniszló Áron (Kalapos Szilvia), Lakatos Rudolf (Vin- cze Hajnalka Annamária) Sza­badszállás, Beviz Bence (Gulyás Ildikó) Kerekegyháza, Tóth Vivi­en (Darabos Éva) Tiszakécske, Krett Kincső (Bagi Márta), Keles Mercédesz Vivien (Nagy Henriet­ta), Fábián Mária Viktória (Csor­ba Márta) Lajosmizse, Szabó Eszter (Rádi Anita) Kiskunfélegy­háza, Nagyhajú Erika (Illés Edi­na) Nagykőrös, Ubornyák Lili (Suba Katalin) Lajosmizse, Guba­csi Ramóna Angéla (Nosza Zsu­zsanna) Fülöpszállás, Agárdi Di­ána Ivett (Kerekes Márta) Szent­király, Klippel Tamara (Bazsó Margit) Homokmégy, Patkós Szabina (Bíró Ilona), Mátyus Dá­niel (Tomó Andrea) Kunpeszér, Tóth Dénes Krisztián (Kasza Hajnalka) Tiszakécske, Schmél Ádám Ferenc (Fazekas Ildikó) Soltvadkert, Sárközi Gusztáv Norbert (Széplaki Szabina), Lacz- kó Dávid (Gál Julianna Zsuzsan­na), Dómján Viktória (Hajagos Tímea Magdolna), Balázs Róbert (Horváth Barbara) Lakitelek. Házasságot kötöttek: Benko- vics Lajos és Molnár Ildikó, Deák Lajos és Katona Györgyi. Meghaltak: Sebes Zoltán, Pálffy Sándor (Balatonmária- fürdő), Hegedűs Menyhért, Fe­hér Istvánná Fazekas Lídia (Kunbaracs), Fórizsné Beviz Er­zsébet, dr. Brányi Géza (Duna- vecse), László Gézáné Wild Haj­nalka, Gacs Judit, Bíró Istvánná Balta Terézia, Kis Máténé Zsigó Irén Erzsébet (Kiskunfél­egyháza) , Fazekas Im- réné Farkas Mária, Tóth Mihály né Szlanka Éva Otília, - Mol­nár Sándor, Hegedűs Jó­zsef László (Lajosmizse), Hrubi Gyuláné Zsigmond Etelka, Kiss József (Lakitelek), Szabó János, Kovács Albin Alfonz (Orgo- vány), Varga Imre, Börönde Lajosné Bognár Magdolna, Bá­nyász József (Lajosmizse), Lász­ló Péter (Dunavecse), Forgó László (Nyárlőrinc), Kalócz Ist­ván (Lakitelek), Simon Pál, Bíró István, Pintér Mihályné Hriv- nyák Margit. Keresik a bombával fenyegetőt Kecskemét Egy 15 éves kislány telefonos fenyegetése miatt bombaria­dó volt múlt csütörtökön a kecskeméti buszpályaudva­rokon. A lány hamarosan új­ra telefonált, hogy csak vicc volt az egész. A bombakere­sést ennek ellenére befejez­ték a szakemberek. Több mint másfél órájába és 50 ezer forintjába került a rendőrség­nek a riadó - mondta el dr. Szőllősi Gyula kecskeméti rendőr- kapitány. Annyit már biztosan tudnak, hogy az elkövető egy is­koláskorú Idslány. A barátnője el­mondása alapján több embert is beugrattak telefonon keresztül az­nap délután. A kislány azonban csütörtök óta nem volt otthon. Iskolába sem ment, kollégiumi ágya is üres. Hunyady Szabolcs, a Kunság Volán Rt. vezérigazgatója még mindig nehezen tud higgad­tan beszélni a történtekről. Több mint egy órára kiestek a járatok, ezért rengeteg bosszúság érte uta­saikat. Az okozott erkölcsi kár megfogalmazhatatlan. - A közle­kedés veszélyes üzem, a káosz pe­dig csak tovább növeli a veszély kialakulását - mondja a vezérigaz­gató. A férfi, akit a hölgy telefonon keresett, egyébként nem a Volán, hanem egy biztonsági cég alkal­mazottja. A kislány a üszakécs- kei Móricz Zsigmond Gimnázi­um és Általános Iskolában tanul. Nyitrainé Mudris Gabriella igazga­tónő elmondta, hogy a lány mind­össze három hete jár az általános iskolába. A védőnő kérésére vet­ték át a szentkirályi iskolából, mert legközelebb Tiszakécskén tudtak neki elhelyezést biztosítani egy diákotthonban. Osváth Barna, a Szentkirályi Általános Iskola igazgatója szerint nagyon önálló kislányról van szó. Rengeteget hi­ányzott, ezért a jegyei sem valami fényesek, de ha nekilátott, akkor megtanulta a leckét. A családvé­delmi szolgálat sűrűn kijárt a lány otthonába, ők kezdeményezték, hogy kollégiumba kerüljön. Sze­rinte nagy törést válthatott ki a kis­lánynál az, hogy két éve Kecske­métről a család kiköltözött egy szentkirályi tanyára. Madari Mar­git szentkirályi védőnőt a kislány a pótmamájának nevezi. Elmondta, hogy nagyon talpraesett és szere­tetreméltó gyerek. Nővére és báty­ja már nem lakik a szülőknél, a kislány lényegében maga intézi az életét. A védőnővel meg szokta beszélni a problémáit, de ő sem látta már jó ideje. A lány otthoni körülményei miatt szorgalmazta a kollégiumi elhelyezést, a család tanyáján még villany sincs. RAJNAI ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom